Cégjogi Percek

💡 Védjegy, vállalkozás és jogi buktatók: Mi történik, ha két cég ugyanazt a márkanevet használja?

· PT16S

Összefoglaló

A Cégjogi Percek podcast vendége Sümegi János vállalkozó, akivel a védjegyekkel és a vállalkozások jogi buktatóival kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg. Kiemelten foglalkoznak azzal, mi történik, ha két cég ugyanazt a márkanevet használja, illetve a közüzemi szolgáltatókkal való…

Röviden

Műsor
Cégjogi Percek
Megjelenés
2026. 03. 17.
Hossz
0 perc
Témák
védjegy, márkanév jogi kérdések, vállalkozás jogi buktatók, közüzemi szolgáltatók
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] [zene] Köszöntöm a Cégjogi Percek Podcast nézőit.

A mai epizódban Sümegi János lesz a vendégem, vállalkozó, akivel nagyon sok olyan témáról fogunk beszélgetni, ami számos magyar KKV-t érint.

Mi újság, hogy vagy mostanában voltak valami izgalmas esetek? >> Minden napra jut valami izgalom. >> Na mesélj. >> A legfrissebb izgalmak azok villany szerződésekkel áramszerződésekkel kapcsolatosak. >> Csak nem tilosban vételeztél áramot? >> Nem, nem, nem.

Azért ennyire nem durva a helyzet.

Sőt, másik oldal, hogy nem is egy szerződéssel, hanem két szerződéssel rendelkeztünk. duplán biztosítottuk >> duptosítottuk magunkat, amiről természetesen nem tudtunk.

Vagyis hát nem nem tudatos volt az, hogy dupla szerződést kötünk, csak kicsit a szolgáltatónak a nevei megtévesztőek. >> Ó, >> és attól, hogy még egy adott logó szerepel egy adott papíron, azt a logót ebben az esetben több cég is használja, és ugyanaz a logó került fel a fejlécekre.

Ö mindezt három év távlatából derült ki.

És ö az egyik szolgáltatónak, akivel azt gondoltuk, hogy van szerződésünk, ő havonta rendszeresen számlázott.

Majd most idén bejelentkezett a másik szolgáltató, hogy ő úgy gondolja, hogy hozzá is tartozunk, vagyis hát leginkább ő hozzátartozunk és senki máshoz, és ő is egy tömeges számlázásba kezdett, és >> de ez ugyanaz a cégcsoport.

Ugyanaz a cégcsoport és ugyanaz a vezérigazgató írta alá mind a két szerződést. >> Ezt egy pontmi mai ügyfélszolgálaton derítettük ki, hogy ők ugyan nem tudnak egymásról, meg nem tudnak belenyúlni egymás adatbázisába, de a szolgáltatói szerződésen ugyanaz a vezérigazgató aláírás szerepel.

Mit mondtál? >> Ez 2022-es fogyasztás.

És most jelentkeztek először >> idén januárban jelentkeztek először, akkor csak egy email formájában megérkeztek a számlák és január óta folyamatosan tart az egyeztetés az ügyfélszolgálatokkal, mert vagy senki nem tud róla, vagy az a cég már beolvadt valakibe, és a jogutódnak nem nagyon vannak információi, hogy az előzőnél mi történt, nem nagyon találnak szerződéseket.

Úgyhogy van bonyoldalom rendesen. >> Ez nagyon izgalmas.

Nekem volt egy hasonló ügyem korábban.

Egy Balatonparti vendéglátóipari egységnek volt egy ideiglenes mérőórája, [horkantás] és ráadásul ez közterületen volt.

A magát a területet, amin volt a vendéglátóegység, azt is az önkormányzattól bérelték, és ott volt mellette ez az áramóra egy ideiglenes mérő, amit egy évig szolgáltat a az áramszolgáltató, [torokköszörülés] >> és igazából ott még egy-két számla jött is az elején, majd ők nem is foglalkoztak vele, mert ahogy az önkormányzattól kibérelték a területet, az tartalmazta azt, hogy egyébként az áramfogyasztást is az önkormányzatnak fizet.

Tehát ők abban a hiszemben voltak, hogy hogy nekik nem kell egyébként egy külön óra a az áramra, mert benne van a bérleti díjban, vagy hát azzal együtt másnak megfizetik.

És sok évvel később, ilyen négy-öt évvel később, mintogy ez az ideiglenes óraoda kihelyezésre került volna, a követeléskezelő cégtől kaptak már felszólítást, hogy 7 milliónyi áramdíjszámlát nem fizettek ki.

És közben semmit nem is, >> közben semmit oda se ment senki, nem szóltak nekik.

Akkor rögtön az ügyvezető fogta magát, bement a az ügyfélszolgálatra, ahonnan elhajtották. hasonló okok miatt, hogy ez a cég nem az a cég, ugyanaz a márkanév, de de mégsem azt szolgáltat, nem tudtak neki segíteni.

Mondták, hogy írjon emailt, írt emailt a megadott email címre, semmi nem történt. és utána a követeléskezelést, ahogy már az ügyvédnek kiszervezték, akkor tudtunk érdemi kommunikációt folytatni, de közben elindult egy peres eljárás, ahol egyébként hivatkoztunk arra, hogy a követelésnek egy része már elévült, hiszen a 2023 szeptember előtti áramkövetelések esetében az elévülési idő az három év volt, azóta öt év.

Tehát egyébként ez még a ti esetetekben is jó lehet.

Ezt majd ha gondolod, akkor megnézhetjük.

És így például ott tudtunk erre hivatkozni.

A végén megállapodtunk peren kívül, tehát engedett a követeléskezelő cég is, meg a a mi ügyfelünk is fizetett valamennyit, de óriási bonyodalom származott, és egy olyan padhelyzetbe került a cég, hogy nem tudta, hogy ő akart fizetni.

Tehát nála nem az volt, hogy hogy illegálisan akar vételezni, vagy nem akarja kifizetni, csak teljesen más hiszemben volt, és nem kapott évekig számlát.

Tehát nagyon sok ilyen eset van sajnos. >> Itt nálunk meg most már az a helyzet, hogy mi kifizettük 22-ben az összes elhasznált áramot, van is róla számlánk, tehát hogy >> egy szolgáltató havi rendszerességgel számlázott, kaptunk éves elszámoló számlát, ez minden le van tudva.

Ráadásul már ez a fogyasztási hely nincs is a nevünkön.

A és az, aki korábban számlázott nekünk, az jogutódlással egy másik cégbe beleolvadt.

Úgyhogy egy egy ilyen eléggé fura az egész szituáció, és valóban emailes formában lehet a versenypiacos ügyfeleknek megkeresni a szolgáltatót, és ott meg van egy olyan érzésem, mintogyha egy AI-al beszélgetne az ember, és nem biztos, hogy arra a kérdésre kap választ, ami ténylegesen feltett, hanem általánosságban valami választ kap, amivel egy picikét megpróbálják lerázni a az ügyfelet.

Úgyhogy itt is ott tartunk, hogy lassan egy éve próbáljuk egyáltalán kideríteni azt, hogy hogy mi is van a háttérben.

Senkinek nincsen semmilyen szerződése lefűzve, nem találják.

Mi nagy nehezen az emailezések között megtaláltuk az elküldött aláírt szerződéseket, de de a szolgáltatónál például nincsen lefőzve semmi. >> Ez nagyon durva egyébként.

És és mondjuk, ha peres eljárás fakadna ebből, akkor ugye a bizonyítási teher őt terh őt is terhelné, hogy mutassa be a szerződést, akkor ugye ez nem biztos, hogy neki fog kedvezni.

Ö nagyon ez egy nagyon érdekes per lenne egyébként.

Hát azért bízom benne, hogy azon kívül megoldódik, mert ha perre kerül a sor, az egy nagyon hosszadalmas eljárás. >> Ráadásul itt a szolgáltató egy multinacionális cég, aki esetében az, hogy egy jogi képviselőt felfogad, és hogy ennek a jogi képviselőnek milyen óradíjazása van.

Itt a perköltségek azért eléggé durva volumenbe elmehetnek, és azért ott ott meg kell gondolni, hogy az ember hogyan tud lépni, vagy mit tud csinálni.

Csak abból, hogy nincs információ, és nem tud az ember senkivel sem beszélni, azzal csak abba az irányba megyünk, hogy az idő múlik, és ők meg úgy gondolják, hogy jogos a követelésük, és ezért már a per közelében vagyunk, tehát a napokban érkezett tárhelylelevél még most az utolsó percekben vagyunk, hogy meg kell nyitni, de de ezekkel is játszani kell sajnos, hogy >> tá meg arról nem is beszélve, hogy ő számolja a késedelmi kamatot sokkal korább ábról, mintogy mostani dátumtól kalkulálná.

Tehát ő valószínűleg 2022-től 3-tól fogja a kamatot még ráterhelni a tartozásra.

Igen, ezzel [horkantás] kapcsolatosan nagy kérdésem, hogy védjegy márka levédés.

Itt van egy szolgáltató, aki egy bizonyos cégcsoporton belül van.

De de a fogyasztók részére ez nem nem nevesített, hogy hogy ez egy holding lenne, vagy vagy bármi egyéb, de ahogy kiderült, ugyanaz a vezérigazgatója van a a két Kft-nek. >> Ő kit használ, meg gondolom a Kft. >> A Kft nevének az előtagja is ugyanaz.

Ha az ügyfélszolgálatot felhívom, akkor a teljes Kft.

Csak az előtagot. hogy a pont pont pont igen ügyfélszolgálatot hívta, ami alapján a fogyasztó azt gondolja, hogy ő jó helyen jár és és akkor igen, ővelük kell bármit beszéljek, vagy ha tőlük jött egy email, akkor akkor igen, erre én válaszolok és visszaküldöm azt aláírva azt a szerződést, amin az a logó is szerepel, akivel én az elején elkezdtem egy ügyintézést, vele voltam kapcsolatban, hogy ez mennyire használhatja fel a védjegy jogó tulajdonosa szabadon.

Tehát hogyha ezt egy cég tulajdonolja ezt a védjegyet, akkor ő megoszthatja mással.

Hogy hogy van ez beszabályozva?

Ő jogosult arra, hogy bárki másnak felhasználási jogot engedjen a védjegy tekintetében.

És ez sok esetben van így cégcsoportoknál, hogy az anyavállalat a védjegynek a jogosultja, tehát ő kéri a szellemi tulajdon nemzeti hivatalánál a védénynek a bejegyzését, vagy uniós esetben a az uniós szervnél, és ő utána a leány vállalatai részére, nyilván az egységes brend megtartása és képviselete érdekében felhasználási jogot enged a logóra vagy a névhasználatra.

Tehát hogyha ez megfelelően iratokkal, szerződésekkel alá van támasztva, akkor ezt abszolút jogszerűen csinálják.

Viszont érdemes ezekre odaf tehát ilyen nagy cégeknél azt gondolom, hogy ez feltételezhetően rendben van.

Az egy másik kérdés és egy másik eljárás, hogy a fogyasztókat ezzel megtévesztik.

Ez fogyasztóvédelmi kérdés, de szellemi jog terén ez valószínűleg így rendezett általuk.

Viszont itt térnék ki arra, amit nagyon sok vállalkozó hibaként elkövet, hogy alapít egy céget, elkezd egy terméket értékesíteni, egy szolgáltatást nyújtani.

Mondjuk nyit egy üzlethelységet, egy webshopot, vagy bármi egyéb ilyen tevékenységbe kezd, ha elkezd használni egy nevet vagy egy logót. viszont eszébe nem jut, hogy ennek a jogi oltalmát is kérje.

A ugye ez úgy néz ki, hogyha kitalálsz egyedi nevet vagy egy logót, akkor az a te szellemi terméked, azt a szellemi a szerzői jog automatikusan védi.

Viszont ez nem egyenlő azzal, hogy jogi oltalmat is szerzel felette, hiszen aki a jogi oltalomnak a jogosultja, ő az, aki a vagyoni jogok felett jogosult rendelkezni.

Tehát ő az, aki engedélyt adhat arra másnak, hogy használja.

Ezért ő cserébe jogdíjat kérhet. illetve ő lesz jogosult annak a kizárólagos használatára.

Tehát ezért fontos az, hogy hogy levédessük a a akár egy ábrát, akár egy szót, egy szószetételt, egy szlog, mert így tudod védeni a saját márkádat illetéktelen használóktól vagy egyéb visszaélésektől.

Ha én elindítok egy új vállalkozást, akkor általában kábé az első napokban maga a logó és az üzletnév, azt azt ki kell találni, és ez alapján kezdjük el az egész brendépítést, hogy hogy van egy valamilyen logónk, egy egy slzlogenünk.

Ez kikerül az összes social média felületünkre weboldalunkra mindenhol elkezdjük kommunikálni. üzletnyitására ki kell, hogy kerüljön a portálra.

Le lehet már ebben a pillanatban védeni.

Tehát be tudom én azt bizonyítani, hogy ez mitől az enyém, mitől egyedi, mi ennek a menete, vagy ezt hogy kell intézni.

Alapvetően ugye az a jogi elvárás egy védoltalom megszerzésénél, hogy az a az ábra vagy szó alkalmas legyen arra, hogy megkülönböztet egy már létező szótól vagy ábrától, tehát legyen egy megkülönböztető képessége.

Hogyha ennek megfelel ennek az egyedi megkülönböztetőképességnek, akkor már szerezhet védoltalmat. ezenfelül van arra is lehetőség, ha például két köznapi szót használsz megjelölésként.

Ö mondjuk azt, hogy asztal és toll.

Ezek ugye nem egyedi megjelölésűek, viszont ha te 20 éve asztal és tol néven üzemeltetsz egy papírszerboltot, akkor te már a azzal megszerezted a megkülönböztető képességet, hogy a környékbeli lakók az adott kerületben, városban hozzád kapcsolják, illetve ehhez a papírírószerbolthoz kapcsolják ezt az elnevezést.

Ezt nyilván alá kell támasztani a védjegy bejegyzési eljárás során, de ezzel megint csak megszerezheted a védjegyet.

Tehát ez az alapkiindulási helyzet.

Ha te frissen induló vállalkozásnál szeretnéd ezeket a szellemi tulajdonoknak az oltalmát megszerezni, a és nem bír egyedi megjelöléssel a az adott szó vagy ábra, akkor ott valószínűleg nem fogod rögtön megszerezni ezt a védegyet.

De hogyha mondjuk egy teljesen új dizájn, egy teljesen új kitalált szó, akkor akkor alkalmas arra, hogy megszerezd a jogi oltalmat felette.

Amit mindenképpen javasolni szoktam, akár egy cégalapításnál, egy brend építésnél, egy márkaépítésnél, hogy mielőtt kitalálják a nevet vagy a logót, akkor egy kicsit járják körbe, hogy nincs-e mondjuk már olyan elnevezés levédetve, vagy valaki más nem használja-e, mert mert ebből azért lehetnek bonyodalmak a későbbiekben.

Tehát akkor ezt érdemes a vállalkozás indulásának az első pillanatában elindítani, függetlenül attól, hogyha az általam használni kívánt név egyedi vagy nem egyedi. >> Igen. >> Ha egyedi teljesen egy új szószetételről van szó, akkor azt hamar meg fogom kapni, és gyorsabb a az ügymenet, ameddigre a védjegyoltalom annak a tulajdonosa leszek.

Ha ez egy teljesen hétköznapi szavakból álló, mint a példád is volt, asztal és tol, akkor akkor ott azért az egy hosszabb folyamat, de akkor is időben el kell kezdeni, hogy nehogy ebből probléma lehessen. >> Így van, mert aki előbb beadja az STNH-hoz vagy az uniós szervhöz ezt a kérelmet, az van kedvezőbb helyzetben.

Ez sajnos visszaérésszerűen is gyakorolható a amivel már úgy nehéz mit kezdeni.

Nyilván erre is megvannak a módszerek, illetve arra csatolnék még vissza, hogy gyors vagy nem gyors, alapvetően ez egy több hónapos eljárás akkor is, hogyha ha teljesen egyedi a megjelölésed.

Apedig alá kell támasztani, hogy a gyakorlat, illetve a használat útján megszerezte a megkülönböztető képességet, akkor azért nem kevés esetben közel egy évig is el tud húzódni ez az eljárás, mert ilyen esetben akár egyszer, akár többször kéri a hivatal azt, hogy még mit támasszunk alá, még mit mivel igazoljunk.

Elmesélek egy példát ezzel kapcsolatban.

Az egyik nagyon kedves ismerősöm, barátom, ő koncerteket, komoly zenei koncerteket szervez templomokban, és megkért, hogy hát most nem mondom be nyilván itt a reklám miatt a a az elnevezést, kitalált egy olyan brendnevet, ami két köznapi szóból áll, mégis kapcsolódik a templomokhoz, illetve a zenéhez, koncertekhez, és kértük ennek a védjeggyként való bejegyzését.

És itt most már talán a harmadik körnél tartunk, amit kért a hivatal újra és újra, illetve újabb és újabb bizonyítandó tényeket tárt elénk.

És mindenféle módon alá kell támasztanunk azt, hogy ha valaki meghallja ezt a szószetételt, akkor neki ez a barátom és az általa szervezett koncertek jutnak eszébe.

És itt például rengeteg fényképfelvételt csatoltunk be, hogy alapból egy ilyen koncerten ott van 60-70 ember, akkor becsatoltuk azt, hogy a Facebookon az eseményeket hányan követték be,…

Említett entitások

Témák

  • védjegy
  • márkanév jogi kérdések
  • vállalkozás jogi buktatók
  • közüzemi szolgáltatók

Személyek

  • Sümegi János

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „💡 Védjegy, vállalkozás és jogi buktatók: Mi történik, ha két cég ugyanazt a márkanevet használja?”

Miről szól ez az epizód: „💡 Védjegy, vállalkozás és jogi buktatók: Mi történik, ha két cég ugyanazt a márkanevet használja?”?

A Cégjogi Percek podcast vendége Sümegi János vállalkozó, akivel a védjegyekkel és a vállalkozások jogi buktatóival kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg. Kiemelten foglalkoznak azzal, mi történik, ha két cég ugyanazt a márkanevet használja, illetve a közüzemi szolgáltatókkal való… Az epizód a Cégjogi Percek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 17..

Milyen témákat érint ez az epizód: „💡 Védjegy, vállalkozás és jogi buktatók: Mi történik, ha két cég ugyanazt a márkanevet használja?”?

Fő témái: védjegy, márkanév jogi kérdések, vállalkozás jogi buktatók, közüzemi szolgáltatók.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „💡 Védjegy, vállalkozás és jogi buktatók: Mi történik, ha két cég ugyanazt a márkanevet használja?”?

Megjelenés: 2026. 03. 17.. Hossz: 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/cegjogi-percek/vedjegy-vallalkozas-es-jogi-buktatok-mi-tortenik-ha-ket-ceg-ugyanazt-a-markaneve-be8148cf

Több epizód a Cégjogi Percek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból