Cégjogi Percek

GDPR, munkaszerződés, káosz – ezek a jogi hibák komoly pénzbe kerülhetnek

· PT21M21S

Összefoglaló

A Cégjogi Percek podcast vendége ezúttal Kaltenecker Kristóf, a NOVA Produkciós Iroda alapítója. Kristóf és Nagy Adrienn arról beszélgetnek, milyen jogi hibákba és kihívásokba ütközhetnek a dinamikusan fejlődő vállalkozások, különös tekintettel a munkaügyi dokumentációra…

Röviden

Műsor
Cégjogi Percek
Megjelenés
2026. 04. 21.
Hossz
21 perc
Szereplők, említett nevek
Kaltenecker Kristóf
Témák
gdpr, munkaszerződés, jogi hibák
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szeretettel [zene] köszöntöm nézőinket a Cégjogi Percek Podcast következő epizódjában.

A mai vendégem Ktenekker Kristóf lesz, a Nova produkciós iroda alapítója.

Köszöntelek ismét. >> Szia Adri!

Ismételtem köszönöm a meghívást.

A mai beszélgetésünk apropóját az adja, hogy nem titok, nálatok készülnek ezek a podcast felvételek, és én amikor bő egy évvel ezelőtt megismertelek téged, benneteket, akkor ketten voltatok a Novánál, és mára ez a kis csapatotok egy kicsit megszaporodott.

Hányan is vagytok most? >> Hát most papíron hatan vagyunk. [horkantás] Tehát akkor szépen dinamikusan fejlődik a cégetek, és azt gondolom, hogy ez együtt jár azzal, hogy néhány jogi kihívással is szembesültök.

És ha igen, akkor mi az, amit a legnagyobb jogi kihívásnak gondolsz így a növekedő cégeknél? >> Jól gondolod?

És csak azt a megjegyzést akartam ide beszúrni, hogy ez a legjobb, amikor úgy hívnak meg engem podcastelni, hogy nem kell elmennem a stúdióból fizikálisan.

Tehát, hogy hálásan köszönöm még egyszer a meghívást. >> Azt gondolom, hogy számos olyan területe van egy ilyen növekedésnek, amit szerintem érdemes most megvizsgálnunk.

Bedobálom a így a csokoládés dobozt most kinyitom, és akkor szemezgetsz majd belőle.

Szerintem az egyik az a munkaügyi dokumentációnak a precíz pontos vezetése, akár úgy, hogy egy kevésbé tapasztalt cégvezetőnek menet közben a hát egy dinamikusan fejlődő vállalkozás esetében nagyon sok sapkát visel a cégvezető és a HRS sapka az szerintem hajlamos egy picikét a háttérbe szorulni a munkaügyi dokumentáció kis szeleténél.

Szerintem ez az egyik. >> Abszolút egyetértek.

A következő, amit szerintem érdemes lenne behoznunk, az az, hogy adatbiztonság, illetve, hogy információs hozzáférés, akár rendszerszinten, akár akár a csapaton belül, akár kifelé a külvilág irányába.

Ez például >> hát főleg nálatok azért nem kevés személyes adat fordul meg. >> Pontosan.

És hogy ezeknek esetleg milyen mire kell odafigyelni. >> Ühüm. >> A harmadik pedig szerintem a a tevékenységünkből adódóan az egy nagyon érdekes, hogy mi belül is kezelünk saját tartalmat.

Tehát akár ezeknek a vonatkozását is megvizsgálhatjuk, hogy hogy ezeknek milyen jellegű ühüm >> jogi odafigyeléseire kell fókuszálni. >> Igen, én is hasonló dolgokat látok egy magyar KKV-nál, ami elkezd működni.

Tök jó, tök jól beindulnak a feladatok, és és nyilván nagyon sok mindennel kell foglalkozia a cégvezetőnek azzal, hogy minél több partnere legyen, menjünk előre, építsük a céget.

És hát én azt tapasztalom, hogy a jogi folyamatok azok nagyon sokszor háttérbe szorulnak.

Alapvetően a jogi terület egy támogatóterület egy cég életében.

Viszont ez nem jelenti azt, hogy nem egy kiemelten fontos terület, hiszen érintheti a céget akár pénzügyileg, ha mondjuk van egy rossz munkaszerződés, egy rossz munka, munkavállalói elvállás, és lesz belőle egy munkaügyi per, vagy mondjuk egy nem megfelelően megírt szerződés miatt ködbért kell fizetnie, vagy neki nem fizet a partnere.

Tehát nagyon sok olyan vonatkozása lehet egy jogi dokumentáció hiányának, amit nem is feltétlen gondolunk elsőre.

És akkor erre még jönnek a bírságok, akár NAV, akár naik adatvédelmi hatóság, vagy egyéb más szervek, amik amiknek az alapja megint csak a jogi dokumentáció, vagy a jogi megfelelősség.

Ilyenkor olyan érzésem van, tudod, van az a hát régi játék, amikor van egy ilyen ijesztő alak, egy ilyen rugós figura a dobozban, tekered a dobozt, és akkor hirtelen kiugrik belőle, és akkor megijedz.

Igen. >> Kicsit erre tudnám ráhúzni a tanulási folyamatot, ami amin szerintem keresztülmegy egy folyamatosan fejlődő cégvezető, hogy a jogi terület az az, ami hát ott van, jelen van, érzi, hogy jelen van, de addig nem lesz fontos, amíg hirtelen van egy olyan kiugrópont, amikor van mondjuk akár egy per, akár egy egy olyan, nem tudom, elindul egy bármilyen eljárás, ami rákényszeríti a cégvezetőt, hogy elkezdjem ezzel a területtel fog érzel.

És én ezért is talán még beszélgettünk is erről egy korábbi epizódban, hogy én ezért is kezdtem el ezt a podcastot, hogy edukáljuk a magyar vállalkozókat jogi oldalról, hiszen a jog egy szükséges rossz, legalábbis így tekintenek rá nagyon sokan.

És hogy fú, hát az ügyvéd drága, az ügyvéd az kekeckedik, az ügyvéd sokat kérdez, nem kell ez, majd letöltök valahonnan egy sablont.

Na, ebből vannak a nagy problémák. viszont azt látom, hogy egyre több ilyen, mondhatom így korunk belé, tehát ez a fiatalon vállalkozni kezdő emberek többsége eljut pár év után oda, hogy igenis a jogi tudatosságra egy kicsit odafigyeljen, vagy azért, mert ahogy te is említetted, őt érinti valamilyen hatósági vizsgálat, partneri viszonyból eredő anomália, vagy azért azért, mert hallja, hogy a barátját, a szomszédját, az ismerősét, a networking klubból valakit érintett az, hogy megbírságolták valami miatt, vagy volt valamilyen jellegű anyagi kára, vagy másmilyen kára.

És és akkor ugye sokan már hál istennek nem csak akkor keresnek meg minket, amikor tüzet kell oltani, hanem azért próbálnak előre gondolkodni az emberek.

Ugye említetted a legnagyobb kihívásnak a munkajogi területet, illetve a munkavállalókat.

Én [horkantás] is ezt gondolom egyébként az egyik legnagyobb problémás területnek a vállalkozások terén.

Leginkább azért, mert itt emberi életekről is beszélgetünk.

Tehát amellett, hogy van a szárazjogi része, ami azért nem száraz, mert sok minden változó van ott is, azért van egy emberi oldala is.

Ezért nehéz szerintem, főleg kis cégnél kezdő vállalkozóként sokkal jobban a munkavállaló helyébe képzeled magad, és azt mondod, hogy jó, ezt most nem írjuk bele a munkaszerződésbe, megbízunk egymásban.

Úgy is betartja, hogy mikor kell jönnie, úgy is tudja, hogy mi a feladata.

Én is tanultam már meg saját bőrömön, hogy nincs ilyen, hogy hogy megbeszéljük, hogy mikorra adom ki a szabit, aztán majd a munkavállaló meg azt mondja, hogy nem is beszéltünk róla.

Tehát nem, mindent írásban kell rögzíteni.

Ez az egyik legfontosabb tanácsom, és ez nem csak a munkajogi jogviszonyra, hanem a vállalkozók egymás közti jogviszonyára is igaz.

De most maradva a munkajogi résznél, szerintem elemi fontosságú az, hogy legyen egy jó munkaszerződés és munkaköri leírás.

Ezt tényleg nem győzöm hangsúlyozni. több adásban beszéltünk már erről, de azt gondolom, hogy ez egy abszolút örök zöld téma, és nem lehet elégszer elmondani, ugyanúgy, mint a cégkapuhasználatát, hogy mennyire fontos, mert komoly problémák lehetnek ebből.

Nekem például pont most van egy olyan munkaügyi perem, ahol nincs aláírt munkaszerződés.

Felmondást vitatunk egyébként, de nem volt aláírt munkaszerződés.

Hál istennek azt nem vitatják a felek, hogy hogy és milyen tartalommal jött létre, de mondjuk, ha vitatnák, akkor akkor azért ott eléggé vakarnánk a fejünket. >> És akkor hova tudunk mutogatni? >> Hát leginkább saját magunkra. [nevetés] Amit most említettél, az a területnél szerintem a legfontosabb, amit mondtál, hogy egyrészt azzal, hogy a magamével teszem az adott területhez tartozó információt már azelőtt, mielőtt bekövetkezne a probléma, és megpróbálom prevenciós jelleggel a tudásomat bővíteni, ez az egyik legtudatosabb dolog szerintem, amit egyébként ez a podcast is hivatott célozni.

És csak azt akartam még hozzátenni a gondolataidhoz, hogy tehát, hogy igen, nem csak a munkaszerződésnél kell nagyon precíznek lennünk, hanem akár a munkaköri leírás, az MT46-os dokumentum, minden egyes olyan dolognak precízen klapolnia kell, aminek aminek elemi része, hogy hogy dokumentálva legyen a jelenlét itt vezetni.

Tehát, hogy >> igen, >> ez ez a szükséges része tulajdonképpen. >> Igen, [horkantás] igen, abszolút.

És azon túl, hogy védi a munkáltatót, jogszabályi megfelelésnek is a része, hogy ezek megfelelően dokumentáltak legyenek, hiszen én azt szoktam mondani, hogy elég egy hülye munkavállaló, mert bocsánat, hogy így mondom, de ezt általánosságban fogalmazva azért >> ugyanígy mondhatjuk, hogy elég a hülye munkáltató is olykor, tehát hogy ugyanúgy két oldala van az élemnek.

Ha mondjuk egy teljesen mindegy, hogy vélt vagy valós sérelemmel elmegy egy munkavállaló, de sérelemmel megy el, akkor mi lesz az első gondolata?

Megnézhetjük egyébként a Facebook csoportokat, a Reddit csoportokat, hogy milyen kérdéseket írogatnak az emberek, vagy akár az én videóim alá miket írogatnak.

Tehát az az első gondolata, hogy akkor hol lehet felnyomni a munkáltatót, hova tud menni, el tud menni a kormányhivatalhoz, el tud menni a NAFhoz, és akkor olyan kockázatot húz magára a munkáltató ezáltal, hogy hagyj olyan kiskapukat, amikben amikbe tényleg beletalálhat a munkavállaló, mert ha nem volt munkaszerződés, vagy nem jól volt megírva, vagy nem vezette a munkaidő nyilvántartást, azzal komolyan megüthetik a bokájukat.

Szerintem a következő ilyen területet elővesszük a szekrényből, akkor akkor az mindenképpen a az adatbiztonsága, amire amire szerintem érdemes lehet hangsúlyt fektetnünk. >> Igen, abszolút.

És és itt is a munkaviszony egyébként egy kiemelt terület, hiszen hiszen a munkavállalók tekintetében is rengeteg személyes adatot kezelünk.

Most nem megyek abba bele, hogy az anyja nevét, lakcímét satöbbit, ezt nyilván mindenki tudja, de például amire sokan nem gondolnak, hogy pótszabadság jár azután, hogy van gyereke, akkor ugye ott a gyerek nevét, születési adatait is nyilván kell tartani.

Ha mondjuk igénybe vesz adókedvezményt egy vagy családi pótlékot a gyermekek után, az is egy külön adatkezelés.

Tehát és ez most csak a jéghhegy csúcsa.

Ö tehát a munkavállalók tekintetében is rengeteg adatkezelés van, amiről tájékoztatni kell őket.

Ezenfelül ugye a a partnerekkel való adatkezelések, azok is nagyon fontosak.

Vannak olyan jogviszonyok, ahol be kell azonosítani, hogy ki adatkezelő, ki adatfeldolgozó.

Ezek sincsenek rendben egyébként nagyon sok cégnél.

Az meg pláne, hogy mondjuk ezek tekintetében megállapodásokat kell írni a másik féllel. ezen túlmenően, ha mondjuk olyan helységről vagy olyan üzletmenetről beszélünk, ahol kamerák vannak, akkor a kamerás adatkezelési tájékoztatót is el kell készíteni, ki kell helyezni, piktogrammot kell kitenni, tehát rengeteg olyan terület van, amivel kapcsolatban feladata van a a cégnek, és nagyon sokan nem foglalkoznak vele, vagy azt mondják, hogy ah hát engem úgyse ellenőriznek, csak azt Aztán láttunk olyat, hogy mondjuk egy szépségszalont 30 millióra büntetett az adatvédelmi hatóság, mert nem volt megfelelő az adatkezelése. >> Hogyha most egy ilyen öt pontos checklisztet kellene összeraknod a annak érdekében, hogy oké, milyen milyen pipákat kellene elhelyeznem ezen, hogy akár az adatkezelés területén megfelelő legyen a munkáltató minden szempontból, akkor mit kellene javasolnunk?

Én gondolom, hogy az egyik az az, hogy én a munkavállaló elé leteszek egy adatkezelési tájékoztatót. >> Egy munkavállalói adatkezelési tájékoztatót.

Akkor ha van honlapod, akkor egy honlapos adatkezelési tájékoztatót.

Azt, hogy ez mit tartalmaz, attól függ, hogy mi minden van a honlapodon.

Tehát ez lehet egy egész egyszerű tájékoztatótól egy sokalas dokumentumig bármi.

Akkor a harmadik az egy incidensbejelentési szabályzat, amit kötelező megalkotnod.

Ha van kamerád, akkor a kamerás szabályzat.

Illetve amit kötelezővé tesz a GDPL rendelet, az az adatvagyon leltár, amit amiben minden adatkezelést nyilván kell tartanod.

Na, nem névszerint, hogy a munkavállalóról ezt és ezt tartod nyilván, hanem adatkategóriánként.

Úgyhogy én ezt az öt dolgot mondanám, ami mindenképpen szükséges azzal a kis csillaggal, hogy ez ugye adatkezelőnként változhat.

Ö, tehát ahol nincsenek munkavállalók, nyilván ott nem kell ilyet elkészíteni.

Vajon nincs kamera az adott helységben, vagy munkahelyen, azt nem kell elkészíteni, de lehet, hogy a az adott cég pedig olyan tevékenységet végez, amihez még három másik adatkezelési tájékoztatót kell elkészíteni. >> Azt gondolom, hogy ez az adás, ez nagyon sok kérdőjelet fog felvillantani így a nézőinknek a szemében, vagy hát az agyában.

Ezt személyre szabottan tudod a legjobban megválaszolni, gondolom >> tanácsadáson keresztül, vagy hogyan tudnak hozzád fordulni ilyen kérdésekkel az emberek? >> Igen, abszolút.

Én ilyen esetekben, hogyha érkezik egy ilyen megkeresés, akkor első körben el szoktam mondani, hogy le kell ülnünk legalább egy, de inkább két órára, hogy átbeszéljük, hogy mivel foglalkozik a cég. nagyon sok kérdést fogok feltenni, nem csak az első konzultáción, hanem menet közben is, amikor átbeszél, illetve elkészítjük az adott dokumentumokat.

Tehát nincs olyan, hogy egy dokumentumnál ne legyen legalább 30 további kérdés.

Mert mert azért van ami ami ugyanaz mindenkinél, de azért rengeteg minden egyedi.

Tehát például egy kamerás szabályzatnál a az, hogy ki férhet hozzá, ki ki tartja karban a kamerarendszert, milyen időközönként nézik meg, ki az, aki megjavítja, tehát hogy rengeteg olyan részletszabály van, amit adott cégre vagy adott adatkezelőre kell egyeztetni.

Most például egy magánklinikának készítjük az adatkezelési teljes dokumentációját.

Volt egy online konzultáció, ahol megijedtek az ügyfelek.

Az egy másfél óra volt, merthogy nem gondolták, hogy ez egy ilyen komoly dolog.

Aztán a második az már személyesen történt, de szerintem egy ilyen két és félé három órát egyeztettünk, és még most kezdtük el a dokumentumok készítését, még milliószor fogunk egyeztetni, tehát nem egy egyszerű folyamat.

De nem is kell ettől ennyire megijedni, hiszen mi azért vagyunk, hogy ebben segítsünk.

Az ügyfélnek csak válaszolnia kell.

Mi vállaljuk nyilván a szakmai felelősséget ezért a dokumentációért. >> Egy olyan dinamikusan fejlődő cég, aki hát szinte évente nagyon gyorsan változó piaci környezetben helyt áll.

Ö nyilvánvalóan az adatkezelés területe is, a határvonalai ennek a területnek nagyon sűrűn változnak.

Tehát hogy mennyi időnként érdemes auditálni ezt és kinek a jelenlétében ezeket a feltételeket vagy szabályzatokat?

Alapvetően ugye a GDPR rendelet az 2018 májusától hatályos.…

Említett entitások

Témák

  • gdpr
  • munkaszerződés
  • jogi hibák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • NOVA Produkciós Iroda

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „GDPR, munkaszerződés, káosz – ezek a jogi hibák komoly pénzbe kerülhetnek”

Miről szól ez az epizód: „GDPR, munkaszerződés, káosz – ezek a jogi hibák komoly pénzbe kerülhetnek”?

A Cégjogi Percek podcast vendége ezúttal Kaltenecker Kristóf, a NOVA Produkciós Iroda alapítója. Kristóf és Nagy Adrienn arról beszélgetnek, milyen jogi hibákba és kihívásokba ütközhetnek a dinamikusan fejlődő vállalkozások, különös tekintettel a munkaügyi dokumentációra… Az epizód a Cégjogi Percek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „GDPR, munkaszerződés, káosz – ezek a jogi hibák komoly pénzbe kerülhetnek”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kaltenecker Kristóf.

Milyen témákat érint ez az epizód: „GDPR, munkaszerződés, káosz – ezek a jogi hibák komoly pénzbe kerülhetnek”?

Fő témái: gdpr, munkaszerződés, jogi hibák.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „GDPR, munkaszerződés, káosz – ezek a jogi hibák komoly pénzbe kerülhetnek”?

Megjelenés: 2026. 04. 21.. Hossz: 21 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/cegjogi-percek/gdpr-munkaszerzodes-kaosz-ezek-a-jogi-hibak-komoly-penzbe-kerulhetnek-08f1a9aa

Több epizód a Cégjogi Percek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból