Cégépítők

Aki nem akar versenyezni, az nem vállalkozó - Bojár Gábor, Graphisoft

· PT2H3M43S

Összefoglaló

Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója a Cégépítők podcast vendégeként mesél vállalkozói útjukról. Kiemeli, hogy a tőzsde nem csak publicitást, hanem tőkét is jelent, és hogy a valódi vállalkozóknak versenyezniük kell. Az interjúban szó esik a kezdeti tervekről, a tudományos…

Röviden

Műsor
Cégépítők
Megjelenés
2026. 04. 08.
Hossz
2 óra 4 perc
Szereplők, említett nevek
Egerszegi Krisztián, Barazsy Ákos
Témák
vállalkozás, tőzsde, verseny, cégépítés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Bemutatkozás és a Graphisoft történetének felvezetése 07:00 – „Nálam jobbakat veszek fel” – a vezetői alapelv 13:00 – Az
  2. — Miért volt könnyebb vállalkozni a szocializmusban? 28:00 – Piackeresés és az első kudarcok tanulságai 36:00 – Marketing:
  3. — Iparági standard és miért nem elég jobbnak lenni 55:00 – Nemzetközi terjeszkedés és az amerikai piac 1:05:00 – A növeked
  4. — Tehetségek megszerzése és megtartása 1:25:00 – Verseny, piac és vállalkozói szemlélet 1:35:00 – Technológiai változások
  5. — Siker, szerencse és személyes tanulságok További információ: https://www.cegepitok.hu/2026/04/08/bojar-gabor-graphisoft/

Ebben az epizódban

Azt szokták mondani, hogy a tőzsde arra való, hogy ottan új tőkéhez jutsz, meg nagyobb publicitás, meg ilyenek, meg nagyobb biztos.

Én ezt mindig őszintén bevallom.

Rájöttem a kapitalizmus lényegére, hogy a tulajdonos abban érdekelt, hogy a lehető legjobb embereket fölvegye.

Én úgy érzem, hogy egy igazi vállalkozónak kell szeretnie a versenyt.

Ha nem akar versenyezni, az nem vállalkozó.

Soha ne azt nézd, hogy melyik a legjobb piac, hanem azt, hogy melyik az a piac, amely te lehetsz a legjobb.

A sajtót azt sztorival lehet megvenni.

A pénzzel megvásárolt publicitás az nem sokat ér.

Mi nem a pénzért dolgozunk, hanem a sikerért.

Csak hát a sikert pénzben mérik.

Akkor kell eladni, akkor kell kiszállni, amikor más már jobban tudja csinálni.

A vevőd boldogsága a te boldogságod.

A miniérennél mindig is az volt a célunk, hogy támogassuk a hazai vállalkozókat.

Ezért is indítottam el a célgépítő podcastet.

A legtöbb vendég ugyanazt mondja, nem volt sima útjuk a sikeres cégig.

Elakadásokon, hibákon és újraterávezéseken keresztül értek a csúcsra.

A káosz volt a legjobb akadály.

A cégben szét voltak szórva az adatok és információk, s nem volt egy központi irányítópult, nem volt meg a rendszer.

Így pedig nem adatok alapján döntöttek, hanem érzéstől.

Ha te is meg akarod érteni, hogy hol akadsz el a cégépítésben, akkor kérd az ingyenes minicérő cégdiagnózist a minicierem.hu/ diagnózis oldalon.

Segítünk, hogy ott fejleszd a céged, ahol valóban szükség van rá.

Ma mondhatnánk, hogy a cégépítőkben egy kis történelmi kitekintést is végrehajtunk, mert a mai vendégem mondhatjuk azt, hogy az egyik első saját termékes magánvállalkozásként induló szoftver cég, aki komoly híre lett, világszerte ismert.

És hát ennek a sztorijáról, alapításáról indult el, hogy mentek tőzsdére, hogyan mentek külföldi piacokra, Magyarország vagy nem Magyarország, vagy a világpiac, melyik lehet izgalmasabb, érdekesebb, jövedelmezőbb?

Hát és utána, hogy lett ebből felvásárlás?

Miért nem vonult teljesen vissza, és tűnt el a nem tudom én a Playboyok világába, hogy élvezze a munkája gyümölcsét, hanem miért lettek új vállalkozások, és mi fontos neki?

A karrier, a tudomány, a biznis vagy a a szoftver?

Hát erről fogunk beszélgetni mai vendégemmel, aki a grafiszoknak az alapítója, Bojár Gábor.

És halan érdekes sztorikra vagytok kíváncsiak, akkor kérlek iratkozzatok fel a cégépítők csatornáira.

Köszönöm szépen Gábor, hogy elfogadtad a meghívásomat.

Köszönöm a meghívást. >> Na hát figyelj, megkérdezhetem azt, hogy amikor annoó elindultál, ugye most azzal viccelődtünk, hogy már több mint 1000 éves a sztorid, talán hát mondhatjuk azt, hogy 77 éves a legidősebb vendége a cégépítő podcastnak, de amikor elindultál, akkor milyen jövőkép volt a te fejedben? >> Hát attól függ, hogy mit mit tekintünk indulásnak.

Mondjuk gimnázista és egyetemista koromban nem gondoltam arra, hogy én valaha vállalkozó leszek. >> Oké.

És utána mikor jött ez a >> hát akkor én még Nobeldíjas fizikus akartam lenni, tehát szerényemben soha nem voltam.

Igen, szerényben nem voltam, de azért egy kicsit szomorú lettem, amikor azért azért föl kellett fedeznem az egyetemen, hogy azért vannak nálam jobb fizikusok is.

Na most azért nem mondtam le róla.

A a az élet világított rá, hogy én tulajdonképpen vállalkozónak való vagyok inkább, mint tudósnak. nem mondtam le a tudományos karrier lehetőségéről, úgyhogy az első és egyetlen munkahelyemen kértem egy szabadikát, tehát egy éves szabadságot, hogy megcsináljam a tudományos karrieremet, elkezdjem egy PhD-vel, akkor még nem úgy hívták.

És az akkori főnököm azt mondta, hogy Gábor, te nem való vagy tudósnak.

És ezt ezt akkor én kritikának éreztem, mert azt mondta, hogy belőled hiányzik ahhoz, hogy hogy igazi tudományos eredményt elérjél, az a képesség, hogy egy valamire fókuszálj és a türelem, hogy abba mélyen belemásszál.

Te csak felületesen tudsz belemenni nagyon sok dologba.

És akkor ezt olyan nyilván kritikának éreztem, főt főleg amikor mellétette azt a szót, hogy ez ez tulajdonképpen menedzser tulajdonság.

A menedzser szó akkoriban azért negatívnak hangzott, mert az olyan olyan angol százan amerikaias.

És és hát aztán egy idő után rájöttem, hogy ez való nekem és tulajdonképpen abból jöttem rá, hogy nekem ez való, hogy a főnököm, az előbb említett főnököm igyekezett elnyomni.

Minél több eredményt értem el, annál inkább igyekezett elnyomni.

Hát ez is egy ilyen klasszikus azt mondhatjuk, hogy hogy nem biztos, hogy jó fajta menedzserulajdonság, ugye, hogy magának akarni. >> Pontosan pontosan.

És akkor és akkor nem értettem először baromira mérges voltam ezér rá.

Hát azért jobb voltam a többieknél, főleg abban voltam jó egyébként, hogy kitaláljunk.

Szoftvert is tudtam írni, de hogy mire írjuk a szoftvert, és az az abban voltam jobb, hogy milyen szoftvert írjunk, és hogy az az jó legyen azoknak, akik használni fogják.

Mondjuk meghaladtad a korodat, ha így nézzük, hogy megelőzted a korodat, mert üzetigényre fejlesztettél, nem csak arra, hogy legyen valami szakom például azt arra jöttem rá, hogy a geofizikusoknak, akiknek dolgoztunk, azoknak mennyivel jobb, hogy egy ilyen pici olcsó számítógépen fut a szoftver, amivel ki lehet menni a terepre?

Tehát mi az az első szoftverünket, amit geofizikusok használták, azt egy olyan gépre csináltuk, ami 2000 lépést, de hogyis 100 lépést tudott.

A 2000 az később 100 lépést tudott, tehát a nem kilb 100 byt.

Nem, annál azért 100 rekesztet nagyon picik mai lértékekben ilyen posz elmondani >> viszont az ott volt náluk és kint a terepen amikor mértek azzal meg lehetett csinálni mondjuk a a szokásos feldolgozásnak olyan 60-70%-át, tehát egészet nem ahhoz nagyobb gép kellett, de hogy a kezükben volt kinn a terepen, az nekik sokkal többet ért, mint hogy mit csinálunk a számítóközpontban.

Úgyhogy az, hogy mitől függ a vevőm sikere, azt talán jobban ismertem föl, mint a főnököm, akinek ez a dolga lett volna, úgyhogy valószínűleg ezért volt rám, hogy úgy mondjam, irigy, nevezzük így. >> És akkor ekkor lett ez a vállalkozói gondolat hogy >> igen, még egy még egy logikai szám hiányzik.

Szóval akkor rájöttem arra, hogy hogy hát tulajdonképpen miért ilyen miért nyom el engem? és rájöttem, hogy tulajdonképpen érthető.

Hát neki nincs mása, mint a mint az állása, a beosztása.

Na most, hogyha én nála netán pont ilyesmiben menedzser jellegű dolgokban jobb vagyok, akkor ez az állására veszély.

Ühüm. >> Na most hát hogyha hogyha valakinek csak az állása van, persze, hogy féltik.

Tehát ezért nem kell ráharagudnom, de ez a felismerés vezetett arra, hogy rájöjek, hogy a kapitalizmus miért működik jobban, mert ott vannak magántulajdonosok, akik a tulajdont nem vesztik el, hogyha az általa fölvett kolléga az ne tájabb náluk, mert az attól még neki fog dolgozni.

Úgyhogy, úgyhogy így rájöttem a kapitalizmus lényegére, hogy a tulajdonos abban érdekelt, hogy a lehető legjobb embereket fölvegye.

A úgynevett szocialista tervgazdaságban meg nem volt tulajdonos.

Tehát nincs olyan döntéshozó ember, aki érdekelt abban, hogy esetleg magánál jobbakat is helyzetbe hozzon. >> És egyébként ha megnézed mondjuk, hogy abban az időben, vagy a mai időben, mert ez a klasszikus ilyen menedzser betegség, amit most mondasz, hogy elnyomja meg, hogy ne legyen jobb mellette, hogy ő akar ott az első lenni, ez ma is jellemző.

Az, hogy ma is ez létezik a magánt a kapitalizmusban is, a magántulajdon alapuló vállalkozásokban is létezik, de ott nem alapszabály. >> Ühüm. >> Ott azért létezhetnek olyan tulajdonosok, akik ezen túllépnek, és azt mondják, hogy ha nálam ez a pasi jobb, hát nekem fog dolgozni, akkor átadom neki a vezetést, mert ő nekem jól fogja csinálni.

Létezik ilyen, és ezért működik jobban, mert ezek a cégek sikeresebbek.

Az egyik nagy alaposságot el is mondtad, hogy előbb-utóbb mindenki a saját cége növekedésének a korlátja lesz, és azt valaki felismeri, jobbat tulajdonos.

Na de ha tulajdonos, akkor érdekelt abban, hogy felismerje.

Ha nem tulajdonos, akkor nem érdekelt abban.

Hát azért az érdekünket követjük.

És akkor innen jött az az állam, hogy jaj de jó lenne, ha lenne egy saját cégem, mert akkor nekem azzal az lesz az álmom, hogy fölvegyek nálam tehetségesebbeket és helyzetbe hozzam őket.

Na és amikor megvolt az, hogy saját cég nálad jobbakat vegyél fel, ott volt-e már bármi olyan jövőkép a szemed előtt, ami ott lebegett, hogy na mit szeretnél elérni ezzel az egész vállalkozósdival? >> Nagy sikert, de hogy milyen terméket fog, tehát azt szokták mondani, hogy vállalkozó úgy indul, hogy van egy ötlete, és akkor azt megvalósítja, szó sincs róla, semmiféle ötletem nem volt.

Fogalmam se volt, hogy mit fogunk majd csinálni, majd együtt kitaláljuk.

Nekem csak annyi volt az ötletem, hogy fölvegyek nálam jobbakat.

És programozókat viszonylag könnyen sikerült fölvenni nálam jobbakat.

Nem voltam rossz, de de azért föl tudtam venni annakat nálam.

Akkor én csak az üzlettel kezdtem foglalkozni, az eladással.

Aztán amikor eladó embert is láttam, hogy ez nálam jobban tud eladni, akkor azt is átengedtem neki.

Amikor pénzügyi embert láttam, aki nálam jobban átlátja a pénzügyiket, azt is átengedtem neki.

És akkor jó darabig tulajdonképpen a ez a három fő területe van, mondjuk egy vállalkozás, egy szoftver vállalkozásnak, hogy a fejlesztés, a sales, a marketing és a és a pénzügyek.

Amikor mindegyik területre találtam nálam jobbakat, akkor egy megmondom a pénzügyre volt a legnehezebb, mert ahhoz ahhoz ahhoz értettem. >> Igen.

Igen. >> De de ott is annak örültem, hogyha sikerült nálam jobbat fölvenni, akkor akkor én voltam a főnök.

És amikor eljutott a cég arra a szintre, hogy már főnököt is láttam, hogy ebben a méretben már van, aki főnökként is jobb tud nálam lenni, akkor azt adtam át boldogan.

Úgyhogy ez végigment a cég életén, hogy én mindig kerestem a nálam jobbakat és azokat igyekeztem helyzetbe hozni.

Ez egy nagyon jó alapvetés egyébként, mert innentől kezdve soha nem fogsz beragadni te semmilyen szinten a a cégbe.

Na de mikor is kezdted a te vállalkozást? >> 81-ben.

Tulajdonképpen az állom 80-ban kezdődött, tehát 79-ben volt ez a felismerés, amikor a akkor kezdtem el előálmodozni, mondjuk inkább már 80-ban.

És akkor annyira annyira szerettem volna saját céget.

Hát az akkor egy álom volt, az lehetetlen volt.

De voltunk egy úton feleségemmel Amerikában.

Az volt az első út, amikor privátként, tehát turistaútlevéllel vagy meghívóútlevéllel ki lehetett menni.

Igen, turistaútlevéllel ki lehetett menni Amerikába, New Yorkba és onnan a repülőgépen hazafelé jövett.

Olvastam már Varsón keresztül jöttünk.

Az egyébként nagyon érdekes volt a sztori, mert Varsóban ugye volt egy négy-öt órás átszállási időnk, és és azalatt gondoltuk, hogy van egy kis időnk, bem megyünk, megnézzük a óvárost, és beültünk egy taxiba, könnyen kaptunk taxit. dollár ott három dollárért mentünk be.

Szóval a dollár ott nagyon sokat ért dollár Isten volt dollár volt. >> De amikor vissza akartunk menni a repülőtérre, akkor ott volt egy csomó taxi, és mondták, hogy nyert, nyert.

No ne nem tudom, hogy utólag végül kiderült, hogy strike van.

A szocialista világrendszer első szájkja.

Annak történelmi eseménynek tanúi voltunk. 1980 júniusáról beszélek.

Nem tudtuk, hogy mi van itt, és strike mondom, úristen, hát itt akkor valami valami fantasztikus dolog történik.

Aztán találtunk 20 dollárér strike törőt, úgyhogy azért haza tudtunk jönni.

De de a repülőgépen viszont elolvastam, egy kezembe került egy magyar újság, ott már malév gépen már volt magyar újság, és volt benne egy cikk, hogy maszek matematikusok.

És akkor volt benne egy sztori arról, hogy három programozó összeállt és csinált egy magáncéget.

Hát mondom, lehet már magáncéget csinálni?

És akkor fölhívtam egy nagyon közeli barátomat, Kálmá Jánost, aki ügyvéd, és megkérdeztem tőle te ezt olvastam az újságban, mi ez?

Ő is megnézte, aztán neki voltak felső kapcsolatai, megkérdezte, ez egy PT volt akkor polgárjogi Társaságot alapított ez a három kolléga. >> Ő is hallottam még azt, hogy >> PT, ebből lett később GMK, de akkor még PT-nek hívták, mert a polgárúi társaság, mint társ mint forma az létezett.

Tulképpen társasházakra találták ki. ahol ott közös tulajdon van.

És azzal tesztelték az első magánvállalkozási formát.

Kám János barátom utánanézett és utána fölhív.

Csináld ezt komolyan gondolják.

És akkor megcsinálta nekem a első PT-t.

Lehet, hogy már 81 volt addigra.

Nem, nem emlékszem pontosan. >> Innentől kezdve garantált, hogy az egyik első szoftveres cég vagy Magyarországon. >> Nem, mert volt egy másik.

Ez a három, aki akit olvastam.

Igen, de azok nem csináltak saját terméket.

Mi meg saját terméket csináltunk, azok bérmunkában dolgoztak egyébként. >> Mi is bérmunkáb bérmunkával kezdtük, tehát egyes cégek megbízására valamilyen nekik való szoftvert csináltunk.

Aztán aztán később alakult úgy, hogy na most pontosan, hogy ezen ezen bukott meg az első vállalkozásom.

Lehetőség nyílt arra, hogy hogy olyat csináljunk, aminek nagyon nem volt biztos, hogy meg lehet csinálni. nem fizettek előre, nem is kaptunk megbízást se.

Ez a paksi atomerőműhöz a csőhálózatoknak a háromdimziós modellezése egy kis asztali kalkulátoron.

Na most ez egyáltalán nem volt biztos, hogy ezt egyáltalán valaki meg tudja csinálni, csak akkor az volt az érzésem, hogy ha ezt mi meg tudjuk csinálni, akkor megfogtuk az Isten lábát, hogy a első magyar atomerőműnek a nagyon bonyolult csőhálózatát mi fogjuk számítógépen modellezni.

Hát olyan számítógépekhez nem jutottunk, ami egyet nyugaton csináltak ilyesmit.

Már mi egy 64 kb-os asztali kalkulátoron csináltuk.

Az már azért nagyobb volt annál, mint amit a geofizikusoknak a zsebkalkulátoron csináltam, de már volt gyakorlatunk abban, hogy hogy lehet nagyon pici gépen viszonylag bonyoló dolgokat…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Aki nem akar versenyezni, az nem vállalkozó - Bojár Gábor, Graphisoft”

Miről szól ez az epizód: „Aki nem akar versenyezni, az nem vállalkozó - Bojár Gábor, Graphisoft”?

Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója a Cégépítők podcast vendégeként mesél vállalkozói útjukról. Kiemeli, hogy a tőzsde nem csak publicitást, hanem tőkét is jelent, és hogy a valódi vállalkozóknak versenyezniük kell. Az interjúban szó esik a kezdeti tervekről, a tudományos… Az epizód a Cégépítők című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Aki nem akar versenyezni, az nem vállalkozó - Bojár Gábor, Graphisoft”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Egerszegi Krisztián, Barazsy Ákos.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Aki nem akar versenyezni, az nem vállalkozó - Bojár Gábor, Graphisoft”?

Fő témái: vállalkozás, tőzsde, verseny, cégépítés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Aki nem akar versenyezni, az nem vállalkozó - Bojár Gábor, Graphisoft”?

Megjelenés: 2026. 04. 08.. Hossz: 2 óra 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/cegepitok/aki-nem-akar-versenyezni-az-nem-vallalkozo-bojar-gabor-graphisoft

Több epizód a Cégépítők-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból