Apaidő

Gyermekeink népzenéje / Fuvalom Énekegyüttes - Apaidő Podcast 19. adás

· PT59M38S

Összefoglaló

A magyar népzene fontosságáról és a gyermekek zenei nevelésében betöltött szerepéről szól a 19. Apaidő Podcast adás, melyben Kertész Andrásnak Kakucs Katalin és Bogdán Egyedréka, a Fuvalom Énekegyüttes tagjai a vendégei. A beszélgetés kitér arra, miért fontos a népdalok tanulása…

Röviden

Műsor
Apaidő
Megjelenés
2023. 08. 14.
Hossz
1 óra 0 perc
Szereplők, említett nevek
Kakucs Katalin, Bogdán Egyedréka, Kertész András
Témák
népzene, zenei nevelés, népdalok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

val hogy erre a dalra mindig úgy tekintek hogy ez egy olyan dal amit szerintem minden édesapának el kellene énekelnie a kislányának ha az a kislány így nő fel hogy ezt a dalt végigallja valami olyan gazdagság lesz a lelkében meg a szívében hogy az az nagyon-nagyon sokáig ott lesz vele az apaidő podcastot a vodafone podcast ps programja támogatja nagy szeretettel köszöntöm az apaidő podcast nézőit és hallgatóit kertész andrás vagyok a mai podcast egy különleges adás lesz mert ez az első olyan podcast az apaidő történetében amikor offline vagyis helyszínen stúdióban vesszük fel az adásunkat nagyon büszke vagyok hogy idáig eljuthattunk az apaidő projekttel számos csodálatos és izgalmas beszélgetésen vagyunk túl olyan emberekkel mint sodró eliza mint jakub csek gabriella vagy az én személyes kedvenc meseíróm dániel andrás de beszélgettünk kiváló és remekebbnél remek szakemberekkel pszichológusokkal gyermekpszichológusokkal a kakitól a kamaszokig nagyon sok témáról a mai podcastban két csodálatos előadóművész a vendégem a fuvalom énekegyüttes két tagja szervusztok szia andrás kakucs katalin és bogdán egyedréka szervusztok szervusz szia andrás köszönjük a meghívást enyém az öröm a fúvalom énekegyüttesssel régóta kapcsolatban állok hiszen ők olyan tehetséges fiatal zenészek akik nagyon-nagyon meghatározóak már magyarországon a népzene világában és valami különlegeset képviselnek amiről még lesz ma szó beszélgetni fogunk a népzene mai helyzetéről azért gondoltam hogy érdekes a népzenéről beszélgetni ma mert hát van valamifajta avit máz a népzenén és azt érzékelem hogy egyre kevesebben gondolkodunk el rajta és értjük azt hogy vajon mi az a mi az az érték amit hozzáad az életünkhöz miért fontos nekünk a népzene hogyan lehet fontos és még inkább hogyan lehet az életünk része a hétköznapunk része amellett hogy persze énekórákon kötelezően megtanítanak népdalokat hogy oviban vagy még bölcsöében ringatóban énekelgetünk népdalokat és ezeknek nagyon fontos szerepük van de de valahogy azt látom hogy ez kikopik kikopik és felnőtt korra egyre kevesebb népdalt tudunk már és egyre kevesebbet éneklünk és vannak olyanok akik nem így vannak ezzel hanem egyre többet énekelnek és egyre lelkesebben foglalkoznak a népzenével és a két mai vendégem réka és kati ők mind a ketten nagyon intenzív íven élik meg a népzenét hozzátok fordulok és kérdezem rögtön hogyan alakult ki a ti kapcsolatotok a népzenével miért pont népzene és miért nem rock and roll hát igazából nálam ez egy véletlennek a az alakulása lett ugyanis [Zene] az ovónéni mondta apának hogy hát a kiskatinak van hangja és jó lenne ezt tovább vinni és én erről semmit nem tudtam csak azt hogy apa időnként elmegy a gödöllői zeneiskolába beszélgetni tanárokkal és először egy klasszikus énektanárnőt keresett meg aki azt mondta hogy hát nyolc évesen ez még lehet hogy egy túl korai dolog lenne úgyhogy talán akkor kezdje el a népzenét és akkor két év után át tud menni a klasszikus éneklésre és hát én nem akartam átmenni ott ragadtál igen igen igen ez ilyen teljesen egyértelmű volt hát nekem nagyon tetszik a népzenének a természetes hangzása a az hogy akkor akkor különösen valahogy hát ilyen műnek éreztem vagy ez most csúnya szó rá de hogy nem éreztem természetesnek a klasszikus hangképzést és szerintem egy kisgyerek ösztönösen vonzódik így a természetes dolgokhoz úgyhogy valahogy egyértelmű is hogy ez hogy ez így maradt később pedig az óbudai népzeneiskolában kezdtem el tanulni ott pedig majd talán erről beszélgetünk később is az a módszer ahogyan ahogyan ott tanítottak az pedig egyértelmű volt hogy így megszerettette még jobban jaj de jó ezt hallani réka te hogy kerültél kapcsolatba a népzenével nekem ez valahogy ilyen természetesen adódott én székelyföldön születtem és nem csak a családom részéről volt egy egy indítás a népzene felé hanem hanem a faluközösség részéről is vagy a környezet részéről ahol mozogtam mert nagyon természetes volt hogy éljük a a hagyományainkat és az életünknek a része az hogy népdalokat hallunk magunk körül nyilván már nem abban a természetes közegben ahol ahol ezek a kezdeti időkben éltek hanem hanem ez már egy visszatanított folyamat során jutott el hozzánk de hát a kezdetek kezdete az hogy én amikor megszülettem akkor a szüleim atáj döbbentek rám a népzenének a népi kultúrának a szépségeire a nagyszerűségére a mély tartalmaira és nagyon sok népzenét hallgattak abban az időben úgyhogy nekem az első népdalom naskalaton esik az eső és jaj de busan harangoznak kezdetű népdalok voltak kitekintéseim más más műfajok felé de de valahogy egyértelmű volt hogy én itt maradok és és ezekkel fogok foglalkozni nagyon érdekes ahogy beszéltek erről megélni két fogalom az egyik az az egyértelműség tehát persze hát mi más a másik pedig a természetesség hogy hát ez természetes hogy természetesen jelen voltak ahogy természetesen kapcsolódtam olyan természetes volt nekem a népz mitől természetes a népzene nekünk szerintem egyik részről abszolút a hangképzése miatt bár nem vagyok énektanárnő de azzal hogy tehát az egész megszólalás szinte a beszédhez hasonló szerintem ez ez hordozza magában egyértelműen a természetességet hogy olyan beszédszerű hogy hogy a mi nyelvünkön szólal meg és történeteket mondunk el a népdokal igen igen meg a hangvétele is tartalma is igen de nem tudom hogy rika erről mit gondol az a helyzet vagy azt gondolom hogy az ember alapvetően nem változik tehát mindig mindig ugyanazok az érzések generációról generációra és évekre évszázadokra visszatekintve ugyanazok tehát hogy szerelmesek vagyunk gyászolunk ünnepelünk vannak esküvők vannak temetések vannak keresztelők tehát hogy és ezek a ezek a népdalok a az életeseményeinknek olyan pontjait fogják meg szövegben dallamban amihez nagyon könnyű kapcsolódni és és és azt érzem és természetesen elsősorban a magam magam tapasztalatából kiindulva hogy olyan olyan mélységeket vagy ilyen elemi húrokat pengetnek meg amire azt tudom mondani hogy ez nagyon jól kifejezi szövegével dallamával azt amit most érzek és és akkor jön az hogy hogy így megtelik a lelkem vagy vagy a szívem azzal hogy úristen de jó ez a ez a népdal a akár az éneklésre vagy vagy csak a a hallgatásra úgyhogy [Zene] a természetessége vagy az hogy hát persze hogy tudok ezzel azonosulni nekem valahonnan innen jön és azt hiszem hogy aki aki a rabja lesz valahogy ennek a világnak az az annak talán mind mind van ilyen tapasztalata olyan szép hogy hogy mondod egészen előtte megjelent egy kép ahogy a amikor nyarant a tüzet raktunk a balaton partján és édesapám aki operaénekes volt szintén ugye ült a a tűz mellett és akkor mindig kérték a barátok hogy énekeljen már valamit és akkor amit először elénekelt mindig az a az volt hogy a csitári hegyek alatt satöbbi satöbbi és ez és és így hallgatom hogy zeng az ő nagy paritonja és és és énekelte és olyan olyan csodás volt és valahogy pont ez jutott ez a kép jutott eszembe erről hogy mennyire belőlünk jön mennyire természetes mennyire természetesen kapcsolódunk ehhez igen kata igen így ahogy mesélt érika az jutott eszembe hogy hát pont így például a gimi alatt szerintem a legtöbb ttinnédser átéli hogy olyan igazán nagyon-nagyon szerelmes lesz és akkor ez elválik hogy éppen viszonzott szerelem-e vagy sem de nagyon érdekes ez a tapasztalat hogy emlékszem énekeltem ugyanúgy angol slágereket broken heartsnak a nagyon sokféle változatát viszont bármennyire is imponáló volt a dallam meg fülbemászó valahogy úgy igazán a lelkemet mélyen egyértelműen a népdalok tudták tákény megnyugtatni és valahol emlékszem hogy ez ott is így meglepett meg nagyon jól esett annyira szeretek veletek erről beszélgetni és hát elárulom a nézőknek és hallgatóknak hogy nem az az első alkalom amikor mi együtt vagyunk és beszélgetünk hogy mindig ez a természetesség árad belőletek hogy hát persze hogy a népzene hát hogy ht mi más hát de andrás miért ne vagy mi más legyen de azért és akkor pont pont ezt szeretném itt a a nézőinknek és hallgatóimnak megmagyarázni hogy mi az én attitűdö vagy hogy miért jött létre ez a műsor mertogy mertogy érzékelek magam körül egyfajta értetlenséget vagy tehát hogy miután rengeteg ember úgy nő fel hogy hogy ezt a fajta értékes kapcsolódást a népzenéhez vagy népdalokhoz valahogy valamiért nem éli meg azt érzékelem tehát nem lesz az őnyyelve az ő érzelem kifejezésének eszköze a az a az a fajta által a természetesnek aposztrofált népi ének ami egyébként sok 100záz ezer év alatt a a miénk lett és arra arra egy tökéletes eszköz hogy kifejezzük mindazt ami bennünk van mit az övéki nem lett ezért van egyfajta értetlenség azzal kapcsolatban hogy akkor most népzene most tényleg népdalokat éneklünk det ciki meg úgy se tudom meg én nem tudok énekelni meg nem tudom és ugye az apaidő podcastban vagyunk aminek az a célja hogy a szülőknek nyújtsunk tartalmat segít segítsünk neki kapaszkodókat találni és és azért beszélgetünk ma itt mert én szeretnék a szülőknek kapaszkodókat adni ahhoz hogy mi értelme van a népdalhoz a népzenéhez kapcsolódni mi az amit az én gyerekemnek adni tud mitől lesz ő több más mint mások vagy hogyan tudja ő ezen keresztül kibontani magát kifejezni magát miért érdekes hogy neki az életének a része a népzene és a népdalok éneklése vagy nem és akkor ezzel kapcsolatban még egy gondolat hogy egyszer valaki kérdezte tőlünk hogy az én feleségem brácsa művész én operaénekes vagyok és meg voltam meg leszek meg ő is mindegy és és egyszer kérdezte tőlünk valaki hogy és akkor ti énekeltek otthon és akkor mondtuk hogy nem nem üüm és utólag belegondoltam hogy de hát ez milyen butaság tulajdonképpen ő úgy ért az éneklést hogy énekeljünk-e úgy ott hogy leülünk és énekelünk nem de tulajdonképpen egész nap énekelünk szóval tulajdonképpen reggeltől estig vagy verset mondunk vagy énekelünk vagy ritmizálunk vagy valamit tehát az egész életünk része minden egyes cselekvésünkhöz tartozik egy dal egy dallam egy ritmus satöbbi és a gyerek is úgy működik egyébként hogy hát elképzelhetetlen hogy mondjuk ne énekeljen a fürdőkátban v éz se ves már hát persze persze állandóan énekel hát odáig most most csak nektek mondom el és a nézők és hallgatók ne figyeljenek ide jó hogy hogy amikor a telefont nyomkodja és játszik a telefonon ó istenem akkor is énekel azta tehát közben énekel játszik izé és akkor ügyességi játék ki kell kerülni nem tudom micsodát és ott nyomkodja a telefont mert hulla fáradt és már nem képes semmi mást csinálni én meg hagyom és és közben énekel és annyira imádom ezt hallgatni ahogy ő természetesen énekel szóval hogy jön belőle nem lehet ezt kikerülni tehát említetted a a ritmizálást és és most oda ugranék vissza a kezdeti időkhöz amikor még édesanyánknak a méhében vagyunk akkor az első élmények azok azok nagyon hangsúlyosan auditív élmények azáltal hogy halljuk a édesanyánknak a ritmikus szívdobogását a az emésztőrendszerének a működését aztán kívülről is hallunk hangokat megnyugtató lesz az hogy amikor kibújunk akkor akkor halljuk édesanyánknak a hangját édesapánknak a hangját ez össze tudjuk csatolni azzal az élménnyel ami ebben a nagyon jó állapotban volt ami amíg mi a a magzatvízben léteztünk és hogyha megfigyeled akkor minden kultúrában ott van a a a az ütő hangszernek a jelenléte a dobnak a jelenléte ugye vita van hogy illetve hát próbáljuk kitalálni hogy honnan ered a zene mi volt előbb ritmus hangszerek először énekeltünk de de mindenképpen valahol a kezdetek kez é ezek felmerülnek ezek a ritmikai elemek úgyhogy úgyhogy ez már ott van a kezdetek kezdetén és belénk van valahogy oltva hogy aztán kezdünk a hangunkkal kísérletezni hogy felfedezzük azt hogy hogy van hangunk ennek mi milyen élménye van hogyha hangoztatjuk és nem csodálom hogy dávid amikor amikor nem figyel saját magára akkor ez így kibudyan belőle és és egy ilyen ösztönszerű cselekvés lesz hogy ő ott énekelget és sajnos aztán bezáródunk mert ez olyan olyan mély folyamat vagy hát igen az éneklés vagy a a hangunknak a hangoztatása hogy a tinikorban amikor egyre cikibb lesz minden és magamból egyre kevesebbenet mert mert azt se tudom hogy ki vagyok h honnan kezdődök hol végződök akkor így kezd bezáródni a az ember és itt itt lesz talán egy fordulópont hogy aztán hogy tud azután a zenéhez az énekléshez hát főleg az énekléshez kötődni viszonyulni de de általában van egy visszatérés amikor apák anyák lesznek az emberek hogy meg akarok tanulni nem tudom öt hat hét gyerekdalt hogy tudjak énekelni a gyermekemnek a gyermekemmel és akkor visszatérezz hogy mennyire fontos a zene az életünkben ó nagyon-nagyon egyetértek veled és köszönöm hogy ezt megosztottad itt az apaidő podcastban egy nekem kicsit vicces de kicsit talán ironikus történet jutt eszemen egy héttel ezelőtt a játszótéren ültem és néztem hogy hogy úzik el a dinnyehé és a és dávid homokozik és akkor mögöttem egy anyuka a legnagyobb jóindulat attal elkezdett a gyerekének énekelni olyan hamisan üüm hogy azt hittem úristen tehát és tehát hogyí így látszott hogy f fogalma sincs hogy hogy mi az hogy énekelni vagy hogy vagy hogy nem figyelt oda énekúán vagy őt nem tanították és és ugye én én állítom egyébként szoktam mondani és itt a szülőknek üzenem hogy mint mint 15 plusz évet tanít éneket tanító ember hogy hogy meg lehet tanulni tisztán énekelni tehát ez a botfülem van meg én nem tudok énekelni meg nincs nincs hangom ez egy butaság tehát ilyen nincs hogy valakinek nincs hangja ilyen nincs hogy valaki nem tud énekelni mindenki tud énekelni és mindenkinek van hangja olyan van akinek nem fejlesztették ki én se tudok rudat ugrani 3,és fé m magasba ha eleget gyakorlom akkor fogom tudni az éneklés ugyanez csak ugye olyan korban tanuljuk általában az éneklést a tiszta éneklést lehetőleg édesanyánktól édesapánktól amikor ez nem egy tudatos cselekvés hanem ez történik velünk gyerekként na most amikor ez nem történik velünk gyerekként mert nem vesz körül a zene az ének meg egyáltalán akkor természetes hogy a játszótéren a legnagyobb jóindulattal valami olyan hangokat adunk át a gyerekeinknek amit ők persze lemásolnak ami ami ogy finoman…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Fuvalom Énekegyüttes

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Gyermekeink népzenéje / Fuvalom Énekegyüttes - Apaidő Podcast 19. adás”

Miről szól ez az epizód: „Gyermekeink népzenéje / Fuvalom Énekegyüttes - Apaidő Podcast 19. adás”?

A magyar népzene fontosságáról és a gyermekek zenei nevelésében betöltött szerepéről szól a 19. Apaidő Podcast adás, melyben Kertész Andrásnak Kakucs Katalin és Bogdán Egyedréka, a Fuvalom Énekegyüttes tagjai a vendégei. A beszélgetés kitér arra, miért fontos a népdalok tanulása… Az epizód a Apaidő című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 08. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Gyermekeink népzenéje / Fuvalom Énekegyüttes - Apaidő Podcast 19. adás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kakucs Katalin, Bogdán Egyedréka, Kertész András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Gyermekeink népzenéje / Fuvalom Énekegyüttes - Apaidő Podcast 19. adás”?

Fő témái: népzene, zenei nevelés, népdalok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Gyermekeink népzenéje / Fuvalom Énekegyüttes - Apaidő Podcast 19. adás”?

Megjelenés: 2023. 08. 14.. Hossz: 1 óra 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/apaido/gyermekeink-nepzeneje-fuvalom-enekegyuttes-apaido-podcast-19-adas

Több epizód a Apaidő-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból