Aranyklinika Podcast

Ultrahang, CT, MR - a képalkotó diagnosztikákról | Aranyklinika Podcast 8. rész

· PT35M20S

Összefoglaló

Dr. Pásztor Gyula radiológus szakorvos az Aranyklinika Podcast legújabb epizódjának vendége, ahol az ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatokról, valamint a képalkotó diagnosztikai eljárásokról esik szó. Elhangzik, hogy az ultrahang jelenleg teljesen ártalmatlannak tekinthető a rutin…

Röviden

Műsor
Aranyklinika Podcast
Megjelenés
2026. 01. 08.
Hossz
35 perc
Témák
radiológia, ultrahang, ct vizsgálat, mr vizsgálat, képalkotó diagnosztika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

- Tehát azt mondhatjuk ugye, hogy az ultrahang teljességgel ártalmatlan. - Mondhatjuk, hogy ártalmatlan, ha valaki nagyon szőrszálhasogató, egy olyan jelenség van, ami egyértelműen az ultrahang ártalma - amikor több mint 20 órán keresztül a szemre csatoltak ultrahangot, akkor a szemlencse károsodott.

Ez egy annyira extrém példa, hogy ezt nem mindig szoktuk említeni.

Igazából nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a napi rutin használat során nem tudunk az ultrahangnak jelenleg semmiféle káros hatásáról.

Köszöntöm Önöket, ez itt az Aranyklinika következő podcastja.

Most már azt hiszem nagyon sokan tudják, hogy ilyenkor mindig egy szolgálati közleménnyel kezdem, kéréssel kezdem a műsorunkat.

Szeretném kérni Önöket, hogy aki még nem tette meg, az jelentkezzen föl a csatornánkra.

Egyrészt, másrészt pedig tetszenek látni egy e-mail címet, hogy írják meg a javaslataikat, írják meg a kritikáikat, esetleg témajavaslatot, hogy miről szeretnének igazából hallani, és a kollégáink segítségével mi megpróbálkozunk ezeknek eleget tenni.

Úgyhogy ennyi a rövid szolgálati közlemény, és máris a következő vendéghez Pásztor Gyula kollégához fordulok, aki radiológus szakorvos.

Ha jól tudom Gyuszi, te vagy a Gyerek Ultrahangos Társaságnak a főtitkára.

Jól tudom, ugye? - Szervusz Professzor Úr, köszöntöm a hallgatókat. - Szevasz, Gyuszi.

Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

És a vezetőségi tagja vagy a...

A Gyerek Radiológus Társaságnak a vezetőségi tagja és a Magyar Radiológus Társaság Ultrahang szekciójának a főtitkár.

Hát szóval nagyfőnök vagy ezen a területen, és mindent tudsz, ami a gyerek radiológia, ami a gyerek ultrahang.

De azt én tudom, hogy nem csak gyerekekkel foglalkozol, azért vannak felnőtt betegeid is, ha jól tudom, gyakran carotis, tehát ér kalibert nézel, nézel esetleg pajzsmirigyet, végtagokat, ugye?

Jól tudom, tehát vannak így felnőtt...

Igen, az idő nagy részében gyermekeket vizsgálok, és vannak visszatérő felnőtt betegeink is, általában a hasi vizsgálat, nyaki erek vizsgálat, pajzsmirigy, végtag, ízületek.

Hát nyilván erre is megvan Neked a képesítésed, úgyhogy ezt is tudod csinálni.

Ahogy említettem, azért döntően gyerek radiológiával foglalkozol, és azt hiszem, hogy ahogy ez általában mindenütt így van, hogy radiológiában is egyre nagyobb tért hódítanak az ultrahangos vizsgálatok, ha jól tudom.

Tehát próbáljuk vagy próbáljátok, ahol lehet az ultrahangot használni a röntgensugár és a röntgen vizsgálatok helyett.

Akkor kezdjük mindjárt az újszülöttkorral.

Mennyire került be most az újszülöttkori ellátási panelba az, hogy újszülötteket kvázi ultrahanggal vizsgáltok szűrőjelleggel.

Én azt is megmondom, hogy ezt igazából azért is kérdezem, mert én visszaemlékszem egy olyan időszakra, amikor erről azért sok vita volt.

Ugye ki tudtok mutatni, nagyon kis eltéréseket is.

Ugye jellemző volt az, hogy van egy kis tágulat például a vesemedencében is, nagy klinikai relevanciája/jelentősége nincs, de lehet, hogy a szülők megrémülnek.

Ezért ezt sokan vitatták, hogy kell vagy nem kell.

Igazából nem csak Magyarországon, hanem a nemzetközi szintéren is ez most egy nagyon élénk beszélgetés/vita, hogy mennyire van létjogosultsága egyáltalán a szűrővizsgálatnak.

Alapvetően az ultrahangról azt lehet mondani, hogy nagyon sok kérdéskörben nagyon szenzitív így, ahogy mondtad.

Sokszor pici eltéréseket is meglátunk, aminek nincs relevanciája és mivel nincs klinikai relevanciája, talán az egyetlen hozadéka, hogy a babák bekerülnek egy folyamatos kontrollos helyzetbe, és a szülők pedig nyilván nehezen veszik ezt, még akkor is, ha nem kéne ezen izgulni, ők azt szeretik hallani, hogy minden teljesen rendben van.

De hogyha mondjuk egy szűrővizsgálat során találunk egy icuri-picuri eltérést, nyilván nem fogjuk azt mondani nekik, hogy nem láttunk semmit.

Próbáljuk elmondani nekik, hogy ettől nem kell izgulni, nincs relevanciája, de pont ez az egyik olyan pillére ennek a 'szűrővizsgálat létjogosultsága' kérdéskörnek, amivel foglalkozni kell.

Ha igen, és hogyha most ugye erről mondod, hogy azért erről elég sok nemzetközi szinten is sok vita vagy beszélgetés van.

Hogyha igen, és akik azt mondják, hogy igen, akkor ez általában milyen életkorban?

Igazából azt lehet mondani, hogy az ultrahang alapvetően a lágyrészekben nagyon jó, és hogyha megfordítjuk, manapság annyi mindenre használjuk, hogy inkább én azt szoktam mondani, hogy két dolgon nem látunk át: nem látunk a csonton át, és nem látunk a levegőn át.

Minden, ami nem fedett csonttal és nem fedett levegővel, az egy csecsemőben, újszülöttben vizsgálható.

Pont a vese miatt, hogyha azt az oldalt erősítjük, hogy szükség van az újszülöttkori, csecsemőkori szűrésre, akkor azt szoktuk mondani, hogy 6 hetes kor környékén van azaz időszak, amikor érdemes ezeket elvégezni.

Pont az esetlegesen fiziológiásan meglévő, korábban meglévő vesemedence tágulatok, magyarul a nem kóros vesemedence tágulatok általában 6 hetes korra megszűnnek, vagy legalábbis olyan fokúvá válnak, hogy már egyértelműen tudjuk mondani, hogy nem kóros.

Úgyhogy ha az újszülöttekről beszélünk, és az a kérdés, hogy ha csináljuk a szűrést, mikor csináljuk, akkor azt látom, hogy ez a 6-12 hetes kor között.

Tehát az lehet egy olyan ideálisnak tartható - amikor már ezek az úgymond klinikailag nem releváns, vagy tünetet nem okozó problémáknak egy része legalábbis elmúlhat, vagy megszűnhet.

És akkor említetted a szűrést, mint újszülőttkori vizsgálatot.

Mindig izgat engem például a csípőszűrés, a csípőficamnak a kizárása.

Tudom, hogy itt is azért az ultrahangnak rendkívül nagy jelentősége van.

Ha jól tudom, teljesen helyettesíti már a röntgen vizsgálatot, mert azért az én időmben, mikor én elkezdtem dolgozni, akkor a röntgen is egy szinte kötelező jellegű vizsgálat volt csípőficam gyanú esetén.

Ez hogy áll most például jelenleg?

Mikor én elkezdtem dolgozni, még akkor is.

Tehát a röntgen vizsgálat, mint olyan a csípőszűrésből abszolút kiváltódott ultrahanggal.

Ugye nagyjából 2-3 éve kezdődött el Magyarországon is a folyamata.

A Gyermekortopédus Társaság indította el, hogy minden magyar újszülöttnek, csecsemőnek legyen ultrahangos csípőszűrése a fizikális vizsgálat mellett.

Ugye a régi rendszer az volt, hogy 6 hetesen megnézte a csípőt mindenki, aki képzett volt ebben: védőnő, alapellátó, traumatológus, ortopédus, gyerekgyógyász, bárki.

Ha volt fizikális eltérés, akkor megvizsgáltuk képalkotóval.

Ez régen a röntgen volt, majd később az ultrahang.

És a második fázis az a 12 hetes kor volt, amikor pedig azt mondtuk, hogy gyermekortopédus vagy gyermeksebész szakorvos végezze a fizikális vizsgálatot, és hogyha volt bármi gyanújel, akár asszimmetria, akár az anamnézisben farfekvéses terhesség, vagy bármi fizikális eltérés, akkor kötelezően elvégeztük.

Ebből fejlődünk most oda, hogy mivel az ultrahanggal nem ártunk..

Ez nagyon-nagyon fontos, és köszönöm, hogy mondod mert ugye ez számodra és talán még számomra is evidens, de azért nem biztos, hogy mindenki számára evidens.

Most is ugye arról beszélünk, hogy az ultrahang, hogy helyettesíti a röntgent, hogy azért az nagyon nem mindegy, hogy főleg egy kis csecsemőt röntgenezzünk-e, ne adj' isten többször röntgenezünk, vagy egy teljesen ártalmatlan ultrahang.

Tehát ezt mondhatjuk, ugye, hogy az ultrahang az teljességgel ártalmatlan.

Mondhatjuk, hogy ártalmatlan, ha valaki nagyon szőrszálhasogató, egy olyan jelenség van, ami egyértelműen az ultrahang ártalma, amikor több mint 20 órán keresztül a szemre csatoltak ultrahangot, akkor a szemlencse károsodott.

Ez egy annyira extrém példa, hogy ezt nem mindig szoktuk említeni.

Igazából nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a napi rutin használat során nem tudunk az ultrahangnak jelenleg semmiféle káros hatásáról.

És ugye, ami szemben áll egymással, hogy a röntgen az egy viszonylag gyors vizsgálat, maga vizsgálati idő, milliszekundumokban mérhető, az egész vizsgálat mondjuk 3-4 perc, míg az ultrahang egy hosszabb, egy nagyobb orvosidőt igénylő valami.

És ugye ez van a két serpenyőben, és azt gondolom, hogy ebben Magyarország, a magyar gyermekradiológia egészen jól áll, hogy fölvállalja nagyobb orvosidővel, de ártalmatlanul elvégezhető vizsgálatokat.

Hát én azt hiszem, hogy ez a jövő mindenféleképpen.

Tehát ugye ez most szokás mindig a különböző várólistákról meg ilyenekről beszélni.

De hát ez bizonyos szempontból érthető, ha azt vesszük, hogy -én emlékszem, amikor ott álltam néha melletted, mert valamit szerettem volna kérdezni, és éppen vizsgálatot végeztél- bizony azért ez egy nagy odafigyelést igénylő, hosszabb procedúra, míg el sütni egy felvételt, egy röntgen felvételt, tehát az nyilván milliszekundum, tehát egy pillanat műve.

De ezzel együtt ez egy óriási vívmány.

Tehát akkor mondhatjuk azt, hogy a csípő szűrésre jelen pillanatban inkább azaz elv, hogy mindenkit, még azt is, akinek semmi gyanújel nincs, azt is jó, hogyha egyszer egy ultrahangos szakember látja és megállapítja, hogy minden rendben.

Egészen annyira, hogy tavaly előtt Pécsett már megvolt az első olyan tanfolyam, ami házi orvosoknak, traumatológusoknak, gyerektraumatológusoknak, gyermeksebészeknek megnyitotta azt az utat, hogy megtanítsuk őket az ultrahangos csípőszűrésre.

Ez egy nagyon jó vizsgálata arra, viszonylag könnyen tanítható vizsgálat, nagyon jó parametrizálható vizsgálat, szóval hogy elindult az, hogy nyilván a radiológia, illetve a gyerekradiológia azt, hogy minden magyar újszülöttet megvizsgáljon, ezt nem tudja fölvállalni.

Nyilván erre az a megoldás, hogy akkor viszont azt föl kell vállalnunk, hogy aki viszont csinálná, azt megtanítsuk arra, hogy ezt jól csinálja.

És akkor kapnak is valamilyen certificate-t, tehát kapnak valami olyan igazolást, hogy akkor mostantól kezdve ezt a vizsgálatot végezhetik is?

Nyilván van egy elméleti 2 nap, nagyon sok gyakorlati vizsgálattal, és utána van egy adatgyűjtés rész, amikor mindenki a maga munkahelyén vizsgálja a csípőket, és meg van adva az a szám, amit hogyha vizsgálatba elér, akkor a bizottságnak benyújtja a képi dokumentációt, és ez alapján dönt a bizottság arról, hogy ő akkor most már képesített.

Képese, és akkor kap egy ilyen képesítés.

Én ha jól emlékszem, de javíts ki, hogyha valamit nem jól mondok kérlek.

Egy óriási találmány volt -mi legalábbis mindig gyerekgyógyászok azt mondtuk, hogy döbbenetes nagy előrelépés volt-, amikor egy csípő dysplasiás, tehát egy csípőficam előtti állapotban a gyerekeket nem gipszel meg ilyen relatíve nagyon kellemetlen módszerekkel kellett egy bizonyos pozícióban rögzíteni, hanem ez a pavlik kengyel, amit én mindig azt mondtam, mikor erről beszéltem a hallgatóknak, hogy majd Nobel-díjat érdemelne az, aki egy ilyet ki tud találni, mert utána lehetett állítani, ahogy nőtt a gyerek.

Ez egy rendkívül szellemes megoldás volt, és ha jól emlékszem, például a pavlik kengyel mellett is szinte ultrahanggal tudtátok, vagy tudjátok követni, hogyan alakul például egy ilyen dysplasiás csípő, tehát egy ilyen ficam előtti állapotban lévő csípő.

Ezt most is így használjátok még?

Ez volt az utolsó olyan pont, ahol még mondjuk egy 7-8 évvel ezelőtt a röntgennek volt helye, mert azt mondtuk, hogy a csípőket ultrahanggal szűrjük, de hogyha olyan súlyos az eltérés, hogy pavlik kezelése van szükség, akkor annak a nyomon követésére viszont röntgent csinálunk, és utána most már tudjuk azt, hogy igazából erre sincsen szükség.

Az ultrahang is nagyon jó érzékenységgel tudja követni a javulást.

És a másik hozadéka, hogy sokkal sűrűbben megtudjuk nézni a pavlik kengyeles babákat, mint annak idején a röntgennel.

Úgyhogy nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a csípőfejlődési rendellenességek kimutatásában és nyomon követésében már nem használjuk a röntgent.

És erre tökéletes lényegében az ultrahang.

Maradjunk már még a csecsemőknél, mert azért nem ritka csecsemőkorban a gastrooesophagealis reflux, tehát amikor ugye a gyomorból egy elégtelen zárórendszeren keresztül a nyelőcsőbe visszaáramlik ez a gyomorsavat tartalmazó gyomor bennék, ugye ez a refluxnak hívunk.

Az nagy divat volt, talán mondhatjuk múlt időben, -vagy nem tudom, most is még divat-e- hogy ha jól emlékszem, hogy a 8 hónapos korig azt mondtátok, hogy körülbelül addig ez ultrahanggal jól vizsgálható.

Meg voltak a speciális paraméterek, hogy mondjuk étkezés után kellett, hát ezeket majd ha kell, elmondod.

Hogy ezt használjátok-e még most például a reflux kimutatására, vagy ez már egy kicsit túlhaladott állapot?

Szerintem ezt ketté kell bontani.

Technikailag ultrahanggal nagyon-nagyon jól vizsgálható ez az eltérés.

Valóban akkor látszott a legjobban, vagy azt mondjuk, hogy akkor a legrelevánsabb, hogyha étkezés után 20-40 perccel vagyunk, egy büfi után, és akkor 5-10 percig néztük a gyomorszájat, és néztük, hogy a gyomorból a nyelőcső felé áramlik-e a gyomorbennék.

Megszámoltuk, megbecsültük egy-egy ilyen visszaáramlásnak a térfogatát is.

Ez alapján kategorizáltuk alacsony, közepes, vagy magas refluxba.

Ez a technikai része továbbra is fönnáll, továbbra is végezhető.

Tehát ezt ellátjátok, ez lehet látni.

Azért mondtuk, hogy 8 hónapos, vagy maximum 10 kilós korig, mert utána egész egyszerűen annyira messzire kerül a gyomorszáj a vizsgálófejtől, és a gyomorléghólyag annyira gázos lesz, hogy már nem látjuk ezt a régiót, tehát hogy felnőtteknél ezért nem végeztük ezt a vizsgálatot.

A másik fele azaz, hogy igazából van-e klinikailag értelme megnézni ultrahanggal a refluxot az újszülötteknél vagy a csecsemőknél.

Azt lehet mondani, hogy az esetek nagyon nagy többségében azért a refluxnak ultrahang nélkül is annyira egyértelmű jelei vannak, hogy nem kell képalkotóval megtámogatnunk ezt.

Azt gondolom, hogy szűréssel minden picit refluxos babának ultrahang - ezen túl vagyunk.

Ahol maradhat esetleg az a kérdéses eset, amikor nem látjuk a száján, orrán visszajönni a gyomorbennéket, de a többi tünet arra utal, hogy…

Említett entitások

Témák

  • radiológia
  • ultrahang
  • ct vizsgálat
  • mr vizsgálat
  • képalkotó diagnosztika

Személyek

  • Pásztor Gyula

Szervezetek, cégek

  • Aranyklinika

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ultrahang, CT, MR - a képalkotó diagnosztikákról | Aranyklinika Podcast 8. rész”

Miről szól ez az epizód: „Ultrahang, CT, MR - a képalkotó diagnosztikákról | Aranyklinika Podcast 8. rész”?

Dr. Pásztor Gyula radiológus szakorvos az Aranyklinika Podcast legújabb epizódjának vendége, ahol az ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatokról, valamint a képalkotó diagnosztikai eljárásokról esik szó. Elhangzik, hogy az ultrahang jelenleg teljesen ártalmatlannak tekinthető a rutin… Az epizód a Aranyklinika Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 08..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ultrahang, CT, MR - a képalkotó diagnosztikákról | Aranyklinika Podcast 8. rész”?

Fő témái: radiológia, ultrahang, ct vizsgálat, mr vizsgálat, képalkotó diagnosztika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ultrahang, CT, MR - a képalkotó diagnosztikákról | Aranyklinika Podcast 8. rész”?

Megjelenés: 2026. 01. 08.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/aranyklinika-podcast/ultrahang-ct-mr-a-kepalkoto-diagnosztikakrol-aranyklinika-podcast-8-resz-653ede15

Több epizód a Aranyklinika Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból