Ügyvéd Podcast

144. Mit vár egy bíró az ügyvédektől?

· PT32M5S

Összefoglaló

Az Ügyvéd Podcast e heti adásában Vajda János ügyvéd Semán Felicitász törvényszéki tanácselnökkel beszélget a bírói elvárásokról az ügyvédekkel szemben. Kiemelik a strukturált, lényegre törő beadványok fontosságát, a töltelékszavak és a formalista, latin nyelvű fordulatok…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2025. 09. 02.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Vajda János, Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Lőrik József, Méhes Dávid
Témák
ügyvéd-bíró együttműködés, bírósági tapasztalatok, családjog, igazságügyi protokoll
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Ez itt az Ügyvéd podcast.

Egy podcast, ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos élet képviselőivel a hivatásukról.

Én Vajda János vagyok és ma Semán Felicitás bírónővel beszélgetek az ügyvédek és bírók gördülékenyebb együttműködéséről, egymással szembeni elvárásairól.

Röviden bemutatom vendégemet, és utána kezdődik a beszélgetés.

Szemán Felicitas, törvényszéki tanácselnök, címzetes táblabíró. 35 év tapasztalat családjogi ügyekben és a bírósági igazgatásban. 16 éve az ELT jogi Karán igazságügyi protokoll témában oktató.

Az ingatlanyilvántartási törvény kommentárja.

Az ingatlanyilvántartásról szóló törvény 2025 január 15-én lépett hatályba.

A magyarázatokat korábbi megyei földhivatali vezető, bíró, ügyvéd és kodifikátor szerzők jegyzik. orák.hu [Zene] >> Üdvözöl a Mírónőt.

Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívást.

Bevezetésképpen én egy amerikai kutatásnak az adatait ismertetném önnel.

Ez az amerikai kutatás 2021-ben készült, és az volt a különlegessége, hogy elég nagy mintán, több ezres mintán készült az Egyesült Államokban bíróknak a részvételével.

Az volt a különlegessége még a mintának, hogy a legalacsonyabb szintű bíróktól egészen a legfelsőbb, a Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának a bírójáig képviseltette magát bíró ebben a mintában.

És nagyon egyszerű volt a kutatási dizájn, a kutatási kérdés.

És ez gyakorlatilag annyi volt, hogy megkérdezték a bírókat, hogy amikor ők olvassák az ügyvédeknek a beadványait, akkor mit szeretnek látni, mit nem szeretnek látni, mi az, ami őket nagyon frusztrálja, nagyon idegesíti.

Erre kellett ilyen kifejtős válaszokat adni, és nagyon érdekes visszajelzések jöttek.

Szeretik látni a bírók, hogy a szöveg az minél inkább strukturált legyen.

Tehát fejezetekre, alfejezetekre, számozásra kell gondolni.

És ilyen nagyon direkten azt mondták, hogy szerintük gyakorlatilag minden ilyen túlságosan egybefüggő nagy hatalmas szövegblokot bekezdést az egy az egybe ki kéne vágni a szövegből.

Volt még egy érdekes visszajelzésük, a töltelészavakra vonatkozott.

Azt mondták, hogy gyakorlatilag nekik kihulik a hajuk minden olyan nagyon klasszikus ügyvédi fordulattól, hogy nyilvánvalóan, egyértelműen abszurd, ez nevetséges, ez alaptalan és hasonló töltelékszavak.

És azt mondták, hogy ezek a töltelékszavak azok egy alapvetően gyenge érvet soha nem fognak erőssé tenni. egy alapvetően erős érv, az meg nem szorul rá, hogy ilyen töltelékszavakat alkalmazzunk.

És hasonló visszajelzések érkeztek tőlük például a formalista nyelvezettel kapcsolatban.

Tehát amit nagyon sokat használnak az ügyvédek az Egyesült Államokban is, hogy tisztelettel kérem a bíróságot, rengeteg latin kifejezés és hasonlók, azt mondták, hogy ők ezekkel például egyáltalán nem szeretnek bajlódni.

Mennyiben alkalmazhatóak ezek vagy ehhez hasonló visszajelzések a magyar bírók munkájára?

Mindamellett, hogy tudom, hogy nyilván bíróspecifikus is lehet a dolog, de hogy ezek alkalmazhatóak a magyar bíróságoknak a munkájára is. >> Nagyon nagy kedvet csinált nekem ahhoz, hogy elolvassam ezt a tanulmányt.

Személyes tapasztalataim azt mutatják, miután volt lehetőségem a legkülönbözőbb országokból bírákkal találkozni, hogy általában két bíró, ha leül egymással beszélgetni akár tengeren túli távolságról is, 10 perc múlva otthonosan mozognak egymás környezetében, és ugyanazokról a dolgokról beszélgetnek. mintha évek óta ismertük volna egymást.

Úgyhogy valószínűleg hasonló következtetéseket nálunk is be lehetne azonosítani.

És lehet, hogy érdemes lenne elvégezni egyébként ezt a felmérés Magyarországon, de én el tudnám képzelni ugyanennek a fordítottját is, hogy az ügyvédek mit várnának el a bírótól, és mi az, ami a bíró per vezetési tárgyalás vezetési munkájában, az írásmunkáiban, a bírák írásmunkájában az ő számára fontos lenne vagy izgalmas lenne?

És hogyha a konkrétum is érdekli, hogy például mi a kollégáimmal, mert nyilván azért kicsit készültem erre a beszélgetésre, bár ebből a felsorolásból, amit most elmondok 10et álmomból, ha felébresenek, el tudnék mondani, de az úgy elmondanám, hogy nálunk hogy néznek ki azok az elvárások, az ügyvéd írásbeliségével kapcsolatban, amit a kollégáimmal többször fölvetettünk.

Ugye vannak a formai és vannak a tartalmi elemek.

A formajelmeknél ott kezdeném, hogy ne engedjünk az elektronikus szerkesztés csábításának.

Ugye egy új korszakot kezdtünk, elektronikusan szerkesztjük a beadványokat.

Ennek eredményeként végtelen hosszúságúra nőttek meg a felek által beadott beadványok, amely beadványokban kontroll nélkül használjuk a különböző korábbi beadványokból való összeillesztéseket.

Ezek logikailag és szerkezetileg és általában sajnálatos módon ritkán rendszerezettek, ritkán képeznek egy koherens rendszert.

Tehát önmagában már a digitális beadványszerkesztés ez egy olyan mód, ami nehézséget okoz a bírónak, mert nem csak a jogi képviselők, hanem úgy általában a felek nem a lényegre koncentrálnak.

Én polgáris bíró vagyok, családjogos bíró. hogyha három pontban tudnám megfogalmazni az új PP3 leglényegesebb elemét ebben a kontextusban, az egyik az, hogy releváns tényállítás tűvényesített jogmegjelölés és olyan pontos kereseti kérelem, amelynek korlátai között a bíró mozogni tud, és ezt várná el a bíró.

Ehhez képest bizony nagyon sokszor kapja a 30-40 oldalas nem túlzás családjukban dolgozom 11-es betű mérettel készített beadványokat és lehetőleg többször egy perben.

Tehát ne engedjünk az elektronikus szerkesztés csábításának.

Csatlakozni tudnék az amerikai bírókollégákhoz.

A mondanivaló rendszerezése rendkívül fontos, hogy ránézünk egy beadványra, annak átlátható legyen a szerkesztése.

Nem miattam, mint bíró miatt, mert én mint bíró nekem ez a sorsom, mindent elolvasok A-tól B-ig.

És én abban hiszek, hogy nekünk bírónak ügyésznek együtt megoldani kell az ügyet.

Ennek egy feltétele az, hogy az ügyfél érteni tudja azokat a beadványokat, amiket beadunk.

Aztán rövidebb, egyszerűbb mondatszerkesztés.

Ez nyilván ebben a tanulmányban is megjelent.

Én azt szoktam mondani a fogalmazóknak és a kedőbíró kollégáknak, hogy az a mondat, ami három sornál hosszabb, az már két mondat.

Az a mondat, amit azzal kezdünk, hogy miután, mivel, akkor azt felejtsük el ezt a kezdést, és próbáljuk rendes alanyállítmányt tárgyszerkezettel két mondatban rendet csinálni benne, legyen közérthető, mert ugye nyilván elsősorban az ügyfeleknek írunk, tehát én abban hiszek, hogy a beadványokat nekik is meg kell érteni, ahogy az ítéletet is meg kell érteni.

Kerülni kellene az idegen szavakat lehetőleg.

És a neek ezt nem kell megmagyaráznom, a túljogászkodott beadványokat.

Na most az egy mesterség, egy művészet, hogy hogy lesz benne a tűpontos érvényesített jog, a releváns tényállás anélkül, hogy ez a túlogászkodás csapdájába beleesnénk.

A kérelmekről nem is beszélve, főleg az új PP-nél.

Nagyon fontos, hogy nagyon pontosak legyenek, elsődlegesek, másodlagos, harmadlagos kérelmek, mert az ügyvédek, jogi képviselők megdöbbenve szembesülnek azzal a másodfokal, hogy nem volt elég pontos az első fokú kérelem, ezért nem az a döntés fog születni, amit ő akar.

Kerülni kellene az ismétléseket a beadványokban.

Nagyon gyakran esnek a jogi képviselők családjokban szerintem néha kicsit szándékosan is, hogy bizonyítottság hiányában többszöre beadják ugyanazt az elmesélő tényállést tartalmazó beadványt, hátha, hogyha a bíró négyszer-tször elolvassa, akkor majd úgy tűnik a számára, mintha az bizonyított lenne.

Tehát nem mindegy a terjedelem, nem mindegy a betűméret.

Valószínűleg fölösleges kiabáló beadványokat írni.

Tehát amikor vastag betűvel van, nagy betűvel kiemelve, aláhúzva a végén három felkiáltójell, a kiabáló beladvány az nem azonos egy jól megszerkesztett rendszerezett beadvánnyal.

Aztán ami nagyon nehéz és főleg családi gyakori, de tudom, hogy nem csak erről beszélünk, hogy a jogi képviselők nem merik vagy nem akarják lebeszélni az ügyfeleket arról, hogy elmondják azokat a dolgokat, amik az ügybét pontosan tudja, hogy nem releváns, de miután az ügyfél a megbízó, ezért azt mondja, hogy és akkor most ügyfelem beadványát ellenjegyzésemmel beadom.

És akkor abban a beadványban benne van minden, ami az ügyfélnek fáj, ami érthető, és általában semmi nincs benne, vagy nagyon kevés, ami a bíró számára releváns, viszont mindez legalább hosszú.

Ez nem jó az ügyfélnek, nem jó a bírónak, de természetesen nem jó az ügyvénnek sem.

Nem tudom, az amerikai kollégák írtak-e ilyenről, ha családjogosokat megkérdeztek volna, biztosan írtak volna, hogy mindenképpen célszerű kerülni a személyeskedő, bántó megfogalmazású beadványokat.

Ügyvédek részéről is tapasztalunk egyébként ilyet.

Teljesen fölösleges a másik kolléga irányába pikírt, személyeskedő megjegyzést tenni.

Ez nem visz előre semmit, csak egy olyan pluszfeszültséget tol bele, ami senkinek nem használ az ügyhelyes eldöntésének semmiképp.

Ugyanez igaz az ügyvédre is, az ügyfélre is, hogy a bíróval szemben milyen megjegyzéseket tesz a jogi képviselő, azt pedig főleg megfontolás tárgyává kell tenni, ugyanis a bíróköz szereplő gyakorlatilag majdnem mindent elvisel.

Így, viszont teljesen fölösleges.

Mi tudatosan rá vagyunk arra tréningezve, hogy a minket sértő vagy bántó beadványrészeken felülemelkedjünk, de nem mindegy, hogy ez a felülemelkedés mennyi energiát von el a bírótól.

Ezt az energiát mind az ügy érdemi vizsgálatára lehetne fordítani, amitől én még óvnám a jogi képviselőket ebben a körben.

A tárgyalási nap előtti éjszaka beadott beadványok. biztos találkozott ilyennel ügyvéd úr a mosolyából és amikor a jogi képviselő számára teljesen evinens hogy amikor én hétfől reggel 7:30-kor megnézem a tárgyalási darabjaimat amit utoljára valószínűleg vasárnap este 20 órakor láttam a kettő között még érkezik néhány beadván >> és azért nehezményezik ám a jogi képviselők amikor én 7:30 perkor ezt megküldöm a másiknak olvassák elek mind fölöslegesek ezek nélkül sokkal egyszerűbb lenne az életünk mindannyiunk számára.

És akkor itt még egy dolgot említenék, ami nem annyira forma, de szorosan ahhoz tartozik.

Én néha azt szoktam mondani, hogy már lassan hosszabb, mint a postai úton történt, mert ott elküldtük az ügyvédiirodának postán, és az ügyvédiroda biztos egy héten belül átvette.

De most ha elektronikusan küldünk meg valamit, a jogi képviselők egy jelentős része kimaxolja azt a 14-15 napot, és a legvégén nyitja meg.

És így érjük el azt, hogy hiába kell nekem két hónapon belül kitűznie a tárgyalást, hát nem tudom tartani az időket.

Ha még ehhez jön egy csatlakozó fellebbezés is, az biztos nem lesz meg a fellebbezési ellenkérelem két hónapon belül.

Szóval visszatérve a lényegre, rövid, megfelelő betűméretű rendszerezett jól szerkesztett, átlátható, az ügyfél számára érthető és a lényegre koncentráló beadványok kellenek.

Ez mindenkizál már ez a célravezetés.

Ez azért nagyon fontos, mert az új PPP a tárgyalóteremből átterelte a pervitel hangsúlyát az írásbeliségre, de az írásbeliség nem azt jelenti, hogy kontroll nélkül toljuk egymást számára a hosszabbnál hosszabb beadványokat. >> Az amerikai bírók azt mondták, hogy nagyon-nagyon el van hanyagolva, nagyon alul vannak használva az ilyen különböző vizuális segédanyagok az ügyvédeknek a beadványaiban. ők itt gondolnak ilyen idővonalakra, grafikonokra, akár egy közlekedési balesettel kapcsolatos ügyben mondjuk arra, hogy ne csak leírja az ügyvéd, hogy itt és itt történt az eset, hanem legyen arról mondjuk egy ilyen vizualizált egy fotó esetleg, amit betehet a beadványba, és ők ott azt mondták, hogy ők nagyon-nagyon értékelik például amikor a folyószöveg az meg van esetleg törve ezekkel a vizuális segédanyagokkal, hogy ez az ő munkájukat nagyon segíti.

És ők például ott arra bátorították az ügyvédeket, hogy ezek nagyon alul vannak használva, ehhez használni kéne többet.

Ez mennyire igaz a magyar bíráskodásban? >> Az én jogterületemen fölött gyakorib, nem feltétlenül a diagramok, bár azért előfordul, hogy amikor az a vitatott, hogy a kapcsolattartásban melyik gyerek melyik szülőnél mennyi időt, akkor szinte a mátrixfilmbe illő összeállításokat tudunk találni. elég gyakori fotókat rendszeresen csatolnak a felekhez a peranyag része, különböző internetről letöltött Facebook és egyéb bejegyzéseket a saját mobiltelefonjaikon a Messenger váltásnak a fotóit.

Sokszor még közjegyző által is hitelesített, hogy tényleg ez volt.

Tehát én ezekkel rendszeresen találkozom.

Ez a családjogi beadványkultúrának szerves része.

Mondjuk azért, amikor kapunk egy 20 oldalas beadványt, ami mögött 30 oldal fotó van, ahol a telefonokon megküldött Messenger üzenetek fotójáról van szó, akkor én azt mondom, hogy a jogi képviselő feladata a mértéktartás és az a feladata, hogy ne ömlesszem be mindent, hanem azt ömlessze be, ami nagyon fontos, ami igazán használható, ami nálunk nagyon gyakran fölmerül, és a PP a családjukban erre lehetőséget ad a jogsértő módon beszerzett bizonyítási eszközök használata, hangfelvétel videófelvétel a másik fél hozzájárulása nélkül, hogyha más módon a tényállás nem bizonyítható.

Mi ilyenekkel is találkozunk, elég sok ilyennel dolgozunk tárgyalóteremben, ha videó és hangfelvételeket csatolnak.

Csak akkor vonjuk be a bizonyítás körébe, ha más módon tényleg nem bizonyítható az adott tényállás, de megnézzük, meghallgatjuk együtt a felekkel.

A legegyszerűbb tárgyalóterem még a miénk is fel van arra szerelve, hogy két kis hangfalat odafordítunk a feleknek, a monitort odafordítjuk, odamegyünk a felekhez és együtt megnézzük a felvételt.

Nem egyszer segített egyébként ez az ügy eldöntésében, de hangsúlyozom csak akkor, ha más módon a tényállás nem bizonyítható, mert ezeknek a jelentős része nem jogszerű módon a másik fél hozzájárulása nélkül beszerzett bizonyítási eszköz.

Tehát szerintem használunk ilyet.

Ha jól, ez a bírónak a munkáját igazából inkább segíti, mint semhátráltott. >> Ha kell, akkor megnézzük, meghallgatjuk.

Említett entitások

Témák

  • ügyvéd-bíró együttműködés
  • bírósági tapasztalatok
  • családjog
  • igazságügyi protokoll

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „144. Mit vár egy bíró az ügyvédektől?”

Miről szól ez az epizód: „144. Mit vár egy bíró az ügyvédektől?”?

Az Ügyvéd Podcast e heti adásában Vajda János ügyvéd Semán Felicitász törvényszéki tanácselnökkel beszélget a bírói elvárásokról az ügyvédekkel szemben. Kiemelik a strukturált, lényegre törő beadványok fontosságát, a töltelékszavak és a formalista, latin nyelvű fordulatok… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „144. Mit vár egy bíró az ügyvédektől?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vajda János, Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Lőrik József, Méhes Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „144. Mit vár egy bíró az ügyvédektől?”?

Fő témái: ügyvéd-bíró együttműködés, bírósági tapasztalatok, családjog, igazságügyi protokoll.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „144. Mit vár egy bíró az ügyvédektől?”?

Megjelenés: 2025. 09. 02.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/144-mit-var-egy-biro-az-ugyvedektol

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből