Az Én Kék Zónám

Mester Károly-Breyer Helga: Üres szemét a modern étel | Az Én Kék Zónám #65

· PT1M13S

Összefoglaló

Mester Károly és Breyer Helga a glifozát és a génmódosított növények hatásairól beszélgetnek, kiemelve azok lehetséges egészségügyi kockázatait. Az epizód a modern élelmiszerek minőségét és a szemléletváltás fontosságát tárgyalja.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2026. 04. 09.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Mester Károly, Hámori Barbara, Breyer Helga
Témák
glifozát, génmódosított növények, egészségügyi kockázatok, modern élelmiszerek, szemléletváltás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:26 Glifozát a globális mérgezés alapköve 03:52 Minden egy enzimen múlik 05:12 GMO terror - a növények szabályoz
  2. — Glifozát, és a mögötte lévő profit 13:43 Glifozát által mérgezett gyerekkor 18:00 GMO-szeméttel etetett állatállomány 21
  3. — Miért csak üres szemét a modern étel? 28:01 Fontos információ 28:28 A funkcionális takarmány az utolsó esély 33:50 Az au
  4. — A bélflóra módszeres kiirtása 41:36 Őrizzük meg a az ősi tudást 44:35 Takarmányipar a fertőzés forrása 48:12 Még nem kés

Ebben az epizódban

Én azért csinálom 87 óta ezt a sertést.

Gyakorlatilag láttam 20 generációt megnőni, úgyhogy nem volt game módosított szója.

Azóta is láttam már vagy 25 generációt.

Meg ismerem a nemzetközi szakirodalmat.

És gyakorlatilag itt folyamatosan romlanak az állatoknak az egészségi állapota.

Egyre rosszabbak a paraméterek, nyilvánosságra hozták.

Meg több cikk is van, hogy 22 betegséggel hozták összefüggésbe Amerikába. hogy hétszeres a gyakoriság >> a glypozátot. >> Így van. >> Rendhagyó podcast epizódunkban kivételesen két vendéget hívtam meg.

Breyer Helga endokrinológus szakorvost és Mester Károl agrármérnök természetgyógyászt.

A különleges adásunkban ugyanis annak szeretnénk utánajárni, az élelmiszer alapanyagok a minden növényben és állati takarmányban megtalálható glifozát hogyan és milyen formában befolyásolja valójában a hormonszintünket.

Milyen betegségek voltak ezek, amik megsok? >> Három nagy betegségcsoport van, és a szénhidrát anyagcserét érintő betegségek, az inzulin rezisztá okait, illetve a policisztás ovárium szindróma okait kezem el keresgélni.

És akkor kezdtem el azzal foglalkozni, hogy a táplálkozásnak ugye ennek elsődleges oka volt a szénhidrátanyagcsere és a bércukorszín szabályozás különböző lehetőségei.

Miért van az, hogy egy cukorgörbét látok és nem értem?

Köszönöm szépen, hogy elfogadtátok a meghívásunkat.

Ilyen még nem volt az én kék zónámadásában, hogy egyszerre két vendégünk is van.

És őszintén szólva ez Helga ötlete volt.

Nem tudom, hogy ezt Károly tudja-e. >> Igen, igen.

Mert megkérdeztem, >> hogy hogy tulajdonképpen tulajdonképpen egy olyan két távoli szakterületről, de mégis egy nagyon-nagyon közös ügyről beszélgessünk, amiről talán nagyon-nagyon méltatlanul kevés szó esik.

Én a glifozát szóval egyébként egy először a a Károllyal való beszélgetésemben találkoztam, tehát én azt látom, egyre több helyen egyébként beszélnek róla.

De picit segítsük azért a nézőket megérteni, hogy miről is van szó.

Mi ez a glifozát? >> Hát ugye a glifozát az egy totális gyóirtószer.

Ugye a totális gyomítószer azt jelenti, hogy minden zöld növényt elpusztít.

Hát ennek a története most már azért olyan olyan 50 éves.

Tehát annak idején utak, vasutak gyomtalanítására használták. 1974-ben létrehoz hozták létre ezt a molekulát, ami tulajdonképpen glicin, metilfoszfát.

És azért problémás ez a molekula, mert a glicin aminóavnak az analógia, tehát a legegyszerűbb aminónak az analógia.

A történet az valamikor a 90-es évek elején gyorsult be.

Nagyon kevés volt a fölhasználás a gfazádból.

Akkor egy vállalat megvette ezt a molekulát, és ugye hát 20 éve gyártották már, amikor a gyárban, a lefolyóban találtak egy baktériumot, ami szaporodott. egyébként élettelen volt a környezet, és gyakorlatilag akkor ugye megvizsgálták ezt a baktériumot és hát ugye később kiderült, hogy tulajdonképpen ez a gépfozát, ez egy úgynevezett sé minsav útvonalat gátol.

Ez az útvonal a fenilonin és a triptofán aminóav előállításának az útvonala, tehát egy esszenciális aminóav.

Tulajdonképpen a glyfozát védőknek az az érve, hogy mivel nekünk nincsen sikimisab útvonalunk, ezért az emberre nem kártékony.

Viszont a bérbaktériumra igen, mert azoknak van.

Tehát magyarán, hogyha jól értem, ez egy régebben, nagyjából ismert gyomirtószer, amit elkezdtek a 90-es évektől nagy mennyiségben használni a mezőgazdaságban, hogyha jól értem, merthogy nagyon hatékonyan irrtotta a gyomokat.

De itt van egy fontos lépés, amit ugye nem mondtam el, és ami következménye ennek a történetnek, tehát tulajdonképpen az a baktérium, amit megtaláltak, abban egy enzim, ami tulajdonképpen a sikimisa útvonalat, tehát az utolsó lépést gátolja, az az enzim módosult.

Magyarán >> magyarán az a baktérium túlélte a glifozátot, és ezt az enzimet a génmódosított szervezetek, előállítók kivették belőle és beépítették különféle kultúrnövénybe, és ezáltal a szójában, kukoricában, napraforgóban, tehát mindenféle gyapotba lehet használni gyomirtásra, és ezáltal úgymond többet teremhet az a növény, mert ugye gyomtalan lesz folyamatosan, és ezáltal a gyomok ugye nem szívják el a tápanyagot és a vizet a növényektől.

És tulajdonképpen >> egyébként ezt hogyan hogyan tudja, ezt sose értettem, nyilván ez egy laikus kérdés.

Honnan hogyan tudja az a szer, hogy az egy gyom, vagy egy nemes növény?

Honnan hogyan hogyan tudja megkülönböztetni, hogy a gyomot kiirtja, a nemes növényt írja ki? a a kultúrnövénybe genetikailag módosítják, és az a módosult enzim van benne.

Tehát a növény fölveszi, csak a növényben a glifozát nem tudja megakadályozni ezt a sikimsav útvonalat és tulajdonképpen a sikiminsav fenin alani átalakítást ugye gyakorlatilag nem akadályozza. >> Tehát akkor magyarán a módosított génállományú nemes növény vagy kultúrnövényú >> túléli.

Így van. nem módosított génállományú nem éli túl, >> de ha jól tudom, Magyarországon és az Európai Unióban nem engedik a génmódosított növényeknek a a a használatát. >> Hát Magyarországon igen, ezt így módosítom egy picit.

Európában többségében nem engedik. >> Magyarországon engedik. >> Nem, nem, nem, nem.

Hát az alaptörvényben is benne van. >> Enged, nem engedik.

Vz >> tehát amit Magyarországon terem ilyen szempontból, akkor a glifozát az nem egy hatékony gyómirtószer a magyar kultúrnövények megvédésére, ha jól értem.

Igen, de ezt is kéne módosítani egy picit, azért, mert ugye nincsen zöld növény, tehát vegetáción kívül például lehet használni, tehát amikor ezt úgy hívják, hogy na mindegy.

Tehát amikor nincsen zöld növény, tehát el van vetve a növény, még nincsen zöld növény, nyugodtan le lehet termezni a gyomokat, mert a kultúrnövény még nincsen ott kikelt formában. >> Ühüm. >> Na most van egy másik dolog, és ezt fogja kiv >> pillanat.

Még mielőtt a szavát felejtném, mert itt van, itt van Helga, és szeretném azért egy picit ennek az orvostudományi részét is egy kicsit kikérdezni.

Te mikor találkoztál először, Helga, a a glifozáttal egyáltalán a praxisodban?

Mikor mikor jött ez veled szembe? >> Amikor elkezdtem azzal foglalkozni, elkezdtem azokat a kérdéseket feltenni, hogy bizonyos betegségek előfordulási gyakorisága miért kezdett el megnővni, és ugrásszerűen nőtt ez meg.

Tehát amikor egy ember élete során valami nagyon rövid időn belül hirtelen megsokszorozódik, akkor ott orvosi fejjel nem a genetikát teszem felelőssé, hanem a környezeti faktorokat. >> Milyen betegségek voltak ezek, amik megsok? >> Ö három nagy betegségcsoport van.

Ugye az én hivatásomból kiindulva én ugye elsődlegesen anyagcsere betetegségekkel foglalkozom.

Ö, és a szénhidrát anyagcserét érintő betegségek, az inzulin rezisztencia okait, illetve a policisztás ovárium szindróma a okait kezdtem el keresgélni.

És akkor kezdtem el azzal foglalkozni, hogy a táplálkozásnak ugye ennek elsődleges oka volt a szénhidrátanyagcsere és a bércukorszint szabályozás különböző lehetőségei.

Miért van az, hogy egy cukorgörbét látok és nem értem? >> Miért nem érted? azért nem értem, mert tudom azt, hogy a szövetek inzulin érzékenysége jó, vagy legalábbis nem nem annyira rossz, hogy azt a görbét magyarázza.

És kerestem az okát annak, hogy hogy mi okozza azt a vércukorszintváltozást.

Ühüm. >> És elkezdett dübörögni ugye a mikrobiomkutatás, elkezdett dübörögni a a bélfal integritásának a vizsgálata.

Elkezdett egyre inkább a szakmai köztudatban kérdésként felmerülni az, ami egy kicsit hatás hatásadász módon lyukas bélfal vagy átteresztő bélfal szindrómoként lépett be a köztudatba.

És ugye elkezdtem az okát keresni, hogy a a bélhám sejtione miért szakadt föl.

Mertogy amikor én egy cukorgörbét látok, akkor bizony azt is én a a mai eszemmel és a sok soksok görb elemzésével látom, hogy hogy mi mi okozza azt, hogy hirtelenében egy egy nem megfelelően működő bélfalon keresztül megváltoznak a felszívódásnak a szabályai. a a glikémiás terhelés változott meg, és elkezdtem dietetikusokkal erről beszélni, meg meg gasztroentológusokkal beszélni.

És így kezdett el akkor még távolról sem kezdtünk el feldolgozott élelmiszerekkel és különféle kémiai szerek használatával foglalkozni, de akkor már a köztudatban benne volt a glifozát, mint mint mint az egyik lehetséges ok.

És ugye a tanár urat szeretném kiegészíteni, hogy itt a a probléma az az, hogy hogy amikor a gyártó azt mondja, hogy rád emberre nem nem káros és nem veszélyes, akkor ezt azért tartom egy hibás állításnak mert mindenre, ami az emberen kívül van, arra veszélyes, mert a talajbaktériumra veszélyes, a növényre veszélyes, az állatokra veszélyes.

És mi egy egy rendszer részei vagyunk, tehát mi egy tápláléklánc csúcsragadózói vagyunk, és ami alattunk miattunk bekövetkező változás, annak ha kell, ha nem, mi fogjuk meg levét.

Mekkora üzlet ez a glifozát biznisz? >> A világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált idegen, tehát ilyen molekula nincs a természetben, az a glifazát.

Ez másfél millió tonna hatóanyag évente.

Itt szoktam mondani, hogy fog, hogy fogható legyen.

Tehát Budapestől Rotterdamig minden kamionon van 20 tonna, és az Budapestről Rotterdamig ér.

A világon hát szerintem a 400000 hetár vetésterületen, ez durván 1egyharmada a Föld vetésterületének, glihozát rezisztens, génmódosított növényeket termesztünk.

A következő nagy probléma, és amit én ugye végképp nem értek, amikor engedélyt kapott a Food and Drug Administrationtől ez a gémmódosított növényt termesztés, tehát a glifozát rezisztens gémódosított növénytermesztés, akkor az engedély úgy szólt, hogy a szójában 0,1 mg/ kg lehet 1996-ban. 99-ben már fölemelték 20-ra, tehát hogy 0,1 vagy 20, az mindegy.

Amerikában 2014-ben fölemelték 40-re, de ha valaki kitartóan keres, Argeníában meg 2013-ban volt olyan szójatétel, hogy 100 mg/ kg volt.

És ugye mi nem termelünk génmódosított szóját, viszont importálunk.

Tehát az Európai Unió 32 millió tonna game módosított szóját importál. >> Ühüm. >> És ha végiggondoljuk azt, hogy a baromfi, a sertés döntőrészben gémódosított szóját eszik, és hova kerül az a trágya?

Ki a termőföldre? >> Ja, és ez gyakorlatilag lebontatlan.

Tehát ez ma ez a ez a ez a >> tehát erre vannak különböző tudományos vizsgálati eredmények.

Tehát hogy mennyi van mennyi van a trágyában.

Tehát több cikk van vele változó mennyiségben, de ott van a trágyában, és ugye gyakorlatilag ott van a a talajvizekben, és ugye tehát számtalan olyan tapasztalat van, ami azt mondja, ugye én azért tehát csinálom 87 óta ezt a sertést, tehát ugye gyakorlatilag láttam 20 generációt megnőni, úgy, hogy nem volt game modosított szója.

Azóta is láttam már vagy 25 generációt, meg ismerem a nemzetközi szakirodalmat, és gyakorlatilag itt folyamatosan romlanak az állatoknak az egészségi állapota. egyre rosszabbak a paraméterek úgy, ahogy ahogy a Kennedy, ugye Robert Kennedy ifáb, aki ugye az Egyesült Államok Egészségügyi miniszter is nyilvánosságra hozták, meg több cikk is van, hogy 22 betegséggel hozták összefüggésbe Amerikába, hogy hat-hétszeres a gyakoriság >> a glyfozátot. >> Így van.

Na most ugye >> hát most ez egyébként ez egy új új cikk.

Ugye ez gyakorlatilag a attól, hogy Kennedy egészségügyi miniszteret rengeteg olyan téma került elő, ami korábban tabu volt az Egyesült Államokban is, merthogy bizonyos ipari érdekek és lobbi érdekek nem engedték >> szóhoz jutni őket. >> Í tehát Kennedyek az unokauga halt meg rákban például, tehát a Kennedy család is érintett ebben a kérdésben.

Na most egy másik nagyon érdekes dolog, >> egy mielőtt belekezdene, ez nagyon-nagyon fontos.

Ugye beszéltünk arról, hogy milyen ugye a sertéseknél milyen milyen problémákat okozott ugye a PCOS-től kezdve a merdősségen keresztül akár inzulinrezisztenciát.

Ti Hága miket figyeltetek meg?

Hogyan milyen milyen típusú betegségekkel hozható összefüggésbe az, hogy ilyen mértékben kontamináltak a táplálékok, amiket magunkhoz veszünk?

Ugyanezek érvényesek ránk is. >> Tehát azt mondod, hogy a az a az a elképesztő és hát nyilván erről te sokkal jobban tudsz a saját praxisodból, hogy mondjuk 20 év alatt mennyit nőtt a medősségek száma, vagy a PCOS száma, vagy az inzulinrezisztencia.

Ez szorosan korrelál azzal, hogy a glifozátos termékeket fogyasztjuk azóta. >> Így van.

Tehát de ne felejtedkezzünk el a pajzsmérbetegségekről, ne felejtkezzünk el.

Most ugye nagyon szeretik neurodiversz betegségcsoportba tartozni az idegrendszerre gyakorolt hatásáról, a szív és érrendszerre gyakorolt hatásáról.

Tehát egy olyan szerte ágazó probléma amiről azért kell beszélni, mert van egy tapasztalati tudásunk.

Lehet, hogy hogy nem kísérletek során nyertük meg, hanem azért, mert mind a ketten betegekkel dolgozunk.

De látjuk, tehát én felteszem a kérdést, hogy miért van ott a a táplálékint, a puffadok, a nincs jó székletem, a fáj a fejem, a vérnyomás kiugrás és egyre fiatalabb életkorban.

Tehát ha társadal vagy ha ha poligénes betegségekről beszélünk, és vannak olyan környezeti hatások, ami ami egyértelműen összefüggésbe hozható, akkor erről beszélni kell.

És itt itt a tanár úr sem meg én sem vádoskodunk, hanem látunk egy egy hatást, ami azt gondoljuk, hogy hogy mind a ketten már rendelkezünk egy jelentős tapasztalattal, hogy ezt ki kell védeni és ki lehet védeni. >> Ki lehet védeni. >> Igen, itt szeretnék azért egy nagyon érdekes dolgot elmondani, mert szerintem ezt nem nagyon tudják.

Ugye szép fiatal hölgy, policisztás petfészekkel sportol, csinos és inzulin rezisztenciája van.

Mi az a kóréletani folyamat, ami az inzulin rezisztenciába és a policisztás petfészekbe közös?

Ugye én azért mélyen értem a a biokémiát, tehát ugye az alapmolekulánk az a tesztoszteron.

És ugye gyakorlatilag ezt a koleszterinből képződik meg a citokr P450 enzimrendszer segítségével.

Abban az enzímrendszerben nagyon sok a glicinmolekula glifozát beül a helyére, megakadályozza ennek az enzimrendszernek a működését.

Ahhoz, hogy a tesztoszteromból ösztrogén legyen, ahhoz kell egy aromatázenzim, ami által nagyon pici a különbség, mert annyira pici a különbség, hogy hihetetlen.

Említett entitások

Témák

  • glifozát
  • génmódosított növények
  • egészségügyi kockázatok
  • modern élelmiszerek
  • szemléletváltás

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Az Én Kék Zónám

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mester Károly-Breyer Helga: Üres szemét a modern étel | Az Én Kék Zónám #65”

Miről szól ez az epizód: „Mester Károly-Breyer Helga: Üres szemét a modern étel | Az Én Kék Zónám #65”?

Mester Károly és Breyer Helga a glifozát és a génmódosított növények hatásairól beszélgetnek, kiemelve azok lehetséges egészségügyi kockázatait. Az epizód a modern élelmiszerek minőségét és a szemléletváltás fontosságát tárgyalja. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mester Károly-Breyer Helga: Üres szemét a modern étel | Az Én Kék Zónám #65”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mester Károly, Hámori Barbara, Breyer Helga.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mester Károly-Breyer Helga: Üres szemét a modern étel | Az Én Kék Zónám #65”?

Fő témái: glifozát, génmódosított növények, egészségügyi kockázatok, modern élelmiszerek, szemléletváltás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mester Károly-Breyer Helga: Üres szemét a modern étel | Az Én Kék Zónám #65”?

Megjelenés: 2026. 04. 09.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/mester-karoly-breyer-helga-ures-szemet-a-modern-etel-az-en-kek-zonam-65

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból