BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont

Az egészség íze – BEKezdés podcast

· PT48M55S

Összefoglaló

A 2024-es év egyik legfontosabb egészségügyi témája a táplálkozás, melynek apropóján a Budai Egészségközpont podcastjének, a BEKezdésnek legújabb epizódja az egészséges étkezés rejtelmeibe kalauzol el. A dietetikus, Kálóczi-Wolher Veronika vendégségében a hallgatók betekintést…

Röviden

Műsor
BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont
Megjelenés
2025. 11. 13.
Hossz
49 perc
Témák
táplálkozás, egészséges étkezés, dietetika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

amiből nagyon sokat fogyasztunk, azok a zsírok.

És a zsíroknak azért nagyon nagy [zene] energiatartalma van.

Az állati fehérjebevitel és a növényi fehérje bevitel az 50-50%-ban [zene] jó, hogyha megoszlik.

A mediterráni étrend az igazából nem is egy étrend, hanem egy életmód. a szív és élrendszeri [zene] betegségek kockázatát is csökkenti, illetve a daganatos betegségek kockázatát [zene] is.

Nincs olyan mennyiség alkoholba, amit javasolni tudunk.

A testúlyoptimalizálás is az egy életmódváltással jár, [zene] tehát hogy nem fogjuk tudni megspórolni azt az energiát, amit ebbe bele kell fektetni.

Bekezdés, egészségről szakértőkkel érthetően. [zene] Ez a Budai Egészségközpont podcastja, ahol az orvostudományt a mindennapok nyelvére [zene] fordítjuk. >> Üdvözlöm önöket!

Ez a Bekezdés podcast, melyben a Budai Egészségközpont szakembereivel beszélgetünk az egészségről érthetően.

Mai vendégünk Waller Veronika dietetikus.

Én is köszönöm szépen a meghívást. >> Mai témánk a dietetika, illetve az étkezés, az elhízás.

És rögtön kezdenék egy viszonylag friss statisztikával, mely szerint világviszonylatban is az élb szereplünk az elhízott emberek arányát tekintve.

Ez sajnálatos módon majdnem 30% Magyarországon.

Illetve van-e különbség az elhízás és a túlsúly között? >> A túlsúly és az elhízás Magyarországon sajnos így együtt a kettő megközelíti a 60%-ot, úgyhogy sajnos nagyon rosszul állunk.

És hogyha megkülönböztetjük a különböző kategóriákat, nagyon sokszor a BMI-vel szoktuk a testösszetételt, azt nem nagyon szoktuk nézni, hanem inkább a BM-it szoktuk számolni, miközben azért ez hagy kivetni valót maga után. >> Értem.

Ugye a BMI index, ahol a testmagasságot és a és a túlsúlyt osztjuk el bizonyos arányban.

Ezt megmondaná ez pontosan, hogy hogy néz ki ez a számítás? >> Igen.

Tehát itt a súlyt osztjuk el a testmagasságméterben.

És akkor így kapjuk meg azt az adatot, amit akár egy táblázatban meg tudjuk nézni, hogy melyik tartományban helyezkedünk el.

Ami jó lenne, hogyha mondjuk a 20-tól 25-ös tartományon belül azért valahol sikerülne elhelyezkedni. fölött ugye túlsúlyról, és azt afölött pedig ugye az elhízásról beszélünk, aminek még külön tartománya van, tehát azt is még tovább tudjuk bontani elhízáson belül is. >> Értem.

Hát ez a probléma gondolom nem csak egyéni szinten, hanem társadalmilag és hatalmas nehézségeket okoz.

Rendkívül sok szövődménye van magának az elhízásnak, amely ha jól tudom, betegségeket okoz, de tulajdonképpen tünettel is lehet egyéb betegségeknek. >> Pontosan.

Tehát hogyha most gondolunk egy pajzsmirégy betegségre, mondjuk egy alulműködésnek az is lehet a tünete, hogy fokozódik a a súly, tehát elindul egy túlsúly, egy elhízás, de nagyon sokszor azzal találkozunk, hogy maga az elhízásból adódnak különböző krónikus, nem fertőző betegségek, akár szívés élrendszeri betegségek, akár daganatos betegségek.

És egy picit még azért visszacsatolnék itt a a megállapítására, a túlsú, illetve az elhízásnak a meghatározására, hogy én nagyon sokszor tapasztalom azt, hogy azoknál az egyéneknél, akiknek normál tartományban van a BM-jük, ott is, hogyha nézünk egy testösszetételt, meg tudjuk állapítani azt akár egy készülék segítségével, hogy milyen a testzsír százaléka, milyen az izomtömege, milyen a hidratáltsági állapota, akkor nagyon sok Sokszor a normál tartományban lévő BMI mellett is azt látjuk, hogy magas a testzsírszázalék, viszont alacsony az izomtömeg.

Most rájuk nem tudom azt mondani, hogy ők egészségesek, hiszen testösszetétel szempontjából azért ők egy kockázati csoportba tartoznak.

És hogyha ezen belül még megnézem azt, hogy ez a testzsír, ez hol helyezkedik el, tehát hogy az izomtömeg felett vagy akár a hasüregi szerveknél úgynevezett zsigeri zsír formájában, az még nagyobb kockázatot ad bizonyos betegségek kialakulására.

Például szív és élrendszer anyagcsereegségek kettes típusú cukorbetegség, tehát egy kifejezetten kockázati csoport, ahol mondjuk ez a hasi típusú elhízás jelen van.

Ha ezt nézzük, akkor viszont azt lehet mondani, hogy a felnőtt lakosságnál azért a nőknek az 50% fölötti aránya, a férfiaknak ilyen 45-50% a hasi típusú elhízással rendelkezik sajnos.

Úgyhogy ez szintén egy kockázati csoport, és ezért nem nem elég csak a BM-t számolni, hanem akár szűrővizsgálatnak érdemes egy ilyen kis testösszetételmérésel részt venni akár évente.

És akkor látjuk azt, hogy hogyan alakulnak ezek az adatok.

Minél korábban be tudunk avatkozni, már akár egy 5-10 kg súlyfeleslegnél el tudjuk kezdeni a dietoterápiát az életmódváltással együtt.

És akkor már sokkal könnyebben tudjuk például korrigálni ezt a kis eltérést.

Nem az van, hogy akár 10, 20 vagy 50 kg új felesleggel rendelkezik egy páciens, mert onnan azért elindulni mindig sokkal nehezebb, sokkal nagyobb mentális terhet is igényel ilyen szempontból a fogyás. >> És ez az ellenkező irányba is működik.

Tehát mondtad, hogy 25-ös BMI alatt is lehet valaki elhott, de fordítva is lehet, hogy valakinek magasabb a BMI-je, de mondjuk izmos kisportolt, és ezért ő mondjuk egy 27-es 28-as értékkel sem tekinthető elhízottnak. >> Így van.

Tehát, hogy abban az esetben, tehát mindig figyelembe kell venni az egyént, hogy ő milyen életmódot folytat.

Ha mondjuk egy sportolóról, testépítőről van szó, ott alapból nem érdemes számolni mondjuk BMI-t, mert nagyon sokszor egy túlsúlyos tartományt fogunk kapni. miközben neki az a túlsúly az izomtömegből van, és az mindig nagyon jó.

Tehát mindig arra törekszünk, hogy az izom azért az egy megfelelő tartományban legyen, vagy akár nem baj, hogyha egy picit még a magasabb tartományban is van, de őket nem tudom azt mondani, hogy túl súlyos.

Tehát neki jó, hogyha a testösszetételt nézünk, és akkor ott kiderül, hogy igazából ott például nincsen magasabb kockázat, hogyha izomtömegből van ez a súlyfelesleg.

Tehát itt is a személyre szabadság a kulcsszó, akár a vizsgálatokról, akár a terápiáról beszélünk.

Hát talán nincs még egy olyan területe az életünknek, ami amivel kapcsolatban annyi tévhít, annyi divat, annyi trend mutatkozna, mint a mint a táplálkozás, illetve hát a az elhízás is, ahogy mondtad, a számokat vagy mindannyiunkat érint, vagy van olyan közeli hozzátartozónk, ismerősünk, akiket ez ez érint, és sokszor tapasztaljuk azt, hogy egymásnak adunk jó tanácsokat.

Neked a te praxisodban melyek azok a a trendek, amik az utóbbi időben feltűnően elharapódtak, és azt gondolt, hogy érdemes róluk beszélni, mert vagy tévútra visszik a az embert, vagy kifejezetten akár veszélyesek is lehetnek? >> Nagyon sokszor találkozom pont a túlsúly elhízás kapcsán azzal, hogy az emberek rettegnek a szénhidrátoktól.

Nagyon sokan jönnek úgy be konzultációra, hogy ő nem érti, hogy miért nem fogy le, hiszen ő nem eszi kenyeret, ő nem eszik ríst, és mégsem tud fogyni.

És ez a mostani trendeknek megfigyelhető vonulata, hogy a szénhidrátokat kiáltották most ki az utóbbi időben ilyen nagyon mumusnak, miközben a szénhidrátok az egy nagyon nagy csoport, tehát hogy azon belül érdemes megkülönböztetni egyszerű szénhidrátokat feldolgozott termékeket, hozzáadott cukrot, illetve érdemes megkülönböztetni összetett szénhidrátokat, amiknek viszont magas az élelmi rós tartalma, nagyon jó beltart tartalmi értékkel rendelkeznek.

Tehát, hogy nem tudjuk azt mondani a szénhidrátokra, hogy azok így összességében károsak.

Tehát hogyha szeretnénk akár mondjuk a súlycsökkentést is elindítani, akkor nem azzal fogjuk indítani, hogy kivesszük a kenyereket, kivesszük a gabonaféléket, hanem megtanítjuk a páciensnek azt, hogy mi az, ami az ő egyéni étrendjébe belefér, és bele tud férni a teljes kiörlésű líztből készült kenyér.

Bele tud férni a köretek közül akár a barnarízs, a baszmati rizs, a köles, a kinoa, a hajdina.

És körülbelül úgy szoktak rámnézni, mint ahogy te is, hogy nagyon sokan nem ismerik ezeket a köreteket, és és sokkal jobb lenne az, hogyha ha ezekkel sikerülne megismertetni minél több embert.

Hogyha megnézzük akár a tudományos alapokon nyúló Mediterrán étrendet, ott is azért fő fókuszba a zöldségek, gyümölcsök mellett a teljes értékű gabonák vannak, és az bizonyítékon alapuló étrend. a különböző étrendekre, diéktákra majd még ki fogunk térni.

Most még néhány közkeletű tévhitet szeretnék veled megbeszélni, amit említettél itt a a szénhidrátok hogy mondjam pellengére állításával párhuzamosan ugye akik ezt mondják, azok itt a proteinek, a fehérjéknek a a szerepét hangsúlyozzák, hogy igazából az az üdvös étrend a és ez vezet minket vissza a egészen a korai ős őseinkig, akik jellemzően állítólag, amíg a mezőgazdaság megjelenése előtt nem igazán ettek szét, szénhidrátot, tehát mi evolúciós szinten nem vagyunk arra kondicionálva, hogy ennyi szénhidrátot együnk, ezért együnk sok proteint.

Ugye ez most egy tényleg az utóbbi években számomra is tapasztalható trend. >> Így van.

Tehát, hogy ez, hogy a szénhidrátokat lecserélte a fehérje alapú étrend, ez is nagyon megfigyelhető.

Tehát én is azt tapasztalom, hogy aki mondjuk már elmegy két kört sétálni egy futópályán, már már ott is bejön az, hogy akkor mindenképp neki proteinséket kell inni, vagy proteinszeletet kell enni.

Itt azért mindig óvatosan kell azt nézni, hogy itt is kiről van szó, milyen fizikai aktivitást végez.

Tehát nagyon sokszor itt a a magas fehérje bevitelő diéták, étrendek, étrendkiegészítők hátterében meg kell látnunk a profitorientált viselkedést.

Tehát, hogy az, hogy ez nagyon sokszor egy vállalkozás, tehát hogy az, hogy én olyat még nem láttam, hogy valaki ül a kanapén, iszta a fehérjesséket és kinő tőle az izma, tehát hogy vagy lefogy tőle.

Tehát, hogy attól, hogy valaki valamilyen fizikai aktivitást végez, és az mondjuk egy olyan megerőltető fizikai aktivitás, ami nagyobb fehérje igényt von maga után, akkor be tudunk illeszteni magas fehérje mennyiséget az étrendjébe.

Ott is először célszerű inkább nyersanyagok felé fordulni.

Hogyha valaki mondjuk állati eredetű termékeket fogyaszt, akkor célszerű ott is először az alacsony zsírtartalmúakat választani, akár szárnyasokat, a halakat előtérbe helyezni, vagy a tejtermékeknél figyelni arra, hogy inkább legyen alacsony zsírtartalmú, magasabb fehérje tartalmú.

Nagyon-nagyon elfeledkezünk arról, hogy a növényi fehérje forrásokat is bele lehet rakni az étrendbe, mint például a hüvelyesek, de ahhoz, hogy ezek sikeresen beépüljenek, izomzatot tudjunk ezekből fejleszteni, ahhoz mindenképp kell egy megfelelő mozgás.

Mindig meg szoktam mutatni a pácienseknek azt a kis ábrát, ahol a magyar lakosságnak a táplálkozását mérték fel, és ott nagyon szépen kijön az, hogy a szénhidrátbevitelünk az úgy alakul, hogy a lakosság több mint 90%-a nem is éri el szénhidrát bevitelből azt a mennyiséget, ami optimálisan az ajánlott szénhidrátbevitel.

A fehérjékkel nem szokott gondolni, tehát hogy fehérje hiányos a táplálkozás azért hál istennek viszonyra ritka.

Nyilván vannak olyan szélsőséges esetek, amikor előfordul, de azért viszonylag azt lehet mondani, hogy ritka.

Amiből nagyon sokat fogyasztunk, azok a zsírok.

És a zsíroknak azért nagyon nagy energiatartalma van.

Ha nem mozgunk eleget, nincsen fizikai aktivitásunk, akkor ez a plusz kalóriabbevitel, ez jelentkezhet túlsúly, illetve elhízás formájában.

Tehát csak a fehérjékkel nem fogunk tudni megoldani akár így a túlsúlyhízás problémáját.

Az a cél, hogy minél változatosabban táplálkozzunk.

Tehát, hogy ha megnézzük akár az ősembernek az étkezését, ők is azért megfelelő fizikai aktivitást végeztek ahhoz, hogy ott fehérje bevittel legyen, és jóval ritkábban volt az ő asztalukon kvázi fehérje forrás.

Tehát, hogy a szénhidrátokból is inkább inkább az összetett szénhidrátokat, a teljes értékű gabonaféléket érdemes beilleszteni. >> És mi a helyzet a cukorral?

A cukrot az utóbbi időben azért kezdik kikiáltani gyakorlatilag méregnek, tehát hogy amennyire csak lehet érdemes csökkenteni a cukorbevitelünket, egyáltalán szüksége van a szervezetünknek cukorra, és ha igen, akkor azt milyen formában érdemes bevinni?

A hozzáadott cukrot azt érdemes csökkenteni, tehát hogy a szénhidrátoknak azt a csoportját, ahol egyszerű szénhidrátokról beszélünk, tehát akár például így a kristálycukor formájában hozzáadjuk a süteményekhez, érdemes megnézni a recepteket.

Az amit előírnak cukormennyiség, ott nagyon sokszor az 1egyharmad része is bőven elég.

Érdemes megpróbálni azt, hogy a cukrot azt leváltani, mondjuk édesítésgyan akár gyümölcsökre, hogy akkor inkább azzal édesítsünk.

És hogyha lehet, akkor ezeket minél alacsonyabb mennyiségben használjuk föl az ételeink elkészítéséhez.

A másik, ami nagyon gyakori, a cukros üdítő italoknak a fogyasztása.

Tehát, hogy ami hozzáadott cukrot tartalmaz, és amiből nagyon sokat fogyaszt a magyar lakosság, azok pont ezek az üdítő italok, amik nagyon cukrosak, gyümölcslevek, amik plusz hozzáadott cukrot is tartalmazhatnak, akkor a különböző snackek, keksek, édességek, ezek megint csak vissza kéne, hogy szoruljanak a magyar táplálkozásba.

Ezek azok a szénhidrátok, amiket érdemes visszafogni, és inkább a teljes értékű gabonákra, teljes értékű szénhidrátokra fókuszálni. >> Hát gyakori dilemma, illetve vitatárgya a a húsfogyasztás.

Ugye itt is két szélsőséges nézet uralkodik.

A az egyik szerint a hús teljes körűen kiváltható, ahogy mondtad te is, növényi eredetű fehérjékkel.

A másik nézet, ami szintén ezt az evolúciós érvrendszert követi, az pedig az, hogy hát mi húsevők vagyunk, ragadozók vagyunk.

Ezt mutatja a fogazatunk, ezt mutatja, hogy a szemünk az előreéz nem oldalt, mint a kérődzőknek, és igenis együnk húst, mert mi nekünk arra szükségünk van. >> Ez egy külön, ezt tudom, hogy ez egy külön műsort is megérne, de de nagyon kíváncsi vagyok a szakmai véleményedre. >> Így van.

Mindig az a problémám ilyen beszélgetések alkalmával, hogy annyira sok mindent lehetne elmondani, és annyira részletesen lenne érdemes belemenni egy-egy ilyen témába, hogy tényleg több adást is megérnének ezek a kis etapok a húsfogyasztással kapcsolatban.

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Kálóczi-Wolher Veronika

Szervezetek, cégek

  • Budai Egészségközpont

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az egészség íze – BEKezdés podcast”

Miről szól ez az epizód: „Az egészség íze – BEKezdés podcast”?

A 2024-es év egyik legfontosabb egészségügyi témája a táplálkozás, melynek apropóján a Budai Egészségközpont podcastjének, a BEKezdésnek legújabb epizódja az egészséges étkezés rejtelmeibe kalauzol el. A dietetikus, Kálóczi-Wolher Veronika vendégségében a hallgatók betekintést… Az epizód a BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 13..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az egészség íze – BEKezdés podcast”?

Fő témái: táplálkozás, egészséges étkezés, dietetika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az egészség íze – BEKezdés podcast”?

Megjelenés: 2025. 11. 13.. Hossz: 49 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/bekezdes-podcast-i-budai-egeszsegkozpont/az-egeszseg-ize-bekezdes-podcast

Több epizód a BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból