Aranyklinika Podcast

Ugye nem vagyok beteg? - Szűrővizsgálatokról közérthetően | Aranyklinika Podcast 13. rész

· PT37M47S

Összefoglaló

Dr. Németh István bőrgyógyász, patológus és egyetemi adjunktus folytatja beszélgetését az Aranyklinika Podcastban, ezúttal az egészségtudatosságról, a megelőzésről és a szűrővizsgálatok fontosságáról. Az epizód kitér arra, mikor érdemes szűrésre jelentkezni panaszmentesen is…

Röviden

Műsor
Aranyklinika Podcast
Megjelenés
2026. 06. 11.
Hossz
38 perc
Szereplők, említett nevek
Németh István
Témák
egészségtudatosság, megelőzés, szűrővizsgálatok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nem az a kérdés, hogy nekik van-e valamilyen betegségük, nem azért, hogy jönnek el szülésre, hanem hogy nincs nekik.

Tehát nagyon fontos, hogy megfordult ez a a tendencia, hogy hogy bizonyítják azt, hogy nincs nekik és megvan az az erejük, megvan az a egészségerejük, ami nekik megadja azt a lehetőséget, hogy megfelelő tudásuk van, kitartásuk, akkor bármit el tudnak érni az életben.

Jött hozzám egy egy fiatal fiú egy olyan kéréssel, hogy randizott egy lánnyal, aki nagyon tetszik neki, de az első randián kapott egy checklistát arról, hogy különböző egyéb szexuálisán terjedő betegségre hogy állt.

És azt mondta, hogy a a kettes számú randi akkor jön, hogyha viszi ezt a cseklistát kipipálva, hogy minden rendben van.

Tisztelettel köszöntöm kedves nézőinket, hallgatóinkat, és ahogy megígértem, az elmúlt alkalommal folytatnánk a megelőzés, szűrés ö különböző daganatok szűrésével kapcsolatos beszélgetésünket Német István tanár úrral, akit említettem, hogy bőrgyógyász, patológus, szakorvos.

Pisti, köszönöm, hogy újra itt vagy.

És a múltkori >> beszélgetést tudjuk folytatni, mert mert nem jutottunk a végére.

Szóval annyira sok volt a izgalmas és érdekes kérdés.

Ugye megbeszéltük azt, hogy lényegében a szűrés, megelőzés és a korai diagnosztika között azért vannak különbségek és hogy mik is voltak ezek.

De amit nem kérdeztem meg tőled, hogy vannak-e olyan tényezők például, amik késleltetik azt, hogy korai diagnózishoz juthassunk, tehát hogy ezek mi tényleg minél hamarabb megtörténhessenek?

Mik ezek? >> Vannak valóban ilyen tényezők.

Egyrészt vannak olyan tényezők, amik a beteghez kötődőek, hiszen lehet a beteg nincs tudatában annak, hogy mik azok a tünetek, amik az adott betegségre jellemzőek, és egyszerűen nem figyel föl rá, és emiatt később megy el orvoshoz.

Lehet olyan is, amikor a beteg tudatában van a tüneteknek, és ö és sejti, hogy itt valami betegség akár daganat lehet a háttérben, de a a már előbe említett okból egyszerűen a betegségtudattól a fél, a betegségtől fél, és egyszerűen nem megy el időbe szakemberhez.

Lehet egy olyan tényező is, amikor szeretne elmenni szakemberhez, tudatában van a tüneteknek, sejti azt, hogy valamilyen betegség, akár dagoganat lehet a háttérben, de egyszerűen nem jut be szakemberhez.

És lehet olyan is, amikor bejut szakemberhez, de egyszerűen nem történik meg, vagy lassabb az a folyamat, amíg a a tünetektől a definitív diagnózisig eljut a beteg.

Tehát ezek azok a tényezők, amelyek szerintem fontosak.

Ezek egy része beteg eredetű, illetve a páciens részéről fontos.

Másik része pedig nagyon fontos az, hogy a megfelelő szakmai kompetencia legyen, egy megfelelő hozzáférés legyen ezekhez a szűrővizsgálatokhoz vagy a korai felismeréshez. >> Mi ebben is próbálunk segíteni, és ezért is beszélgetünk erről, hogy ne hagyják magukat, és igenis megpróbáljuk azt a másik oldalat javítani, ami már nem a betegek múlik, hogy ne késlelkedjünk. ezekkel a diagnosztikákkal és minél hamarabb segíthessünk a betegeinknek.

Ahogy a múltkor már említettem, most megpróbálnánk egy picit részletesebben belemenni, hogy különböző betegségekben milyen szűrővizsgálatokat javasol a szakma, nemzetközi és hazai ajánlások vannak-e, és ha vannak ezek milyenek. picit megpróbálnánk akár életmód, bocsánat, életkor szerint haladni azzal, hogy a a az újszülött kori szűréseket, ezeket most kihagynánk.

Ahogy a múltkor erről beszéltünk, hogy ezek elég jól szervezettek, általában jól meg is történnek, úgyhogy menjünk egy picit a magasabb életkorba, és kezdjük rögtön akkor a a serdülő vagy vagy gyermekkorral, ahol ugye elindulnak ezek a bőrgyógyászati szűrések.

Azt hiszem, ez az első, amivel érdemes foglalkoznunk.

Hát egy picit hazabeszélek bölgyógyászként.

Ugye azt lehet kevesen tudják, hogy a a fényátalmunk, a bőrnek a fényátalmának a körülbelül 30-50%-át azt 18 éves korukig gyűjtjük be.

Ez egy ausztrált tanulmányban volt.

Tehát nagyon fontos a szülőknek az, hogy a gyerekeknél egy megfelelő fényvédelmet alkalmazzanak, akár kémiai módon, tehát fényvédőkkel, vagy akár fizikai fényvédelem formájában UV szűrős ruhák által.

Ez nagyon-nagyon fontos, hogy megelőzzük a az UV hatást, hiszen a már a Mihályi Lila doktornak a podcasztjából tudjuk, hogy a bőr az nem felejt úgy, ahogy a jó asszony sem felejt. >> Úgyhogy ilyen szempontból ez a primer prevenció, amiről beszéltünk szempontjában nagyon fontos.

Ha látjuk azt, hogy a gyermekünknél nagyon-nagyon sok anyajegy van, vagy egyre több anyah alakul ki, akkor már seldülő korban nagyon fontos ezeknek az anyainek a a szűrése, hiszen egyre gyakrabban kialakulhat akár fiatalkorban is melanóma.

Ez a rossz indulatú festősejtes tumor, amelyet már beszéltünk, hogy a korai szakban történő felismerése egy pici kimetszéssel történő eltávolítás az teljesen gyógyító jellegű lehet.

Tehát én nagyon-nagyon fontosnak tartom az anyahelyeknek a szűrését, és az ajánlásokban akár már akinek nagyon sok anyahelje van, seldölők, évente érdemes ezeket a szűréseket ö ö ö ö ö ö véghez vinni.

Bocsánat Pisti, hogy belevágok.

De lehet, hogy mondtad volna, ha nem vágok bele, akkor is majdnem biztos, hogy esetleg vannak-e olyanok, azon kívül, hogy sok van, hogy vannak-e olyan gyanús jelek, például, amire mondjuk egy szülő felfigyelhet, hogy oké, ott volt ez a anyajegy, tudom már a gyerekemen x éve, de valami megváltozott, hogy mik lehetnek ezek a jelek, amik fölhívhatják, hogy na itt most ne késlekedjünk, hanem azonnal menjünk egy szűrésre. abszolút rátapintottál a kulcsz változott.

Tehát egy rosszindatú festősetes anyajegy bárhogy is kinéz, de mozog, mozgásban van, akár alakjában, akár színében, akár kiemelkedettségeiben.

Tehát azok a képletek, amelyek változnak időben, azok mindig gyanúsak lehetnek.

Természetesen ugye serdülőkorban nagyon sok új kialakulhat, amelyek még nem daganatosak, de én azt gondolom, hogyha hirtelen nagyon sok annyi alakul ki, vagy vagy akár valamelyik ezek közül változik, akkor mindenképpen érdemes szakemberhez szakembert felkeresni.

A másik pedig a én úgy nevezem, hogy rú kiskacsa anyajegyek, amelyek a többitől elütnek.

Tehát nagyon gyakran nagyon sok anegyeje van a betegeknek, de ezek egy picit hasonlóan csúnyák, tehát nagyon hasonlítanak egymásra. akkor nyilván ezeket is szűrni kell, de ezek közül talán kitérő, furcsább, akár színében, alapjában eltérő anyahegyek, azok mindig gyanúsak lehetnek.

Ezekkel kapcsolatban is mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.

Amit még mondtál is, csak hogy jól értjük-e ugye ahogy Mihályi doktornő is mondta, hogy a bőr nem felej, de valahogy úgy van ez ugye, hogy amit mondtál, hogy 18 éves életkor alatt már összeszedjük azt a fénymennyiséget, ami ártalmas lehet, hogy lényegében ez kumulálódik, tehát összeadódik, nem?

Tehát, hogy nem csak az, hogy egyszer leégünk, hanem kicsit égünk, megint kicsit égünk, megint kicsit égünk, és ez valahogy összeadódva okozhat egy fényártalmat.

Képzeljék el azt, hogy van van mondjuk egy hordónk, egy életünk során egy hordónk, amiben ha ér minket fénykeresodás, akkor egy picit telik telik egy kis esővízzel mondjuk, és az ott marad benne, és körülbelül ezt a a gyerekkori fénykeresodást úgy képzeljük el, hogy ezt a holdót meddig töltjük, és sokan már 18 éves korukra ezt a holdót félig töltik meg.

Ez az egyik, ami nagyon fontos, hogy nem felejt a bőr.

És hogyha ez a holdó egy idő után, főleg, hogyha ugye felnőtt korban is tovább a fénykárosodás éri a bőrünket, akkor egyszer csak kicsoldul, és akkor azt látjuk, hogy hirtelen akár nem melanóma, tehát nem festékes típusú bőrákók, vagy festéssejtes típusú bőrákok egyaránt nagyobb számba ki tudnak alakulni.

Ez az egyik, ami nagyon fontos, hogy a bőr nem felejt.

A másik pedig, hogy kicsit az van a a köznyelvben, hogy hogy ha nagyon sokat vagyunk napon, az nagyon rákeltő hatású.

Egyértelműen ugye az UV az egy rákeltő anyag.

Ezt ugye a 90-es években már ezt deklarálták, vagy rákeltő hatás.

Viszont nem gondolunk arra, hogyha évente egyszer leégünk, ezt úgy hívják, hogy intermittáló fénykeresödés.

Tehát ha elmegyünk egyszer nyaralni valamilyen akár mediterrán vagy szuktrópusi helyre és egyszer évente leégünk, az ugyanolyan rákeltő hatású, mintogyha folyamatosan kint lennék a napon.

Ez az egyik ilyen intermettáló hatás.

A másik pedig, hogyha szoláriumokra gondolunk, hogyha csak arra gondolunk, hogy hát egyszer-egyszer elmegyek szoláriumba és egy picit megpirulok, az ugyanolyan rákeltő tud lenni.

Tehát nem kell ahhoz hetekig kinfeküdni a napon, hogy rákető hatásban részesüljünk, hanem akár egy-egy évente egy-egy leégés is nagyon komoly tényező a bőrák kialakulásához.

Itt most megint amit a múltkori beszélgetésünk során mondtad, hogy azért van némi fény az alagút végén, hogy én azt látom, hogy a fiataloknál volt egy olyan időszak, amikor ez a kreolbőr és az agyonáriumozott bőr volt a divat, és most egyre inkább megint divatba jön az, hogy igenis vigyázok magamra, fényvédőt használok, és a fehér bőr az nem ciki.

Tehát sőt talán inkább ez irányba mennek a fiatalok, úgyhogy ez egy pozitív >> hát ugye a keleti kultúrákban a a halvány fehér sminkek azok azok nagyon nagyok. >> Japánban mindenki ernyővel, napernyővel jár, hogy nehogy leégjenek. >> Így van.

De ugye a fiatalok ma már nagyon sokat sportolanak, tehát napon vannak, de megfelelő fényvédőt is alkalmaznak.

És itt nem csak a kémiai magas faktorszámú fényvédőket emelném ki, hanem a fizikai fényvédelmet, tehát a sapkát, a megfelelő UVzűrős ruhákat, ami nagyon fontos.

Tehát egyrészről a sport nagyon jó, az outdoor külső dolgok nagyon jók, de a megfelelő fényvédelemre b gondolni kell.

Lényegében bármelyik témánál kérdezhetném, de miután tudom, hogy azért ezzel sokat foglalkoztál, hogy például a mesterséges intelligencia, ami most egy nagyon divatos dolog, mennyire segít nektek, vagy mennyire segíthet nektek például mondjuk egy anyajegy szűrésben, tehát a mondjuk a melanóma, tehát a festék sejtes rák szűrésében? >> Én azt gondolom, hogy egyre inkább, mint minden olyan dologban, ami mintafelismerésen alapul.

Ugye megint egy picit hazabeszélek, én patológus is vagyok, tehát szövetani mintákat elemzem, mintafelismeréssel foglalkozom, és hasonló minták vannak az anyajegyekben is.

És egyre inkább mind a patológiába, mind a bőgyógyászatba betör a mesterséges intelligencia.

Vannak már olyan rendszerek, amivel ezeket az anyai anyaékben változásokat nem csak szubjektív módon tudjuk egy szakember által vizsgálni, hanem objektív módon is követni tudjuk ezeket az anyjegyeket.

Tehát előbb-utóbb az AI ide is ide is be fog törni, és egy akár egy döntéstámogató rendszer formájában szerepet fog vállalni.

Az, hogy még önállóan elengedjük, szerintem az még idő, de mindenképpen >> de segít abban, hogy hogy segíti a munkátokat és segít a döntésben.

Nyilván >> a meglepő tapasztalatom volt még az, főleg amikor ilyen HRS kliensek jöttek hozzám.

Ugye mindenki a CV fontosságáról beszél, hogy az önéletrajz jó legyen, és hogy éjelj, hogy írjuk meg, és és hogy mennyire fontos, hogy az, hogy egy megfelelő CV-t adjunk, de abból senki nem gondol bele, és én sem igazából ezt ezek a kliensek hívták fel a figyelmet, hogy legalább olyan fontos mondjuk egy munkavállalónak a munkavállalása az, hogy mennyire egészségtudatosan él.

Tehát most már a munkavállalak figyelik azt, hogy elhízott-e például az illető, vagy mennyire mennyire mozog, vagy milyen olyan egészségtudatos indikátorok vannak mondjuk, amelyek amelyek fontosak lehetnek ahhoz, hogy a munkavállalózat tartósan dolgozzon és megfelelő támogatást biztosítson a a vállalatnak.

Akár >> haladjunk egy picit az életkorral.

Ugye az a HPV szűrést, a múltkor már a humán papillom vírus szűrést azt már a múltkor említettük, de konkrétan ugye ez azért a akár a fiúknál, lányoknál a daganat megelőzésben szintén nagyon fontos.

Akkor menjünk erre a következ >> Igen, nagyon fontos ugye a pubertási időszak ez a 13-14 éves 14 év plusz időszakban nagyon fontos az, hogy hogy egy megfelelő védettséget adjunk humánpiloma vírus ellen.

És ma már vannak olyan vakcinák, amelyek a leggyakorib szerotípusokat tartalmazzák, és ezeket ugye hetedik osztályban, tehát 13-14 éves korban már alkalmazhatjuk is, és igénybe vehetik a szülők.

És én mindenkit bátorítok arra, hogy ezeket használják lányoknál, fiúknál egyaránt, mert nagyon-nagyon sok olyan daganat van, ugye itt a most a ményakrák megelőzésre gondol mindenki, de egyéb akár szájülegi daganatok, távcsatornai daganatoknál és a humánpilluma vírusnak a szerepe fölmerül.

Tehát ilyen szempontból ezt is figyelembe kell venni.

Tehát én nagyon-nagyon fontosnak tartom ennek a korosztálynak a védelmét.

És visszatérünk megint a megelőzésre.

Ugye ez a primär megelőzéshez tartozik, tehát ami ki se alakuljon maga a betegség.

És hogyha egy picit a fiúk, lányokról van szó, akkor ebben a korban nagyon fontos a heriknek a tapintása, hiszen a herrerág gyakoriság az a 20-as években a második évtizedben, harmadik évtizedben a leggyakoribb.

Tehát nagyon fontos az önvizsgálatra felhívni a figyelmet. ö pubertásban, illetve lévő fiúknál, illetve fiatal férfiaknál. >> Nekem volt kollégám, akit így vesztettünk el, és borzasztó és rendkívül gyors lefolyású daganat volt, azt tudom és arra emlékszem.

Nem említettem, pedig kellett volna, hogy én úgy szeretném, hogyha kicsit a konkrét betegségcsoportokon végigmennénk, hogy érintsünk daganatos betegségeket, és aztán utána a nem daganatos betegségeknél a különböző szűrésekre még azért egy néhány szót ejtsünk.

Ugye talán a következő, amiről érdemes lenne, az emlős az emlő daganatoknak a szűrése.

Ugye ha jól tudom, vannak amerikai, nemzetközi, európai és talán hazai úgynevezett guideline-ok, tehát olyan előiratok, amik ezt szabályozzák, hogy hogyan történjen, mit javasolnak. >> Igen.

Mielőtt még azért az emlőre mennénk, még egy érdekes történetet azért elmesélnék. >> Na.

Ö jött hozzám egy egy fiatal fiú, egy olyan kéréssel, hogy randizott egy lánnyal, aki nagyon tetszik neki, és a a és a lánynak is nagyon tetszett a fiú, de az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Aranyklinika

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ugye nem vagyok beteg? - Szűrővizsgálatokról közérthetően | Aranyklinika Podcast 13. rész”

Miről szól ez az epizód: „Ugye nem vagyok beteg? - Szűrővizsgálatokról közérthetően | Aranyklinika Podcast 13. rész”?

Dr. Németh István bőrgyógyász, patológus és egyetemi adjunktus folytatja beszélgetését az Aranyklinika Podcastban, ezúttal az egészségtudatosságról, a megelőzésről és a szűrővizsgálatok fontosságáról. Az epizód kitér arra, mikor érdemes szűrésre jelentkezni panaszmentesen is… Az epizód a Aranyklinika Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ugye nem vagyok beteg? - Szűrővizsgálatokról közérthetően | Aranyklinika Podcast 13. rész”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Németh István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ugye nem vagyok beteg? - Szűrővizsgálatokról közérthetően | Aranyklinika Podcast 13. rész”?

Fő témái: egészségtudatosság, megelőzés, szűrővizsgálatok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ugye nem vagyok beteg? - Szűrővizsgálatokról közérthetően | Aranyklinika Podcast 13. rész”?

Megjelenés: 2026. 06. 11.. Hossz: 38 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/aranyklinika-podcast/ugye-nem-vagyok-beteg-szurovizsgalatokrol-kozerthetoen-aranyklinika-podcast-13-r-ffe93bd8

Több epizód a Aranyklinika Podcast-ből