Apaidő

Az autizmus a modern szülők szemével / Zádori Heni és Pintér Ada - Apaidő Podcast 20. adás

· PT1H3M40S

Összefoglaló

Az Apaidő Podcast ezen adásában Kertész András a vendégeivel, Zádori Henivel (Szikra Tehetséggondozó Egyesület elnöke) és Pintér Adával (Együtt az Autistákért Alapítvány kommunikációs menedzsere) az autizmus spektrumzavarral élőkről és az érintett szülőkről beszélget. Kitérnek…

Röviden

Műsor
Apaidő
Megjelenés
2023. 08. 28.
Hossz
1 óra 4 perc
Szereplők, említett nevek
Pintér Ada, Zádori Heni, Kertész András
Témák
autizmus, spektrumzavar, szülők
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

sokkal egyszerűbb lenne szerintem mindenkinek hogyha nyíltan beszélnénk dolgokról az én kisfiam egyébként két és fél évesen kézzel írt három nyelven beszélt egy mai szülőnek tudnia kell az autizmussal kapcsolatban is válaszokat adni a gyerekének mert az autizmussal szembenézni egy jó dolog az apaidő podcastot a vodafone podcast pions programja támogatja nagy szeretettel köszöntöm az apaai idő podcast nézőit és hallgatóit kertész andrás vagyok a mai műsorban az autizmusról lesz szó néhány héttel ezelőtt azon gondolkodtam hogy jó lenne olyan műsorokat készíteni ahol azokat a témákat dolgozzuk fel amelyekről sokkal kevesebbet beszélünk mint amennyit kellene ilyenek például a hátránnyal élők témái a vakok és gyengénlátók a süketek a kerekes székkel élők és az autizmussal élők témája is amiről egyrészt nem beszélünk másrészt nem úgy beszélünk róla ahogy én szerintem kellene ezért gondolkodtam hogy készítek ilyen adásokat és jött a megkeresés hogy lehetne két csodálatos vendéggel együtt gondolkodni és beszélgetni arról milyen a mai helyzet autizmussal kapcsolatban magyarországon ezért meg is hívtam őket a stúdióba úgyhogy nagy szeretettel köszöntöm zádori henriettát a szikra tehetséggondozó egyesület elnökét sziasztok szia és pintér adát aki az együtt az autistákért alapítvány kommunikációs menedzsere helló sziasztok szervusztok köszönöm hogy itt vagytok velünk az autizmus egy egy olyan téma ami a akik akiket érint azok nagyon sokat foglalkoznak vele akiket nem érint azok egyáltalán nem foglalkoznak vele és én azt gondolom vagy legábbis az eddigi tapasztalatom az hogy valahogy az iskolarendszerünk és ezáltal a társadalom se nagyon foglalkozik az autizmus kérdésével tehát nincs nincs a köztudatban tehát nincs a közbeszédben az autizmus pedig valószínűleg kellene merthogy nagyon sok olyan téma van az autizmushoz kapcsolódóan ami azért fontos társadalmi jelenségekre világít rá és és felvet fontos kérdéseket azzal kapcsolatban hogy mi hogyan gondolkodunk magunkról másokról mi a helyzet ma autizmus téren ti hogy látjátok akik nap mint nap foglalkoztak ezzel a témával hát akkor kezdem én így hogy látjuk tehát az egyesületünk 2019-ben alakult éppen emiatt saját érintettség miatt azt láttuk hogy a gyermekemet nem nem tudom sehova beilleszteni tehát sem az az óvodába se az iskolába tehát így így ilyen zárt kapukon kopogtattam folyamatosan és azt éreztük hogy ha magunk nem lépünk ez ügyben akkor akkor el fogunk veszni ebbe a rendszerbe és 2019-ben öt gyermekkel indultunk neki az egyesületnek jelenleg 500 gyermekkel foglalkozunk és most én már azt látom egyébként hogy de lehet hogy azért amit mondasz hogy ö nagyon érintettek vagyunk ezért nagyon ezzel foglalkozunk hogy egyre több embert tudunk elérni tehát ugyanúgy a az együtt az autistákért alapítvány is rengeteget beszél róla hogy az elfogadásról a mindenki más és ez így tökéletes erről valamint mi is nagyon sok munkát fektetünk az edukációba úgyhogy azt hiszem hogy a mi kis környékünkön érden most már mindenki tudja nagyjából hogy mi az autizmus de gyakorlatilag maga az oktatás az óvoda az iskola a munkahelyek ott még rengeteg dolgunk van nekem negyedik osztályos a kisfiam én tanítom otthon mert az integráció sajnos még még nagyon messze áll attól hogy hogy még bemerjem engedni ada te nem vagy ha jól tudom érintett direktbe az autizmus kapcsán viszont nagy öröm hogy felvállaltad ezt és és dolgozol az egyesülettel te hogy látod az autizmus helyzetét ma magyarországon én egy kicsit reflektálnék arra amit mondtál az elején hogy ugye mindig azt az arról tudunk amivel foglalkozunk illetve nagyon sok mindenről nem tudunk de ez általánosságban mindenre igaz viszont azt gondolom hogy azért a mai világban már és főleg a fiatalabb generációknál sokkal nyitottabbak és érzékenyebbek is a másra a azokra a dolgokra amik nem feltétlenül a normálisnak vannak bekategorizálva illetve már mit mondhatunk normálisnak mert hogy igazából már nincs olyan hogy normális vagy mindenkinek mása normális és tök érdekes az hogy amióta itt dolgozom és mesélem embereknek hogy hol dolgozom azóta én is egyre több emberről tudom hogy érintett tehát valahogy azért a tabutémaként kezelik az emberek ahogy nagyon-nagyon sok minden mást is holott egyáltalán nem kéne mert sokkal egyszerűbb lenne szerintem mindenkinek hogyha nyíltan beszélnénk dolgokról és az alapítványnak 2018 óta vannak érzékenyítő kampányai edukációs kampányai pont azért hogy minél több embernek egy kicsit felnyissuk a szemét minél több embert megismertessünk a témával kapcsolatban hogy ha mondjuk egy olyan szituációban találkozik egy emberrel ahol nem érti hogy most ő miért így reagál vagy miért miért úgy viselkedik akkor mondjuk lehet hogy beugorjon hogy ja hát lehet hogy ő autista és innentől fogva akkor lehet hogy elfogadóbb lesz vagy máshogy áll a szituációhoz hozzá amit én fel szoktam hozni té vagy példának az nagyon sokszor az hogyha mondjuk látunk egy anyukát egy gyerekkel az utcán és a gyerek éppen csapkodja magát a földhöz vagy nem úgy reagál valahogy ahogy mondjuk normális ember ezt elvárná akkor így megszoktunk állni és rökönyödni hogy na hát az anya nem bír a gyerekével és nyilván ilyenkor nem gondolunk abba bele hogy lehet hogy más van a háttérbe és mondjuk lehet hogy az a gyerek érzékeny a hangokra vagy nem tudja feldolgozni azt a sok ingert ami éppen történt vele tehát hogyha egy kicsit tájékozódnánk akkor lehet hogy hogy ilyen helyzetekben nem ítélkeznénk vagy mondjuk egy kicsit segítőbb oldalunkkal állnánk mondjuk az anyukához vagy a gyerekhez hozzá és amit henny is mondott hogy az iskolákba mondjuk vagy óvodákb nincsenek erre felkészülve azt gondolom hogy azért itt is nagyon fontos az hogy nem csak az emberekkel általánosságban megismertetni a témát hanem az hogy a pedagógusok vagy a szakemberek is felkészüljenek jobban arra hogy hogy hogyan kell egy-egy mondjuk autista gyerekkel viselkedni én mindenképpen szeretném hogy mielőtt beleássuk magunkat ebbe a témába tegyük tisztába mi az hogy autizmus nyilván más oldalról tudjuk szerintem hennyvel ezt a témát megközelíteni mert ugye ő benne van mint anya én meg azt tudom mondani amit ugye megtanultam róla az elmúlt időszakban azt mondjuk hogy valaki autista akkor általában ugye az eső ember és sa zseni és nagyon különleges emberek jutnak eszükbe róla de ez nem feltétlenül igaz és mondjuk a stiké kampányunk is pont erről szólt az év elején hogy hogy az autizmus egy nagyon széles spektrumon mozog és ez nem jelenti azt hogy hogy mindenkinek ugyanazok a tünetei hogy mindenkinek ugyanazokban a szituációkban nyilvánulnak meg ezek a tünetek vagy például az hogy mondjuk mindegyik zseni nyilván nem lehet gyógyítani az autizmust tehát ez nem egy betegség ugye ezt is nagyon sokan azt gond ezt fejleszteni lehet lehet vele foglalkozni de aki autizmusal született az az nem lesz kigyógyítva az autizmusból oké akkor csak bocsánat akkor csak ezt rögzítem tehát az autizmus az nem egy betegség nem oké menjünk tovább az is tépit hogy minden autizmussal élő zseni ugye ez ez is szokott egy ilyen általánosság lenni nyilván ez a médiának vagy a filmeknek köszönhető hiszen átalább a filmekben m az esőember vannak ugye az autisták beállítva zseniként ez csak egy véletlen egybeesés hogy persze attól hogy valaki autizmussal él attól lehet kiemelkedően tehetséges valamilyen területen ergozseni tehát azért tényleg ahogy mondtam ez a nagyon széles spektrumon mozog lehet hogy valakinek nagyon enyhén jelentkezik valakinek meg mondjuk élete végéig segítségre van szüksége mert nem tud önálló életet élni tehát hogy ez tényleg egy ilyen nagyon megfoghatatlan dolog igazából tehát lehet hogy ezért is nehéz ember embereknek megérteni vagy befogadni ezt az állapotot de azon vagyunk hogy hogy próbálkozzunk így van itt vagyunk most együtt ma és mi is ezért készítjük ezt a műsort heni mi az autizmus hát én mondanék pár nagyon jellemző dolgot azt hiszem hogy ezzel így a külső szemlélők is egy kicsit jobban érteni fogják tehát én mint autista gyermeket nevelő azt mondanám hogy a rugalmatlan viselkedés is az az nagyon jellemző szinte minden autistánál a szociális problémák az elfogadás tehát nekik nekik nehezükre esik adott esetben egy barátkozás egy kapcsolódás a kortárssal ez nagyon sokféle dologtól is függ akár egy túlérzék szenzorosságból túlérzékeny ugye a hangokra a szagokra és minden egyéb olyan dolgok ra ami ami nekünk nagyon könnyen feldolgozható hogy bemegyünk egy bevásárló központba és ott fény és és és minden úgy hirtelen rengeteg inger ér minket nekik ez ez nagyon nehéz és azt hiszem ami még fontos most itt a táborunkkal kapcsolatban amit látok hogy hogy tényleg mindenkinek lehet látni hogy hol telítődik meg és azt ha mi nagyon jól reagálunk rá tehát észrevesszük félrevisszük kicsit megnyugszik visszamegyünk és tökéletes tehát azt hiszem hogy tök mindegy igazából hogy mi az autizmus hogyha megtanuljuk mi reagálni a gyerekre akkor akkor minden probléma megelőzhető én azt veszem észre tehát mondok egy példát iskolai osztályban ugye 30 fős általában egy osztály és benne van a 30 főben egy autizmussal élő gyermek és hozzánk fordultak hogy hogy a szünetben egyszerűen szétesik a gyerek miért mert az nagyon hirtelen történik a szünet mindenki feláll rohangál pisilni megy amit el lehet képzelni ugye ezt ő nem neki a rendszer szüksége van a rendszerre lássa mikor van vége és az az ötletünk volt hogy oké neki öt perccel szünet előtt legyen vége nyugodtan elmegy mosdóba kimegy az udvarra time timer az a mi egyik szent dolgunk hogy lássa az időt hogy mikor lesz vége a többieknek kimegy oké van 10 perced ez a szünet ő ezt belövi felkészül a gyerekekre és megszűnt a probléma tehát annyira apróságok segítenek neki hogy a tanulásban visszatért hogy nagyon jól tanul ugye azt mondják a problémás gyerekekre hogy hátraüljenek hátsó sorba ne látszódjanak ne is vegyünk róla tudomást na itt ez egy annyira egy butaság mert megpróbáltuk hogy legelőb előreültetjük a gyermeket lássa egy az egybe a tanárt mert ha előtte vannak a gyerekek akkor mindenfele elkezd fókuszálni és a tanárig nem jut el a figyelme mit kap ezért ő a rossz gyerek rosszul tanul satöbbi tehát ténylegesen differenciáljuk a gyerekeket akkor akkor annyi annyi probléma megoldható és haegyki picit több figyelmet szentelünk nekik és azt hiszem hogy egyre jobban be tudunk férkőzni az iskolákba óvodákba de még még azért nem tartunk ott hogy ez működjön úgyhogy az autizmusnál azt mondom hogy egy viselkedési nehézség egy viselkedési probléma nem feltétlen tudja kontrollálni az érzelmeit nem feltétlen tud arra figyelni amit a másik ember mond mert nagyon egyedi az ő ő kis világuk tehát ha mondok erre is egy példát a csillagászat tehát őt ezt foglalkoztatja a végletekig a csillagászat akkor ő ő azt gondolná hogy a másik embert is ez érdekli és nálunk ez rendszeres hogy leül és akkor hogy vagy kérdezzük ugye hogy mi újság nálad és akkor a a bolygók állása ha nem tudom én és és nem tud hirtelen áttérni arra hogy ő érzelmileg hogy van mert őt ez érdekli egy fantasztikus világ egyébként hihetetlen tényleg tele-tele szeretettel és képtelenek hazudni tehát egy ilyen csodálatos minta azt hiszem hogy minta mert mert ott ott nincs olyan hogy kertelünk vagy megcsaljuk egymást vagy vagy ilyesmi mert mert annyira egyenes egy egy kis kis világ igen valószínűleg hogyha belelátunk az ő világukba ahogy ők látják a mi világunkat a közös világunkat akkor akkor valami szép tárul fel előttünk ha ha jól értem akkor viselkedésről és reakciókról beszélsz amin meg beszéltek amin keresztül mi mi rá tudunk nézni meg tudjuk érteni ezt mi ennek a biológiai oka ez egy ez egy neurológiai kérdéskör ez egy hát a honnan jön hogy alakul ki azt mondják hogy genetika még mindig nem tudják hogy mi az autizmus konkrétan de de azt mondják hogy genetika most volt a népszámlálás és azt hiszem hogy a legújabb statisztika alapján mind 56 személy érintett magyarországon tényleg mindenkinek van ismerőse ha ő nem is gondolja vagy nincs diagnózisa akkor is ott van ugyanúgy mint nálunk gyerekkorunkban volt egy osztálytársunk mondjuk aki fura volt nem volt megnevezve de most mostanra meglenne nevezve egyébként szerintem ez egy kulcsdlog hogy most már vannak ezeknek nevei holott régen csak az volt hogy jaj nagyon rossz gyerek nem tud a seggén ülni pedig lehet hogy csak egy kicsit hiperaktív volt tehát hogy hogy most már nevén nevezzük vagy mindennek találtak nevet illetve egyre több dologról tudunk ami régen is volt csak akkor máshogy volt elkönyvelve tehát szerintem nincs az hogy többen lennének feltétlenül vagy ez nem bizonyított hogy többen lennének autizmussal élők csak régen mondjuk nem tudtuk hogy hogy ő azért rossz tanuló mert autista vagy azért nem tud viselkedni vagy azért így reagál mert autista de egyébként azt gondolom hogy a a mai szemlél életmód a gyerekneveléssel kapcsolatban ez a válaszkész nevelés ez pont egyébként az ilyen viselkedésekre meg reakciókra tökéletesen tud működni mert hogyha figyeled a gyerek reakcióit csak nyilván ez mondjuk egy iskolába óvodáb azért nehézkesebb de kisebb csoportoknál vagy hogyha olyan nevelési módszereket alkalmaznak az adott iskolában azért most már szerintem ez azért kezd tendencia lenni hogy hogy tényleg jobban odafigyelnek az egyénre és nem akarják ugyanazt a a kis sémát ráhúzni minden gyerekre akkor ez tök jól tud működni ez nagyon fontos és és már csak azért is ahogy mondod a nevelés tekintetében hogy ugye itt az apaidő podcastban vagyunk ez azért született ez az adás ez a műsorfolyam hogy hogy beszéljünk olyan témákról amik a modern szülőknek fontosak és én azt gondolom hogy egy modern szülő egy mai szülőnek tudnia kell az autizmussal kapcsolatban is válaszokat adni a gyerekének érzékenyíteni a saját családját a saját gyerekeit mert hogy hogy pontosan azért hogy hogy a mi gyerekeink már ezt sokkalsokkal jobban kezeljék mint ahogy esetleg mi kezeltük általános iskolában mert ahogy mondod annak idején a dolgoknak nem voltak nevei tehát én diszgráfiás diszlexiás voltam és én ezt éltem annak idején…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Szikra Tehetséggondozó Egyesület
  • Együtt az Autistákért Alapítvány

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az autizmus a modern szülők szemével / Zádori Heni és Pintér Ada - Apaidő Podcast 20. adás”

Miről szól ez az epizód: „Az autizmus a modern szülők szemével / Zádori Heni és Pintér Ada - Apaidő Podcast 20. adás”?

Az Apaidő Podcast ezen adásában Kertész András a vendégeivel, Zádori Henivel (Szikra Tehetséggondozó Egyesület elnöke) és Pintér Adával (Együtt az Autistákért Alapítvány kommunikációs menedzsere) az autizmus spektrumzavarral élőkről és az érintett szülőkről beszélget. Kitérnek… Az epizód a Apaidő című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 08. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az autizmus a modern szülők szemével / Zádori Heni és Pintér Ada - Apaidő Podcast 20. adás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pintér Ada, Zádori Heni, Kertész András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az autizmus a modern szülők szemével / Zádori Heni és Pintér Ada - Apaidő Podcast 20. adás”?

Fő témái: autizmus, spektrumzavar, szülők.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az autizmus a modern szülők szemével / Zádori Heni és Pintér Ada - Apaidő Podcast 20. adás”?

Megjelenés: 2023. 08. 28.. Hossz: 1 óra 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/apaido/az-autizmus-a-modern-szulok-szemevel-zadori-heni-es-pinter-ada-apaido-podcast-2

Több epizód a Apaidő-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból