Az Én Kék Zónám

Törőcsik Dani: A bocsánatkérésnek felszabadító ereje van | A Te Kék Zónád #17

· PT1M11S

Összefoglaló

Törőcsik Dani tetoválóművész kendőzetlen őszinteséggel beszél a szakmai alázatról, a média világáról, a nőkkel szembeni inkorrektségről és a bocsánatkérés felszabadító erejéről. Szó esik az önismeretről, a múlt lezárásáról, és arról, hogyan válhatunk őszintévé önmagunkkal.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2026. 04. 20.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Hámori Barbara, Törőcsik Dani
Témák
szakmai alázat, média világa, nőkkel szembeni inkorrektség, bocsánatkérés, önismeret, múlt lezárása
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

És ez már egyébként az éjappalos időszakban volt, hogy éreztem, [zene] hogy kicsit szeretnék valahogy máshogyan is kibontakozni.

Nem voltam soha ennek a megszállottja ennek a médiának, sőt és ezt már ott is éreztem, hogy lehet, hogy nem ez a vonalam. >> Töröcsik Dániel neves sokak számára ismerősen cseng a televízióból, a reality világából, de az igazi történet, amit ma megismerhetünk, jóval mélyebb rétegeket tár fel.

Dani az elmúlt években megtalálta a saját [zene] útját, és teljesen új perspektívából közelít az élethez. tetováló művészként nem csak az alkotás örömét, [zene] hanem az önkifejezés mélységét is megtapasztalta, miközben személyes fejlődése a sport és a tudatos életmódja erős keretet ad a mindennapjainak.

Dani története inspiráló példa arra, hogyan lehet a múlt tapasztalatait a jövő építésére fordítani, és hogyan találhatja meg az ember a belső egyensúlyt a külső sikerek és a személyes [zene] kiteljesedés között.

Beszéljünk arról, hogy mi a bajod a médiával.

Tényleg őszintén érdekel, hiszen mind a ketten féligmeddig ebből jövünk.

É [zene] teljesen, de te is azért >> akkor legfőképpen amennyit akkor még beleláttam, éreztem már az elejétől kezdve, ahogyan hullottak ki a kollégák, hogy ez nem életbiztosítás.

Ez az első >> tehát a bizonytalanság. [torokköszörülés] >> Igen.

És annak ellenére, hogy egy pillanatban még nagyon biztos és nagyon szépet biztosít, ismernek.

Ney Isten különböző kiváltságokat kap az ember a hétköznapokban, nem kell sorba állni, kedvesek velük az emberek, nem tudom.

Nyilván ennek pont ugyanúgy a reciproka is megvan.

És én egyébként nem is vágytam soha, mint Törölcsi Dani arra a fényre, ami ezzel esetleg jár.

Sőt, én próbáltam mindig így az oldalvönen hevezni. >> Szia, [zene] Dani! >> Szia! >> Jól hangzott? >> Nagyon >> tetszett. >> Igen, abszolút.

Nagyon szépen meg volt fogalmazva.

És hát köszönöm előre is a meghívást, mert szerintem ez egy érdekes megközelítése lesz az én személyiségemnek, vagy nem tudom.

Úgyhogy kíváncsian várom a kérdéseket.

Igen, hát én először is elmondom neked nagyon őszintén, hogy én lemaradtam arról a fejezetről, hogy te az élnappal Budapest rossz fiújaként kezdted meg a médiás pályafutásodat, és én én legelőször azért a a Starbucksos időszakban figyeltem fel rád, és emlékszem ugye nagy izgalommal figyelgettük a Starbucks hétről hétre jövő adásait, és amikor te megjelentél, akkor nekem egy olyan benyomásom volt, hogy hú, ez ez nagyon érdekes ez a figura. egyőször is egy tetováló művész, akin egy darab tetoválás sincs.

Tehát eleve eleve így így így kezdődött az én érdeklődésem.

A második pedig ahogy te hogy hozzáálltál ezekhez a ezekhez a mérkőzésekhez, valami egészen különleges elszántságot láttam rajtad, annak elére, hogy hogy nem úgy sült el, ahogy te szeretted volna nyilván.

És mondről mindjárt beszélsz, de valójában az első kérdésem az arra vonatkozik, hogy hogy lehet valaki tetoválóművész tetoválások nélkül. >> [nevetés] >> Igen.

Szóval sokszor megkaptam ezt a kérdést, hogy hogy nekem nincs.

Nagyon röviden, abszolút nincs a fejemben így a hétköznapokban, hogy szeretnék.

És ez a nagyon egyszerű magyarázat, hogy nekem nincsen tetoválásom.

Nyilvánvalóan a gyerekkoromban nem is olyan közegben mozogtam, ahol ez sik volt vagy szokás.

Én sportoltam, 15 évigilabdáztam, és valahogy a pólósok között ez nem. >> Hol vízolabdáztál?

Én >> Fradiban. >> Fradian. >> Ferencvárosban.

Igen, igen. >> Hát ők a legjobbak még most is utánpó utánpótlásban is.

Az én kisfiam KS is, úgyhogy >> rendszeresen vízilabdázik.

Persze nánk mindenki vízilabdázik, a férjem is, és a két nagy két fiam is vízilabdázik, úgyhogy >> hát akkor pontosan tudod, hogy ott ez nem nem ez a mérvadó. >> Nem, nem ez a mérvadó.

És milyen poszton játszottál egyéb? >> Én kapus voltam, a hülye kapus. [nevetés] >> Vagy >> én én mindig tisztelem a kapusokat egyébként vízilabdán, mert egyébként annak helyre, hogy látszólag lazsálnak, elképesztő munkát kell nekik folytatni, főleg ideg idegrendszeril.

Úgyhogy én nekem így nem volt benne a a fiatalkoromban ez a ez a kultúra, vagy ez a szegmense ennek a szubkultúrának.

Viszont mindig rajzoltam megállás nélkül otthon, meg hogyha boldog voltam, rajzoltam, ha szomorú voltam, rajzoltam.

Valahogy úgy tudtam kikapcsolni, de nem tanultam soha.

És ö és ez már egyébként az élnappalos időszakban volt, nem tudom, első második évben, hogy éreztem, hogy kicsit szeretnék valahogy máshogyan is kibontakozni.

Nem voltam soha, annak ellenére, hogy a mai napig láthatnak a nézők különböző műsorokban, nem voltam soha ennek a megszállottja ennek a médiának, sőt, és ezt már ott is éreztem, hogy lehet, hogy nem ez a vonalam. >> Miért?

Hát amúgy sok bajom van a médiával, de de akkor is az >> beszéljünk arról, hogy mi a bajod a médiával. [torokköszörülés] Ebben tényleg őszintén érdekel, hiszen mind a ketten féligmeddig ebből jövünk.

Én teljesen de te is azért. >> Akkor legfőképpen amennyit akkor még beleláttam, éreztem már az elejétől kezdve, ahogyan hullottak ki a kollégák, hogy ez nem életbiztosítás.

Ez volt az első >> tehát a bizonytalanság.

És annak ellenére, hogy egy pillanat, szóval egyik pillanatban még nagyon biztos és nagyon szép életet biztosít.

Hát amit gondolnak ról nézők, nyilván az a rész is megvan, ismernek.

Nagy Isten különböző kiváltságokat kap az ember a hétköznapokban.

Nem kell sorba állni, kedvesek velük az emberek, nem tudom.

Nyilván ennek pont ugyanúgy a a reciproka is megvan.

És én egyébként nem is vágytam soha mint törőcsi Dani arra a fényre, ami ezzel esetleg jár.

Sőt sokszor nem azt mondom, hogy terhes volt, de én próbáltam mindig így az oldalv evezni még mások.

Ugye a az ilenappalban egy olyan írott reality műfajában folyt ez a sorozat, ahol a hétköznapokban is nekünk tartanom kellett a karaktert.

Szóval én ennek kí egy rossz fiút játszottál.

Igen igen. >> És akkor rossz fiú volt-e az életben is. >> Nem, de én ennek kimondottan örültem, hogy hogyha hogy nem ellen fog nem velem kell, hogy foglalkozzanak a nézők, és nem is velem foglalkoznak, hanem a Kristóffal, akit látnak a tévében.

És én egy picit így be voltam biztosítva, mint Dani, hogyha bármit írnak, akkor Kristófról írják.

Erre oda is figyelt a csatorna, hogy ha bármit írnak rólam, akkor Kristófként kell nekem meg megnyilvánulnom.

Mások kimondottan haragosak voltak emiatt. így kollégák, hogy mikor fogunk mi a a középpontból kerülni.

Én meg mindig mondtam, hogy hát a ti problémátok, mert engem abszolút nem érdekel ez a része.

Úgyhogy visszatérve >> és mikor vetetted le ezt a Kristóf nevet magadról, vagy mennyi hány év kellett hozzá?

Hát sok egyébként még a mai napig nyilván egyszer-egyszer úgy >> ismernek meg, hogy jajem, te voltál.

Hát most már hál istennek a név egyébként nem sok embernek marad meg a karakternél, >> de hogy játszottam abba és nem voltam jó arc, az vagy a karakterem nem volt jó arc, az az még a mai napig néha megvan, de most már most már nem talán nem így vagyok aposztrofálva így a hétköznapokban, de hát kellett.

Szerintem én öt év után mondtam fel, vagy négy és fél öt év után, és utána én rögtön külföldre költöztem.

Úgyhogy >> Miért mondtál fel egyébként? >> Hát ez, amit mondtam, hogy miért kezdtem tetoválni, ez bennem volt, hogy én én szerettem volna egy olyan második lábat, ami amit egyébként szerelemmel tudok csinálni, és ez a ez a tetoválás lett. >> De ugye ez a a az éppal mellett tudtam csinálni, amikor éppen volt időm.

Szóval igazából az él napom mellett gyakoroltam és kezdtem el ezt az egészet, >> és túlságosan beindult, >> és akkor egyszer meghívott egy akkor nagyon-nagyon jó nevű hamburgi stúdió vendégnek egy hétre, pontosabban másfél hétre követgettem stúdiókat meg művészeket, és akkor mindig úgy néztem őket, mint a fociba, hogyha jaj istenem, egyszer csak a Realba vagy a Liverpoolba játszhatnék, de jó lenne.

És akkor a szakmán belül ez a stúdia az egyik ilyen nagyon jó nevű stúdió volt.

És ennek a tulaja egy nagyon-nagyon híresáló >> és elküldted neki az anyagaidat, vagy >> akkor már az Instagramra én így kirakosgattam, amiket csináltam, >> és megtaláltak, >> és akkor volt egy olyan munkám, amire amire megtalálta ez a nő, és akkor meghívott >> ez egy női tetováló. >> Ő egy nő.

És hát azért innen azért nem biztos, hogy oda is jutsz.

Szóval, hogy meghívnak és akkor utána még oda kell menni.

Ma már tényleg az van, hogy mindenki kikerülhet külföldre.

Az, hogy visszahívják, az nagyon nem biztos, mert ott dől el minden, amikor ott vagy. >> De ez egyébként így működik a tetováló szakmában, vagy ők figyelgetik a piacot a világon, a különböző művészeket, és akkor kiválasztanak egy-egy tehetséget, és elhívják. >> A jobb stúdiók így működnek.

Nyilván nagyon sok olyan stúdió van, aki csak a pénzt látja ebbe, és szakmai szempontból annyira nem érdekli őket, és akkor oda betelefonálhatsz, mint tetováló, hogyan jönnék, és akkor gyere, mert ülj be az összes többi közé, és csináld a pénzt.

De a jobbak azok így működnek.

Kicsit úgy működnek, mint egy menedzser iroda, hogy mintogyha mondjuk a szigetre elhívják a Justin Biebert, és akkor te kimész, mert itt van közel, vagy akár még Európa más országaiból is ide utaznak, mert nem kell olyan sokat utazni, hogy meghallgassák, de mondjuk nem biztos, hogy Las Vegasba elutaznál érte. >> És akkor ugyanígy működnek a jogstúdiók, hogy ők meghívnak Dél-Koreából, Ausztráliából, Dél-Amerikából, Amerikából mindenhonnan tetoválókat.

És hogyha te mondjuk tetováló kedvelő vendég vagy, akkor és követsz követed ezeket az embereket, akkor látod, hogy hó, elérhető távolságban van, akkor bejelentkezek hozzá. >> Üüm, >> és akkor igazából így hozzák össze a vendégeket a művészekkel. >> És te nemzetközi szinten jegyzett tetóváló művész vagy? >> Na és akkor most jön a most jön a szerénységem, hogy hogy ilyenkor félve mondom ki, de hívogatnak. [nevetés] Igen. >> Ne ne ne ne szerénytelenkedjél, mert egyrészt egy olyan ember elől szembe, akinek halványadunctja nincs erről a piacról, de őszintén szó rettetesen érdekel, mert azt látom, hogy nem tudom, hogy ez csak az én percepcióm, mert hogy hogy egyre több tetoválás van, vagy egyre inkább ez >> ez most egyébkénterjed Igen, sajnos egyébként, mert mert egy a covid idején lehetett egy olyan nyilván bezárt minden, az emberek nem tudtak dolgozni és akkor így egyik napra másikra gondolták emberek, hogy akkor ők tetoválók lesznek és tényleg hétfő kedre tetovál álló művészként működtek >> és emiatt felhívult a piac nyilván és akkor itt már nehéz megtalálni a a sok halárus között azt akinek >> kiszámít jó tetoválóművésznek mik a mik a kritériumai >> hát ez nagyon érdekes mert én ebben nagyon nagyon házsártos vagyok szóval hogy abszolút nem onnan indul hogy tatoválj jól hanem onnan indul hogy hogyan kommunikálsz milyen ember vag az hogy egyébként a környez környezeted ahol te dolgozol azt mennyire tartod ugyanúgy fontosnak és mondjuk tisztának szó szerint mint mint amennyire a tetoválás tetoválás fontos amit kiadsz a kezed nem egy [torokköszörülés] ilyen szuterén belesétálsz és nem tudom ilyen koszos nem tudom mit tetováló tűk között bebotorkálsz >> még a szuterén oké hogyha az igényesen van megcsinálva de de nagyon sokan csak csak hadd csinálják meg és fizesk és menjen haza típusú tetoválók én egy egy-két három embert már tanítottam megtetoválni megcs Csináltam két stúdiót.

Az egyik még működik is Hamburgban, ahol nagyon sok >> Hát akkor kikerültél és kinn is maradtál. >> Kikerültem.

És akkor én igen, visszacsatolva másnap elmondtam a tévénnél, hogy megkaptam ezt az üzenetet és akkor mindenki hülyének nézett, hogy nem tudsz tetoválni, ember, most kezdted nemrégen.

És mondtam, hogy ez most én nekem egy olyan jel, amit nekem követnem kell. >> Ühüm. >> Te hiszel ezekben az ilyen jelekben?

Abszolút abszolút. >> Intuitív ember vagy. >> Igen, igen.

És fiatalon most már óvatosabb vagyok, de fiatalon abszolút még meg is volt a bátorság bennem, hogy én tényleg a annak a sorozatnak a a tetején mondtam azt, hogy köszönöm elég.

Szóval, hogy akkor ment a legjobban, akkor tényleg dübörgött itthon ez a sorozat. egyébként nagyon nagyon pozitív volt a sz nagyon kedvesek voltak a tévénnél, szóval nem nem volt elfogadták, sőt mondták, hogy ha >> ha nem nem úgy jön össze, akkor nyitva van az ajtó.

Nekem ez egyébként nem vettem hitetlenségnek a részükről, vagy hogy nem hittek bennem, hanem csak szimplán szerintem kedvesek voltak velem.

De ezek nekem olyan muníciók voltak, hogy már csak azért is megcsinálom, nem azért, hogy el kelljen visszajönni, hanem hanem hogy ezek ezeket én így beraktam a táskámba így plusz baterinek. >> Ühüm.

És akkor és akkor kimentem és és akkor onnan onnantól ez elindult minden, hogyha látták a stúdió azt a stúdiót nyilván más stúdiók is figyelték, látták, hogy ott vagyok, hogy posztolnak rólam, akkor kaptam meghívást Madridba, akkor Madridba is elmentem és akkor elkezdődt ez az egész hajci hő és végül egyébként én visszamentem fixre a csapatbó Hamburgba, ebbe a csapatba, és akkor ott éltem három évet, kettő és felett. >> Hogy szeretted Németországon? >> Gyűlöm. >> Tartad >> most ez nyilván nagyon erős.

Nagyon sokat köszönhetek annak az időszaknak.

Én igazából ott tanultam meg. >> Mit utáltál benne ennyire? >> Tőlem nagyon távol áll az egész német mentality.

Így így szemérigid nagyon nagyon.

És >> tanultál németül? >> Igen.

Hát én én a középiskolában én két nyelvű középiskolában jártam és ott a német De hát akkor a az első >> kenyér vagy zsömlevásárlásomnál jöttem rá, hogy a felső fokum semmit nem ér, mert amikor visszakérdezett az eladó, akkor így néztem, hogy úristen, mit kérdez, fogalmam nem volt.

De igen, utána persze belő az ember, hogy ott él.

Úgyhogy de éreztem, hogy nem ők nem én vagyok már úgy értem, hogy a az egész mentalitás egy picit gépmutatónak is tartom a német társadalmat nagyon a külsőségekre ad.

Nem picit ilyen lélek magyar társadalom.

Nem >> nem vagyok elragadtatva az itthoni mentalitástól, főleg manapság,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Törőcsik Dani: A bocsánatkérésnek felszabadító ereje van | A Te Kék Zónád #17”

Miről szól ez az epizód: „Törőcsik Dani: A bocsánatkérésnek felszabadító ereje van | A Te Kék Zónád #17”?

Törőcsik Dani tetoválóművész kendőzetlen őszinteséggel beszél a szakmai alázatról, a média világáról, a nőkkel szembeni inkorrektségről és a bocsánatkérés felszabadító erejéről. Szó esik az önismeretről, a múlt lezárásáról, és arról, hogyan válhatunk őszintévé önmagunkkal. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Törőcsik Dani: A bocsánatkérésnek felszabadító ereje van | A Te Kék Zónád #17”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hámori Barbara, Törőcsik Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Törőcsik Dani: A bocsánatkérésnek felszabadító ereje van | A Te Kék Zónád #17”?

Fő témái: szakmai alázat, média világa, nőkkel szembeni inkorrektség, bocsánatkérés, önismeret, múlt lezárása.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Törőcsik Dani: A bocsánatkérésnek felszabadító ereje van | A Te Kék Zónád #17”?

Megjelenés: 2026. 04. 20.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/torocsik-dani-a-bocsanatkeresnek-felszabadito-ereje-van-a-te-kek-zonad-17

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból