Záborszky Péter Podcast

Csanády István, Shapr3D - "Ha pár év múlva besétálsz egy szobába, 2-3 tárgyat Shapr-ben terveztek"

· PT2H4M33S

Összefoglaló

Csanády István, a Shapr3D alapítója, mesél cége történetéről, ambícióiról, a CAD szoftver jelenlegi és jövőbeli szerepéről a tervezésben. Szó esik az Apple Vision Pro-ról, mint jövőbeni platformról és a mesterséges intelligencia hatásairól is.

Röviden

Műsor
Záborszky Péter Podcast
Megjelenés
2025. 02. 26.
Hossz
2 óra 5 perc
Szereplők, említett nevek
Csanády István, Záborszky Péter
Témák
cad szoftver, mesterséges intelligencia, apple vision pro
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Bemutatkozás 1:53 Shapr Alapítási Sztori 11:13 Shapr ambíciói 15:03 LogMeIn Időszak 18:57 iPad Pro Megjelenése 33:13 3 H
  2. — Enterprise Sales 56:09 Innovator’s Dilemma - Betörés meglevő piacra 1:05:53 Két hetente új feature release 1:10:33 Fejle
  3. — Két első ügyfél 1:20:50 Apple Vision Pro App 1:29:46 AI - LLM hatása a Shapr-re 1:38:04 István hogy látja magát? 1:44:58
  4. — Hosszú távú tervek 1:56:07 Komplexitás vs Egyszerű UX 2:00:10 Céges kultúra mindent átitat Ez a Záborszky Péter Podcast,

Ebben az epizódban

És akkor 10-20 év múlva hol lesz a Shapr?

Hát én azt gondolom, hogy reméljük, hogy megnövelte a globális GDP-t egy százalékkal.

Abban reménykedem, abban az irányban dolgozunk, hogy ebből tényleg legyen egy ilyen iparága definiáló cég.

Szerintem már egyébként 5 év múlva el tudunk odaérni.

Most nagyon olyan érzésű, hogy tényleg ennek a kapujában vagyunk.

Azt is gondolom, hogy ha sikeresek vagyunk, az az, hogy 10 év múlva vesítelsz egy szobába bárhol a világon, és kéne találnod 2-3 olyan tárgyat ebben a szobában, amit Shapr-be terveztek.

És szerintem ettől sem vagyunk annyira messze.

Egész közel vagyunk hozzá, és a következő három-négy évben ezt nem lehet, hogy el is érjünk.

A következő podcast vendégem Csanádi István, a Shapr-nek az alapítója.

A Shapr egy CAD tervező szoftver, ami már elképesztő sikereket értelezen a piacon, de egy nagyon ambiciózus emberről és cégről van szó, szerintem a következő 5-10 évben. hihetetlen méretekre fog nőni ez a cég.

Már kaptak egy Apple Design Awards díjat, ami egy nagyon nagy elismerés, és nem sok magyar cég mondhatja el magáról, hogy rajta volt egy Apple Keynote-on, és bemutatták őket egy Apple Keynote prezentáción, ezt is elérte már a Shapr.

István elmesélte a podcastban az egész történetét a Shaprnek, hogy mennyire kemény volt az első négy-öt év, ahol szinte semmilyen sikerük se volt ezzel az egésszel.

Beszéltünk az Apple Vision Pro-ról, ami a Shapr-nek egy nagyon ígéretes use case.

Beszéltünk az AI-ról, meg nagyon sok más témát érintettünk.

Egy nagyon jó podcast lett belőle, szerintem mindenképp hallgassátok végig.

Ez az Áborszki Péter podcast, amivel szeretnék minél több embert inspirálni, hogy vállalkozás startupot kezdjen, vagy szeretnék inspiráló történeteket összehozni meglevő vállalkozóknak.

Ha érdekel ez a témakör, mindenképpen kövess be.

Úgyhogy, hölgyeim és uraim, bemutatom Csanádi Istvánt.

Hogy kezdődött ez az egész történet?

Talán gyerekkoromban egyébként.

Ez egy gyakran felmérő kérdés, hogy miért építünk mi Kedet.

Mert ez egy elég nis market, amit nem nagyon...

Nem szuper szexi abban az életelemben, hogy elég...

Eléggé stagnál, nem nagyon történt semmi a 90-es évek óta.

Gyakorlatilag a piacvezető termék a high-end marketen, tehát mondjuk a tőleg enterprise széleknél, ez kettő piacvezető termék van, ez a Siemens NX, az egyik, a másik a Dassault Systems Katia.

A Dassault Systems Katia körülbelül az a fele a high-end marketnek, és akkor ez a termék, ez 1976-ban adták ki az első verzióját, és azóta ez a... ott a piacvezető csomó szegmensben, szóval egészen elképesztő.

Milyen gépen működött akkor, vagy azt mire átlesz?

Hát akkor még ilyen mainframe számítógépjeken, ugye aztán csomó minden történt, ugye nyilván most már desktop gépjeken futnak, meg workstationokon, de azért a 90 évek vége óta, az az igazság, hogy a 2000-es évek közepe óta, hát nem nagyon sok minden történt.

Tehát 20-30 éve tényleg egy ilyen baromi stagnáló piacról beszélünk, ami a 90-es évek végére kialakult, az van most kb.

És nagyon sokan próbálták ezt az iparákat így... megpiszkálni jobbról-balról, megépíteni új termékeket, de tényleg mindenki elbukott ebbe, annak ellenére, hogy tényleg csomó olyan cég volt, ami sok százmillió dollár tőkét bevont, nekifutottak, hogy akkor most tényleg újraírják itt ennek az iparágnak a törvényeit, és mindenki elbukott, és akkor mi igazából, amikor 2015-ben ezt a céget elindítottuk, vagy akkor még egyedül voltam, akkor igazából nagyon-nagyon sokat gondolkoztunk rajta, hogy miért buktak el ezek a cégek, és igazából azt láttuk, hogy két nagy probléma van, amit meg kéne tudnunk valagy oldani.

Az egyik, hogy van egy ilyen termékfejlesztési probléma, hogy iszonyatosan nehéz még egy alapszintű, belépőszintű CAD rendszert is megépíteni nulláról.

Ez körülbelül egy ilyen, szerintem, hogyha tényleg semmit nem hibázol, tökéletes az execution, baromi gyorsan visz előre, még akkor is azt gondolom, hogy ez szerintem egy ilyen 7-10 év kötőkörülbelül, amíg egy ilyen belépőszínű terméket van, és akkor ez még nem feltétlenül egy differenciált szuper termék, hanem ez akkor van valamit.

Ezzel van egy ilyen nagyon-nagyon magas belépési küszöb, ugye a termékfejlesztési oldalon, és akkor van a sales marketing oldalon is egy enégy nagy probléma, hogy nem nagyon szeretnek a nagy cégek kedet váltani, elégedős a... a loként, tehát az, ahogy a hagyományos cégek azokben tudják tartani az ügyfeleiket így a saját ökoszisztémájukban.

Annak ellenére, hogy egyébként ezek iszonyatosan drága termékek, tehát mondjuk egy enterprise cég, mondjuk egy Mercedes, vagy mondjuk egy BMW, az mondjuk tényleg évente ilyen... körülbelül per felhasználó fizet ilyen 15 ezer dollár pluszt azért, hogy ezeket a termékeket használja.

Tehát, hogy iszonyatosan nehéz igazából ezt eladni, ezt a terméket.

Arra vannak betanítva az emberek, abban van minden munkájuk eddig.

Igen, ez egyik, hogy egyrészt nehéz őket így betanítani, meg a megszokás, másrészt pedig ott van egy rengeteg-rengeteg meglévő adat, ami iszonyatosan fontos és értékes adat, merüljöhetet. az a gyártási tervezési dokumentáció gyakorlatilag, tehát hogyha ott valami félremegy, az nagyon-nagyon nagy problémákat okozhat.

És azt, hogy hogyan viszed át egy ilyen új rendszerbe, szóval rengeteg problém van tényleg, és akkor erre próbáltuk meg így kitalálni, hogy akkor ez hogyan lesz ebből egy, hogyan lehetne tanulni ezekből az elbukott cégekből.

És igazából az egyik ilyen nagy ilyen, nem tudom, szerintem ilyen meglepő módon jól bejött ilyen insightunk az az volt annó, hogy az, hogy mi most majd akkor építünk desktopon egy új kedet, az nem nagyon fog működni, mert nem tudjuk magunkat differenciálni.

És ugye egy termékfejlesztésnél, amikor le akarsz cserélni valami régi terméket egy újra, akkor az egyetlen dolog, ami először számít, az az, hogy mennyire vagy differenciált.

Tehát az, hogy ugyanazt adod, csak rosszabbul, bénábban, kisebbet, az ugye, azzal nem tudsz eladni egy terméket.

Azzal tudsz eladni egy terméket, hogy akkor is, hogyha nem tudod feltéteni ugyanazt, mint amit le akarsz cserélni, bizonyos dolgokat viszont sokkal-sokkal jobban tudsz, vagy csak te tudsz.

Erre mondják a nagyokosok, hogyha mondjuk tízszer jobb vagy valami ilyenben, akkor talán be tudsz törni a piacra, de hogy sokkal jobban.

Tehát és akkor ezen nagyon sokat gondolkoztam, hogy nekem mi lehet ez.

És akkor gyakorlatilag az ilyen alapítói gondolat annól a cég mögött az volt, hogy 2015-ben, mert ugye így voltak, igazából 2013-ban már megszületett az első sor. kódja a Shapr-nek egyébként.

Még annól ezt én egy ilyen hobbi projektként kezdtem el, mert az előző munkáimán dolgoztam, a LogMean-nél, most már ugye GoTo, meg most megint LogMean, minden héten valami más nem van, és akkor a LogMean-nél dolgoztam, és akkor ezt így a szabad időmben csinálgattam, így ilyen pet projektként, hogy eleinte tényleg csak annyit csináltam, hogy volt egy ilyen nyílt forráskódú geometriai lib, amit lefordítottam iPad-re, és akkor, szóval ugye, Open Cascade, és akkor arra építgettem protókat.

És miért érdekelt téged ennyire ez a piac?

Na, ezért kell visszamenni igazából egészen a gyerekkoromban, aztán egy kicsit átúsultam ezt a részt, de igazából ez nagyon érdekes, tehát nekem mindig az az érzésem van, amikor ezt valaki megkérdezi, mintha engem egész életem, így valahogy erre nem tudom, így treníroztak volna, vagy készítettek föl, hogy én ezt a céget csináljam.

Tehát nem nagyon volt nagyon más opcióm.

Én hat évesen kezdtem el programozni, a bátyám Ő szoftverfejlesztő akart lenni, ez 90-es évek ugye, és akkor tőle így tanulgattam, kicsim, vagy így őnek így a segítségével így tanulgattam a Commodore 64-ön programozgatni, és aztán képzeled, nem lett szoftverfejlesztő azért, mert a 90-es évek végén azt mondták neki, hogy sajnos, mert túl sok szoftverfejlesztő van, nem kies szoftverfejlesztő, legyél építész, úgyhogy építész lehet, de nagyon roppant sikeres építész, egyébként nagyon ügyes, nagyon. nem lassz dolgokat csinálok, de hogy ezért nem lett szoftverfejlesztő.

Neki bejött, de hogy az biztos, hogy retrospektíven ez egy megkérdőjelezhető döntés volt.

És akkor aztán utána meg, miután építész lett, akkor meg úgy hívják már keresztbe egy kerezet csomót, és ellensúly anyai ága, mi egy ilyen építészfamília vagyunk, mindenki építész volt, ugye anyám, anyám, ágám, apám, a gyermek mindenki megmeret, meg. katona egyébként főleg.

Így amikor hétvégén így bátyám így számítógépezett, akkor vagy kvékeztünk, vagy kedeztünk, és akkor én a kettőt néztem.

És akkor megtanultam kicsit kedezni, és akkor tényleg így 3D modellezgettem, így 3D grafikával foglalkoztam, mert soha nem is annyira keddel, de ez volt egy ilyen, tehát tizenpár éve sem volt ilyen hobbi, mondjuk, ha 3D modelleztem.

És akkor igazából ez a két dolog így valahogy így megmaradt, meg ez úgy mindig érdekelt, így a 3D-nek a világa, meg a szoftverfejlesztés.

És aztán amikor egyetemre mentem, akkor nagyon-nagyon gondolkoztam, hogy mit akarok csinálni.

Én alapjában, mert nem volt ilyen erős vágy, hogy akkor ez legyen egy foglalkozás, tehát inkább tudományal akartam foglalkozni kutatással.

És aztán utána, amikor végeztem az egyetemem, akkor így gondolkoztam, hogy akkor most PhD-zek esetleg, volt csomó tökéletes ilyen fizikai téma, hogy ilyen-olyan szimulációkat lehetett volna.

Na, mindjárt nagyon izgalmas dolgok voltak, és akkor végül így megnéztem, hogy hogy néz ki mondjuk egy, ez hogy néz neki, és arra jutottam, hogy ez nem feltétlenül nekem való, ennek több okom van, az egyik az, hogy nem feltétlenül szeretnék mondjuk éhen halni, amit azért viszonylag könnyű megtenni, hogyha az ember mondjuk PhD-zik, és az anyagi körülmények nem voltak igazán mozóak.

A másik pedig igazából az az volt, hogy... szerettem volna valami olyasmivel foglalkozni, aminek kicsit közvetlenebb hatása van talán a világra, és nem, és talán rövidebb a feedback cycle-al kapcsolatban, hogy ez hasznos, amit csináltam.

És akkor igazából így a CAD-be találtam meg én azt, ami így valahogy így egyesíti ezt a kettőt, hogy egyrésztről így van egy ilyen kvázi tudományos része, mert hogy ugye ez nem egy klasszikus szoftverfejlesztés abban az értelemben, hogy ez nem 8 JavaScript framework-öt kötsz össze és beraksz mögé egy adatbázist, hanem itt tényleg ez a klasszikus computational science problémák jönnek elő, tényleg hardcore geometria, meg ez a klasszikus szoftverfejlesztés irizielben, aminek van egy ilyen eredélyi erős tudalmas kutatás jellegje.

Ez nagyon-nagyon megfogott benne.

A másik pedig az az, hogy iszonyatosan nagy lehet az impactja egy ilyen cégnek.

Ugye a világ a A globális GDP-nek a 16%-a az gyártásban van.

Tehát gyártásból jön, manufacturing iparákból jön, 16%- is.

Ugye az összes ilyen cég, az összes gyártásból dolgozó cég, az mindig ilyen 20-30 éves szoftveren fut gyakorlatilag.

És akkor itt az a tézisünk, hogy gyakorlatilag az, hogy nem tűnik lehetetlennek, hogyha jobb szoftvert adunk ezeknek a cégnek, akkor nem tűnik lehetetlennek, hogy 6%-kal mondjuk megnöveljük, legalább 6%-kal megnöveljük a hatékonyságukat. ezeknek a cégeknek.

Ha el tudjuk érni, hogy a világ GDP-nek a 16%-át 6%-kal megnöveljük, az azt mondja, hogy globálisan van egy 1% pontos GDP impact-unk.

És az az igazság, hogy ezt tök komolyan gondoljuk, hogy szerintünk ezt el lehet érni.

Ez nem egy elérhetetlen gólsz, hanem még akár többet is el lehet érni, és azt is gondolom egyébként, hogy ezt néhány... száz emberrel egyébként meg lehet építeni azt a terméket, amit tényleg ezeket a cégeket úgy általában 6%-kal hatékonyabbá teszik.

Hát mert akkor lesz 1%-kal nagyobb a globális GDP, ugye?

Tehát ez már szabad szemmel látható.

Tehát egy globális 1% pontos GDP növekedés, az már szabad szemmel egy abszolút látható eredmény, és én ezt tényleg azt gondolom, hogy egyébként ide abszolút el lehet érni.

Szóval összeér benne az, hogy így tényleg ez egy elég ambiciózus projekt, tényleg globális hatása lehet, ha sikerül, mert nem triviális oda elérni, hogy sikerüljön, de hogyha sikerül, akkor elképesztően nagy hatása lehet, és megvan benne az, hogy közvetlen hatásunk van a világra, customerekkel lehet beszélgetni, tényleg látjuk azt, hogy mire használják, hogyan használják a terméket.

Ez egy nagyon jó érzés, azt gondolom.

Aki jól keveszen ki a szavai, valami mély fizikát, vagy valami ilyesmit tanultál, vagy mit tanultál egyetemen?

Igen, hát én szóférfejlesztőnek tanultam, de én a, hát nagyon dilemmász, annól, amikor érettségiztem, én nagyon-nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy hova menjek, maximális pontszámom volt annól érettségén, és mehettem volna bárhova, és aztán végül én úgy döntöttem, hogy a Pázmányra megyek, és azért mentem a Pázmányra, mert hogy a tanú volt egy ilyen, vagy még mindig van egy ilyen, amint nevezett ilyen molekulális bionika szak, ami nekem nagyon... izgalmasnak tűnt, hogy az informatikának meg a biológiának a meccetét próbálják meg valahogy tanítani, vagy közös pontjait, amit baromi izgalmasan hangzik, de aztán ugye a második neurobiológia előadás után rájöttem, hogy én ezt biztos engem nem érdekel, tehát az engem úgy kicsit úgy traumatizált, és akkor üdvendetem, hogy akkor maradunk a szoftverfejlesztésnél, és a Pathway-nél egyébként nagyon sok mindent nagyon megteninte gazgalom többek között. tehát például az elméleti alapokat, tehát tényleg baromi jó, a matematikai, fizikai alapokat baromi jól lerakják, és volt egy nagyon szuper professzorom, úgyhogy Csurgai Árpád, ő egy fizika professzor volt, és a kezé alatt ott fizikai szimulációkkal foglalkoztam igazából.

Kvantummechanikai szimulációkat írtam GPU-ra, ami nagyon-nagyon izgalmas volt.

Annól, mert akkor, ez volt nem tudom, 2008-2009 körül, ugye akkor még ez a... úgynevezett GPGPU-t, ez a General Purpose GPU Computing, tehát az, amikor egy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Shapr3D
  • Apple

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Csanády István, Shapr3D - "Ha pár év múlva besétálsz egy szobába, 2-3 tárgyat Shapr-ben terveztek"”

Miről szól ez az epizód: „Csanády István, Shapr3D - "Ha pár év múlva besétálsz egy szobába, 2-3 tárgyat Shapr-ben terveztek"”?

Csanády István, a Shapr3D alapítója, mesél cége történetéről, ambícióiról, a CAD szoftver jelenlegi és jövőbeli szerepéről a tervezésben. Szó esik az Apple Vision Pro-ról, mint jövőbeni platformról és a mesterséges intelligencia hatásairól is. Az epizód a Záborszky Péter Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Csanády István, Shapr3D - "Ha pár év múlva besétálsz egy szobába, 2-3 tárgyat Shapr-ben terveztek"”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csanády István, Záborszky Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Csanády István, Shapr3D - "Ha pár év múlva besétálsz egy szobába, 2-3 tárgyat Shapr-ben terveztek"”?

Fő témái: cad szoftver, mesterséges intelligencia, apple vision pro.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Csanády István, Shapr3D - "Ha pár év múlva besétálsz egy szobába, 2-3 tárgyat Shapr-ben terveztek"”?

Megjelenés: 2025. 02. 26.. Hossz: 2 óra 5 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/zaborszky-peter-podcast/csanady-istvan-shapr3d-ha-par-ev-mulva-besetalsz-egy-szobaba-2-3-targyat-shapr-b-52260489

Több epizód a Záborszky Péter Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból