Cégjogi Percek

NAV ellenőrzés: fiktív számla, felszámolás és a cégvezető felelőssége

· PT24M23S

Összefoglaló

A Cégjogi Percek podcast e heti epizódjában Szentes Vidor, a Keller & Szentes Könyvelőiroda ügyvezetője és tulajdonosa a NAV-eljárásokról és azok gyakorlati kockázatairól beszél. Kitérnek a jogkövetési és adóvizsgálat különbségeire, a fiktív számlák és ügyletek megállapításának…

Röviden

Műsor
Cégjogi Percek
Megjelenés
2026. 05. 26.
Hossz
24 perc
Témák
nav ellenőrzés, fiktív számla, felszámolás, cégvezetői felelősség, adóvizsgálat
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Köszöntöm a nézőinket a Cégjogi Percek Podcast következő epizódjában.

A mai alkalommal egy visszatérő vendéget látunk itt a stúdióban, Szentes Vidor személyében.

Köszöntelek újra itt. >> Szia Adrián!

Arra gondoltam, hogy a mai napon beszélgethetnénk egy olyan témáról, amiben már egy korábbi adásban egy picikét belekezdtünk.

Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben is több közös ügyünk volt ehhez kapcsolódóan.

Ez pedig nem más, mint az adóvizsgálatok, a cégeket érintő adóvizsgálatok és az ahhoz kapcsolódó eljárások, aminek azért egy idő után van vagy lehet már jogi vonzata is.

Neked mi a tapasztalatod az utóbbi idők adóvizsgálatával kapcsolatban?

Egy picit segíts nekem képbe helyezni a nézőinket, hogy hogyan indul egy ilyen vizsgálat.

Igen, amit én az utóbbi jó pár évben észrevettem, hogy egyre célzottabban, egyre tudatosabban megy az adóhivatal, és egyre nagyobb eséllyel állapít meg adót.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ugye a NAV adatszolgáltatás, NAV online adatszolgáltatás bevezetése óta, ugye ez fokozastosan történt meg 2019. júli 1 óta attól az időponttól gyakorlatilag minden egyes számlát be kell küldeni az adóhivatal felé.

Ezáltal a NAV egy teljes láncolatot gyakorlatilag meg tud nézni. és az adóhatóságnál olyan kiválasztási kritériumok vannak, illetve sikerült olyanokat beágyazniuk a saját rendszerükbe, ami egyre nagyobb valószínűséggel fog olyan adózókat kiválasztani vizsgálatra, akiknek lesz lehetőség arra, hogy az adóhatósági oldalról valamilyen jogsértést megállapítsanak.

Ilyen lehet például az, hogyha egy adózó alvá lakozójánál sem ember nincs a tevékenység elvégzéséhez, sem pedig tárgyi eszköz nem ár rendelkezésére.

Ebben az esetben az adóhatóság azt tudja mondani, hogy fiktívnek nyilvánítja az ügyletet amiatt, mert a személy és tárgyi feltételek nem álltak az alvállalkozó rendelkezésére. >> Na de az alvállalkozó meg igénybe vehet további alvállalkozót.

Ilyenkor jön be az, hogy az adóhatóság a teljes láncolatot látja, és ha látja, hogy a láncolat végén valahol az áfa nem kerül be a költségvetésbe, tehát nem lesz a költségvetés része, ezeknél van lehetősége arra, hogy végignézze az egész láncolatot, és megnézze azt, hogy hol van az a pont, amikor már az ügylet valós lehetett, vagy nem lehetett valós, és ott fogja tudni megállapítani azt, hogy hogy kinél állapítja meg az adóhiányt.

És nyilván az is szempont, hogy ki az, aki meg tudja fizetni. céghálózatban nem mindegy, hogy én most megállapítom hat cégnél, de ha abból a végső haszonhúzó az, aki meg tudja fizetni, akkor nyilván ott is meg fogja állapítani még akkor is, ha adózó bizonyít bizonyítani tudja azt, hogy a munkák el lettek végezve.

Igen, én is nagyon sok olyan ügyet láttam az utóbbi egy másfél évben, amit te említesz, hogy egy láncolatot próbált meg az adóhatóság felderíteni, viszont több olyan eset is volt, ahol volt egy megrendelő, majd annak volt egy alvállalkozója.

Idáig még nem is lett volna nagy probléma, mert mondjuk tételezzük fel, hogy a megrendelő az ügyfelem, hadd beszéljek róla így.

Az ügyfelem megbízott valakit, hogy végezzen el neki egy tevékenységet.

Az a valaki meg kiszervezte alvállalkozóknak, vagy még az is tovább szervezte.

Tehát van egy három-négy fokozatú láncolat, és számos olyan eset volt, hogy a láncolat utolsó tagja nem fizette be az adót, akár legyen az TB járulék, akár legyen az Áfa.

Ö, és ezért az én ügyfelemet, aki a csúcsán állt ennek a hálózatnak, marasztalták el, annak ellenére, hogy ő az ő részére ténylegesen elvégezték a munkát, és őnek nem volt arra ráhatása, hogy az ő alvállalkozója kivel végezteti el, az befizeti-e az adót, vagy sem.

És ugye egy ilyen eljárás úgy végződik jogi, vagy úgy megy végig jogi szempontból, hogy készül egy jegyzőkönyv a vizsgálat végén, amire még észrevételeket tehet az adózó, majd azt követi a NAV által kiadott elsőfokú határozat, hogyha az ellenfellebbezést nyújtunk be, akkor lesz egy másodfokú határozat, ami jogerőssé válik.

És hogyha ezzel még mindig nem ért egyet a az ügyfél, akkor mehetünk a bíróságra.

Számos olyan eset volt, amit láttam az utóbbi időszakban, hogy ezekben a jegyzőkönyvekben, amivel lezárták a vizsgálatot, az ügyfélnek a terhére ródták azt, hogy a három-négy láncolattal lentebbi cég nem fizetett be adót, és ezért nem valósult meg a gazdasági esemény, vagy nem az ügyfelem és az ő alvállalkozója között valósult meg.

Ebben tudsz egy picit segíteni, hogy te erről így mit látsz, vagy vagy mi a tapasztalatod ezzel kapcsolatban? >> Minden esetben jogkövető eljárással szoktak indulni.

Adóvizsgálat már csak akkor jellemző, amikor biztosan tudják és minden bizonyítékrendelkezésre áll, hogy egy-egy ügylet az fiktív volt.

Normál ilyen esetekben mindig jogkövetési vizsgálattal kezdik meg ezt a folyamatot. az összes adózónál, az összes érintett adózónál, fővállalkozónál és az összes szubal vállalkozónál felderítik, hogy kinek volt meg a személyi és tárgyi feltétele a munka elvégzéséhez, és ebben az esetben felderítik, hogy alulról kezdve, hogy hol voltak meg azok a személy és tárgyi pontok, amikor ő el tudta végezni a szolgáltatást.

Mindig egyszerűbb az a helyzet, amikor a az első alvállalkozónál már nincsenek személyes tárgyi feltételek, és vélelmezhetően ő már áfacsalásban vesz részt a fővállalkozóta nélkül. >> Ez egy viszonylag egyszerű megítélésű ügy nem?

Ez viszonylag egyszerű, de még ebben az esetben is sokszor előfordul, hogy a fővállalkozó erről nem tud, nem győződik meg arról, hogy amikor leszerződik, ugye NAV oldalán meg lehet nézni, hogy annak a cégnek vannak-e alkalmazottai, és ezt nagyon sokan nem teszik meg.

Márpedig ez egy olyan objektív szempont, amit oda az adóeljárásonál és az adóhatóságnak figyelembe kell vennie, de mondom, ebben az esetben nem egy könnyítő tényező, mert nem hívta le, nem bizonyosodott meg róla.

Ha meg bebizonyosodik róla, de nincs benne alkalmazott, akkor meg gyakorlatilag le se szerződhetett volna vele. >> Igen.

Mennyire aktuálisak ezek a lekérdezések?

Tehát ha mondjuk van egy újonnan alap alakult cég, aki az első hónapjában felveszi az alkalmazottakat, akkor az mikor fog látszódni a NAVnak a rendszerében? >> A járulékbevallásokat minden hónap 12-én kell beadni, és a mindig az előző havi járulékbevallásban szerepeltetett létszámot láthatjuk az adóhivatali lekérdezések között. >> Tehát egy pár hetes csúszással gyakorlatilag mindig minden hónapban az előző hónapot láthatjuk.

Tehát ez az eléggé friss. >> Van esetleg még más olyan NAVOS nyilvántartás, amit érdemes lekérdezni, vagy le lehet egyáltalán kérdezni? >> Navnál rengeteg adatbázis van.

Itt lehet lekérni, hogy van-e szankció, amit érvényesítettek-e azzal vállalkozóval szemben.

Volt-e nála be nem jelentett, alkalmazott.

Ezek mind olyan olyan tényezők, amiket érdemes lehívni. illetve hogyha az adózó régebbial vállalkozót von be, tehát korábbi már tevékenykedő céget, akkor érdemes az előző évi beszámolót is megnézni, hogy ott rendelkezésre állnak a tárgyi feltételek a munka elvégzéséhez.

De ez az, ami nagyon nehéz, mert alapvetően a legtöbb szerződés az nem tiltja meg azt, hogy a vállalkozót vegyek igénybe.

Tehát onnantól kezdve jogosan azt mondja minden adózó, hogy én nem zártam ki azt a szerződésemben, hogy bevonjak alvállalkozót.

Miért ne tehette volna meg az én alvállalkozóm? >> Igen, így, így van.

Meg tipikusan vannak olyan tevékenységek, amit nem tud máshogy ellátni egy cég.

Mondjuk egy építkezési beruházásnál ott azt gondolom, hogy abszolút bevett szokás, hogy az alvállalkozó és alvállalkozóval dolgoztat.

Tehát az szerintem abszolút egy ilyen tevékenységi terület. van a egyik közösen képviselt ügyfelünk, ahol nála nagyon nagyon nehéz egyébként ilyen szempontból az ügy, mert az alvállalkozójánál te is tudod, hogy gyakorlatilag sem személy, sem személyi, sem tárgyi feltételek nem voltak, akik ott dolgoztak az építkezésen, viszont tényleg ott dolgoztak az építkezésen. >> Hangfelvételek, képfelvételek vannak arról, hogy ott megjelentek.

Rajta volt az alvállalkozónak a logója azon az autón, amivel megjelentek. ellené ennek ellenére az adóhivatal bepróbálkozik azzal, mivel ő az egyetlen, aki a költségvetéstnek ezt tudja téríteni, azért tőle kérik el.

És ebben az esetben van az, hogy volt egy jogkövető ellenőrzés, majd jött egy adóellenőrzés.

Az ügyfélünk nem akarta azt mondani, hogy ez az ügy fiktív volt, mert valójában nem volt fiktív, megtörtént a gazdasági esemény, és a felek között történt meg a gazdasági esemény. >> És ez lett az, ami gyakorlatilag lement egy adóeljárásba a jogkövető eljárás után.

Tehát mire ez eljutott abba a fázisba, hogy bíróság előtt kell képviselni az ügyet, az van, hogy fél év, van, hogy egy év, van, hogy másfél év, attól függ, hogy milyen az adózó minősítése. >> Igen.

Az általad említett közös ügyfélnél az az érdekesség, hogy ez egy építési beruházás volt, és az megvalósult. ezt az adóhatóság sem állítja másként.

Meg tényleg a becsatolt bizonyítékok is azt mutatják, hogy hogy az az a cég végezte el, az az alvállalkozó végezte el, akivel leszerződött.

Egyébként volt egy teljesen korrekt szerződés.

Ö úgyhogy nagyon érdekes, nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz az ügynek a vége.

Egyébként csak érdekességként teszem hozzá hogy tavasszal májusban adtuk be, úgy emlékszem, a keresettlevelet a bíróságra, és jövő év júniusára tűzték ki az első tárgyalást.

Tehát több mint egy év telik el addig, hogy egyáltalán az első tárgyalás a bíróságon megtörténhessen.

Tehát ezek nagyon hosszú lefolyású ügyek.

És például itt is, mivel a másodfokú döntés jogerős lett, mert az ellen már fellebbezni nem lehet, csak ezt a pert indítani, de ez azt is jelenti, hogy be kell fizetni az adókülönbözetet.

Tehát addig a cégnek a költségvetéséből ez az összeg, ez kiesik, és teljesíteni kell a az államháztartás felé.

Tehát adott esetben egy-két évig azt a sok millió vagy több millió Ftot, azt nélkülözni kell.

Aztán fizetni még mellé az ügyvédet, az adótanácsadót, hogy valamit kihozzunk az ügyből, és aztán majd lehet, hogy megnyerjük, bízom benne, hogy megnyerjük.

És akkor évek múlva vissza lehet kapni azt a pénzt, az adóalt is, illetve az egyéb költségeket, de addig azért ez jelentős nehézséget tud okozni egy cégnek.

És én azt is tapasztaltam, nem tudom neked volt-e már ilyen jellegű ügyed vagy ügyfeled, hogy egy-egy ilyen adóbírság az teljesen megbéníthatja a céget, a működést.

A munkavállalókat kell elküldeni.

Nem tud annyi megbízást vállalni, mert mondjuk elő kellene finanszírozni, de inkább a NAVnak fizeti be, hogy ne legyen belőle még nagyobb baj.

Sőt, olyat is láttam, hogy emiatt egy cég sajnos felszámolásba fordult át.

Nem tudom, hogy te tapasztaltál-e ilyet.

Minden esetben, amikor az adózó perre megy az adóhivatallal és vele szemben nyer, akkor szoktam javasolni, hogy kártérítési igénypert nyújtson be.

Sokan szoktak nyerni így. >> Igen, igen.

Ez is egy lehetőség, csak győzze kivárni az ember, amíg odáig eljutunk.

És most ugye át átkanyarodva a másik témára ugye, hogy abban az esetben, ha nem tudja finanszírozni ezt, vagy igazából az üzletmenetet nem tudja emiatt finanszírozni, akkor igen, fizetésképtelenségi helyzet előállhat.

De ahogy mondtam, ennek nem csak ez, hanem nagyon sok oka lehet.

Igen, lehet akár egy hibás cégvezetés is, vagy vagy egy olyan alkalmazottak által elkövetett kötelezettségszegés, amit a cégnek kell viselnie.

Tehát rengeteg olyan eset van, amikor nem feltétlenül a cégvezetésnek vagy a rossz működési modellnek a hibájából fakad az, hogy egy cég eljut oda, hogy felszámolják.

Volt már egyébként egy korábbi adásunk, amiben erről beszélgettünk, hogy mi a különbség a végelszámolás, felszámolás, csődeljárás, kényszertörlés között.

Nagyon sokan egyébként a köznyelvben felszámolásnak hívják azt is, hogyha valaki be szeretné csukni a cégét.

De én azért így a kétségeket szeretném eloszlatni, hogy nem a felszámolás az akkor történik, hogyha a cégnek nincs elég pénze arra, hogy kifizesse a vele szemben fennálló követeléseket.

És ez a követelés, ez adódhat munkabérekből, szállítóknak a kifizetéséből, bármilyen akár adóhatósági adóbírság, vagy bármilyen adóbefizetéséből.

Tehát nagyon sok összetevője lehet, és és azért van már a felszámolás előtt egy úgynevezett fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet.

A tapasztalatom az, illetve a jogszabály is ezt mondja, hogy már ekkor is úgy kell eljárnia az ügyvezetőnek, hogy a hitelezőket és az összes hitelezőt figyelembe vegye, ne vonja el a vagyont a hitelezők kielégítése alól. és nem is részesíthet előnyben egyetlen hitelezőt sem.

Nektek van-e ilyen jellegű tapasztalatotok?

Biztos, hogy mivel sok céget kezeltek, könyveltek, biztosan előfordult már nálatok is, hogy egy-egy cég felszámolásba ment.

Könyvelési oldalról te miket látsz ezzel kap ezzel a témával kapcsolatban?

A köznyelven valóban nagyon sokszor azt mondják a vállalkozók, hogy én felszámolom a cégemet, ami alatt ők valójában jogilag a végelszámolást értik. >> Vagy azt is szokták mondani, hogy csődbe ment a cégem, ugye? >> Igen, de ott is van csőd és csőd között különbség, hogy ő azt mondja, hogy nem finanszírozom tovább a vállalkozást, nem csinálom többet, nem adok több tagi kölcsönt, és azt mondom, hogy vége, de az nem felszámolás.

A egyébként a végelszámolásból is, amikor tudatosan valaki úgy dönt, hogy én végelszámolok a cégemet, az is átmehet felszámolásba, ha nincs elég vagyon ahhoz, hogy kifizessék a hitelezőket, illetve, hogy a csődből is lehet felszámolás, hogyha egy csődegyesség >> csődeegyességben foglaltakat nem tart be az, aki ezt megkötte a adósi pozícióban, akkor onnantól kezdve az is felszámolás alá kerül.

Nagyon fontos meghatározni azt, hogy a fizetésképténységi állapot az mire vezethető vissza.

Itt egy induló vállalkozásnál akár arról is lehet szó, vagy bármilyen magas finanszírozási igényű vállalkozásnál arról is lehet szó, hogy a fizetésképtelenségi állapot valójában végig ö folyamatosan…

Említett entitások

Témák

  • nav ellenőrzés
  • fiktív számla
  • felszámolás
  • cégvezetői felelősség
  • adóvizsgálat

Személyek

  • Szentes Vidor

Szervezetek, cégek

  • Keller & Szentes Könyvelőiroda

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „NAV ellenőrzés: fiktív számla, felszámolás és a cégvezető felelőssége”

Miről szól ez az epizód: „NAV ellenőrzés: fiktív számla, felszámolás és a cégvezető felelőssége”?

A Cégjogi Percek podcast e heti epizódjában Szentes Vidor, a Keller & Szentes Könyvelőiroda ügyvezetője és tulajdonosa a NAV-eljárásokról és azok gyakorlati kockázatairól beszél. Kitérnek a jogkövetési és adóvizsgálat különbségeire, a fiktív számlák és ügyletek megállapításának… Az epizód a Cégjogi Percek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 26..

Milyen témákat érint ez az epizód: „NAV ellenőrzés: fiktív számla, felszámolás és a cégvezető felelőssége”?

Fő témái: nav ellenőrzés, fiktív számla, felszámolás, cégvezetői felelősség, adóvizsgálat.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „NAV ellenőrzés: fiktív számla, felszámolás és a cégvezető felelőssége”?

Megjelenés: 2026. 05. 26.. Hossz: 24 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/cegjogi-percek/nav-ellenorzes-fiktiv-szamla-felszamolas-es-a-cegvezeto-felelossege-2848366a

Több epizód a Cégjogi Percek-ből