Ügyvéd Podcast

132. Egyszerűsítő, gyorsító eljárások a gyakorlatban: érdemes vádalkut kötni? - 31 perc

· PT31M23S

Összefoglaló

Retteghy Dóra és Kelemenné Csontos Laura magyarországi büntetőeljárások gyorsítására és egyszerűsítésére hivatott jogintézményekről beszélgetnek. Szóba kerülnek a bíróság elé állítás, büntetővégzés, biztosíték letétele, egyezség és vádalku, valamint az előkészítő ülés.…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2025. 02. 19.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Lőrik József, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra
Témák
vádalku, büntetőeljárás, igazságszolgáltatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos élet képviselőivel a hivatásukról én rettegi dóra vagyok és ma a büntető eljárás egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló jogintézményekről beszélgetek kellemenné csontos laurával röviden bemutatom vendégemet és utána kezdődik a beszélgetés kelemenné csontos laura diplomáit az ötfös lorent egyetemen majd németországban szerezte jelöltként a bojkó ügyvédi irodában helyezkedett el ahol 2022 óta ügyvédként dolgozik a budapesti ügyvédi kamara ügyvédjelölti tagozatának választott tagja majd elnöke volt 2019 óta a magyar kriminológiai társaság titkára az elte ajk büntető eljárásjogi és büntetés végrehajtásjogi tanszékén szerezte meg a doktori fokozatát ahol jelenleg is oktat 2023-ban a budapesti ügyvédi kamara nagy judit díban részesítette akkor kezdjünk is bele szakcikadatbazis.hu 29 jogi folyóirat több mint 17000 tanulmánya többek között a magyar jog a jogtudományi közlönny a gazdaság és jog a munkajog a családi jog lapszámai 2000-től a mai napig böngészhet a tartalomjegyzékekben vagy kereshet szabadszövegesen is szakcik adatbázis.hu két éve már beszélgettünk itt az ügyvéd podcastban te abban az évben lettél ügyvéd és az ügyvéddé válás és a praxisépítés rejtelmeiről kérdeztelek a mai találkozásunk apropója hogy hamarosan megjelenik a könyved ami a be egyszerűsítés ére és gyorsítására irányuló jogintézményekről szól a magyar büntetőeljárások egyik jellemző problémája hogy az eljárások különösen a bonyolultabb sokvárdottas ügyekben rettenetesen elhúzódnak ez megkérdőjelezi az igazságszolgáltatás hatékonyságát és az érintett felek számára is hosszú és megterhelő folyamatot eredményez ezen kihívásokra reagálva a jogalkotó az elmúlt években olyan intézményeket vezetett be amelynek célja az ügyek gyorsabb és egyszerűbb zárása a mai beszélgetésünkben ezekkel az intézményekkel fogunk foglalkozni különös tekintettel azok gyakorlati alkalmazhatóságára és hatásaira nézzük is ezeket az intézményeket melyek az eljárás gyorsítására irányuló intézmények ma köszönöm a meghívást örömmel jöttem vissza a phd kutatásom fog megjelenni a könyvben ahogy te is említetted és a kérdésedre válaszolva a büntetőeljárásokban a gyorsításra illetve egyszerűsítésre irányuló külön eljárás közé soroljuk a bíróság eléállítást a büntetővégzést az egyezséget illetve tágabb körben ideorolhatóak az inabszencia eljárások így a távollévő terhelt a külföldön tartózkodó terhelt illetve a biztosíték letétbehelyezésével folyó eljárás továbbá a határzárral kapcsolatos bűncselekmény esetén lefolytatandó külön eljárás is viszont a büntető eljárásban nem csak a külön eljárások tartoznak a gyorsítóelemek közé az általános eljár á keretén belül is találunk gyorsító elemeket így például a nyomozás során az együttműködő terhetet a közvetítő eljárást a feltételes ügyészi felfüggesztést az egyezség megkötését az ügyészi intézkedés kilátásba helyezését és hát ugye a bírói szakasz során az előkészítő ülést milyen hatással van a büntetőeljárás alapelveire a büntetőeljárás egyszerűsítése és gyorsítása vagy mennyire ütközik azokba ugye itt van pár alapelv ami biztosan háttérbe szorul például a közvetlenségelve vagy a bizonyítással összefüggő alapelvek ugye az alapelvek határozzák meg tulajdonképpen nemcsak a büntetőjárás kereteit de a gyorsítási törekvések határait is illetve tulajdonképpen az eljárás minimum követelményeit amelyek felett az eljárás gyorsítása érdekében sem lehet átsiklani erről írtam is a tanulmányomban ugyanakkor az eljárás gyorsítása magával hordozza az alapelvek egy részének háttérbe szorulását ahogy említetted ide sorolható például a közvetlenség elve ezzel összefüggésben a szóbeliség és a nyilvánosság elve is de hogy legyen egy olyan példa ami az előbb nem hangzott el ide sorolható még a bírói igazságszolgáltatás monopóliumának elve illetve ugye a tárgyaláshoz való jog beszűkülése ha úgy tetszik és az a tapasztalat hogy az érintett alapelvek az eljárás gyorsításával érintett alapelvek fokozatosan erodáló nakak a gyorsítási célok elérése érdekében a gyorsított eljárásokkal távolabb kerülünk az anyagi igazság felderítésétől is közelítünk a konszenzus elmélet felé ahol ugye az igazság felderítése az már nem annyirea fontos ugye az sokszor elmarad és nekem például több ügyfelem is volt akiknél nem fogadták el a beismerést az előkészítő ülésen mert kétely merült fel az önkéntességüket illetően szerintem nagyon nehéz helyzetben vannak a terheltek amikor egy olyan vádirati tényállást kell elfogadniuk és beismerniük ami nem pont úgy történt mint ahogy az a vádilati tényállásban le van írva mi a helyzet akkor ha a nyomozás során a terhelt tagad és az előkészítő ülésen azonban beismerő vallomást tesz és lemond a tárgyaláshoz való jogáról a kutatásomban ez volt az egyik kérdésfelvetésem hogy gyorsító eljárások alkalmazásával távolabb kerülünk-e az anyagi igazság felderítésétől és én eredetileg ebből is indultam ki hogy igen távolabb kerülünk de a kutatásom végére érve egyébként már nem feltétlenül látom ezt így mégpedig azért mert véleményem szerint az angol száz jogrendszer is törekszik az anyagi igazság megállapítására mivel a processzuális igazság előnyben részesítése nem egyenlő az anyagi igazság automatikus elengedésével én inkább abban látom a különbséget hogy milyen igazság írését látják reálisnak illetve az ehhez vezető utat ezzel kapcsolatban még azt szeretném kiemelni hogy a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény preambulumot tartalmazza az anyagi igazság elvét és a törvény szövegéből is arra lehet következtetni hogy amikor például a törvény úgy fogalmaz hogy a bíróságnak a döntését valóságű tényelesre kell alapítania akkor ugye még továbbra is az anyagi igazsághoz ragaszkodunk ugyanakkor az ügyek jelentős részben most már az azért gyorsított eljárások alkalmazására kerül sor és a törvény is a jogalkotó is egyre nagyobb teret enged az alaki igazságnak kérdésed második felére válaszolva pedig ugy ez nagyon jól szemlélteti az anyagi és alaki igazság anomáliáját hiszen ha nyomozás során a terhel tagad de az előkészít ülésen a vádiratban foglalt tényállással egyezően beismer és ekörben lemond a tárgyaláshoz való jogáról és egyébként a beismerés törvényi feltételei fennállnak akkor a bíró ág az előkészítő élésen akár jogerősítetet is hozhat joggal merül fel a kérdés hogy akkor az anyagi igazság az tulajdonképpen melyik beismerésben található most hogyha már itt a mértékes indítványoknál tartunk nekem az a tapasztalatom hogy a mértékes indítványok azok nagyon szigorúak te mit gondolsz tartalmaznak-e anyag jogi kedvezményt a mértékes indítványok érdemes-e igazából beismerni hát erre a kérdésre exakt választ nem tudok adni szerintem ügyenként változik és esetenként kell vizsgálni hogy érdemes-e beismerni azért megjegyzem h az előző kérdéssel is jól összekapcsolódik hiszen eleve elvi kérdést vett fel hogy az anyagi jogi kedvezményér cserébe gyakorlatilag egy piaci alkut érdemes-e kötni tehát érdemes-e a vádirattal egyezően beismerni de visszatérve a kérdésre a tanulmányomban szerepel olyan kutatás amely pont arra mutatott rá hogy egy adott bűncselekmény büntetés kiszabási gyakorlata enyhébb a mértékes indítványok tartalmánál azonban átfogó kutatás a témában legjobb tudomásom szerint jelenleg nem elérhető és még azt tartom fontosnak kiemelni ezzel kapcsolatban ami ezzel viszont ellentétes információ hogy a gyakorlat inkább azt mutatja hogy a mértékes indítvány hatékony eszköze a büntetőjárások gyors befejezésének mivel öt év alatt körülbelül 4000-ről körülbelül 10000-re emelkedett azon ugy yek száma ahol az ügyészség mértékes indítványt tett a beismerő nyilatkozat elfogadása alapján a bíróság az ügyek jelentős részében enyhébb szankciót szabott ki mint ami az ügyészi indítványban szerepelt a bíróság leggyakrabban a mértékes indítvánnyal egyezően döntött a terhet terhére a mértékes indítványhoz képest ritkán tért el de az egyébként is jogsértő vagy törvénysértő konkrét példát említve 2022-ben a bíróság 4022 esetben a mértékes indítvány al egyezően döntött viszont 3126 esetben a terhelt javára tért el milyen nemzetközi példák befolyásolták a magyar egyeesség szabályozásának a kialakítását a magyar egyeesség szabályozásának a kialakítását a kutatásom alapján az amerikai vádaku intézménye befolyásolta érdekes egyébként hogy az egyesség előde volt a lemondás a tárgyalásra agintézménnyel és az ehhez kapcsolódó indokolásban még az szerepelt hogy a vádalkó bevezetése volt a cél ez egyébként a hatályos törvényindokolásában már nem szerepelt sőt kifejezetten azt deklarálja a jogalkotó hogy nem volt cél a vádalku bevezetése akkor igazából a 1998-ban ugye ezzel a lemondás a tárgyalásról jogintézményel közelebb álltunk az amerikai vádalkuhhoz mint most szerintem nem álltunk közelebb az amerikai vádalkúhoz én azt gondolom hogy az egyesség szabályozása közelebb az amerikai vádalkúhoz csupán a jogalkotói indokolásban volt eltérés ugye az amerikai rendszerben a válthatóság és a védelem valóban alkudozik ugye a tényállás meg a jogi minősítés szempontjából is mire terjedhet ki az egyesütés itt és módosulhat-e a tényáás és a minősítés az egyeztetés alapján szerintem törvényi lehetőség nincsen de egyébként én a gyakorlatban teljesen elképzelhetőnek talál azt hogy módosulhat a tényállás igazából az egyessség alkalmazása annyira elenyésző hogy szerintem ez inkább csak egy elvi kérdés vagy egy elméleti kérdés ez egy jobb megfogalmazás de egyébként én azt gondolom hogy ha az egyeztetés során olyan információk kerülnek elő amely miatt a tényállás módosítása indokolt akkor ez minden további nélkül módosulhat milyen adatok állnak rendelkezésre a nyomozások átlagos időtartalmáról 2010 18 előtt és után tehát valóban gyorsítja a folyamatokat amióta bevezették ezeket a jogintézményeket a kutatásomnak ez volt az egyik fő kérdése készültem adatokkal is magyarország ügyészsége által készített statisztikát vettem alapul a megvádott személyekkel szemben lefolytatott büntetőjárások nyomozati szakaszának átlagos időtartama 2013-ban körülbelül 220 nap volt és ez évről évre növekedett és a hatályos büntetőjárási törvény hatályba lépésekor tehát 2018-ban a nyomózati szakasz körülbelül 257 nap volt pontosabban 257,8 szóval 258 nap volt körülbelül és ez 222-re elérte a 349 napot tulajdonképpen a nyomozati szakasz hossz nőtt mindeközben viszont tát ezzel párhuzamosan a bírósági szakasz tehát a vádemeléstől a jogerős bírósági döntés meghozat áig csökkent 2013-ban 410,6 nap volt 2018-ban körülbelül 337 2022-ben viszont csak 260 nap volt ezek az adatok egyébként azért érdekesek mert hogyha összehasonlítjuk a 2013 és 2022-es adatokat akkor arra jutunk hogy 2013-hoz képest 2022-ben a bírósági szakasz körülbelül 150 nappal rövidebb volt én ezt a tanulmányomban annak t be hogy az előkészítő ülés az egy sikeresen működő jogintézmény legalábbis az előkészítő ülésen tehető beismerés hogy pontosabban fogalmazzak viszont az eljárás teljes hossza egyébként körülbelül csak 2122 nappal rövidült le tehát akkor igazából mondhatjuk azt hogy a nyomozati szakban jóval alaposabban készítik elő a munkát hogy a bírói szak megrövidelhessen ez volt a tanulmány a másik következtetése és ezt nagyon jó hogy mondod mert egyé egébként ez egy igazán átfogó következtetés és ezt egy ilyen rövid beszélgetés alatt is le tudtad szűrni hogy pont talán ez az érdekessége a jelenleg hatályos büntetőjárási törvénynek hogy egy relatíven hosszú inkvizitórius jegyeket öltő nyomozati szakasz zajlik és egyébként ugye a váderedményesség is elég magas most erre lehet mondani hogy ezt biztosan más tényezők is befolyásolják én ebben nem vagyok olyan biztos tehát van egy nagyon alapos nyomoz és ezt követi a vádemelés ami meg már tulajdonképpen hogyha azt vesszük hogy az előkészítő ülés milyen jól működik mennyi mértékes indítványt tesznek ebből mennyi emelkedik jogerőre és a többi és a többi akkor tulajdonképpen egy akkuzatórius jegyeket öltő szakasszá vált ahol a bíróság alapvetően törvényesség kontrollt gyakorol kivéve nyilvánvan azokat az ügyeket ahol egyébként a rendes eljárás keretei között folytatódik az eljárás mert például a terhelt nem ismer be azt mondtad hogy nagyon elenyésző van rá esetleg valamilyen statisztika hogy az ügyek hány százalékában történik egyesség valamint arra vonatkozólag hogy ezt a bíróság hány százalékában fogadja el mert ugye arra is lehetőség van még a bíróság vagy jóvá hagyja vagy nem hagyja jóvá erre vannak elérhető statisztikák és az első kérdésre válaszolva az egyesség alkalmazása ahogy mondtam elenyészű a magyar jogalkalmazásban az elmúl múlt öt év gyakorlata alapján évente kevesebb mint 100 ügyben alkalmazzák ami lényegesen kevesebb mint az ügyek 1%-a mi lehet ennek az oka hogy ennyire nem használják ezt a [Zene] jogintézményt szívesen fejlesztené a tudását friss modern tudástranszfer a legkülönfélébb témákban az orac academytől képzéseinket és ingyenes webináriumainkat keresse az orak.hu honlapon vagy jelölje az orak akadémia oldalt a [Zene] linkedinen mi lehet ennek az oka hogy ennyire nem használják ezt a jogintézményt több okot soroltam fel ezzel kapcsolatban az egyikről már beszéltünk ez az alapelvek volt de másokokat is találtam az egyik ilyen ok az a konkuráló konszenzuális jogintézmények mégpedig azért mert a büntetőeljárási törvény számos egyéb gyorsító intézményt biztosít az eljárás során és például a büntetővégzést ami szintén külön eljárás nem a legjobban összehasonlítható egyébként az egyezséggel mert a büntetővégzéshez meg vannak határozva azok a törvényi feltételek amelyeknek fen kell állniuk az alkalmazáshoz de mindentől függetlenül ugye a büntetővégzést egyébként az ügyek jelentős részében alkalmazzák a másik oka szerintem a jobb történeti hagyományokban keresendő tehát az amerika vádalkó az angol szászerzetű vádalkó kialakulása teljesen másképp történt mint a magyar vádalkú az egyesség kialakulása vagy ha úgy tetszik bevezetése még egy olyan okot találtam ami számomra érdekes volt hogy más az ügyészi szervezet az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Budapesti Ügyvédi Kamara
  • Magyar Kriminológiai Társaság

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „132. Egyszerűsítő, gyorsító eljárások a gyakorlatban: érdemes vádalkut kötni? - 31 perc”

Miről szól ez az epizód: „132. Egyszerűsítő, gyorsító eljárások a gyakorlatban: érdemes vádalkut kötni? - 31 perc”?

Retteghy Dóra és Kelemenné Csontos Laura magyarországi büntetőeljárások gyorsítására és egyszerűsítésére hivatott jogintézményekről beszélgetnek. Szóba kerülnek a bíróság elé állítás, büntetővégzés, biztosíték letétele, egyezség és vádalku, valamint az előkészítő ülés.… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „132. Egyszerűsítő, gyorsító eljárások a gyakorlatban: érdemes vádalkut kötni? - 31 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Lőrik József, Gerő Tamás, Méhes Dávid, Retteghy Dóra.

Milyen témákat érint ez az epizód: „132. Egyszerűsítő, gyorsító eljárások a gyakorlatban: érdemes vádalkut kötni? - 31 perc”?

Fő témái: vádalku, büntetőeljárás, igazságszolgáltatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „132. Egyszerűsítő, gyorsító eljárások a gyakorlatban: érdemes vádalkut kötni? - 31 perc”?

Megjelenés: 2025. 02. 19.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/132-egyszerusito-gyorsito-eljarasok-a-gyakorlatban-erdemes-vadalkut-kotni-31-per

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből