Aranyklinika Podcast

Allergológiai diagnosztika, allergiás bőrbetegségek | Aranyklinika Podcast 11. rész

· PT35M20S

Összefoglaló

Dr. Mihályi Lilla bőrgyógyász, allergológus, klinikai immunológussal beszélget a műsorban az allergiás betegségekről és bőrproblémákról. Szó esik a tünetekről, a kivizsgálás fontosságáról, és a modern diagnosztikai módszerekről, mint például a bőrpróba (prick teszt) és a…

Röviden

Műsor
Aranyklinika Podcast
Megjelenés
2026. 04. 09.
Hossz
35 perc
Témák
allergiás betegségek, bőrproblémák, diagnosztika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Én úgy érzem, hogy bekúszott ez az emberek tudatába, hogy a fényvédelem az elengedhetetlen.

És az is, hogy a bőr nem felejt.

Szokták mondani, hogy olyan, mint a jó feleség, semmit nem felejt, mindent megjegyez, és néha nagyon meg tud sértődni, törődni kell vele.

Tisztelettel köszöntöm önöket az Aranyklinika következő podcastján.

Nagyon várjuk, hogy feliratkozzanak a csatornánkra, így megkapják az értesítést a következő adásunkról, a következő témánkról.

És azt is nagyon szeretném kérni, hogy írjanak nekünk, javasoljanak, kérdezzenek, javasoljanak témát, amiről szívesen hallgatnának egy beszélgetést.

Minden ilyen kommentnek nagyon örülünk, és megpróbáljuk ezeket beépíteni a műsorainkba, mert azt is el szoktam mondani, hogy az Aranyklinika talán legnagyobb erőssége az itt dolgozó szakorvosok akik tényleg rendkívül nagy tudással rendelkeznek sok-sok témáról, úgyhogy biztosan tudnak hasznos információkkal szolgálni önöknek is.

Úgyhogy ennyi volt a rövid szolgálati közlemény, és rögtön oda is fordulok a mai vendégemhez, Mihályi Lilla főorvosnőhöz, aki bőrgyógyász, allergológus, klinikai immunológus.

És Lilla, nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

Tudom, hogy rettentő elfoglalt vagy.

Ezt általában mindenkinél elhangzik, de hát szaladni kell a gyerekekért, összeszedni őket.

Úgyhogy van mit csinálnod a klinikai munkád és az itteni munkád mellett.

Én egy jó néhány érdekes, izgalmas kérdést próbáltam összegyűjteni, olyanokat, amit bízom benne, hogy a kedves nézőinknek is, hallgatóinknak is érdekes.

És kezdjük először az allergológiai diagnosztikával.

Ez mindig egy izgalmas terület, hogy mikor bőrpróba, mikor vérvételből történjen ez a vizsgálat, de amire én nagyon-nagyon szeretném, hogyha fókuszálnánk, ez az epikután próbák, és majd ezzel kapcsolatosan foglak is kérdezni.

Szóval, hogy is vannak ezek a allergológiai diagnosztikák? számos vizsgálat van az allergológiában, de talán ami elsődlegesen fontos hangsúlyozni, azt gondolom, hogy az allergológiai vizsgálatok nem szűrővizsgálatok.

Tehát érdemes előtte egy allergológussal konzultálni, mielőtt elmegyünk ilyen vizsgálatokra, hiszen a vizsgálatokat mindig célzottan a beteg tüneteihez, panaszaihoz igazítjuk.

Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert maga az allergiateszt pozitivitása az egyáltalán nem egyenlő azzal, hogy allergiás valaki.

Az egy érzékenyítődést, úgynevezett szenzibilizációt jelent.

És csak és kizárólag akkor nevezhetjük allergiának, hogyha beteg által elmondott klinikai tünetek és az elvégzett allergiatesztek egymással korrelálnak. >> Ez független attól, hogy mondjuk ez az allergiateszt, ez bőrpróbával vagy úgynevezett in vitro allergénkimutatása vérből történik.

Ez mindeg mind a kettőre vagy mindegyikre igaz?

Ugye végezhetünk bőrpróbákat is, illetve vérvételes vizsgálatok is vannak.

Mint mondottam, mindig a klinikai tünetekhez igazítjuk a az elvégzett vizsgálatot.

A bőrpróbát vagy más néven prick tesztet szoktunk légúti allergia esetén végezni, illetve ételallergia esetén is fölmerülhet.

Nyilván ki kell kérdezni részletesen a beteget.

Mik a klinikai tünetek, panaszok?

Egy légúti allergiánál, van-e szezonalitás, milyen hónapokban jelentkeznek a tünetek, van-e esetleg otthon háziállata?

A légúti tünetek milyen széles spektrumon mozognak?

Ugye általában ugye vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, ezek a típusos szénanáthás tünetek.

És első lépésben a prick tesztet azért szoktuk szeretni, mert egy nagyon gyors és az inhalatív allergéneknél egy nagyon megbízható vizsgálat. >> Tehát rögtön meglesz lényegében az eredmény 20 perc múlva. >> Igen, így van.

Fölcsepegtetjük az allergéneket, megkarcoljuk a bőrt és egy 20 perc múlva már le is tudjuk olvasni és akár 20 perc múlva már egy tájékozódó képünk lehet a az allergia hátteréről.

Ételek esetén is végezhetünk karcolásos bőrpróbát.

Ö tapasztalatom szerint azért az ételeknél kevésbé segít.

Ott talán a vérvételes jellegű vizsgálatok jobban hozzátesznek a diagnosztikához. >> Az borzasztó fontos volt, és ezt nagyon köszönöm, hogy ezzel kezdted, hogy ez nem szűrővizsgálat.

Szóval ne úgy akarjon valaki egy allergiavizsgálatot elvégezni, hogy bejön és azt mondja, hogy én most szeretnék egy ilyen és ilyen panelt kérni magamnak, mert ez fölösleges vizsgálatot is jelenthet. mindenképpen először forduljon szakemberhez, allergológiában járatos szakemberhez, aki megtervezi ezeket a vizsgálatokat és eldönti azt is, hogy melyiket. >> Pontosan például nyilván bőrgyógyászként sokszor szembesülsz azzal is, hogy akár például bőrtünetek miatt a bőrteszt nem végezhető el, ugye?

Tehát ilyen is van. >> Ugye a prick tesztet alapvetően az alkar bőrén szoktuk elvégezni. ö nehézséget okozhat, hogyha az alkar bőrén valamilyen ekcémás tünet van, mert itt természetesen nem lehet elvégezni a vizsgálatot, illetve van néhány szabály, amire érdemes, mielőtt ilyen vizsgálatra érkezik a beteg, fölkészülni vagy fölvilágosítani.

Erről ugye antihisztaminok szedését a vizsgálat előtt egy néhány nappal érdemes elhagyni, illetve azt a területet, ahol a tesztet fogjuk végezni, a vizsgálatot megelőzően egy héttel már szteroid tartalmú krémekkel nem javasolt kezelni.

A van olyan beteg, akinek ugye úgy mondják, hogy fokozott dermografizmusa van.

Tehát olyan, hogy a hátára lehet írni akár egy szöveget, hogy például ilyen esetben akkor szoktatok bőrtesztet végezni, vagy önmagában a karcolás akkor esetleg egy fals pozitív reakciót ad? >> Vannak ilyen betegek, urticaria factitiának nevezzük ezt a fokozott érzékenységet.

Hát ilyenkor előre tudjuk, hogy ilyen típusú bőre van a betegnek, akkor érdemesebb azért a vérvételes vizsgálatot választani.

A ne adj' isten, mégis belekezdünk ebbe a vizsgálatba, és közben azt tapasztaljuk, hogy mind a pozitív, mind a negatív kontroll pozitív eredménnyel zárul, akkor értelemszerűen nem értékelhető a vizsgálat.

És például, hogyha valakinek mondjuk szed, ahogy említetted, antihisztamint, vagy vagy ilyen jellegű valami olyan gyógyszert, amit befolyásolja, ez mennyire mennyire nem javaslott például a vérvétel előtt?

Tehát >> a vérvétel az ettől teljesen független.

Vérvételes vizsgálatot az antihisztamin, illetve az egyéb szedett gyógyszerek lényegesen nem befolyásolják.

Tehát hogyha nem tudja abbahagyni az antihisztamin-kezelést valamilyen okból kifolyólag, akkor a vérvételes vizsgálat nyugodtan választható ebben az esetben elsőként. >> De hát ilyenkor is azért jó, hogyha hozzátok fordul, mert akkor ezt azt lehet mondani, hogy >> önnek ne bőrteszt legyen, hanem inkább miután nem tudjuk elhagyni azokat a gyógyszereket, amik befolyásolhatják, hanem első menetben rögtön egy vérvétel.

És akkor még mielőtt a az epikután tesztekre rámennék, hogy ha már ugye beszéltünk a vérvételes allergiavizsgálatról, mostanában egyre többet lehet hallani és olvasni az úgynevezett komponensalapú allergiavizsgálatról, vérből.

Ennek hol látod a helyét, szerepét, fontosságát?

Igen, ez egy viszonylag újabb vizsgálati módszer, ami nagyon nagy segítséget tud nyújtani bizonyos betegségek, illetve bizonyos allergiák esetében.

Ez sem szűrővizsgálat, ugyanúgy, mint egyéb más vizsgálatok.

Nagyon fontos lehet a beteg életminőségét illetően például az élelmiszerallergiák esetében, ha valaki a földimogyoróra érzékeny, akkor egy bőrteszttel vagy egy hagyományos allergiavizsgálattal csak azt tudjuk megmondani, hogy magára földi mogyoróra allergiás.

De azon belül, hogy a földimogyoró mely magas vagy alacsony rizikójú fehérjéje ellen van a az allergiája, arra ezek a vizsgálatok nem adnak választ.

Ez azért is fontos, mert ha valakinek egy magas rizikójú fehérje pozitivitása van, akkor sajnos nagyon súlyos akár életet veszélyeztető reakcióra is lehet számítani.

Még hogyha egy alacsony rizikójú fehérjénél találunk pozitív eredményt, akkor lényegesen enyhébb tünetek várhatóak.

És ezzel ugye az is jár, hogy az étkezést, illetve a diétát mennyire kell, hogy szigorúan kötelezünk egy pácienst.

Azt gondolom, nemcsak felnőtteknél, tehát de gyerekeknél is ugye nagyon nagy gond, hogyha túl szigorú diétákat írunk elő, hiszen hát lehet, hogy feleslegesen megfosztjuk bizonyos élelmiszerek fogyasztásától, de egy ilyen komponens alapú diagnosztika segíthet nekünk mind a pontos diagnózis felállításában, mind pedig egy úgynevezett célzott, egyénre szabott terápia kialakításában is a későbbiek, >> akár a diéta is, meg aztán a később az immunterápia kapcsán És az is föl szokott vetődni, és azt gondolom, hogy ezt is meg tudod erősíteni, hogy miért nem rögtön ezzel kezdjük.

Hát nyilván ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy valakinél megnézzük például a az említett példánál, hogy mogyoróallergiaiás és hogy a mogyoró melyik komponensére érzékeny.

Hát először ki kell mutatnunk, hogy mogyoró, hogy van mogyoróallergia.

Tehát hogyha először csinálunk egy egy általánosabb allergiavizsgálatot vérből, és azt követően kérjük ezt a komponensalapút. >> Ez pontosan így van.

Egy részletes anamnézis felvétel az elengedhetetlen.

Ha úgy ítéljük meg, hogy a klinikai tünetek, panaszok alapján felmerül az olajos maggal szembeni allergia, következő lépés az a hagyományos rutin allergia, vérvételes vizsgálat, és ezután lépünk tovább.

Ez közben nagyon fontos tényleg és nagyon nagy segítséget okozhat nekünk.

Én azt a példát szoktam elmondani a betegeimnek, hogy mondjuk tejfehérje-érzékeny valaki, és a tejfehérjéből lehet valaki, aki egy hőlabilis fehérjére, a másik a hőstabilis fehérjére érzékeny.

Most hogyha ezt nem nézzük meg, kimutatjuk, hogy tejfehérje érzékeny, akkor mi lesz az eredmény?

Azt mondja neki mindenki, hogy oké, ne f ne fogyasszon tejet, diétázzon. >> De ha ki tudjuk azt mutatni ezzel a komponensalapú vizsgálattal, hogy ő a hő labilis fehérjére érzékeny, akkor forralja föl a tejet és akkor már megszűnik ez az ok, tehát forral tejet például fogyasztat. >> Nagyon sok felesleges diétától vagy nagy életminőségbeli romlástól tudjuk így a betegeket megkímélni.

És gyerekek esetén, főleg ha tejfehérjére gondolunk, ugye különösen fontos a fejlődés miatt is, hogy nyilván mennyire szigorú diétát írunk elő a betegek számára. >> Sőt, még én azt is olvastam, nem tudom egyetértesz-e ezzel, hogy ő még abban is segítséget nyújthat, hogy bizonyos komponensek esetén nagyobb esély van például arra egy ételérzékenységnél, hogy ez később majd elmúlik.

Vannak olyan komponensek, amik az embernek azt kell mondani, hogy sajnos ez valószínű, hogy örök életre megmarad, tehát mindig diétázni.

Tehát ebben segítségérjéknél van igen inkább az, hogy elmúlhat ebben is segítség.

Nem beszélve arról, hogy ugye az immunterápia megválasztásában meg pláne, hogy az a terápia, amit alkalmazunk, ténylegesen tartalmazza azt az allergént, amire valaki érzékeny. >> Na, elérkeztünk.

Ez a nekem egy izgalmas kérdés, mert meggyőződésem, hogy nem használjuk olyan mértékben és annyiszor az Epikután teszteket, mint ahogy kellene, és az is nagyon sok segítséget nyújthat.

Te hogy látod? >> Ez pontosan így van, hogy ritkán használjuk valami miatt.

Talán azért, mert egy kicsit macerásabb vizsgálat, hogy így fogalmazzak.

Mondd már el, mert nem biztos, hogy mindenkinek ez úgy teljesen egyértelmű, hogy mit is az epikután vagy más néven hátragasztásos vagy patch teszt a késői típusú allergiás reakciónak az egyetlen vizsgálómódszere.

A késői típusú az azt jelenti, hogy ellentétben az azonnali típusú allergiákkal nem néhány percen, néhány órán belül jönnek a tünetek, hanem lehet, hogy 48-72 óra múlva, ne adj' isten egy hét múlva jelentkeznek a panaszok.

A betegek hátára ragasztjuk ezt a speciális bőrpróbát. és először 48, majd 72 óra múlva, illetve indokolt esetekben akár hét nap múlva is leolvassuk az eredményt, és a késői típusú allergiát tudjuk ezzel bebizonyítani, úgy, hogy 48 óra múlva fölragasztott allergéneket azt lehúzzuk, elvesszük a beteg hátáról és úgy folytatódik tovább a leolvasás. >> Tehát ott is ugyanaz történik, mint a bőrpróbánál, hogy ha pozitív esetben, akkor van egy göbcse, bőrpír, tehát hogy onnan lehet rögtön ezt látni.

Ezeket különböző sorozatokban teszitek föl, vagy egyenként mindig ki kell választani, vagy hogy működik? >> De nagyon fontos ennél a vizsgálat is az anamnézis, tehát az allergológiában az elengedhetetlen, hogy nagyon-nagyon sokat beszélgessünk a betegekkel, de egy jó anamnézis, egy jó betegfelvétel az nagyon >> a vizsgálatokat nagyon korrekt módon tudjuk akkor elvégezni.

Van valóban van rutin standard sor, ezt magyar rutinnak hívjuk.

Ez 36 különböző anyagot tartalmaz.

Nagyon-nagyon széles spektrumban a leggyakrabban előforduló kontaktallergéneket kezdve a különböző fémektől egészen át a illatanyagoktól a a kozmetikumokban lévő tartósítószereken át textilfestésben, gumigyártásban használt anyagok.

Nyilván vannak más sorok is, hogy ezeket fölrakjuk-e vagy nem.

Az attól függ, a beteg kórtörténetéhez igazítjuk.

Ezt is ugye létezik ilyen szempontból fodrászati sor, fogászati sor, amit egyébként nagyon gyakran szoktak kérni, a fémsor, ahol különböző fémek különösen olyanokra gondolunk, amit esetleg implantátumok beültetése céljából is használnak, azokkal is végezhetünk ilyen vizsgálatokat illatanyagsor, tartósítószersor műkörömsor.

Tulajdonképpen ahogy fejlődik a szépségipar és a kozmetika, kozmetológia, újabb és újabb sorokra válik igény tulajdonképpen.

De ö azt elmondhatjuk-e, hogy ö ha mondjuk például valakinek fogászati beavatkozása lesz, ahova beültetnek valamit, egy idegen anyagot bevisznek, egy valamilyen fém bármit a testébe, legyen ez egy protézis, vagy bármi, >> Igen. >> Hogy érdemes-e például ilyenkor előtte már megnézni, hogy esetleg arra az anyagra nem túl érzékeny-e? >> Erre a vizsgálatra is ugyanaz igaz, mint a többire.

Tehát ha soha az életében nem volt úgynevezett kontaktallergiára utaló tünete a betegnek, szűrővizsgálatszerűen nem alkalmas, mert előfordulhatnak ugye pozitív eredmények, amelyek…

Említett entitások

Témák

  • allergiás betegségek
  • bőrproblémák
  • diagnosztika

Szervezetek, cégek

  • Aranyklinika

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Allergológiai diagnosztika, allergiás bőrbetegségek | Aranyklinika Podcast 11. rész”

Miről szól ez az epizód: „Allergológiai diagnosztika, allergiás bőrbetegségek | Aranyklinika Podcast 11. rész”?

Dr. Mihályi Lilla bőrgyógyász, allergológus, klinikai immunológussal beszélget a műsorban az allergiás betegségekről és bőrproblémákról. Szó esik a tünetekről, a kivizsgálás fontosságáról, és a modern diagnosztikai módszerekről, mint például a bőrpróba (prick teszt) és a… Az epizód a Aranyklinika Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 09..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Allergológiai diagnosztika, allergiás bőrbetegségek | Aranyklinika Podcast 11. rész”?

Fő témái: allergiás betegségek, bőrproblémák, diagnosztika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Allergológiai diagnosztika, allergiás bőrbetegségek | Aranyklinika Podcast 11. rész”?

Megjelenés: 2026. 04. 09.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/aranyklinika-podcast/allergologiai-diagnosztika-allergias-borbetegsegek-aranyklinika-podcast-11-resz-7754a816

Több epizód a Aranyklinika Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból