Az Én Kék Zónám

Pöltl Ákos: Amíg mi sem tesszük le a kütyüket, a gyerek idegrendszere elsorvad | Az Én Kék Zónám #13

· PT52M53S

Összefoglaló

Pöltl Ákos ifjúságkutató és családbiztonsági szakértő az Én Kék Zónám podcastben a gyerekek digitális eszközökkel való érintkezésének veszélyeiről, a dopaminfüggőségről és a digitális túlterhelésről beszél. Kiemeli az unatkozás fontosságát a kreativitás fejlesztésében, valamint…

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 04. 03.
Hossz
53 perc
Témák
gyerekek digitális eszközökkel való érintkezésének veszélyei, dopaminfüggőség, digitális túlterhelés, unatkozás fontossága, kreativitás fejlesztése
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — A dopaminról még nem olyan régen beszélünk 02:54 A dopamin, külső motivációs eszköz 05:06 A civilizáció mindent megbonyo
  2. — A pozitív és negatív dopaminforrások 08:41 Mi a jó dopamin hatás és honnan lehet észrevenni? 10:02 A rossz dopamin hatás
  3. — A függőségek kialakulásának mechanizmusa 14:28 A képernyő: A gyerekek függősége is 16:07 A gyerekek idegrendszere még fe
  4. — Az agyat a több dopamin érdekli 19:37 Az unatkozás lényege! 21:45 A jó szülő a gyerek elülső lebenye 24:36 A szülői mint
  5. — Lehet, hogy majd a telefonfüggést is korlátozni fogják, mint a cigarettázást? 31:36 Látjuk a problémát, de még gyerekcip
  6. — A közösségi média veszélyes üzem egy gyereknek 36:55 A közösségi szabályozás fontossága 39:31 A digitális tudatosság 41:
  7. — Probléma a személyes képernyővel 44:21 A tudatos digitális szülők feladatai 46:23 Digitális detox: A gyereket ugyanúgy k
  8. — Már 1-2 éves gyerekek kezében ott van a telefon 51:51 Az óvodában is nehéz a helyzet 52:35 A képernyő a tanulási képessé

Ebben az epizódban

Böld Ákos dopamin kutató azt mondja, a 21. század a dopamin dömping évszázada lesz.

A dopamin egy testben termelődő vegyület, egy agyi neurohormon, amelyet más néven boldogsághormonnak is neveznek, ugyanis az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen felszabadulva elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki.

Patkány kísérletek tanúsága szerint a csoki 55, a szex 100, a nikotin 150, a kokain pedig 225%kal emeli meg az állatok alaphelyzeti dopaminzintjét.

És csak azért nincs a listán a social média pörgetése, mert a patkányok ezt az egyet még nem tudják használni.

Személyes képernyőnek minősül egy fokos telefon, a tablet, meg a laptop is.

Pedagógus azt mondja a gyereknek, hogy csinálj meg egy feladatot.

Előveszi a gyerek a telefont, már itt van a dopaminja.

Megcsinálja a feladatot, mert mi lesz a következő percben?

Már a TikTok fiókjában van, már a YouTube videót néz, már képeket küldenek egymásnak.

Azért, mert az edukációs tartalom az ennyire izgalmas.

Ideemeli a dopamint, a TikTok meg ide.

Föld úgy véli, a dopaminfüggés egész generációkat változtat meg alapjaiban.

A legnagyobb függőségünk valamennyi közül, és kivétel nélkül minden egyes embert érint.

Neked mi a legfőbb dopaminfüggésed?

Nekem a kávé, tehát sok kávé egy nap, de ugye hát igen, ezt a dopamint egy kicsit kontextusba kell rakni.

Ugye a dopaminról hát, hogy is mondjam, nem olyan régóta beszélünk, 57-ben fedezték fel a együtt egyébként Svédországban Carson nevű ember fedezte fel, együtt akkor Londonban is éppen felfedezték a dopamint, de a svédek kapták meg a Nobeldíjat érte.

Azóta kutatjuk ezt a területet. dopamint.

És a dopamin azért került most ennyire a középpontba, mert vannak olyan dolgok, amik nagyon nagy arányban megtolják a dopamint a boldogsághormonunkat a normál tevékenységekhez képest az embernél.

És ugye ezek a természetesen a képernyő videójáték, tehát azok a modernkor el fogunk jutni oda.

De ez azért került annyira a fókuszba, mert ez most különösen jelentőséggel bír.

A dopamint, hogyha egy kicsit kontextusba akarjuk kapni, ugye ezt az örömhormon, boldogsághormon, ugye ez egy ez egy egy neuro neuromodulátor, úgy is szokták mondani, a az agyban termelődő vegyület, ami ami sok területtel van összefüggésben, de a mi szempontunkból talán a két legfontosabb dolog, az egyik az agy jutalmazási központja, tehát az agy a dopamint használja.

Nem csak arra, hogy a amikor valami tevékenységet elvégzek, és akkor mint ahogy említettel is ugye, hogy mondjuk az étel az mennyivel mennyi dopamin emelkedést okoz, mennyi örömemelkedést okoz, vagy a kokain, vagy éppen a szexuális együttlét, hanem már a motivációban is rengeteget játszik, tehát hogy már az útban, ahova el akarok jutni, tehát hogy el akarok oda jutni, már azzal motivált.

Tehát a dopamir azt is szokták mondani, hogy ez egy ilyen külső motivációs eszköz.

Ez a tudó, gyerünk, csináld, menj oda, érd el.

Tehát egy ilyen nagyon motivációs dolog.

Ugye vannak még ilyen hormonjaink, mint például a szerotonin, ami a belső jólét, a belső egyensúlyér felelős, vagy az oxitocin, ami meg kimondottan a kapcsolódásért, különösen gyerekkorban.

A dopamin viszont ugye ez a jutalmazásért és a mozgásért, tehát azt ugye kevesen tudják, hogy például a dopamin a mozgásban is szerepet játszik.

Tehát amikor a dopamin termelődik, akkor különböző feladatokat ad a szívnek, a különböző szerveknek, tehát megmozgat minket. egyébként a Parkinsonkor is egy dopaminhiányos állapot, tehát annak például a dopamin alapja van.

Tehát nagyon röviden a dopaminról, amit így átlag szempontból tudni kell, az ez.

Tehát, hogy a dopamin, dopamin ezzel a területtel működik.

A dopamin a középyból indul, ez egy ez egy ilyen pálya, tehát egy ilyen jutalmazási pálya.

A középyból indul, és egészen az előső agyig, tehát a az elől kéregig jut el, ami pedig ugye a modern agyunk, a különböző ilyen végreharejtó funkciókért fejelő dolog.

A gyerekeknél ez az, ami a legkésőbb fejlődik ki.

A dopaminnon keresztül motivál engem a szervezet, és alapvetően a dopaminnak kettő funkciója volt biológiai evolúció szempontból.

A dopamin az egy nagyon-nagyon érzékeny jutalmazási rendszer, és a túlélést szolgálta alapvetően, tehát mindig egy erőfeszítést igényelt és a túlélést szolgálta.

Két alapvető funkció volt biológiailag.

Az egyik az evés, tehát hogy együnk, ne halljunk éhen.

Ugye amikor eszünk, ahogy említetted is, mondjuk a csoki 55%-kal emeli a dopamint, de csináltak olyan, hogyha már volt szó patkánykísérletekről is, hogy blokkolták a patkánynak a a dopamintermelését, és odarakták egy tehát egy patkányira, tehát egy patkányira az ételt, és nem volt motiváció, hogy jegyen, nem evette.

Ha odarakták a szájhoz, vagy belerakták a szájába, akkor megette is, még élvezte is, de nem volt motiváció, hogy am az ételért menjen.

Tehát ez az egyik funkciója az emberiség szempontjáb, hogy túléljünk.

A másik pedig az utódnemzés, fajfenntartás, ugye szexuális együttlét.

És a dopamin az alapvetően ezt a célt töltötte be.

És akkor majd nyilván tovább fogunk menni.

Ugye bejöttek azok a dolgok az életünkben, amit a civilizáció hozott magával.

És itt nagyon sokan ismerik már a a függőségeknek az egyik alapja dopamin.

Tehát a hogy nagyon sokan ismerik a kémiai függőségeket.

Erről sokat beszéltünk, mint a cigaretta, alkohol, drog. ugyanezt a jutalmazási utat használja, és vannak a viselkedéses függőségek, amiben a legismertebb a szerencsejátékfüggőség, és arra a területre jön be egyébként a a képernyő meg ezek a vonalak is.

Tehát, hogy a dopamin ugyanezt a jelutat használja a fiselkedéses függőségeknél is, és a képernyő, közösségi média ezek a dolgok is ott jönnek be, de ott jön be egyébként a gyúrás, van akinek gyúrásfüggősége van, vagy van akinek kapcsolatfüggősége van.

Tehát ezek mind külön területek, hogy nagyon sok ilyen dolog van.

Tehát ez egy ilyen modernkori téma, és ez az, ami amiről egyszerűen nem tehetjük meg, hogy nem tudunk róla, mert a dopamin az a az a kétérű kés, tehát hogy nagyon jól motiválni tud engem, hogy bizonyos dolgokat megtegyek, és tud előre vinni, hajtani engem, meg földhöz is tud vágni, hogyha nem jól kezelem, ha túl sokat használom.

És ezért beszélünk erről egyébként kettős szempontból, tehát beszélünk ról akkor, amikor amikor arról van szó, hogy hogy túltolok valamit, tehát a dopaminsok függőség.

Meg beszélünk arról, hogyha jól használom, akkor hogy tud engem előrevinni az életben, motiválni.

Tehát egyfajta megoldás ké beszéljünk egy kicsit a dopamin forrásokról, mert ugye megkülönböztet a tudomány pozitív és negatív dopaminforrásokat.

Kezdjük a a rosszabbikal és onnan megyün jó felé.

Tehát, ugye a dopamin, tehát a dopamin, vannak olyan tevékenységek, amik normál szinten emelik meg a dopamint.

Tehát ezek azok a tevékenységek, amivel a szervezet a dopaminon, a jutalmazási rendszeren keresztül arra akar motiválni, hogy elvégezzem ezeket a tevékenységeket, mert ezek azok a tevékenységek, amik egyébként fiatal gyermekkorban az idegrendszeri fejlődéshez elengedhetetlenek.

Ugye ez úgy működik, hogy hogy ezek a tevékenységekre rávesz a szervezet.

Mondok egy példát, vagy kettőt, hármat is.

Tehát még kimegyek a természetbe tavasszal, süt a csicseregnek a madarak, lágyszellő full, jól érzem magam, felmegy a dopamin szintem egy normális egy zöld skálába, tehát egy normál értékre.

Örömet érzek, ugye jól érzem magam, boldog vagyok, boldogságot érzek, majd besötédrék az, amelyik lefekszem oludni, visszacsökken ez a dopamin egy egy bizonyos mértékre.

Másnap azt mondja a szervezetem, hogy de jó volt ott kint az örömbolt.

Másfél óra sport után erőfeszítés.

Amikor letussolok, hogy azt mindenki pontosan nagyon sokan tudják azt az érzést, hogy milyen jö egy sport után, milyen jól érzem magam.

Tele van a szervezetem, jó pozitív dopamin.

Szerem endorfin, mert ugye sokszor sokszor az end az endorfin ugye az a az adrenalin.

Tehát a dopamin az építőköve az adrenalinnak, az endorfinnak és nem az epinefrinnek, bocsánat.

Tehát az epinefrinnek, tehát az adrenalin, tehát a dopamin mozgatja az adrenalint, tehát dopaminból épül az adrenalin.

És az ugye az az, amivel mozgásba visz engem a szervezet.

Tehát régen azt hitték a kutatások elején, hogy a a dopamin az kimondottan csak azért van, hogy az építőköve az adrenalinnak.

De most már tudjuk, hogy a dopamin nem csak az adrenalinnak az építőköve, mert nem mindegyik dopaminból lesz adrenalin, hanem a dopamin az önmagában is nagyon-nagyon sok dolgot befolyásol a szervezetben.

És igaz ha hadd hadd olvassam föl egy nagyon érdekes listát, jó?

A negatív dopamin dopaminforrásokról.

Jó rögtön az alkohollal és a drogokkal kezd.

Ühüm. dohányzás, a túl sok képernyőidő, ühüm, a túl sok cukor és szénhidrát bevitel és a szerencsejáték.

Tehát ide ide jutottunk volna el.

Ugye van a van a dopamin, amikor normális mértékben emel meg a dopamint, amiről beszéltem.

Szabadban eltöltött idő, sport, zene, étel.

Ezek azok a tevékenységek, barátokkal való találkozás, ami egy normál skálában emeli meg a dopamint.

Ez hívjuk azt, hogy egy normál és egy pozitív dopamin.

Ezt onnan lehet megismerni, hogy mik ezek a tevékenységek, hogy miután ezt elvégeztem, utána jobban érzem magam.

És a rossz dopamin, amiket fel is vagy nem lehet rászokni, erre nem tudsz rászokni.

Tehát ezt ez term ez előre visz.

Mondtam volna a pozitív dopamin források listáját is, de akkor te most megelőztél, de azért még egyszer el felolvasom. testmozgás, egészséges táplálkozás, meditáció és relaxáció, kreatív tevékenységek, festés, zenehallgatás írás szociális kapcsolódásaink, tehát barátokkal töltött idő, családdal töltött idő és a célkitűzési sikerélmények.

Ezek azok a pozitívak, ami egyébként az idegrendszeri fejlődéshez kell.

Ezt már régóta tudjuk, ez a pozitív dopaminatás, ami jó, hogyha csináljuk, mert a szervezet ezt egy megfelelő mértékben, egy egészséges mértékben emeli.

Tehát a jó, a dopaminon keresztüli jutalmazási rendszert, ezt így alkalmazza.

De ide még nem raktuk bele a hidegvizes fürdőt.

Igen, a hidegvizes fürdő az is jó, meg egyébként a meleg vizes fürdő is szoktunk a Péter, hogyha az hosszabb ideig tart, az is jó egyébként, hogy a szauna ugye hozhatnánk ide az egészséges dolgokat.

A amiről te beszélsz, és mindjárt mondok majd erre egy példát, hogy hogy érthető legyen, amit amit mondasz a rossz dopaminnál, az ugyanúgy dopamint emelnek azok a tevékenységek, amiket felsoroltál.

Ugye vannak a kémiai függőséghez vezető dolgok, a civilizációs ártalmak, mondhatnám így is, amikhez nincsen szükség erőfeszítésre. viszont van egy olyan óriási probléma velük, hogy nem mondjuk 50%-ban emel meg a dopamint, hanem amit említettél is korábban, a cigarettánál vagy a kokainnál 250 300 vagy az amfetamin, 1000%-osan.

Tehát, hogy úgy szoktuk mondani, egy dopaminokkot okoznak, tehát egy brutálisan megemelik a dopamint, egy túl nagy örömet okoznak, ami azt eredményezi, hogy egy idő után kimerül a dopaminraktárunk, mert mindenkinek van egy bizonyos mennyiségű dopamin a szervezetében.

Ezt úgy hívjuk, hogy van egy ilyen baseline.

Van akinek kicsit több van benne, azt onnan ismerjük meg, hogy egyszerre több dolgot csinál, pörög, fáradhatatlan, mindenkinek van egy ilyen ismerőse, akinek kicsit alacsonyabb az alapdopamin szintje, az meg jól elütsörög egy fotelban nézeget ki az ablakon.

És amikor mondjuk elkezd például videójátékozik valaki, akkor ugye ahhoz nem nagyon kell erőfeszíti és újraindítom a játékot, de két-háromszorosát használja fel, mondjuk mind a mint mondjuk egy futás vagy egy barátokkal való találkozás a dopaminnak, és egy idő után kiürül a dopaminraktár, és a szervezet viszont az egyensúlyra törekszik a homeosztázisra.

Ezt úgy magyarázza el egy pszichiáter, aki ezzel foglalkozik, az Anna Lemke, van is egy ilyen könyvben mindenkinek javaslom, a dopamin korszak című könyv. úgy magyarázza, hogy hogy képzeljünk el a szervezetben, hogy van egy egy zalá zalából jövök, úgyhogy mondhatom, hogy kakasinta, de hogy ezt ugye mi így hívjuk, de egyébként egy libikóka, amit úgy képzeljünk kell, hogy az egyik oldalára jönnek az élvezeti dolgok, tehát rájön mondjuk a túltolt élvezeti dolgok, például pornográfia, cigaretta, alkohol, képernyő, videójáték.

Minél többet rakok rá a a libikók egyik felére ebből, és minél hosszabb idejik, annál jobban kileng a hinta.

Viszont ahol az öröm és az élvezet termelődik az agyban, ugyanott termelődik a dopaminnak a párja, a fájdalom.

Tehát ezt úgy kell elképzelni, hogy rárakom ezeket az élvezeti dolgokat, és akkor képzeljük el, hogy ilyen kis ezt ugye ahogy az Anna Lemke is mondja, kis szörnyecskék a fájdalom formában elkezdenek ráugrálni a a libikok a másik felére, mert a szervezet egyensúlyt akar teremteni.

Tehát minél többet rakok ebből, annál több fájdalom jön, hogy rosszul érzem magam, vissza akarja billenteni a hintát.

De mivel én ezt folyamatosan, nincsen pihenés, hanem folyamatosan játszom, folyamatosan túl nagy sok fájdalmat azért küldi ránk a szervezetünk, hogy egy picit leálljunk.

Igen, pontosan, hogy visszabbillents az egyensúly teremtsen ebben a ebben az érzékeny területben.

De mivel ugye nem tudok leállni, mert folyamatosan ugye egy nagy mértékű túlzott örömet okoz ez a dolog, egyre több fájdalmat pakol rá.

Egyre több fájdalmat pakol rá.

A másik oldalon viszont kialakul egy tolerancia, vagyis mondjuk játszottam egy videójátékot, mondjuk egy órán keresztül, az adott egy bizonyos mennyiségű dopamint.

Az egy idő után már nem ad annyi dopamint, többet kell játszanom, hogy ugyanazt a dopamin mennyiséget megkapjam.

Még több fájdalmat kapok erre a a létrára.

Szoktam mondani, hogy képzeljük el, hogy millió példát lehetne mondani.

Mondjuk hullámvasút, bemegyünk egy vidámparkba, az ember 10 kört megy a hullámvasúton.

Mi a különbség az első meg a 10 kör között?

Nyilván az elsőnél még halálosan…

Említett entitások

Témák

  • gyerekek digitális eszközökkel való érintkezésének veszélyei
  • dopaminfüggőség
  • digitális túlterhelés
  • unatkozás fontossága
  • kreativitás fejlesztése

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Pöltl Ákos: Amíg mi sem tesszük le a kütyüket, a gyerek idegrendszere elsorvad | Az Én Kék Zónám #13”

Miről szól ez az epizód: „Pöltl Ákos: Amíg mi sem tesszük le a kütyüket, a gyerek idegrendszere elsorvad | Az Én Kék Zónám #13”?

Pöltl Ákos ifjúságkutató és családbiztonsági szakértő az Én Kék Zónám podcastben a gyerekek digitális eszközökkel való érintkezésének veszélyeiről, a dopaminfüggőségről és a digitális túlterhelésről beszél. Kiemeli az unatkozás fontosságát a kreativitás fejlesztésében, valamint… Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 03..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Pöltl Ákos: Amíg mi sem tesszük le a kütyüket, a gyerek idegrendszere elsorvad | Az Én Kék Zónám #13”?

Fő témái: gyerekek digitális eszközökkel való érintkezésének veszélyei, dopaminfüggőség, digitális túlterhelés, unatkozás fontossága, kreativitás fejlesztése.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Pöltl Ákos: Amíg mi sem tesszük le a kütyüket, a gyerek idegrendszere elsorvad | Az Én Kék Zónám #13”?

Megjelenés: 2025. 04. 03.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/poltl-akos-amig-mi-sem-tesszuk-le-a-kutyuket-a-gyerek-idegrendszere-elsorvad-az

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból