Az Én Kék Zónám

Mester Károly: A gluténérzékenységért a gyomirtók a felelősek | Az Én Kék Zónám #25

· PT50M45S

Összefoglaló

Mester Károly agrármérnök, fitoterapeuta és természetgyógyász az élelmiszeripar és mezőgazdaság elmúlt évtizedeinek változásairól, valamint a gluténérzékenység, cukorbetegség és laktózintolerancia lehetséges okairól beszél. Szó esik a glifozát gyomirtó és genetikailag módosított…

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 06. 26.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Mester Károly
Témák
gluténérzékenység, gyomirtók, glifozát, mezőgazdaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:16 Mi változott az elmúlt 30 évben 06:38 A genetikailag módosított növények térhódítása 09:20 A szabad aminosav
  2. — Milyen a magyar takarmány 12:30 Az EU-ból érkező zöldség-gyümölcs biztonságos 14:01 Az ipari állattartás és a tej 21:06
  3. — Egyre gyakoribbak az autoimmun betegégek 28:32 Milyen élelmiszereket válasszunk 33:16 A kollagént a húslevesből vigyük b
  4. — Nem feltétlenül a gluténnel van a baj 42:36 A lizin szabad aminosav káros hatásai 43:55 Nem a hús elhagyása a megoldás 4
  5. — Amíg nincs globális szabályozás, marad a legelő állat, a tengeri hal és a magyar növény 51:42 Vendég kérdése Kövesd Mest

Ebben az epizódban

Magyarországon nem termelünk genetikaileg módosított növényt.

Az a rossz hír, hogy szabad kereskedelem van a világban.

Tehát például Magyarország importál 700000 tonna genetika módosított szóját, amiben az elmúlt közel 30 évben több százszorosára nőtt a gfozát.

A világba a legnagyobb mennyiségben fölhasznált szenobiotikum idegen anyag.

Tehát ilyen a természetben nem fordul elő.

És gyakorlatilag 450 millió hektáron a Föld vetésterületének egymadán évente másfél millió tonna glifozátot szórunk ki.

Mester Károly agrármérnök, fitoterapeuta és természetgyógyász az élő rendszerek egyensúlyában hisz, legyen szó emberről vagy állatról.

Szerinte a laktózintolerancia, az immunrendszeri problémák és számos más civilizációs betegség gyökere az ipari élelmiszerláncban keresendő, a valódi megoldás az alapok újragondolásában rejlik.

Azon, hogy mit eszünk, hogyan állítják elő ezeket az élelmiszereket, és mik azok a környezeti hatások, amik hatnak ránk, és azokra az élőlényekre, akiket megeszünk.

Károly, köszönöm, hogy elfogadta a még kihívásunkat, és hát nagyon-nagyon izgatott vagyok, mert rengeteg olyan nagyon-nagyon komoly beszélgetését néztem végig más podcastekben, ahol azért elég erős állításokat mond.

Ön szerint mi az a legfontosabb, amit mi emberek másképp csinálhatnánk a saját egészségünk érdekében?

Ugye Szent Györgyi Albertet idézve a legfontosabb környezeti tényező az a táplálék.

Tehát ez a legfontosabb környezeti tényező.

Ugye nyilván az állatoknál pedig a takarmány.

Tehát röviden megfogalmazni, hogy hogy mit kéne másképpen csinálni, hogy kevesebb egészsügyi problémánk lenne, tulajdonképpen az elmúlt 30 évet kellene megváltoztatni.

Tehát hogy az Egyesült Államokban ugye most a Kennedy ifap Robert Kennedy lett a az egészségügyi miniszter.

Ugye ő azt mondja, hogy mikor az ő nagybátja ugye 19760-as évek vége felé elnök volt, akkor az amerikai lakosság 6%-a volt krónikus beteg, most több mint 60%.

Akkor 50 év után egy gyerekorvos nyugdíjba ment, és nem látott egyetlen egy cukorbeteg gyereket sem.

Napjainkban az Egyesült Államokban minden harmadik gyerek vagy prediabéteszes, vagy pedig cukorbeteg.

Ugye akkor 1970-ben minden 100 gyerek volt autista.

Ez az Amerikai Egyesült Államoknak a statisztikája.

Na most nyilvánvalóan legfontosabb környezeti tény ez a táplálék.

Akkor nézzük meg, hogy mi változott az elmúlt 30 évben.

Az elmúlt 30 évben vezették be a gmódosított növényeket.

Ugye nem rólam állították ezt a én nagyon kedves barátomról, hogy ő a tudomány kerékkötője, azért, mert nincs jó véleménye a génmódosított növényekről.

Gyakorlatilag itt a teremtésnek vagy a biológiának vannak törvényei.

És ugye amikor fölteszem a kérdést, hogy ki a mérnök?

Hát a mérnök ismeri a természetnek a törvényeit, és mondjuk egy gépészmérnök megtervezi egy repülőgépet az aerodinamika törvényeinek ismeretében, és az nem fog leesni.

Ki az élelmiszermérnök, aki ismeri gyakorlatilag a biokémia az élettannak a törvényeit?

És akkor fölteszem a kérdést a mesterképzésen lévő hallgatóknak.

Tudják-e mi az a kinorendin útvonal?

Mi az, hogy aminó antagonizmus, aminosav imbalansz?

Hogy mi az, hogy szenobiotikum?

És akkor elmondom nekik, hogy önök nem élelmiszermérnökök lesznek, hanem önök a múltzen élelmiszeripari vállalatoknak a betanított munkásai.

De aki veszi a fáradtságot és rákeres erre, hogy mi a sikimisv útvonal, az három nagyon fontos aminóavnak az előállítási útvonala.

Ez nevezetesen a fenilalanin, a triptofán és a tirozin aminósav.

És tulajdonképpen a világba a legnagyobb mennyiségben fölhasznált szenobiotikum idegen anyag.

Tehát ilyen a természetben nem fordul elő ez a glifozát.

És gyakorlatilag 450 millió hektáron a Föld vetésterületének egymadán évente másfél millió tonna glifozátot szórunk ki.

Nem, ez egy totális gyomirtószer, aminek az érdekében én úgymond végezték el a genetikai módosítást.

Tehát a magyar növénynlemesítés tudomány az világhírű.

Mi a Bálint Andornak a növénygenetika könyvéből tanultunk, és gyakorlatilag szebbet, többet és jobbat.

Tehát most a növénynemesítés, ahol már tulajdonképpen a genetikai tudományt használjuk, nem szebbet, többet és jobbat, hanem ez azt jelenti, hogy egy totális gyomirtószert, ami minden növényt megöl, kivéve a gemmódosított növényt, ami szóya, repce, kukorica búza köles, de sorot cukorrépa, aztán lucerna és gyapot annak az érdekében, hogy lehessen használni minél több vegyszert.

Tehát tulajdonképpen én azt mondom, hogy ez a teremtés ellen van, és ugye minden a szervezetben mindenhol, ahol a legegyszerűbb aminósavnak valami funkciója van, ez a glicinaminóav, mert az a gfozát, ez glicinalóg.

Tehát a bennünk lévő ugye szoftver, ugye ez a genezisnek, a teremtésnek a szoftvere használja a glicinaminós alatt erre arra amarra. és gyakorlatilag használja helyette a glifozátot, például a kollagénszálba.

Ez, hogyha jól értem, akkor nem kikerülhető.

Tehát hogyha valaki ma 2025-ben a világon bármilyen módon mondjuk gabonát vagy növényeket fogyaszt, akkor ez nem kikerülhető.

Vagy azért vannak vannak menekülőutak?

Tehát Magyarországon nem termelünk genetikailag módosított növényt.

Az a rossz hír, hogy gyakorlatilag az Európai Unióban, mivel beléptünk, és amúgy is szabad kereskedelem van a világban, tehát például Magyarország importál 700000 tonna genetikailag módosított szóját, amiben az elmúlt 30 év, közel 30 évben több százorosára nőtt a glifozát.

Tehát ez azt jelenti, hogy amikor 96-ban a engedélyt kapott ez a genetikailag módosítás, ugye Amerikában Food and Drug Administration ugye engedélyezte, akkor gyakorlatilag 0,1 mg/ kg volt a határérték.

Általában ez a toxikolai határérték.

Igen ám, csak 99-ben meg kellett emelni 20-ra, mert nem fértek bele.

És az az igazság, hogy most már nagyon durva értékek vannak a szójában.

És ugye én, aki ugye egész életemben, gyerekkorom óta állattenyésztőnek indultam, ez volt az életem.

És gyakorlatilag hát agrármérnökként ugye végeztem, aztán elindultam egy kutatópalántának, de aztán láttam, hogy itt a Kádár rendszer utolsó éveiben hát ugye nem nagyon van, hát lehet úgymond fényezni magunkat, de tartalmi munka nem nagyon volt, mert nem volt semmire pénz.

És akkor mondtam, hogy én elbutulok itt a kutatóintézetbe, és elmentem termelésbe dolgozni, és aztán kaptam egy 1000 kocáséstelepet, hát ami maga a kutatóintézet.

És gyakorlatilag ott láttam én ezeket a dolgokat, hogy körülbelül 2000-ig, ugye az 13 évet takar le, 2000-ig volt egy funkcionális takarmányozás.

Az mit jelenti, hogy funkcionál?

Azt jelenti, hogy genetikailag módosított növény nem volt a sertés.

A baromfi, és az ember az nem vegetáriánus, tehát nem vegetáriánus tápot etettünk, hanem használtunk állati fehérjéket.

Ez nagyon fontosak a törvények, tehát az, hogy a tyúkok nem azért mennek ki az udvarra, amikor szakad a úgy zuhanyozzanak, hanem akkor bújik ki a levegőtlen talajból a giliszta, és nekik az nagyon fontos csemege.

Tehát gyakorlatilag ipari adalék semmi nem volt.

Tehát ezek az úgynevezett szabadominóvak, amit nem ért a világ, és élelmiszerekben is ott vannak.

Ezek Amerikába 96 óta, Európai Unióban 2004 óta szabad aminósabakat lehet használni élelmiszerekbe adalékként de étrendkiegészítőként is nagyon sokan használják.

És ezek gerjesztennek problémákat, mert én ezt szoktam mondani, hogy mondjon valaki egy olyan élelmiszert, természetes élelmiszert, amibe az aminóavak nem fehérjékbe, hanem szabadon foglalnak helyet.

Tehát szabad aminósabb nagy mennyiségben ilyen nincs.

Tulajdonképpen a szenobiotikum kategóriába beletartozik az mit jelent magyarul a szenobiotik?

Azt jelenti, hogy nincs ilyen molekula, mint például a glifozát, vagy ilyen mennyiségben nem fordul elő a természetbe.

És ez a mennyiségi helyzet, például ilyen a fruktóz.

Ne szaladjunk még előre ennyire, még egy picit kanyarodjunk vissza a szójához, mert ugye ott mond mondott egészen ijesztő adatokat, hogy az import szója mi az, amit a tehát hogyha valaki mondjuk nem fogyas szója szózt, akkor mi a mi az, amiben megtalálható ez az import szója, vagy kikerülhető-e, vagy a takarmányozás során használják, és emiatt áttételesen fogyasztjuk mi is?

Na most a világ szója termesztésének 97%-a az genetik módosított.

Én például használok GMO mentes magyar szóját, ami Magyarország ugye nem lehet termelni genetikailag módosítottat.

Azt, hogy valaki szólja szózt fogyaszt, és ugye nincs ráírva, hogy ez gmómentes.

Hát kizártnak tartom, hogy az az genetikailag nem módosított.

Tehát a nagy vállalatról van szó.

Tehát nagy vállalatnak a terméke.

Tehát kicsibe el tudom képzelni, hogy valaki azt mondja, hogy én jó szándékkal vagyok.

És ugye ezt ugye az orvosok ismerik, hogy prímumó csére, hogy a legfontosabb, hogy ne árts.

És ezért én Gmes szóját veszek és abból csinálok szójaszószt, mert el tudom képzelni, hogy van ilyen, de mindenről nem le sajnos nem lehet.

Pontosan azért, mert 97%-ban genetikailag módosított a szója.

Egyébként ez igaz lehet a élelmiszeralapanyagra is.

Tehát ugye Magyarországon ha magyar búza, árpa, rózs, zab vagy magyar hővelyes például, tehát bab vagy borsó, ezek biztos, hogy genetikailag nem módosítottak, tehát az azzal nincsen semmi probléma.

Az, hogyha ez külföldről származik, az az már nagyon kockázatos.

Semmi garancia arra, hogy hogy ha külföldről származik.

Most ugye itt ez az ukrán kérdés érdekes kérdés.

Tehát gyakorlatilag ott a háború 41 millió hektár igazi kiváló, a világ legjobb minőségi talajai ott vannak, és gyakorlatilag semmilyen garancia nincs rá, hogy az nem genetikailag módosított, mert ott már nincsenek törvények. egyébként, hogyha most csak egy egyszerű zöldséges pultot magunk elé képzelünk, ugye ott vannak a különböző hazajárók, ugye azt mindig ki szokták írni, vagy görög, spanyol satöbbi, akkor arra kell figyelnünk, hogy Európai Unióból származó zöldséggyümölcsöt vegyünk, mert ott ugyanezek a szabályozások vannak.

Na most ugye nyilvánvalóan a zöldségeknél ugye nem csak a glifozátnak van szerepe, hanem egyéb vegyszereknek is van szerepe.

Tehát én minden esetben ugye a mérsékelt égövnél most már ugye energiaárak miatt a téli a téli fűtött zöldségtermelőszint nincs meg.

Tehát ugye gyakorlatilag nem folyamatos üzeműek ezek a növényházak és ott van egy egy megszakítása a fertőzési láncnak, hogy nem folyamatosan telepít.

Tehát a magyar termékek minden esetben fényévvel jobbak, mint a például a marokkói vagy a spanyol, vagy az olasz.

Ezt nem is gondoltuk volna, mert általában mindig azt gondol az ember, hogy a külföldről jött, az biztos sokkal jobb minőség.

Tehát a magyar zöldség, hát és ugye ráadásul itt azért én bizonyos tehát sokat megyek biogazdáknak előadást tartani, ugye több esetben is voltam a zöldségtermesztők közelében, és nagyon jó Magyarországon nagyon jó gondolkozású biológiai védekezés van egyébként a magyar zöldséghajtatásban. egyébként tényleg azt mondom le a kalappal előttük, mert mert mert nagyon komolyak a az ottani kutatások egyébként, amelyek a bio védekezés érdekében történnek.

Ezzel szemben mondjuk az ipari állattartásban egyáltalán létrehozott hús, illetve tejtermékek, azokkal nagyon azokkal szemben nagyon komoly fizikát fogalmazd meg.

Tehát ugye 1990-ben ugye amikor megnyíltak a határok, ugye jöttek a külföldiek, és ugye a holland sertéstenyésztő szakember megkérdezte tőlem, hogy miért tartjuk a sertést.

Hát én mondtam, hogy a húsáért meg a bőréért.

És akkor mondta, hogy Hollandiában nem azért tartják, Hollandiában profitért tartják.

Na most ez tulajdonképpen ez a profitért való munkálkodás, ez a probléma szét kéne választani, mert most például a tejről beszélünk.

Tehát ugye elmondom, hogy van A2-es meg A1-es tej.

Ez azt jelenti, hogy a tejben lévő bétakazein az milyen típusú?

Ez azt jelenti, a 67. aminóavas prolin és ilyen teje van.

Tehát az anyatejhezzel megegyező bétazein van a magyar tarkafajtának, a régi magyar tarkafajtának, a régi jerseynek tehát és aztán a a borszderesnek például, de a magyar szürkének is ilyen teje van.

És amikor ugye átkereszteük a magyar tehénállományt, ugye a Holsteinfrezzel, ez a nyugat-európai lapályteehénnel, amit ugye nagy tejre szelektáltak, akkor hoztuk be az úgynevezett A1-est, amiben a 67. aminósav az nem pralin, hanem hisztidin.

És mivel a saját enzimjeink meghatározott aminósavak mellett hasítanak, és az A2-es tejben a prolin előtt eggyel, az A1-es tejben a hisztidin után kettővel, létrejön egy béta kazomorf 7 nevezetű peptid, ami gyakorlatilag nagyon durva dolgokat csinál a szervezetbe.

Tehát olyan jellegű, gyors hasmenést csinál, hogy megiszik valaki egy pohártejet, és nem éri el a a mosdót.

Vagy a másik dolog, hogy nagyon durva székrekedést tud csinálni.

Na most ugye az a baj, hogy tehát nem egyszerű a kérdés, tehát ennek mély biokémia és élettani háttere van, ezt érteni kell.

És sajnos nagyon sokan fogalmaznak fogalmaznak meg véleményt, akik ezt nem értik.

Ugye annak idején volt a magyar tarka, ami adott minden évben egy gyönyörű borjút, aminek nagyon-nagyon jó minőségű márványozott húsa volt.

A legelő állatnak na a legegészségbsebb húsa van.

Tehát a legelő állatnak, tehát hogy a legeltetve neveltük föl, az egy nagyon egészséges marhaús volt.

Az adott mondjuk 3500 l tejet, és a tejben vannak úgynevezett szomatikus sejtek.

Tehát ezek ilyen testi sejtek, amelyek tőgyhámsejtek, és ugye amelyek lehetnek a tőgyből származó immunsejtek, leukociták.

Minél magasabb a tejb a tejű a tehén, annál magasabb a szomatikus sejt.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Mester Károly

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mester Károly: A gluténérzékenységért a gyomirtók a felelősek | Az Én Kék Zónám #25”

Miről szól ez az epizód: „Mester Károly: A gluténérzékenységért a gyomirtók a felelősek | Az Én Kék Zónám #25”?

Mester Károly agrármérnök, fitoterapeuta és természetgyógyász az élelmiszeripar és mezőgazdaság elmúlt évtizedeinek változásairól, valamint a gluténérzékenység, cukorbetegség és laktózintolerancia lehetséges okairól beszél. Szó esik a glifozát gyomirtó és genetikailag módosított… Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mester Károly: A gluténérzékenységért a gyomirtók a felelősek | Az Én Kék Zónám #25”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mester Károly.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mester Károly: A gluténérzékenységért a gyomirtók a felelősek | Az Én Kék Zónám #25”?

Fő témái: gluténérzékenység, gyomirtók, glifozát, mezőgazdaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mester Károly: A gluténérzékenységért a gyomirtók a felelősek | Az Én Kék Zónám #25”?

Megjelenés: 2025. 06. 26.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/mester-karoly-a-glutenerzekenysegert-a-gyomirtok-a-felelosek-az-en-kek-zonam-25

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból