Ügyvéd Podcast

151. A szülő nő jogai – jogi eszközök a szülészeti erőszak ellen

· PT43M24S

Összefoglaló

A szülőnő jogai és a szülészeti erőszak elleni jogi eszközök a téma ebben az epizódban. Dr. Őri Adrienn, kórházakkal szemben indított perek szakértője arról beszél, hogy a szülő nőt nem szabad betegként kezelni, és kiemeli a tájékoztatáshoz való jogát. Megosztja személyes…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2025. 12. 18.
Hossz
43 perc
Szereplők, említett nevek
Lőrik József, Retteghy Dóra, Méhes Dávid, Gerő Tamás
Témák
szülészeti erőszak, szülőnő jogai, egészségügyi jog
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt az Ügyvéd podcast, egy podcast, ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel a hivatásukról.

A nevem Fodor Klaudia, én vagyok a mai adás házigazdája.

A témánk pedig a szülőnő jogai.

Jogi eszközök a szülészeti erőszak ellen.

A stúdióban a vendégem őri Adrien ügyvéd, egészségügyi és munkaogi szakjogász, aki a debreceni egyetemen tanársegéd és munkajogot, valamint egészségügyi jogot oktat.

A SOTE doktoriskola PSD hallgató kutatási területe tájékoztatási és dokumentálási kötelezettség tájékozott beleegyezés az egészségügyi ellátás során.

Korábban több mint 20 évig egy majd 1700 főt foglalkoztató egészségügyi intézmény kamarai jogtanácsosa volt.

Fenti szakterületeket érintően jelentős számú publikációja jelent meg.

Akkor kezdjünk is bele. [zene] Családi jog.

A három havonta megjelenő folyóirat országosan az egyetlen, kifejezetten családjogi témákkal foglalkozó szaklap.

A különböző hivatásrendekben tevékenykedő és családjoggal foglalkozó valamennyi jogász megtalálja benne az érdeklődése szerinti tanulmányokat.

Szökezzünk le, hogy a szülőnő nem beteg, az egészségügy Magyarországon mégis aként kezeli.

Hogyan tud egy nő mégis érvényt szerezni az akaratának, érvényesíteni a jogait a szülőszobán?

Hogyan érvényesül a szülőnő tájékoztatáshoz való joga?

És milyen jogi eljárások állnak a szülőnő előtt, ha ennek áldozatául esett?

És milyen összefüggésben van mindez a WHO ajánlásaival?

Vendégem a kórházakkal szemben indított panaszok és perk szakértője, aki személyes tapasztalatát is megosztja velünk.

Adrián, köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást. >> Én köszönöm a meghívást, nagy megtiszteltetés nekem. >> Szerinted miért fontos erről a témáról beszélni ma Magyarországon?

A szülészeti esemény, ahogy azt leegyszerűsítve nevezik, az nem egy betegség, az egy életforduló, az egy csodálatos része minden nő és remélhetőleg minden férfinek az életében.

Az, hogy megszületik egy kisbaba, ez az egészségügyi törvény által szabályozott területhez tartozik, de mégis annak egy speciális részét képezi.

Mennyire jelenthetjük ki, hogy a szülőnő kiszolgáltatott helyzetben van a szülőszobán, vagy mennyire tudnak érvényesülni az ő jogai?

A szülészeti eseménynek azért fázisai vannak.

Ugye a várandóságot követően, amikor a szülésbe indul, akkor az ott a vajúdásnak az időszaka egy elhúzódó időszak lehet. ekkor már, mint az egészségügyi törvény hatály alá tartozó személy, akkor is megéletik azok a jogok, amik egyébként minden más beteget megéletnek.

De azért a vajúdás az egy tudatmódosító hatású időszak.

Éppen ezért nagyon-nagyon oda kell arra figyelni, hogy ezeket a jogait a szülőnő hogyan tudja érvényesíteni.

Aztán pedig utána már maga a gyermeknek a világra jövetele a vajudás időszakához képest az már egy lényegesen rövidebb időszak is lehet.

És hogyha minden rendben megy, márpedig úgy kell, hogy legyen, hogy minden rendben megy, akkor egy egészséges kisbaba fog a világra jönni.

Pontosan ez az a dolog, hogy a vége egy csodálatos dolog. világra jött egy egészséges kisbaba, és ezzel tulajdonképpen az azt megelőző időszakot egy picikét hajlamosak elfelejteni az egészségügyi szolgáltató oldalán.

Az a válaszuk az esetleges kérdésekre, vagy az esetleges problémákra, vagy hogyha az anya végül úgy emlékszik vissza erre a vajudás időszakára, hogy ott azért nem volt minden fényes, ez a válasz, hogy na de megszületett egy egészséges gyermeke.

A méltatlan rossz bánásmódra nem lehet válasz az, hogy megszületett az egészséges gyerek. >> Ez nem válasz.

Tehát hogyha a vajudás időszaka során a szülőnő úgy érezte, hogy ő neki az egészségügyi törvényben rögzített joga is érültek, akkor azzal, hogy ő neki a végén egy egészséges gyermeke született, az nem feletteti azt, hogy ott a szolgáltatónak kötelezettsége lett volna, amit esetleg elmulasztott, és ebből valamiféle testi vagy lelki kára keletkezett az anyának. >> Lépjünk eggyel vissza.

Már megemlítettük a betegjogokat, szülőnő jogait.

Mik a szülőnő jogai a szülés során?

Az egészségügyi törvény, ez az 1997 évi 154-es törvény taxzatíve felsorolja a betegeknek a jogait.

Nincsenek speciális jogai a szülőnőnek.

Ezek pontosan ugyanazok, amik a betegeknek a jogai.

Ami a legfontosabb véleményem szerint az elvárható gondossággal való ellátáshoz való jog, ami én úgy gondolom, hogy a legnagyobb számban ez megvalósult, ebben részesülnek a nők.

A következő ez az emberi méltósághoz való jog.

Hát ebben azért mikor visszatekintenek már a vajúásnak az időszakára, vagy magának a szülésnek az idejére, akkor ott már bizony jól látszik, hogy igen gyakran sérülnek ezek a jogok.

Ami pedig a leginkább kézzel fogható, és szerintem a legkönnyebben orvosolható lenne, ez a tájékoztatáshoz való jog.

Ez nagyon sok esetben sérül, és ezzel összefüggésben pedig a lelki egészsége sérül a nőnek. ezen túlmenően ugye még van az önrendelkezéshez való jog, ami ugye a tájékoztatással van összefüggésben.

Tehát azért olyan beavatkozást egy nőn nem lehet elvégezni, amihez ő a hozzájárulását nem adta volna.

Nyilvánvalóan az életveszélyes állapot az teljesen más, de azért az ritkán fordul elő.

Kiemelten fontos a szülőnő esetében a kísérőnek a jelenléte.

Ezt le kell szögezni, hogy ez nem egy gesztus a kórház részéről, hogy ezt biztosítja.

Ez a nőnek a joga, és a nőnek joga van ahhoz, hogy ő megválassza azt a személyt, aki a vajúdás és a szülés során mellette lehet.

Nagy viták szoktak abban lenni, hogy honnan kezdődik a vajúdás.

És én ebbe jogászként nem kívánok belemenni, de azért előfordulnak olyan esetek, amikor már bőven a vajúdás időszakáról beszélünk, és az egészségügyi intézmény az ő infrastruktúrális vagy szervezési hiányossága való tekintettel nem engedi, hogy a kísérő a vajúdónő mellett legyen. >> Egyedül vajúdnak a nők lényegében egy elzárt szobában nagyon sok kórházba mondjuk ki, hogy ez történik. >> Igen, tudok róla sajnos.

Például ez a helyzet abszolút megalapozza azt, hogy őneki ezzel összefüggésben személyiségi jogsérelme keretkezik.

Lehet, hogy a történet végén, sőt biztos, hogy egy egészséges gyermeke fog megszületni, de az, amíg ő eljutott idáig, hogy megszülessen ez a gyermek, ahhoz neki azon az úton szüksége lett volna arra, hogy az által választott személy mellette legyen, és erre nem volt lehetőség, és ez a helyzet alkalmas arra, hogy lelki sérülést okozzon.

A vajódásnak a folyamatában érzelmi és hormonális szempontból rendkívül fontos, hogy milyen támogató a környezet, hogy hol történik mindez, hogy ki van vele.

Az orvosok erre egy ilyen technikai dologként tekintenek, de a szülésnek a kimenetele akár az is, hogy sikerül-e természetes úton, vagy megakad a vajódás, és utána jön a sürgetés, meg az előmozdításnak a szükségessége. végül császár mcés útján születtik meg az újszül, tehát a vajúásnak a milyensége és a kísérőnek a jelenléte az nem csak egy technikai dolog, hanem egy jog, és ráadásul még mint életeseményt is tudja kísérni és befolyásolni a szülést.

Igen, ez nagyon fontos, és ahogy neveztett Klaudia, hogy életesemény.

Ebből következik, és erre nem szoktak gondolni, hogy azért a gyermeknek a világra jövetele és maga a születés az szerencsés esetben két embernek az élménye.

Én nekem azért van olyan perem folyamatban, ahol pontosan azért, mert a kísérőt nem engedték, és ez a kísérő az édesapa lett volna, hogy nem tudott részesülni abban az élményben, amit ők elterveztek, és amihez nekik joguk volt.

És ez azért az egész életére kihatással van jó, nem éri el azt a szintet, hogy ez pszichés betegséget okozzon, de egy olyan életesemény marad ki az életéből, ami egyébként neki rendkívül sokat jelentett volna. >> Ezek szerint lehet pert indítani arra hivatkozással, hogy a kísérő nem volt jelen? hogy hát ezt is meg lehet jelölni az egyik jogalapként, az egyik jog sérelemként, hogy a kísérő jelenlétét, az apa jelenlétét, aki egyébként nem is kísérő, hanem valójában családtag, de ebbe ne is menjünk bele.

Tehát hogy őt nem engedték jelen lenni.

Tehát egy ilyen jogsérelem, ez lehet egy perindítás alapja.

Lehet egy perindításnak az alapja mindenféleképpen ott, ahogy neveztem is, hogy személyiségi jogsérelem, és akkor ott igazából a polgári törvényköny megnevezi azokat a személyiségi jogokat, hogy mi az, ami sérült.

És hogyha azt végignézi az érintett vagy egy jogász, akkor nem könnyű belehelyezni, hogy de akkor valójában milyen jog is sérült.

És itt szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy azzal kezdődik, hogy egészséghez való jog.

Az egészség az a testi és lelki egészséget jelenti.

És nagyon sokszor a tájékoztatás elmaradásával összefüggésben bekövetkező károknál is erre a lelki egészségnek a sérülésére kell gondolni, mert lehet, hogy effektíve, testi károsodása nem lesz, és ne is legyen, de az, hogy a lelke hogyan sérült, hát az bizony azért gyakran kimutatható.

És akkor egy pár szót a személyes adatoknak a védelméről.

Ebben sincsen semmilyen speciális szabályozás.

Ezt is az egészségügyi törvény szabályozza.

Illetve van egy speciális jogszabály, ez az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény.

A szülést követően az anyáknak joguk van arra, hogy hozzáférjenek az egészségügyi dokumentációjukhoz.

Nagyon fontos leszögezni, hogy az egészségügyi adat az a betegé, a szülőnőjé, az adathordozó az az egészségügyi intézményé.

Tehát erről más adatot lehet kérni.

És kiemelten fontos, hogy első alkalommal ezt bizony térítésmentesen kell, hogy az egészségügyi intézmény rendelkezésre bocsássa.

Még mindig találkozok olyan esetekkel, amikor másolási díjat kérnek az első alkalommal is.

Ezt nem szabad annyiban hagyni.

Mindenféleképpen meg kell, hogy tanulják az egészségügyi intézmények is, hogy a GDPR hatályba lépése óta deklarálta jogszabályban rendezetten az első másolat ingyenes.

Abban az esetben, hogyha úgy érzékeli a szülőnő, hogy a személyes adatait megsértették, ugye akkor is jogorvoslati lehetősége van, akkor a naikhoz fordulhat.

Ebben az esetben megjegyzem egy nagyon hosszú, tehát időben elhúzódó vizsgálatot követően a hivatal meg fogja állapítani, hogy történt jogsértés vagy nem.

Annyit megjegyeznék itt, hogy ez egy viszonylag egyszerű bejelentés a Naiknak az oldalán, egy teljesen ingyenesen kitölthető bejelentő nyomtatvány, amiben a akkor már anyuka megküldi mondjuk azt a nyomtatványt, amiben az szerepel, hogy nem tudom, 200 Ft/ oldalaskennelési díjon akarja a kórház neki megküldeni az egészségügyi dokumentációt, és akkor ezt a na így ki fogja vizsgálni. személyes tapasztalatom, hogyha az anyuka megemlíti a kórháznak a nahot és a GDPR-t, akkor meg fogja kapni ingyen ezt a dokumentációt.

Az szomorú, hogy még egy ilyen gyakorlat sok esetben fenn áll, hogy el szeretnék kérni ezt a díjat, de talán belátják, hogyha az emberek felvilágosultak a káb jobban tudják a jogaikat, hogy valójában nem kérhetnének díjat ezért.

Még ehhez kapcsolódóan, Klaudia, hogyha azt megemlítenénk, hogy akkor, amikor az egészségi dokumentációt kikéri a szülőnő, akkor feltétlenül gondolni kell arra, hogy a kórházon belül egészségügyi dokumentáció keletkezik elektronikusan, de papíralapon is.

És ugye vannak képalkotó diagnosztikai felvételek is, amiről szintén másolatot kérhet.

Nagyon sok egészségügyi intézménynek előre elkészített ilyen betegd dokumentáció kikérő formanyomtatványa van, és az utolsó csep vérükig ragaszkodnak ahhoz, hogy csak azon legyen kikérve a dokumentum.

Oké, legyen azon kikérve, de gondoljon erre az adatoknak a tulajdonosa, hogy kérje az elektronikussal rögzített és a papíralapon rögzített dokumentációt is.

Nagyon sokszor az ápolási dokumentáció az, ami sokkal beszédesebb, mint azok, amiket az orvosok töltenek ki, vagy visznek föl a rendszerbe. >> Sokszor halljuk azt a kifejezést, hogy szülészeti erőszak.

Hogyan definiálnád ezt a szülőnőnek a beteg jogai tükrében?

Az egészségügyi törvény nem ismeri ezt a kifejezést, és egyébként a jogi nyelvben sem kerül ez használatra, hogy szülészeti erőszak.

Elvárható gondosságnak való megfelelés említünk, tájékoztatási kötelezettség elmolasztását említünk, önrendelkezési jog megsértését említünk.

Ez a köznyelven valóban így él.

Én magam is hallom, de akkor, amikor értékelünk egy szülészeti eseményt, egy vajúdás időszakát, a kisbabának a megszületését, akkor nem ez, ami a szemünk előtt van, hanem sokkal inkább azok, amiket az imént felsoroltunk, egészségi törvényben rögzített jogok, hogy azok sérültek-e.

Úgy szoktam mondani, hogy én nem segítek haragudni az anyukának, aki utólag eljön hozzám és elmondja az ő történetét.

Megvan az ő baj problémája. érzem az ő lelki terhét, gyakran azt veszem észre, amikor már elmondja, hogy mi történt vele, már azzal megkönnyebbül, és már azzal már úgy érzi, hogy legalább valaki meghallgattam, aki esetleg még egy picikét ért is ehhez.

És akkor, amikor ő elmondta ezt a történetet, akkor én a jognak az eszközével próbálom ezeket az eseményeket elhelyezni.

Nagyon sok esetben megvan az a jogorvoslati lehetőség, amit én felkínálok, amivel érdemes élni, de amint már az előbb is említettük, nem feltétlenül a bíróság az első fórum, ahová javaslom, hogy forduljon az anyuka. >> Szerinted hol a határ?

A rossz bánásmód, a tájékoztatás hiánya és az erőszak között? >> Én úgy érzékelem, hogy ezt objektíven nem lehet meghatározni.

Ez abszolút személyiségfüggő, és pontosan ez a személyiségjegy, amit az egészségi szolgáltatónak, a kezelőorvosnak, illetve az ellátásban résztvevőknek figyelembe kell venni akkor, amikor arról beszélünk, hogy egyényesített formában kell például a tájékoztatásnak megtörténni.

Itt nem csak arról van szó, hogy felméri azt, hogy ki milyen szakmai tudással rendelkezik, és hogyan érti meg a részére számára elmondottakat. hanem azt is, hogy ő valójában milyen személyiségű.

Eleve abban a lelki állapotban, amikor ő várandós, mert ugye vagy már a vajúdást megelőzően tájékoztatják, mert nagyon sok mindenről akkor kell tájékoztatni, vagy a vajúdás során akkor, amikor már benne van ebben a…

Említett entitások

Témák

  • szülészeti erőszak
  • szülőnő jogai
  • egészségügyi jog

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „151. A szülő nő jogai – jogi eszközök a szülészeti erőszak ellen”

Miről szól ez az epizód: „151. A szülő nő jogai – jogi eszközök a szülészeti erőszak ellen”?

A szülőnő jogai és a szülészeti erőszak elleni jogi eszközök a téma ebben az epizódban. Dr. Őri Adrienn, kórházakkal szemben indított perek szakértője arról beszél, hogy a szülő nőt nem szabad betegként kezelni, és kiemeli a tájékoztatáshoz való jogát. Megosztja személyes… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „151. A szülő nő jogai – jogi eszközök a szülészeti erőszak ellen”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Lőrik József, Retteghy Dóra, Méhes Dávid, Gerő Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „151. A szülő nő jogai – jogi eszközök a szülészeti erőszak ellen”?

Fő témái: szülészeti erőszak, szülőnő jogai, egészségügyi jog.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „151. A szülő nő jogai – jogi eszközök a szülészeti erőszak ellen”?

Megjelenés: 2025. 12. 18.. Hossz: 43 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/151-a-szulo-no-jogai-jogi-eszkozok-a-szuleszeti-eroszak-ellen

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból