Aranyklinika Podcast

Felnőttkori köhögés, asztma, COPD | Aranyklinika Podcast 9. rész

· PT37M22S

Összefoglaló

Dr. Tóth Zsuzsanna tüdőgyógyásszal folytatott beszélgetés a felnőttkori köhögés, asztma és COPD témakörében. Kiemelték, hogy a légúti betegségek, mint az asztma, jól kezelhetők, míg a COPD harmadik leggyakoribb halálok. Sok beteg későn fordul orvoshoz, gyakran csak súlyosabb…

Röviden

Műsor
Aranyklinika Podcast
Megjelenés
2026. 02. 12.
Hossz
37 perc
Szereplők, említett nevek
Tóth Zsuzsanna
Témák
légúti betegségek, asztma, copd, köhögés, tüdőgyógyászat
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

És azt kell, hogy mondjam, hogy tényleg a jól beállított asztmásaink gyakorlatilag évente egyszer jönnek hozzánk, annyira jól kezelhető betegség.

Volt olyan fiatal betegem, amikor így kiderült a diagnózis, hogy azt mondja, hogy doktornő, na hát nekem csak ennyit kell használnom.

És éljön tovább a teljesen természetes életét.

Tisztelettel köszöntöm Önöket az Aranyklinika következő podcastján.

Mai nap légúti betegségekkel fogunk foglalkozni, de mielőtt a mai vendégemet bemutatnám Önöknek és hozzá fordulnék, a szokásos hirdetményeket szeretném elmondani, amit már mindenki tud, aki eddig követte a műsorainkat, hogy nagyon szépen kérjük, hogy iratkozzon fel a csatornánkra, ennek a kódját ott tetszenek látni, illetve a lehetőségét, írják meg a kommentjeiket javaslataikat kritikáikat nekünk és hogyha úgy döntöttek, hogy tetszik az, amit csinálunk, akkor akár lájkolják is, ezzel nagyon sokat tudnak nekünk segíteni, Úgyhogy légúti betegségek, és akkor Tóth Zsuzsa doktornőhöz, tüdőgyógyász szakorvoshoz, mai vendégemhez fordulok.

Zsuzsa köszöntelek és nagyon szépen köszönöm neked is, hogy elfogadtad a meghívást.

Be kell valljam most neked azt, hogy most egy picit könnyebb helyzetben érzem magam, mert hát eddig az én szakterületemtől rendkívül távoli témával foglalkozó kollégákkal beszélgettem, de hát azért a tüdőgyógyászat az valahol azért nagyon közel van hozzám.

Úgyhogy köszöntelek és köszönöm, hogy itt vagy.

Hát, hogyha nem bánod, akkor vágjunk bele, mert biztos, hogy sok izgalmas és érdekes kérdés lesz a mai nap során is.

Bennem sokszor fölvetődik az, hogyha valakinek van mondjuk egy cukorbetegsége, vagy van egy súlyosabb magas vérnyomása, vagy daganat, vagy bármi, akkor relatíve gyorsan elkerül egy megfelelő szakkorvoshoz.

Hogy állunk ezzel például a felnőtt tüdőgyógyászatban?

Magyarul valaki csak köhécsel, van enyhe kis nehézlégzése, de hát dohányzik, öregszik, és akkor gondolja, hogy ez vele jár az élettel.

Mennyire késnek ilyenkor például a betegek ahhoz, hogy hozzátok forduljanak?

Igen, sajnos ez egy olyan kérdés, amit nagyon-nagyon fontosnak tartunk mi, tüdőgyógyászok kihangsúlyozni mert mindig egy kicsit egy háttérbe szoruló tünettan volt a nehéz légzés, a fulladás, és az a tapasztalat, hogy már sokszor csak akkor diagnosztizáljuk, vesszük észre a betegséget, a krónikus légúti betegséget, amikor már esetleg több éve fennáll ez.

A betegek kicsit későn fordulnak hozzánk.

Pont a krónikus obstruktív tüdőbetegség az egyik leggyakoribb krónikus tüdőbetegség.

Most már a WHO statisztikája alapján a harmadik leggyakoribb halált okozóbetegséggé vált, és ennél a betegségnél mondjuk azt, hogy azok a betegek, akiknél diagnózishoz jutunk, ők csak a jéghegy csúcsa.

Tehát rengeteg olyan betegünk van, akik nem is kerülnek látótérbe, és hosszú éveken keresztül már lehetnének kezelési lehetőségek, ezzel akár kitolhatnánk a későbbi állapotromlást.

Tehát, hogy akkor egyetértesz azzal, hogy ezekkel a tünetekkel szemben toleránsabbak lényegében a betegek, és jobban valahogy az élet tartozékának tekintik, nem?

Hogy köhögök egy kicsit, főleg egy dohányos.

Teljesen, teljes mértékben egyetértek.

Sokszor ugye a dohányzásra fogják, vagy pedig az életkor előrehaladtával, akár egy kis túlsúlya, vagy hogy kevésbé fittebbek a betegek, ez a betegcsoport.

Tehát nagyon gyakori az, hogy már esetleg a kardiológust is megjárta, vagy a sürgőségi osztályt is megjárta, és utána kerül csak hozzánk.

Pedig hogyha nyilván időben, lényegesen korábban elkezdenétek a kezelést, akkor maga az a progresszió, tehát az a hanyatlás, amilyennek a betegségnek, amit ha lánykori nevén nevezhetjük COPD-nek, mert ugye ez most már lassan annyira belemegy a köztudatba, akkor hát ezt a progressziót lehetne lassítani, és az állapotot egy szinten valamelyest stabilizálni, ugye?

Mindenképpen nagyon kérjük a házi orvosok segítségét ebben, hogy a dohányos 40-50 év feletti betegeket küldjék hozzánk szűrővizsgálatra.

Tehát amellett, hogy készül nekik egy mellkasröntgent, ugye elsősorban a tüdőrák szűrésére, amellett legyen egy légzésfunkciós vizsgálatuk, és már egy alaplégzésfunkciós vizsgálattal is nagyon sok információhoz jutunk.

Tehát, hogyha például valaki akár egy 40 év körüli beteg azt érzi, hogy főleg például egy dohányos, hogy azért, hogy időnként nehéz légzése van, akkor ez mindenféleképpen indokolt, hogy elmenjen tüdőgyógyászhoz, ahol egy légzés funkcióval már meg tudjátok azt mondani, hogy az ő légzési kapacitása mennyire alacsony, mennyit károsodott, vagy mennyire rossz.

Nagyon fontos lenne ezt a részét is kihangsúlyozni, amellett, hogy vannak laborvizsgálatok, ugye az már ugye a köztudatban jobban benne van.

Régi tüdőbetegségek miatt, régi szokások miatt ugye a tüdőszűrés, az talán még jobban benne van a köztudatban, de ez sem mindenki számára egyértelmű, hogy a 40 év feletti korosztályt beutaló nélkül tudja igénybe venni a tüdőszűrést. csak be kell éppen jelentkezni, tehát teljesen ingyenes évente egyszer, és nagyon sok plusz betegséget tudunk diagnosztizálni azáltal, hogy eljönnek mellkasröntgenre, illetve tüdőszűrésre.

És akkor csináltok légzés funkciót is, amikor indokolt?

Abban az esetben, hogyha tüdőszűrés van, abban az esetben nincsen légzésfunkciós vizsgálat, ahhoz külön szakrendelésre be kell jelentkezni, nincsen még ilyen szűrőprogram kialakítva, mivel nincsen annyi kapacitásunk, de mindig nagyon örülünk, hogyha látjuk, hogy küldik a házi orvosok a betegeket, még viszonylag panaszmentesen is, pont ezért, hogy minél hamarabb ki legyenek szűrve.

És ez az utóbbi években került föl a dobogóra, ez a krónikus obstruktív tüdőbetegség, ez a COPD, mint harmadik halálok Magyarországon is.

Tehát azért ez egy nagyon komoly betegség, amit nagyon komolyan kell venni, úgy gondolom, és azért ugye említed a komoly.

Dohányosokat, de hát ugye tudjuk azt is, hogy nemcsak a dohányosok körében alakul ki ez a tüdőbetegség.

Aki például nem dohányos, akkor mit javasolsz, mikor forduljon tüdőgyógyászhoz?

Ugyanúgy, hogyha azért nehéz légzése van egy 40-50 éves korban akár egy nem dohányosnak, Akkor nyilván kardiológiai vizsgálatot is fognak végezni, de akkor is indokolt egy tüdőgyógyászati vizsgálat mindenképpen, nem?

Akkor javasolnám, hogyha terhelésre van már nehéz légzéses panasza, tehát akár egy lépcsőzés vagy kerékpározás során úgy érzi, hogy kevesebb a levegő, hogyha van ismert allergiás betegsége és emellett érzi itt a fokozódó panaszokat, vagy elhúzódó köhögéses panaszai vannak.

Ugye köhögéses panaszok miatt általában így a fül-orr-gégészek, gasztroenterológusok és tüdőgyógyászok hármasban foglalkozik ezzel a témakörrel leggyakrabban, és legalább ilyenkor eljut szakorvoshoz a beteg.

Nagyon sokszor van szintén az, hogy hónapok óta köhög és nem találják az okát, és gyakorlatilag egyszerű diagnosztikai eszközökkel célt tudunk érni ebben az esetben is.

Ugye most erről a krónikus obstruktív tüdőbetegségről beszélünk, meg a dohányosokról, de hát nyilván van egy másik nagy csoport ezek az aszmás betegek, akik teljesen hasonló tünetekkel jelentkeznek, de hát ott is fontos, hogy minél hamarabb megfelelő kezelésben részesüljenek és eljussanak egy tüdőgyógyászhoz, nem?

Nagyon sok a fiatal aszmás betegünk.

Én úgy látom, hogy növekedett a számuk az elmúlt időszakban, és a gyerekkori aszmások közül is ugye egyre többen bekerülnek most már hozzánk.

Itt is elhúzódóak lehetnek a panaszok.

Gyakorlatilag már van, amikor gyerekkorra visszavezethető, ha rákérdezünk, hogy mennyire tudta terhelni magát, mennyire volt panaszos, mennyire volt légúti betegsége.

Ha nem jutott el gyerektüdőgyógyászhoz, gyakran csak felnőtt korban tudjuk diagnosztizálni.

A másik nagyon fontos, amit tudatosítani próbálunk, hogy meglepődnek a betegeink, hogy mennyire jól kezelhető betegség az aszma, amikor még időben észreveszik, időben diagnosztizálják.

Tehát ezekkel az új belégző gyógyszerekkel gyakorlatilag teljesen tünetmentessé tehetőek, még nem súlyos formában. és most már szerencsére egyre bővül a paletta, tehát a súlyosabb aszmás betegeinket is olyan kezelésekkel tudjuk segíteni, amivel nagyon-nagyon megjavítjuk az életvitelüket, tehát segítjük őket, hogy olyan életvitelt tudjanak folytatni, ami mindennapjaikat megkönnyít, illetve olyan hétköznapi dolgokban ne érezzenek akadályt, ami esetleg nekik nagyon komoly kihívás volt a korábbiakban.

Biztos, hogy fogunk még a kezelésről, akár a COPD, akár az asztma kezelésről beszélni a későbbiekben, de most csak annyit, hogy nálunk legalábbis a gyerektüdőgyógyászatban rendkívül fontos az, hogy elkerüljük a szteroid készítményeknek a szisztémás adását, és nyilván, ahogy te említed ezeket az újabb és újabb lehetőségeket, ezekkel azért nyilván ti is tudjátok a szisztémásan adott szteroidnak, aminek rengeteg nemkívánatos hatása van, a szükségességét csökkenteni, gondolom.

Ez is egy fontos kérdés, de majd beszélünk még a terápiáról.

Említetted a gyerekkori asztmát kénytelen vagyok erre annyit mondani, hogy annak idején Mondta valaki, amikor mindig megkérdezik tőlünk, hogy a gyereknek aszmás tünete van, és akkor a doktor úr mondja már, hogy kinövi-e a gyerek az aszmát, és valaki egyszer azt mondta, hogy hát az aszmáját nem valószínűleg legfeljebb a gyerek tüdőgyógyászát fogja kinőni, és majd a felnőtt tüdőgyógyász fogja továbbkezelni.

Én is azt gondolom, hogy ez nagyon fontos, hogy gyerekkorban kezdődő tünetek, de aztán később átkerülnek hozzátok.

Sőt, arról is lehet azért mostanában már hallani, hogy még akár a COPD-nek is a koragyerekkori vagy akár az újszülöttkori betegségek hajlamosíthatnak egy későbbi COPD-re.

Hogy áll ez most a tudomány mai állása szerint?

Igen, ebbe is egy nagy nézetváltás volt a COPD eredetét vagy okát keresve.

Ugye az utóbbi években lett ez a nézetváltás, hogy a koragyerekkori vagy perinatális, tehát újszülöttkori tüdőbetegségek, valamint a légszennyezettség is nagyon nagy mértékben befolyásolja ugyanígy a munkahelyi ártalmak.

Tehát ezekre mind rákérdezünk a betegeknél, hogyha nem dohányosok, hogy mi lehetett az ok, hogy mégis kialakult ez a betegség, valamint a passzív dohányzás is nagyon fontos tényező.

Tehát ez nagyon fontos dolog, és valóban esetleg nem időben felfedezett, nem megfelelően kezelt aszma sajnos egy idő után átalakulhat COPD-be. ugye itt a hörgőfalnak a struktúrája változik meg, és sajnos amíg egy ideig még kezelhető, az aszmának a lefolyása, addig COPD-ben már csak egy állapotrosszabbodás látható, tehát egy folyamatos hanyatlás.

Ott is jó belégzőgyógyszerekkel kezelhetőek a betegek, de olyan nagy javulás, mint az aszmásoknál már sajnos nem várható.

Tehát ezt mindig megkérdezik a betegek tőlem, hogy és meg fogok ebből gyógyulni valaha is.

Sajnos azt kell, hogy mondjuk, hogy sajnos a mai tudásunk szerint nem, hanem kezelhető, és próbálunk egy javított állapotot elérni, ami azért ezekkel a belégző gyógyszerekkel nagyon megfelelően használva, megfelelően időzítve nagyon sok jó eredmény születik.

De jól tudjuk kezelni, az állapoton sokat tudunk javítani, és azt hiszem, ez rendkívül fontos, amit mondtál, és ezért is találkozunk kell egymással. nagyon fontos időben szakemberhez fordulni, mert aszmánál nagyon sokat tud javulni az állapot a kezelés hatására.

Ugye a COPD-nél inkább csak azt tudjátok mondani, hogy az állapotromlást meg tudjátok állítani, és tehát az már nem lesz soha olyan, mint azelőtt, azt hiszem, ugye?

Igen valóban ugye ez egy ilyen kritériuma is a COPD diagnózisának a légzésfunkcióvizsgálatkor.

A COPD esetén nagyon fontos, hogy az állapotrosszabbodásokat előzzük meg, és ez valójában akkor érhető el, ha már a korai, illetve a középsúlyos COPD-s betegeket látótérbe hozzuk, tehát őket elkezdjük kezelni, mint például a szűrővizsgálatok során kiemeltek.

Tehát a lényeg az, hogy a különböző típusú, ugye ott is azért Vannak gyakran állapotromlással, úgymond exacerbációval járó COPD-sek, és ritkábbak ők az emfizémás, tüdőtágulatos típusú COPD-s betegeink.

Más egy kicsit a kezelési módjuk. illetve más a belégző gyógyszert, amit használnak.

De mind a kettő típusnál nagyon fontos, hogy időben elkezdjük, és akár így a társaszakmákkal karöltve.

Főleg azért, mert ebbe is egy nagy nézetváltás történt, hogy a COPD gyakorlatilag egy gyulladásos, egy szisztémás, tehát egy sokszervi gyulladásos betegség, amikor már előrehaladottabb stádiumban van. illetve közepesen súlyos-súlyos stádiumban, és ekkor nemcsak már a hörgőket, tüdőt érinti a betegség, hanem az egész szervrendszert.

Hát ez is nagyon fontos, hogy erről beszéltél és ezt is említetted.

Azt hiszem elmondhatjuk, és ezt mindig büszkén mondtuk el már sok-sok évvel ezelőtt is, hogy lényegében minden gyógyszerrel rendelkezünk, amit a nagyvilágban ezeknek a betegségeknek a kezelésére adnak, és ezek a nagy nemzetközi ajánlások megfogalmazzák mind az asztmá-ban, mind a COPD-ben a javasolt kezelési eljárásokat, ezek mind rendelkezésre állnak, mondhatjuk még azt is, hogy elég magas támogatottsággal.

Ez felnőtteknél is így van, nem?

Mert gyerekgyógyászatban mindenképpen.

Ez miatt is bátorítjuk így a betegeket, hogy ne csak a hosszú hónapokon, éveken keresztül csak a rohamoldó gyógyszereiket használják, mert ebből is van egy tévhit igazából, tehát sokal jobb gyógyszerek vannak, mint a rohamoldók, A rohamoldónak rengeteg mellékhatása van a fenntartó gyógyszereink, azok pedig a fenntartó belégző gyógyszerek, pedig megelőző és gyulladás csökkentő hatásúak, tehát sokal jobb állapotot tudunk elérni ezekkel a gyógyszerekkel.

Ezek igen, tehát 90%-os támogatásra írhatóak, gyakorlatilag egész jó, elérhető áron, és mindenképpen tudunk ebben segíteni.

Tehát én arra tudom biztatni a betegeket, hogy ne nyugodjanak abba bele, hogy én most fulladok, és ez így marad, hanem igenis lehet tovább menni, és van terápiás lehetőség.

Ezért is van például, hogy az aszmában az úgymond lépcsőzetes: hogyha még bizonyos kezelés mellett a betegnek tünetei vannak aszmás fellángolásai, akkor lépünk egy feljebb szintre, egy következő szintre,…

Említett entitások

Témák

  • légúti betegségek
  • asztma
  • copd
  • köhögés
  • tüdőgyógyászat

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Felnőttkori köhögés, asztma, COPD | Aranyklinika Podcast 9. rész”

Miről szól ez az epizód: „Felnőttkori köhögés, asztma, COPD | Aranyklinika Podcast 9. rész”?

Dr. Tóth Zsuzsanna tüdőgyógyásszal folytatott beszélgetés a felnőttkori köhögés, asztma és COPD témakörében. Kiemelték, hogy a légúti betegségek, mint az asztma, jól kezelhetők, míg a COPD harmadik leggyakoribb halálok. Sok beteg későn fordul orvoshoz, gyakran csak súlyosabb… Az epizód a Aranyklinika Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Felnőttkori köhögés, asztma, COPD | Aranyklinika Podcast 9. rész”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tóth Zsuzsanna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Felnőttkori köhögés, asztma, COPD | Aranyklinika Podcast 9. rész”?

Fő témái: légúti betegségek, asztma, copd, köhögés, tüdőgyógyászat.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Felnőttkori köhögés, asztma, COPD | Aranyklinika Podcast 9. rész”?

Megjelenés: 2026. 02. 12.. Hossz: 37 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/aranyklinika-podcast/felnottkori-kohoges-asztma-copd-aranyklinika-podcast-9-resz-4152cc90

Több epizód a Aranyklinika Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból