Az élet meg minden

Szabó Csaba — Mérgező bóvligyárak, fertőző zombiközlemények (Ep. 074)

· PT2H57M31S

Összefoglaló

Szabó Csaba orvoskutatóval, a Friburgi Egyetem professzorával beszélget Tóth Szabolcs Töhötöm az Az élet meg minden podcastben. Az adás fő témája a reprodukálhatósági válság az orvostudományban, a bóvli tudományos publikációk problémája, és a tudományfinanszírozási rendszer…

Röviden

Műsor
Az élet meg minden
Megjelenés
2025. 03. 18.
Hossz
2 óra 58 perc
Témák
orvostudomány, tudományos publikációk, reprodukálhatósági válság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Elpazarolt orvostudomány - Szabó Csaba könyve.
  2. — Homeopátia, avagy van-e a víznek memóriája? [00:20:48] Az újságírók felelőssége.
  3. — A nitrogén-monoxid, a szén-monoxid, a kén-hidrogén és a cián szerepe az emberi szervezetben.
  4. — Hány év alatt lesz egy ötletből a patikában kapható gyógyszer? A befektetők és a gyógyszerkutatás.
  5. — Mi igaz és mi nem? A hype, az újságírók és a PR hatása a rendszerre.
  6. — Szent-Györgyi Albert és a 4000 milligramm C-vitamin.
  7. — Mi visz rá kutatókat arra, hogy szépítsenek az adatokon? Hogyan működik a tudományos pályázati rendszer, és mik ennek a
  8. — Miért nem költözött végleg haza Szabó Csaba 2005-ben? Mit jelent akadémikusnak lenni Magyarországon? [01:41:24] Lehet-e
  9. — A szakma reakciója.
  10. — Az opioid-krízis Amerikában.
  11. — Kell-e félni a perektől a könyv kapcsán? Szabó Csaba és a jazz.
  12. — Mi a megoldás? Hogyan lehetne elmozdulni a reprodukálhatóság irányába a kutatásban? Néhány szó a jövőről.

Ebben az epizódban

ez itt az élet meg minden a portré interjw podcast gondolatok életstratégiák és világfolyamatok a mindennapi káoszon túl egy pohár vörösbor elfogyasztása tényleg egy óra konditermi edzéssel ér fel a sukkávétól sokáig élünk már nem tudjuk mit higgyünk el az ilyen híradásokból de a forrásként szolgáló orvosbiológiai közlemények az abban leírt kísérletek részével is komoly gondok vannak mi 90% körül sacoljuk ugye hogy őszinténk legyünk ami valószínűleg vagy hamis vagy szemét vagy korrektül próbálták megcsinálni és mégsem [Zene] reprodukálató dr szabó csaba orvoskutató ezért reprodukálhatósági válságról beszél hiszen a kísérletek megismételhetősége alapvető tudományos kritérium lenne csak hogy h a rendszer nem ezt díjazza [Zene] igazán van ez a késhegybe menő küzdelem amiben akár tetszik akár nem részt kell venni és termelni állandóan mint ahogy ugye hollywoodban mondják hogy a körülb annyit érsz mint az utolsó filmed itt meg pontosan annyit érsz mint az utolsó [Zene] pályázatod az irdatlan tömegű rossz vagy hamis közlemény ellen pár nyugdíjas kutató lelkiismeretes tudós és blogger próbálja felvenni a küzdelmet nem kifejezetten azok akiknek ez feladata [Zene] lenne nem az egészségügyi minisztériumok nem a kutatási pénzeket adó társaságok nem az állam nem az egyetemek nem az újságok ahol ez a sok szemét megjelenik nem a kutatók akik mőzben vannak ezek [Zene] nem kedves hallgatók ez itt az élet meg minden podcast 74 adása én tót szabocs töhötön vagyok ebben az epizódban szabó csaba professzorral beszélgetek az orvosbiológiai kutatások területén pusztító csalásokról a tudománytalásó bóligyárakról a reprodukálhatósági válságról és hogy mik éppen kellene a rendszert megjavítani a műsort egyébként sem minisztérium sem politikai párt sem más állami szervezet állami alapítvány állami pályázat de még önkormányzat sem támogatja ám az élet meg minden podcast létezéséhez így a szponzorok mellett rád is szükség van a műsort tehát támogathatod a patreonon a támogatás módját megtudhatod a műsor weboldalán amelynek címe az életmegminden.hu ezen a weboldalon az epizódokhoz bőséges műsorjegyzeteket is találsz valamint feliratkozhatsz a podcast hírlevelére is ez pedig a stósz ami szintén ingyenes tehát a műsor weblapjának címe még egyszer [Zene] azéletmegminden.hu dr szabó csaba jelenleg a friburgi egyetem onkológia mikrobiológia és immunológia tanszékének vezetője illetve a neves svájci tanintézmény farmakológiai azaz gyógyszertani szekciójának elnöke az ezt megelőző 25 évben a farmakológia és az anesztéziológia professzoraként az egyesült államokban végezte tudományos munkáját ahol különféle kutatócsoportokat alapított és vezetett ohajoban massachusettsben new jerseyben washingtonban és texasban illetve több biotechnológiai vállalat tudományos vezetőjeként is tevékenykedett érdemes megjegyezni még hogy a magyar professzor az elmúlt évtizedben a világ 10 legidézettebb gyógyszerkutatója között szerepelt nemrégiben pedig a világ 400 legnagyobb hatású tudósa közé sorolták az orvosbiológia szakterületén számos rangos nemzetközi illetve magyaríj birtokosa amelyek közül itt csak kettőt említenék a brit farmakológiai társaság novartis díját és a magyar gáborénes innovációs díjat a most következő beszélg és apropója szabó csaba pár hónapja magyarul megjelent könyve az elpazarolt orvostudomány amely amerikában angolul unreliable azaz megbízhatatlan címmel a napokban debütált ebben az epizódban tehát szabó csabával beszélgetek hiteltelen kutatókról megbízhatatlan kísérletekről gyanús csodaszerekről és gyógyító mérgekről az életről meg mindenről kedves professzor úr kedves saa nagy szeretettel köszöntelek a a műsorban és nagyon örülök hogy elfogadtad a meghívást én is örülök hogy itt lehetek mostanában úgy látszik egy kicsit megint érdekesebb lettem az ország számára ez nem véletlen hiszen nem régiben egy pár hónappal ezelőtt magyarul jelent meg a könyved amelynek a magyar címe az hogy elpazarolt orvostudomány az angol címe pedig hiszem a könyv angolul is megjelenik az hogy unreliable ami egy beszédes cím az hogy megbízhatatlan és hogy mi megbízhatatlan itt írtam egy idézetet a könyv elejéről ahol azt írod hogy mi lenne akkor ha netán kiderülne hogy az orvosbiológiai szakirodalomban nem lehet megbízni ez egy olyan tabutéma amelyről nagyon sokan még csak beszélni sem mernek na most te mersz beszélni meg az egész könyv erről szól és hozzáteszed itt ehhez a mondathoz hogy akik mernek beszélni azok reprodukálhatósági válságról beszélnek na most rögtön beleütköztünk egy szóba miért olyan fontos hogy egy kísérlet reprodukálható legyen és mi ez a reprodukálhatósági válság reprodukálhatósága az egész egyszerűen megismételhetőséget jelent magyarul tehát hogyha van egy kutatócsoport elvégez valamilyen munkát valamilyen kíérletát annak valami eredménye van valami hatásokat kapnak valami konklúziókat levonnak abból közlik egy folyóiratban cikkformájában akkor azt várná az ember hogy egy másik kutatócsoport aki tőlük függetlenül dolgozik egy másik városban másik országban fogja azt a közleményt elolvassa megveszi hozzá a szükséges eszközöket vegyszereket megcsinálja azt a kísérletet és ugyanazt kapja és akkor onnantól lehet folytatni a tudományt lehet a következő lépésre menni csak a gond az hogy nagyon nagy esetben ez nem történik meg saját tapasztalat meg mindenki másnak a tapasztalata akivel együtt dolgozunk vagy akivel erről beszéltünk hogy egyszerűen az van hogy hogy az irodalomnak egy jelentős része és akkor az a kérdés hogy milyen az a százalék nem meg ismételtől tehát egy másik laboratórium elolvasa azt a közleményt megpróbálja azt a dolgot ugyanúgy megcsinálni és nem kap hatást vagy az ellenkező hatást kapja vagy sokkal kisebb hatást kap mint amit az eredeti cikkben leírtak ez egy hatalmas gond miért gond ez hát azért mert erre épül minden az egész tudomány nem csak az orvostudomány de végülis min minden 212 századi tudomány az arról szól hogy eredményeket kapunk amelyeknek megbízhatónak kéne lenni különben nem lehet rá építkezni akkor az egész egy homokvár és akkor ugye itt jön be az a hatalmas kérdés amit végül is elkezdtem ebbe az egész könyvbe boncolgatni hogy ennek milyen aránya lehet az amikor arról van szó hogy nagyon-nagyon apró különbségek vannak a kísérletek elvégzésében a vegyszerekben a műszerekben az állatokban vagy amivel éppen dolgoznak vagy a a kíséleti körülmények között vannak vagy azok a műszerek amivel csinálták nem teljesen y ugyanú vannak beállítva kalibrálva satöbbi mi ez a része a problémának mi az a része a problémának hogy ilyen masszírozás tehát azokat a kíérleteket amik nem jönnek ki úgy ahogy szeretnék azokat kihagyják vagy azokról nem beszélnek vagy jótékonyan szemet hunynak meg mi az ami teljesen fabrikált álltudomány tehát még csak közelében sem járt az illető a labornak összerakja azokat az ábrákat valahonnan és akkor leírja tehát ez mind benne van egyrésze tehát szándékos hamisítás meg csalás meg meg bűncselekmény szerintem másrésze egyszerűen az hogy annyira bonyolult néha ahogy a kisérleteket elvégezzük annyira sok faktorból áll egy eredmény annyira sok minden neek együtt állás kell ahhoz hogy hogy működjön hogy abba nagyon pici dolgok befolyásolhatják és máshogy hozhatják ki és akkor ez egy spektrum és akkor ezt próbálom kibogozgatni hogy körülbelül mennyi százalék az amelyik ez a fajta amelyik mondjuk ilyen még elfogadható masszírozás meg az elfogadhatatlan masszírozás meg aztán a a a spektrum másik oldalán a ugye a a a kriminális dolgok tehát mondhatjuk azt hogy vagy jó hiszemű tévedés okán a ez a spektrum egyik fele vagy szándékos csalás okán de hogyha ezek a kísérletek nem megismételhetőek akkor erre nem lehet építkezni na most azt írod itt a könyvben hogy az orvos biológiai közleményekben szereplő adatok vagy kísérletek 50%-a nem reprodukálható sőt azt is hozzáteszed hogy a 70% közelebb állhat a valós z van aki szerint 90% attól függ hogy attól függ hogy hogy def hogy akármelyiket nézzük borzasztó és az hogy az hogy milyen százalékot mondunk az attól is függ hogy mit mit nevezünk tulajdonképpen irodalomnak mert a tudományos irodalomnak is vannak különböző szintjei tehát van a mondjuk a azok a folyoratok amikről azt gondoljuk hogy azok mondjuk a csúcsot képviselik vagy valahol ott vannak a a fent vannak ezek a ezek a közepes de azért respektált folyaratok meg vannak azok amikről tulajdonképpen mindenki tudja hogy a abszolút szemét de mégis itt van de ha mindent beleveszünk már azt is amiről tudjuk hogy nem szabadna és aztán megnézük hogy ennek hány százaléa lesz reprodukálható a ianidis professzor stanfordból velem együtt mi 90% körül sacoljuk ugye hogy őszinténk legyünk ami valószínűleg vagy hamis vagy szemét vagy korrektül próbálták megcsinálni és mégsem reprodukálható tehát magyarul 10% lesz az amelyik tényleg repolkálható lesz tehát borzasztó számok és azt kiszámoljuk hogy mennyi pályázati pénz meg megy erre mennyi munka mennyi ember a világ összes országa ami elveszett pénz azt úgy saccoltam mások is ezt hozták ki hogy ez körülbelül egy ilyen közepes országnak a gdp-je évente az a pénz ami elmegy arra hogy olyan kutatásokat folytatnak amiknek aztán igazából semmi haszna nincsen tehát biztos hogy mindig kell hogy valami seleg legyen és biztos hogy az ami tisztességesen elvégzett de aztán valami okban mégsem megismételhető az az úgy mondjuk belefér de azt azt nem kéne hagyni hogy szándékos csalás al meg ezekkel a papírgyárakkal vagy bovli gyárakkal amiről majd gondolom beszélünk vagy vagy még annál is rosszabb tehát amikor megvesznek fiktí fogyaratokat pénzért és aztán ar ráteszik emberek a nevüket tehát ezt a részt ezt azért lehetne valahogy kezelni mindig lesz selejt sokan azt mondják hogy a tudomány ugye öntisztító tehát előbb-utóbb úgyis az lesz hogy amelyik nem megismételhető vagy nem lehet rá építkezni azt majd szép lassan elfelejtjük de azért ez se mindig igaz tehát vannak olyan sztorik meg olyan területek és erről is írok a könyvben egy- kettő ről amikor elindul mint egy ilyen lavina valaki leközöl valami presztízses helyen valami dolgot amiről aztán később sok évvel később kiderül hogy amíg már az alapok se voltak meg és valahogy mások is ráállnak és elkezdik csinálni és valahogy ők is látják azt amit a az eredetinek se szabadott volna hogy lásson és akkor ilyen hogolyózerű szerűen mennek a dolgok és azokat aztán borzaszvó nehéz megállítani csak hogy a hallgatók is értsék itt a számokat engem megdöbbentett ez a szám és erről majd még fogunk beszélni a folyóiratoknál hogy ez évi 1 millió tudományos közleményt jelent ezek szerint ha 90%-ot veszünk itt nem voltam matekfaktos de ki tudom számolni hogy 900000 tanulmánnyal gondok vannak évente gondok vannak statisztikailag azt gondoljuk hogy ennyivel vannak gondok ez nem azt jelenti hogy ezek a tanulmányok meg lesznek jelölve hogy ezek problematikusak nem azt jelenti hogy ezek vissz lesznek vonva mert van ilyen hogy vissza lehet vonni egy tanulmányt hogyha mások nem tudják megismételni vagy hogyha kiderül hogy valamit csalás vagy valamilyen fiktív dolog van de ez csak egy töredéke tehát a az mondjuk 1% mondjuk az hogy 90 nem megismtető akkor eg 1%-ot visszaírnak akkor ott marad még az a 89% ami továbbra is ott van benne van az irodalomban mérgezi az irodalmat csak úgy lehet róluk tudni hogy hogy vagy ha valaki megpróbálja őket megismételni vagy folytatni akkor az derül ki hogy nem lehet őket tehát mint egy lapangó vírus volt ott tenyészik a adá zombi zombi közemieknek is hívják őket időnkén ahogy te is említettem itt az előbb azért ennek egy része egy jó része valószínűleg nem tudatos csalás de nekem az az érzésem és erről a könyvedben is írsz hogy vannak olyan esetek vagy nagyon sok esetben ezek a megismételhetetlen kisérletek arról szólnak hogy a kutató nagyon szeretné ha úgy lenne nagyon tetszik neki a a a a saját elmélete vagy hipotézis amit felállított és eszembe jutott erről hogy valamikor olvastam egy hasonlót a richard feinman aki egy ilyen feneegyerek volt fizikus ő írta a könyvében vagy a rólaszóló anekdoták között találtam ezt meg hogy ezt mondta állítólag hogy az első alapelv az hogy nem szabad átverned magad mertogy a legkönnyebben átverhető valaki az az te magad az te magad vanagy és hogy nagyon óvatosnak kell lenned mondja ő és ha nem verted át magad akkor már könnyű nem átverni más tudósokat mindezek után pedig már csak becsületesnek kell lenned a szó hagyom értelmében hát elég egyszerűen hangzik de lehet hogy nem annyira egyszerű biztos hogy ez nem annyira egyszerű és ugye van ez a van ez az önámítás kategória van az amikor az illetőtudós tényleg elhiszi hogy amit talált az az az tényleg úgy van és és nem lehet belőle kizökkenteni akármilyen tényekkel sem errő é egy sztorit tettem a könyvbe azt hiszem a jack benvenisnek a a a ezt a vízmemória című dol hát elmeséljük a sztor igen szerintem nagyon tanúság mert egyrészt nagyon sok hallgató most majd abbahagyja a podcast hallgatását mert híz benne és és szitkozódni fog de szerintem érdemes ezt a vízmemóriát elmondani azért mert itt a homeopátiáról van szó amiben ami hát egy nagyon megosztó kérdés és pedig nem kéne hogy az legyen azért most már 2025-ben de hát igen még mindig egy óriási biznisz svájcban vannak olyan egyetemek ahol még még mindig tanszék van róla konkrétan a mi egyetemünkön is van egy fazon aki a diákok harmad éves orvost hallgatók agyát még mindig két órán keresztül évente ezzel mérgezi ő orvos professzor és ezt tan hát ő azt hiszem családorvos vagy valami valami hasonló de ott az egyetemen van és ez az alternatív és komplementár terápiák című tantárgyba tartozik és abban mutat olyan ábrákat amikor mutatja hogy mit tudom én homeopátiával ezt meg azt a hatást kapták kubai tudósok ebben az 1983-as közleményben tehát ezeket még még mindig van aki komolyan veszi tehát ez a b benis benvenis benvenis francia ő egy komoly tudós volt ő egy komoly tudós volt ő neekki voltak nagyon komoly felfedezései de egy idősebb korában elkezdett ebbe belemenni hogy mi történik akkor hogyha fogunk egy folyadékot…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Szabó Csa

Szervezetek, cégek

  • Friburgi Egyetem

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szabó Csaba — Mérgező bóvligyárak, fertőző zombiközlemények (Ep. 074)”

Miről szól ez az epizód: „Szabó Csaba — Mérgező bóvligyárak, fertőző zombiközlemények (Ep. 074)”?

Szabó Csaba orvoskutatóval, a Friburgi Egyetem professzorával beszélget Tóth Szabolcs Töhötöm az Az élet meg minden podcastben. Az adás fő témája a reprodukálhatósági válság az orvostudományban, a bóvli tudományos publikációk problémája, és a tudományfinanszírozási rendszer… Az epizód a Az élet meg minden című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 18..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szabó Csaba — Mérgező bóvligyárak, fertőző zombiközlemények (Ep. 074)”?

Fő témái: orvostudomány, tudományos publikációk, reprodukálhatósági válság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szabó Csaba — Mérgező bóvligyárak, fertőző zombiközlemények (Ep. 074)”?

Megjelenés: 2025. 03. 18.. Hossz: 2 óra 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-elet-meg-minden/szabo-csaba-mergezo-bovligyarak-fertozo-zombikozlemenyek-ep-074

Több epizód a Az élet meg minden-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból