Csak ha érdekel podcast

Az értelmes élet, a választás szabadsága és Frankl logoterápiája - Szabó Kristóf

· PT1H48M10S

Összefoglaló

A podcast Szabó Kristóf pszichológussal beszélget Frankl logoterápiájáról, az élet értelmének kereséséről és a szenvedésből való felépülésről. Kitérnek a logoterápia alapelveire, az emberi felelősségvállalásra, valamint arra, miért fontos az értelemközpontú pszichoterápia.…

Röviden

Műsor
Csak ha érdekel podcast
Megjelenés
2026. 04. 20.
Hossz
1 óra 48 perc
Szereplők, említett nevek
Szabó Kristóf, Leindler Milán
Témák
logoterápia, értelmes élet, pszichológia, élet értelme
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Mi lenne, hogyha most legközelebb, amikor ki kell állni a prezentációval, nem azon szorongana, hogy jaj, csak elő ne jöjjön ez a ez az én elgyengülésem, hanem mintogyha abszurd módon akarná azt, hogy ez elkövetkezzen.

És nem is csak az elkövetkezzen, hanem olyan látványosan és olyan szélsőségesen bekövetkezzen, hogy megmutassa.

Tehát kvázi ez lenne a belső mantra, hogy hát akkor én most kiállok a többiek elé, és kvázi megmutatom, hogy embernek még nem csuklott el ilyen jól a hangja, mint nekem. >> Ilyen sípoló kiskutyáték hangot élő ember még nem adott, mint amiet én fogok. >> A fájdalom az egy dolog, és a szenvedés az egy ráépülő valami.

Ha ráépülés, hogy nem kötelező, tehát hogy a láncolatot itt meg lehet szakítani valahogy.

Ugyan már Franka professzor nagyon sokat járt már itt nálunk az USÁban. mondjon egy véleményt, milyenek milyenek a az amerikai emberek.

És hát Frankel, ahogy mondtam, egy ilyen karakáncsávó volt.

Ő azt mondta, hogy tök jó, hogy fölhúzták a keleti partjára az Egyesült Államoknak a szabadságszobrát.

Ez logoterápiásan az egyik legfontosabb alapelv, meg érték. viszont neki nagyon hiányzik a nyugati partról a felelősségnek a szobra, mert hogy ez a kettő így egymás nélkül nem igazán tud állni.

Tehát ez az éremnek a kettő oldala valójában.

Nem elhízás, meg nem ilyen szokásos csatornatémák lesznek, hanem logoterápia, meg értelem, meg felelősség, meg frank, meg koncentrációs táborok, meg mindenféle ilyesmi.

Nem biztos, hogy ebben a sorrendben.

Úgyhogy neked ez a témád az egyik.

Úgyhogy szerintem csapjunk bele abba, hogy hogy mi is ez a logoterápia, mi ez a logosz, mi akar ez az egész lenni, és hogy egyébként miért nem hallunk erről többet, merthogy valószínűleg itt mi ketten egyetértünk abban, hogy amúgy jó lenne.

Hát abszolút egyetértünk abban, hogy jó lenne.

Milán, most ahogy felsoroltad, hogy mikről lesz szó egyébként egy kicsit elszomorodtam, mert nem egy ilyen vidám felsorolás volt a haláltábor holokauszt szenvedés halál. >> Egyébként lehet ennek is van köze ahhoz, hogy nem hallunk róla olyan sokat, de mindamellett szerintem egy tök jó téma a logoterápia, ahogy mondtad, nekem ez az egyik témám.

Valójában van neki egy lánykori neve, logoterápia és egzisztencia analízis, csak ezt is szinte soha nem mondjuk ki, mert nagyon hosszú.

És igen, alapból a logosztól indulunk, nem a nem a beszédkészség fejlesztéstől, amit mindig ugye el kell magyarázni, hogy itt nem beszédről fogunk beszélni, tehát itt nem logopédiáról van szó, hanem logoterápiáról.

Tehát itt igazából egy pszichoterápiás iskoláról van szó, ahogy mondjuk a freudi pszichoanalízis vagy a jungi analitikus pszichológia.

Itt most ennek az a neve, hogy logoterápia.

Gondom marketing szempontból elmondom egy csomószor majd, hogy logoterápia, hogy egyrészt jól mémelhető legyen, másrészt, hogy legalább egy párszor elhangozzon itt ma, ha máskor nem is.

Szóval a logosz görög szóból származtatjuk a logoterápiának a nevét.

Nekem elég rossz a görögöm, tehát azt tudom, hogy sok mindent jelent a görögben a logosz.

Például értéket és értelmet alapvetően.

Sok más jelentése is van, elég széles a skála, de azokat hagyjuk.

Ami nekünk itt fontos, az, hogy itt egy értelemközpontú pszichoterápiáról van szó.

Tehát azt vesszük mi gorcső alá, kicsit klisésen szólva, hogy a kliens vagy páciens életében az az elakadás, vagy trauma, vagy terápiás helyzet, annak milyen értelem lehetőségei vannak nagyon röviden egyszerűen? >> Ezt időben hova tesszük egyébként?

Tehát, hogy helyezzük el egy picit a a többinek a kontextusába. ugye feldobáltad a az analitikust, hogy hogy hol honnan következik ez. >> Ühüm.

Hát alapvetően itt nem a hiper, szuper, ultra rövid terápiákról van szó.

Ez az egy alkalom meg három alkalmas témák.

A különféle hatékonyságokat vizsgáltak egyébként kollégák a az elmúlt évtizedekben.

Nem olyan sokat vizsgálták, mint kellett volna, vagy kutatták a témát, vagyis pontosabban az iskolát, de hogy azt is látjuk, hogy már csak a páralkalmas hatalkalmas nagyon fókuszált egy területet megragadó, megfogó terápiákról, vagy logoterápiás és egzisztenciaanikus folyamatokról is érdemes nekünk gondolkozni.

Tehát annak is van hasznossága hatékonysága meg akár az éves éveket felőlelő folyamatoknak is lehet hatékonysága.

Én is például viszek ilyet is, olyat is. >> Nem jól kérdeztem.

Történelmi időben hova tudjuk elhelyezni? >> Oké.

Történelmi, >> de de ez lett volna az egyik következő, hogy formailag hogy néz ki, úgyhogy előre szaladtunk.

Szóval, hogy történelmileg hol van ez az egész.

Meg meg én amikor például a humanisztikus irányzatot szoktam elmagyarázni, hogy hogy valamennyire ebből is növi ki magát, akkor ugye sajnos ez a második világháború ez megkerülhetetlen.

És és mindig elmondom, hogy hogy mennyi minden nőtt ki abból egyébként a pszichológián belül is.

Nem csak a technológiában, nem csak a társadalmi berendezkedésekben, szociológiában, hanem hanem egy csomó pszichológiai dolog is nőtt ki belőle.

Az egész kognitív irányzatnak az ilyen technológiai alapú dolgai, meg meg az egész humanisztikus, meg egy picit ez a logoterápiai.

Szóval, hogy hogy néz ki ez történelmileg? >> Oké, így már így már más lovon vagyok.

Ezt mindenképp el kell mondanom, hátha a kollégák is nézik tehát az adást, vagy hallgatják az adást.

Alapvetően itt a harmadik bécsi pszichoterápiás iskoláról beszélünk.

Ez egy ilyen nagyon hangzatos dolog, jelentsen az bármit is. >> Alapvetően valóban itt a második világháborúnak a folyományai, meg a történései, meg a szenvedései, azok amik itt talán a katalizátorként mű működtek a logoterápia megjelenésében.

De hogy alapvetően Viktor Frankol, aki ennek az egész iskolának a megalkotója, kitalálója, ő már a világháború előtt is foglalkozott ezzel.

Tehát talán ebből a szempontból van értelme, hogy itt a harmadik bécsi pszichoterápiás iskoláról beszélünk, hogy Frankel először próbálkozott a pszichoanalízissel is.

Ühüm. >> Ott sok dologgal nem értett egyet, meg Freuddal sem mindenben értett egyet.

Aztán próbálkozott egy másik iskolával, ez az adleri individuál pszichológia, és végül a hát köz, hogyhogy nem közbes szólt a második világháború a fejlesztésének az iskolának, illetve a módszertannak, és végül a világháború után jött igazából valóban létre, vagy valójában létre ez az iskola.

És mindamellett, hogy Frankel Holocaust túlélő.

Tehát erről majd bizonyára fogunk beszélni néhány történeti vagy >> megkerülhetetlen >> életrajzi szót, hogy ő túlélte a haláltábort és onnantól még 50 évet végen praktizált logoterápiában, tehát hogy volt egy bő fél évszázada arra, hogy ezt ezt fejlessze.

Hát menjünk akkor bele ebbe a picit sötétebb részébe, hogy hogy mert ugye azért azért van pár olyan pszichológus, akit ismerünk, aki valamilyen nagy traumából csinált valami elég nagy életművet, és hát ő az egyik talán a legtipiskusabb esete ennek.

Szóval, hogy hogy az ő életéből következik ez az egész, hát majdhogy nem mozgalom. >> Oké.

Ö hát akkor nézzünk egy nagyon rövid életrajzos kitekintést.

Sose szerettem, amikor gimiben meg kellett mondani, melyik költő hol miért 1823 január 1jén született Petőfi Sán.

Igen. >> Meg hogy miért a Kis Körrösé akármibe járt.

Nem tudom Petőfi odajárt-e pont.

Na de hogy Frankölt élet életét tekintve igenis van értelme a az életrajznak. egyébként nekem még azt mondta talán a B elképzés alatt az egyik tanárom, hogy hogy alapvetően minden pszichológiai irányzat az az életrajzból nagyon erősen fakad.

Tehát, hogy nem véletlenül azt csinálta azt az iskolát, aki és amitm >> Frank esetében ez halmazottan így van.

Na, hogy mondjak konkrétumot is.

Viktor Frankel, Viktor Emil Frankel egy zsidó származású, bécsi fiatalember volt.

Orvosként, neurológusként indult, pszichiáter is volt ő.

Ami talán itt a lényeg, hogy gyorsan odaugorjak, hogy zsidó származása miatt, meg a születési évét tekintve ő elég hamar fiatalon hát szembe találta magát a az Ausztriát megszálló náci Németországnak a a jogrendjével és a keretrendszerével, és előbb-utóbb őt is, meg az egész családját is elhurcolták haláltáborba. elég sokat végigjártak családi szinten.

Nem tudnám fölsorolni, hogy melyikeket, tehát a nevesebb haláltáborokban sajnos ők ők megfordultak, nyilván nem jó kedvükben.

És Frankelt az a szerencsétlenség, vagy ahogy ő fogalmaz, sorscsapás érte, hogy minden egyes haláltábonal elveszítette egy-egy közeli hozzátartozóját.

A sorrendet megint nem fogom tudni pontosan elmondani, de az édesapját is elveszítette, az édesanyját is, és a terhes feleségét is végső soronm >> a közvetlen hozzátartozói közül egyedül a korábban, talán Ausztráliába emigrált lánytestvére, nővére élte túl a a nácik pusztítását, illetve hát a holokausztot, illetve ő maga, tehát ő tábori orvosként tevékenykedett a különféle haláltáborokban, ami valamilyen szinten szinten egy privilégium volt abban a keretrendszerben, amit itt szomorú meg nagyon sajnálatos kimondani, de mégis ő ott tevékenykedett. >> Meg hát mennyire bizarra azért, tehát hogy >> ha így belegondolsz, hogy hogy a a logikája így nagyon nem áll meg, hogy elvisznek egy ilyen helyre, hogy ott lehetőleg tartsd minél tovább életben az embereket, akiket tulajdonképpen azért küldtünk oda, hogy amúgy ne nagyon jöjjenek vissza.

Tehát, hogy >> azért ezt már így így lelkileg is összerakni nem egy nem egy egyszerű művelet. >> Igen.

Voltak itt mindenféle ellentmondások önellentmondások azt gondolom, meg feszültségek végtelen mennyiségben, és hát gyász és szenvedés, mert hiába volt valamilyen szintű kiváltság a tábori orvoslét, azért mégis csak a haláltábor egyik fogjáról beszélünk.

Rövidre húzva ezt a részét a történetnek, az amerikaiak felszabadításának folyamányaként ő kikerült a haláltáborból, mint egyedüli túlélő a Frankölcsaládból, és ő onnantól folyamatosan építette a a saját iskoláját, a logoterápiát.

Van egy nagyon hangzatos címet viselő könyve, ami hát ha nem is bestseller, de egy nagyon népszerű kötet.

Ez a pont pont pont mégis mondjent az életre címet viselő, ami egyfelől a haláltáborban való naplója valójában.

Tehát leírta, hogy ott miken szenvedések meg egyebek jöttek szembe, miket kellett ott megélni, és mellette egy logoterápiás tankönyv is valójában.

Ez a kettő nagyon közel áll, tehát hogy ezek nagyon elválaszthatatlanok, hogy hogy neki mi a sztorija.

Nézzük akkor meg, hogy ez mire alapul ez az egész irányzat.

Aztán aztán belemegyünk egy csomó ilyen hát ilyen akár a mai korban is értelmezhető kérdésben, merthogy most ez egy picit ilyen ilyen ilyen száraz elméletezés az elején, de hogy muszáj túlesnünk ezen a bevezető részé, hogy egyáltalán értsük, hogy hogy miről akarunk itt beszélni.

Tehát, hogy el fog ez jutni elég komoly, elég hétköznapi meg aktuális dolgokhoz is. >> Minden erőmel rajta leszek, hogy ez sikerüljön itt is. >> Oké, én is.

Szóval hogy pár ilyen alappillért erről az irányzatról mondjunk el, hogy hogy kell elképzelni. >> Jó, alapvetően talán itt érdemes megint még Frankelnek az eredeti gondolattiszságához nyúlni.

Talán itt az egyik legfontosabb dolog, hogy a logoterápia az egy olyan irányzat, amivel Frankel gondolattai szerint is lehet bizonyos pontokon nem egyetérteni és vitatkozni.

Például van egy ilyen alaptézisa a logoterápiának, hogy az emberi élet értelmes.

Pont. >> Ühüm. >> Ezt lehet vitatni, tehát hogy ez abszolút világkép kérdése, hogy milyennek látom az életet értelmesnek vagy esetleg céltalannak, akármilyennek.

De hogy ez Frankelnél alapvetés egyébként, ha már itt a hétköznapiságba megyünk bele, például logoterápiás folyamatba nem is nagyon tud olyan valaki páciens oldalon, kliens oldalon belekezdeni, aki nem hisz abban, hogy van értelem az ő életében. >> Ühüm.

Tehát például ez ha nem is kizáró ok, de nagyon megnehezíti a folyamatot, mert itt nem győztködés maga a logaterápiás folyamat, hogy igenis az ön élete márpedig hölgyem, uram értelmes, hanem ez belülről fakad, és akkor onnan tudunk indulni. >> Magára kérdésre már nem emlékszem.

Ö de akkor menjünk ezen a vonalon tovább, mert nagyon rég volt már az a kérdésem, egy-két perce minimum, hogy hogy azért szerintem elég sok ember találrel találkozol te is.

Én biztos, aki egyébként nem nagyon hisz ebben a egyébként szép alaptézisben. >> Igen.

Tehát hogyha főleg, hogyha valamilyen beteg populációval dolgozik az ember, és nem kell parano skizofrénekre gondolni, elég egy egy klasszikus, nem tudom, PCOS elhízás, bármi, tehát hogy ilyen szomatikus korképoldalon is akár >> vagy egy vagy egy fiatalkori evészavar, depresszió, bármi. hogy hogy nem az az első, hogy hogy amúgy van egy ilyen sziklaszilárd bizalom abban, hogy amúgy Ja, ja, amúgy persze, hogy ne lenne értelme, csak most szar, tehát hogy hogy nem nem ez szokott lenni azért a az általános megélés. >> Igen, ez így van.

Egyrészt itt ennek van egy szerintem modern társadalomból fakadó meg oda-visszaamutató iránya, ami majd lehet, hogy egy későbbi pontban >> érdemes kifejtenünk.

A de mindamellett nem biztos, hogy minden reggel úgy kelünk föl, pláne, hogyha küzdünk valamilyen nehézséggel, legyen az mentális vagy szomatikus, vagy akár csak egy sorscsapás, ahogy ezeket Frankelő szerette hívni.

Tehát nem biztos, hogy úgy felün úgy kelünk föl ilyen helyzetben, hogy de rohadt értelmes az én életem, csak mellette küzdök valami nehézséggel.

Például a depresszió szerintem erre egy nagyon jó példa, >> amikor is lényegében nagyon leegyszerűsítve majd klinikus kollégák megcsapkodnak érte, hogy amikor semminek semmi értelme, abból a helyzetből tényleg baromi nehéz kvázi nyerni, hogy hogy lesz mégis értelmes az én életem.

Frankelnek erre volt egy jó gondolata.

Valahogy úgy hangzott, hogy az értelem nélküli szenvedés az lényegében a depresszió az ő esetében, vagy az ő értelmezésében.

És onnantól, hogy a szenvedés az értelmet nyer, onnantól megszűnik szenvedésnek lenni a szónak a szoros értelmében. >> Igen. >> Ez nem azt jelenti, hogy onnantól nem fáj, vagy nem rossz, vagy egy terminális betegségnek a a tudata azonnantól nem lehet rossz. gondoljunk akár…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az értelmes élet, a választás szabadsága és Frankl logoterápiája - Szabó Kristóf”

Miről szól ez az epizód: „Az értelmes élet, a választás szabadsága és Frankl logoterápiája - Szabó Kristóf”?

A podcast Szabó Kristóf pszichológussal beszélget Frankl logoterápiájáról, az élet értelmének kereséséről és a szenvedésből való felépülésről. Kitérnek a logoterápia alapelveire, az emberi felelősségvállalásra, valamint arra, miért fontos az értelemközpontú pszichoterápia.… Az epizód a Csak ha érdekel podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az értelmes élet, a választás szabadsága és Frankl logoterápiája - Szabó Kristóf”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szabó Kristóf, Leindler Milán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az értelmes élet, a választás szabadsága és Frankl logoterápiája - Szabó Kristóf”?

Fő témái: logoterápia, értelmes élet, pszichológia, élet értelme.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az értelmes élet, a választás szabadsága és Frankl logoterápiája - Szabó Kristóf”?

Megjelenés: 2026. 04. 20.. Hossz: 1 óra 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/csak-ha-erdekel-podcast/az-ertelmes-elet-a-valasztas-szabadsaga-es-frankl-logoterapiaja-szabo-kristof

Több epizód a Csak ha érdekel podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból