Az Én Kék Zónám

Bartha Ákos: Az inzulin miatt nem tudunk lefogyni | Az Én Kék Zónám #10

· PT58M45S

Összefoglaló

Bartha Ákos táplálkozáskutatóval az inzulinrezisztencia, a táplálkozás-beállítás és az egészséges étrend alapjai a téma. Szó esik a feldolgozott élelmiszerekről, a bélflóra egyensúlyáról, és arról, hogy a magyar konyha hogyan illeszthető be egy tudatos étrendbe.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 03. 13.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Bartha Ákos
Témák
inzulinrezisztencia, táplálkozás-beállítás, egészséges étrend, feldolgozott élelmiszerek, bélflóra egyensúly, tudatos étrend
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Az inzulinrezisztencia nem számít megbetegedésnek 01:49 Mindenki inzulinrezisztens, aki azt gondolja magáról? 03:58 A di
  2. — Pontosan mit is nevezünk inzulinrezisztenciának? 08:07 A tipikus inzulingörbe 09:21 A glükozmonitorok működése 11:06 Az
  3. — Az inzulindinamikát egyéb faktorok is befolyásolják 13:27 A Top 5 általános érvényű igazság 18:07 Mikrotápanyagok, melye
  4. — A táplálékbeállítás módjai 21:06 A kalóriaszámolás nem alapvetés a rendszerben 21:33 Érdemes napi kétszer, háromszor egy
  5. — Vízimajom-elmélet 25:41 Honfoglaló elődeinknek is jutott Omega-3 28:12 Milyen ételeket kellene kerülnünk? 32:23 Beszéljü
  6. — Az ember zsákmányrabló ragadozó 35:29 A kollagén típusú fehérjék bevitele is fontos 37:12 Akik magukra főznek, nagyobb v
  7. — Újra kell gondolnunk, amit a főzésről tudunk? 39:27 A lassú főző és az airfryer jó eljárások? 39:55 A magvakból készült
  8. — Alapvetően együk azt, ami jól esik 47:43 A magyar konyha jó nekünk? 49:10 A táplálékbeállítás sokaknak nehézséget jelent

Ebben az epizódban

az ember genetikája 120000 éve változatlan sokan vannak akiknek nem fog okozni problémát h glutént is esznek tejet is fogyasztanak csak ezt a gondolatmenetet mi már 10 évvel ezelőtt megfordítottuk hogy szerintünk többet kéne arról is beszélni hogy ezek m okozhatnak gondot és van-e értelme a fogyasztásuknak barta ákos élelmiszerbiológus táplálkozás kutató a táplálkozás beállítás rendszer alapítója és szakmai vezetője kiemelten foglalkozik az inzulinrezisztencia kezelésével az ir több 100 millió ember érintő civilizációs betegségek közé tartozik nem akarunk kikezdeni a pékekkel meg nem akarjuk azt sugalni hogy itt nekünk valami rossz indulatú elképzelésünk van erről a területről de valódi ténylegesen kovászolt pékárú azt rettentő nehéz nem véletlenül beszerezni egyrészben azért mert a fogyasztóknak ez már nem ízlik tehát itt savanyú kenyérről beszélnénk hát a nutellával meg az egyéb dolgokkal amit mi szeretünk az nem szokott már passzolni illetőleg az előállítása is időigényes problémás drágább végkifejlett sem garantált ezt ipari mennyiségben ezt nem szereti a national institutes of health adatai szerint az egyesült államok lakosságának körülbelül harmada élhet diagnosztizált vagy még fel nem ismert inzulinrezisztenciával ami rálátást ad arra hogy hazánkban is hasonló arányokról lehet szó szerinted hasonló arányokról van szó harmada magág róla ami körülbelül egy másfél millióra mindenképpen teszik ezt a számot ideehaza tehát körülbelül ez a a 10 és 20% között valahol ugye az inzulinrezisztenciának egy érdekes jellemzője hogy közegészségügyileg ez nem számít megbetegedésnek tehát ilyen irányú szűrőprogramok nincsenek ezért bizonyára lehetnek többen akiknél ez nem vagy csak már jóval később derül ki akkor mondjuk amikor már prediabétesz állapotában vagy kettes típus cukorbetegség környékére érkezn ugye volt egy időszak egy pár évvel ezelőtt egy olyan öt-hét évvel ezelőtt amikor mindenki azzal jött ki az orvosi rendelőből vagy az endokrinológusoktól hogy neki inzulinrezistencia van és gyakorlatilag ez egy ilyen szinte ilyen szájhagyomány volt hogy hát neked is inzulin nekem is inzulinrezistenciám van és akkor elterjedtek a különböző táplálkozási módszerek hogy korpovit keks reggeldlben este most megmosolygod ezt nyilván majd elmondod hogy miért de hogy nem az van hogy ennek volt egy ilyen hypeja és akkor mindenki ebbe belekapaszkodott és aztán valójában nincs is annyi inzulinrezisztens mint ahány azt gondolja magáról én azt gondolom hogy ez egy nagyon fontos és valós probléma főleg hogyha egy picit tágabb értelmezését nézzük ugye amit úgy hívunk meg a belgyógyászok is ezt ismerik ezt a fogalomkört jobban hogy metabolikus szindróma csak ez egy rettentően színes sokszínű és több szakterületet érintő terület tehát ugye a policisztá sovárium szindrómából is akkor szindróma hogyha a nőgyógyász a ciszták mellett az inzulinrezisztenciát valamilyen formában képes ugyancsak feltárni tehát ez egy viszonylag színes egészségügyi probléma és vannak át fedések is a diagnózis felállítása sem teljesen pontos tehát öt szakember vélekez vélekezhet ötféleképpen arról hogy szerinte ez mondjuk már egy gyógyszerrel kezelendő inzulinrezisztencia de azt jól látod hogy valóban egy ilyen körülbelül 10 évvel ezelőtt kezdődött el az a az első hullám és ilyen trendszerű dolog ahol ez egyre jobban a köztudatba került mert mondjuk elsősorban a magánellátásban jelent meg ez a probléma és ott keresték ahogy az orvosok szoktak fogalmazni az úgynevezett beav kozási pontokat tehát hogyha valaki fogyni szeretne akkor beavatkozási pon az inzulinrezisztenciát feltárni ha valakinek nőgyogyászati problémái vannak azon belül meddőséggel kapcsolatban akkor belépési pont-e az inzulinrezisztenciát megközelíteni illetőleg talán ebben az időszakban kezdtek nem csak a az alternatív módszerek elterjedni hanem ugye az erre alkalmazot gyógyszerkészítmények között a metforminnak is a mondjuk a nagyobb mértékű használata ühüm nekem azért van egy nagyon személyes történetem ezzel az inzulin rezistenciával amit had osszak meg veled 39 éves voltam amikor szerettünk volna egy harmadik gyereket a férjemmel és tulajdonképpen két nagyon szomorú ügy után két spontán vetélés után bekerültem az állami egészségügynek a bugyraiba ahol megállapították hogy tökéletesek az összes laborértékeim é nagyjából nincs azon kívül hogy már öreg vagyok azon kívül nincs oka annak hogy miért miért is volt voltak ezek a vetélések miért is történtek meg de valahogy azt éreztem hogy itt valami két egészséges terhesség után valahogy mégis valami valami nem úgy van meg nem stimmel és elmentünk egy magán rendelésre ahol egyébként az ottani endokrinológus nagyon-nagyon gyorsan felmérte azt hogy itt egy kezdőd inzulinrezistencia és egy pajzsmér egy alulműködéssel állunk szemben és én fél évvel később terhes lettem és megszültem a gyönyörű egészséges gyermekemet tehát igazából én azt mondom hog nekem az én én életemben ez egy borzasó an fontos váltópont volt amikor egyszer csak szembe találkoztam egy olyan diagnózissal hogy annak elre hogy az összes laborértékem a tsh-m a normál értéken belül volt valójában az már egy alulműködött pajzsmigy volt és valójában a a a cukor metabolizmusom sem úgy működött már ahogy kellett volna tehát mennyire látjátok azt hogy ez sokszor ilyen élethalál kérdés ilyen esetekkel gyakran találkozunk emiatt mi próbáljuk magát az inzulinrezisztenciátú azon hogy diagnózist nem állítunk föl vagy legfeljebb csak a belgyógyász kollégánk egy picit abból a szempontból is elkülöníteni ahogy mi hívjuk atipikus vagy tipikus inzulinrezisztencia mert ugye a közegészségügyben általában a tipikus inzulinrezisztenciával tudnak foglalkozni ahol egyértelműbb jelei vannak az anyagcsere zavarnak ilyen például a túlsúly elhízás meg az említett nőgyógyászeti összefüggések én azt gondolom első ránézésre meg tutalán a leírásodból hogy neked lehet hogy viszont atipikus inzulinrezisztenciád volt az valóban már egy olyan szakterület ahol az orvos esetleg több mindent is szeret vizsgálni mert az atipikus inzulinrezisztenciánál lehetnek úgynevezett külső és belső stresszfaktorok mint nőknél a vasányos vérszegénység pajzsméműködési zavarok ebben az esetben mi például a javaslatainkat mindenképpen egy picit így a stresszrendszer vagy úg az úgynevezett stressztengely köré is szoktuk k csoportosítani a legtöbbször itt nem az cél hogy mondjuk testsúlyt csökkentsünk az illetőnek hanem az egyéb eltéréseket próbáljuk meg valamilyen mértékben nyilván táplálkozásudományi szempontból rendezni mondjuk el pontosan mit nevezünk inzulinrezisztenciának mert ugye erről nagyon sokan sokfélét gondolnak le tudjuk ezt nagyon egyszerűen fordítani ez ez egy nagyon nehéz kérdés abból a szempontból hogy ahogy az előbb említettem ugye a ha egy picit nagyobb halmazt nézünk akkor a a metabolikus szindróma különböző állapotainak vannak ugye orvosi diagnózisai tehát derékkörfogatunk bm indexünk vannak-e már az anyagcserezavarnak szövődményei magas vérnyomás tehát ezek amik inkább a legtipikusabb jelek azért mondtam hogy ezt viszonylag a közegészségügyben is gyorsan fel tudják tárni itt merülhet az föl hogy lehet egy kicsit már késő mert már valóban mondok egy másik példát emelkedett a hemoglobin ac értékünk amit a három hónapos vércukor ként csúfolunk úgymond de hivatalosan nézve ugye az inzulinrezisztencia diagnózis felállításához mondjuk egy orális glükóz toolancia tesztre van szükség ahol ugye megitatnak velünk szőlőcukrot ez a klasszikus cukorterheléses vizsgálat ugye nem volt ez mindig klasszikus tehát én már azért emlékszem rá mert terhesség alatt ugye csináltatják velünk van erre egy senderd hogy 75 g szőlőcukrot az a glikózt meg kell inni és akkor utána meghatározott időpontokban a vércukrunkat meg az inzulin unkat is mérik és akkor a görbéből a ki miképpen olvassa ki az adott diagnózist de hogyha persze emelkedett az inzulin szint hogy néz ki egy inzulinrezisztensnek a görbéje le tudod nekünk ezt rajzolni ezt én ketté választanám az előbbiek szerint megint a teljes igénye nélkül az az egyik általános görbe amit mondjuk nevezünk megint tipikusnak az azt jelenti hogy nagyon megemelkedik a vércukra tehát cukorterhelés rá 20 percre fél órával megemelkedik a vércuk az inkább 60 perc 60 percre er előbb is emelkedik de a mérés mondjuk 60 percnél az első mérés 60 percnél történik ott már hét de sokszor akár 8 vagy kilenc fölötti vércukrot is mérnek és ugyancsak egy kiugró a magas inzulin szintet is és aztán a 120 percnél még mindig magas marad általában nem megy vissza nem megy vissza a vércukor sem vagy nem kellőképpen mondjuk a kiindulási pont környékére ami még lehet hogy normális volt ezért szinte lehetetlen a legtöbb esetben az az inzulinrezisztenciát égyomri vércukor vagy égyomri inzulinértékekből feltárni azért szükséges ez a terheléses vizsgálat tehát nem tér vissza a normál vércukorértékbe 120 percnél sem a vércukor és ugyan az inzulinnál ugyanígy az is magas marad jellemzően ez azt jelenti hogy mondjuk 25 feletti inzulinérdékeket látnak még mindig 120 perc elteltével is egyre gyakrabbak gyakoribbak ugye azok a készülékek amit ugye magadra csatolhatsz ilyen úgynevezett glüóz monitorok én kipróbáltam egyet egyébként egy nagyon izgalmas tapasztalás ajánlom mindenkinek mert nagyon sok mindent megtud az ember a saját szervezetéről nekem az volt a az érdekesség hugye ez ez azt csinálja hogy fölraksz egy ilyen szövetek köz egy ilyen kis mikrotűvel vattó iss gyakorlatilag egy bluetooth segítségével össze van kötve a telefonoddal és folyamatosan gyakorlatilag percre pontosan látod az aktuális cukorértékeidet és ugye látod azt hogy amit éppen eszel arra hogy reagál a szervezeted és nagyon érdekes volt mert azt történt hogy a férjére is fölraktunk egyet és a gyerekekre is a a nagyokra akik már nagykoraká felraktunk egy-egy vércukormérőt és néztük hogy ugyanannál a terhelésnél ugyanolyan étkezések után kinek hogy reagál és gyönyörűen látszott az hogy például a fiatalok ugye az én 20 éves gyerekeimnél szinte egy ilyen egyenes vonal látszódott tehát hogy majdhogy nem nem is reagált a szervezetük a a cukorterhelésre am nálunk ugye szépen elindulnak ezek a hullámvasúak illetve hát van amikor még mínusz is megy tehát hogyha valaki ilyenekre figyel akkor mennyire fontos nektek hogy ez a görbe ez kiegyenesedjen vagy visszaegyenesedjen bizonyos mértékben görbének kell lennie tehát ahogyan ugye feld jó ha nincs nem nem jelentenénk hogy az se jó ha nincs de azokban a publikációkban ahol vizsgálják azt hogy ha mondjuk ugyanazt eszik az emberek akkor ilyen orvosdiagnosztikai eszközökkel ha mérik mi történik jellemzően ha ha nincsen kiugró a görbiben akkor őket továbbra is elkönyvelik a tekintetben hogy velük nem kell kifejezetten foglalkozni há valószínűleg minden rendben van a a figyelem jellemzően valóban arra szokott koncentrálódni ahol ahol ezekben a görbékben nagyon nagy változások mutatkoznak mer it azt is megemlíteném hogy sokszor látjuk azt is főleg vékony testalkatók esetében hogy beesik a vércukor tehát a az előbb említett vizsgálat során 90 vagy 120 perc környékén egy belső vércukor érték van miközben a testsúly nem indokolja azt hogy anyagcserezavarra gyanakodjanak vagy az inzulinban sem volt olyan mértékű kiugrás ami különösebben szembetűnő lenne ezt egyesek hívják úgy hogy elhúzódó inzulin görbe és aztán a leelső vércukornak keresni az okai sokszor éjszaka jelenik meg ez a fajta hipoglykémia valóban de a az már inkább előrehadott állapotokban gyakori tehát akár hogy akik már inzulint kapnak cukorbetegeknél ott ezt a problémát hogyan kezel ik hívják ezt amiatt az ilyen éjszakai problémákat úgy is hogy például somogyi effektust amit meg kell próbálni valahogyan kiküszöbölni itt csak annyi szerintem ami még lényeges hogy ilyenkor általában érdemes valamilyen egyéb okot keresni például akár a stressztengely oldalán tehát a stressz horormonok részé mert hogy a stressz hat a cukorszintünkre mindenképpen tehát ugye üss vagy fuss állapotban a cukoranyagcsere az emberi szervezetben másképpen alakul hiszen megpróbálja mondjuk leegyszerűsítve a szervezetünk az izmoknak juttatni ugye azt a a cukrot ebben az esetben ami energiaként majd szükséges lesz annyiban lennék én óvatos csak a cukornak a mérésével hogy mára már azért tudjuk azt is és ezt például úgy szokták ennek a témának a kutatói fogalmazni hogy az inzulin dinamikát azt egyéb faktorok is befolyásolják nem csak az életkor hanem élettanilag azon belül ugye az egyik legjelentősebb inzulindinamikát befolyásoló faktor vy az az az elfogyasztott zsírok nak az összetétele magában nem gondolnánk de így van valamint mondjuk a zsírfogyasztásból adódó gyulladásos markereknek a szerepe ami rontja az inzulindinamikánkat itt az nyilvánvalóan a az emberi szervezetben a legfontosabb antiaging és ilyen jellegű terület is ugye az az omega3 bevitele az omega-3 fogyasztásunk hogyan aránylik az omega6 fogyasztásunkhoz amiben mi magyarok tradicionálisan ha nem figyelünk oda nagyon rosszul teljesítünk ugye te gyakorlatilag táplá zás kutatóként táplálkozás beállításokkal foglalkozol gondolom minden egyes nap a hozzád forduló vendégek betegek páciensek a legkülönbözőbb diétákkal érkeznek hozzád ugye van aki már mit tudom én egy éve csak vegán más csak húst eszik a harmadik az csak mediterránt eszik vagy tehát hogy annyiféle diéta közül kell vagy lehet most választani hogy szerintem még a legszakavatottabb ember is elveszti lassan a fonalat ti mit szoktatok mondani nagyon fontos az egyénre szabottság vagy azért vannak általános érvényű igazságok vannak általános érvényű igazságok ezeket szoktuk az általános érvényigazságokat a a megelőzés alappillérjeiként emlegetni mik ezek mondjunk egy pár általános érvényű igazságot például mond el a top öt legfontosabbat az egyik ugye az omega h bevitelnek a nekünk általában feladatként javítása ehhez társul az de ezt én egybevenenném hogy az omega-6 bevitel csökkentése a másik hogy szénhidrátot miből és milyen mennyiségben fogyasztunk a mennyiség lehet egyéni de h nagyjából hogy milyen…

Említett entitások

Témák

  • inzulinrezisztencia
  • táplálkozás-beállítás
  • egészséges étrend
  • feldolgozott élelmiszerek
  • bélflóra egyensúly
  • tudatos étrend

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Bartha Ákos: Az inzulin miatt nem tudunk lefogyni | Az Én Kék Zónám #10”

Miről szól ez az epizód: „Bartha Ákos: Az inzulin miatt nem tudunk lefogyni | Az Én Kék Zónám #10”?

Bartha Ákos táplálkozáskutatóval az inzulinrezisztencia, a táplálkozás-beállítás és az egészséges étrend alapjai a téma. Szó esik a feldolgozott élelmiszerekről, a bélflóra egyensúlyáról, és arról, hogy a magyar konyha hogyan illeszthető be egy tudatos étrendbe. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Bartha Ákos: Az inzulin miatt nem tudunk lefogyni | Az Én Kék Zónám #10”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bartha Ákos.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Bartha Ákos: Az inzulin miatt nem tudunk lefogyni | Az Én Kék Zónám #10”?

Fő témái: inzulinrezisztencia, táplálkozás-beállítás, egészséges étrend, feldolgozott élelmiszerek, bélflóra egyensúly, tudatos étrend.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Bartha Ákos: Az inzulin miatt nem tudunk lefogyni | Az Én Kék Zónám #10”?

Megjelenés: 2025. 03. 13.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/bartha-akos-az-inzulin-miatt-nem-tudunk-lefogyni-az-en-kek-zonam-10

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból