Mihálovits Gazda Podcast

Mire jó a műtrágya?

· PT34M23S

Összefoglaló

A talajerő utánpótlásának fontosságáról és a műtrágyák szerepéről szól ez az epizód. Bucsi Tamás, a talajvédelmi szakember elmagyarázza, miért van szükség műtrágyára a növénytermesztés hatékonyságának növelésében, különösen az állattartás csökkenése és a szerves trágya…

Röviden

Műsor
Mihálovits Gazda Podcast
Megjelenés
2025. 11. 20.
Hossz
34 perc
Szereplők, említett nevek
Bucsi Tamás, Mihálovits András
Témák
műtrágya, talajerő utánpótlás, növénytermesztés, talajvédelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

No öcsém, azt gumicsimád van-e?

Aztán acatolót forgattál-e már?

És azt tudod-e milyen magas a dranka? >> Na majd Mihálovics gazda segít.

Egy podcast azoknak, akik tudni szeretnék, hogy kerül a tönköly az asztalra, >> mert a tehén nem szálmazsák, hogy megtömjük.

Ugy? >> Ehhez az epizódhoz pedig jó szórakozást kíván a Neslé, a fenntartható élelmezési rendszerek támogatója.

Nagyon szép, eredményes és sikerekben gazdag napot kívánok.

Ez a Mihálovics gazda podcast.

Mai témánk a talajerő utánpótlás.

Hú, most egy csomó ember biztos megijedt ettől a szakkifejezéstől, de ha azt mondjuk, hogy műtrágya, attól még jobban megijednek, mert hogy az valami műanyag, azt minek kell kiszórni a földekre.

Nagyon sok a kérdés ezzel kapcsolatban.

Úgyhogy rántsuk is le a leplet a talajerő utánpótlásról.

Miért kell műtrágyát használni?

Mi lenne, ha nem használnánk műtrágyát?

Mai szakértőnk Bucsi Tamás, talajvédelmi szakember az Agro Hungária Kft. színeiben.

Köszöntelek itt a podcastben. >> Szia!

Köszöntelek én is, meg a kedves nézőket, hallgatókat is. >> Mit csinál egy talajvédelmi szakértő? >> Hú, ez egy ez egy nagyon összetett fogalom, meg nagyon sok mindenre lehet benne gondolni.

Hát ugye az emberek alapból a talajra azért nem sokat szoktak gondolni, meg nem foglalkoznak vele.

Hát a szakértő meg ugye benne van a nevében is, hogy szakérti a talajt, azaz megvizsgálja, megnézi, hogy ténylegesen mi van benne.

És ahhoz, hogy mondjuk egy termelő sikeresen, eredményesen tudjon gazdálkodni, hát igenis föl kell tárnunk a talajt, és meg kell nézni, hogy mi van benne, vagy milyen hibák vannak, milyen korlátozótényezők, és az alapján a szakértő egy szaktanácsot tud neki készíteni, akár itt a tápanyag utánpótlásban, akár egyéb eljárásokban, és ez alapján ugye sikeresebben tudunk majd gazdálkodni a a jövőben remélhetőleg, ha feltállaljuk a hibákat. >> Jó, kezdjük egy nagyon amatőr kérdéssel.

Ö minek van szükség műtrágyára?

Már a neve is olyan ijesztte, hogy a Felkomban is céloztam rá.

Azt gondolja egy átlagember, hogy ilyen mű dolgokat szórunk ki a földre, abból nő az az a növény, amit az az állat fog megenni, amit majd én megeszem, vagy az a növény, amit majd az én tányéromra kerül.

Minek ilyen műdolgokkal a földeket boldogítani?

És akkor most nem használok erősebb kifejezést.

Igen, az, hogy boldogítjuk vagy nem boldogítjuk, igen, ez már alapvetően egy eléggé érdekes kérdéskör.

Hát a műtrágya nevében is benne van, hogy az az valamilyen ipari folyamat által előállított mesterséges termék.

Hát azért van rá szükség, hogy a növénytermesztést hatékonyabbá tudjuk tenni.

Szóval nem juttatunk ki műtrágyát most nagyon leegyszerűsítve, akkor általában kevesebb lehet a hoamunk is.

Ez most azért az elmúlt időszakokban ez nem pont így van.

Ugye tudjuk, hogy 22-es év óta azért nagyon aszályos éveink vannak.

Itt a műtrágyáknak a hasznosulása ugye mindenféleképpen kell, hogy legyen egy oldószár, hogyha kirakjuk ezeket a a műtrágyákat vagy termésnövelő készítményeket.

Kell hozzá, hogy legyen legyen víz, legyen olthatóság.

Na most, hogyha nincsen viszont csapadék, akkor nem tudom azt se garantálni, hogy nekem majd a hoamom is nagyobb lesz, vagy realizálhatok nagyobb hoamot.

Úgyhogy a műtrágya az alapvetően azért lenne szükséges, hogy egy biztonságos termést tudjak realizálni. >> De ugye oldószer nélkül ez elég nehéz lesz volt. >> Igen.

Ez régi találmány, a műtrágya. >> Hát maga a a műtrágya az egy régi találmány.

Már a második világháború előtt is használtak Európában, főleg Németországban.

Olaszországban, Hollandiába a műtrágyát.

Hát Magyarországra leginkább a második világháború után kezdett el bejönni.

Előtte főleg a a szerves trágyákat használták, főleg kisebb gazdaságok voltak Európa szerte is, meg ugye Magyarországon is akkor még kisebb gaz gazdaságokról beszélhetünk.

És ott a háztályi is megjelent az udvarokban, és ugye mindenki kivitte a területére, és ott szerves rágyával oldották meg a tápanyag utánpótlást.

Hát a későbbiekben kezdett el egyre inkább elterjedni maga maga a műtrágya, illetve a műtrágyának a használata.

A szerves trágyánál maradjunk egy kicsit, az az hasznosabb, jobb vagy egész egyszerűen meghaladta a kor és azért nem használják, vagy mi az igazság ebben?

Mert időnként azért a hírekben lehet olyat is hallani szakértők szájából megint csak, hogyha aki csak teheti, azért próbáljon meg szerves trágyát használni, mert hogy az valahol mégis csak jobb.

Igen, mert a szerves trágyaó az egy gyakorlatilag egy élőanyag.

Most akár egy szerves trágyáról, akár egy híktágyáról beszélünk, mert hígtrágya az is egy szerves formájú tápanyag utánpótlás lehet, csak az egy az egy folyékony forma.

Itt most főleg mondjuk egy sertéstartó telep vagy egy szarvasmarha telepnek a >> tehát itt az van, hogy úgy, hogy nincs alomanyag, hanem lelocsolják a az állati >> alom is.

De mondjuk a fegyőházból mikor lemossák mondjuk a a fegyőháznak a a padlózatát, akkor akkor van egy bélsárral kevert, felhígított gyakorlatilag víz, aminek szintén ugye van elég nagy beltartalmi értéke, nitrogén, foszfor, kálium.

És ugye amellett, hogy van hasznos tápanyag benne, ez egy ez egy élő anyag, mikrobiológiai készítménynek is lehet gyakorlatilag nevezni, vagyis egy nagyon nagyon sok baktérium is van benne, ezért ez szám hatásos lehet nagyon a a talajra is, illetve a talaj életre is. >> A szerves rádjában akkor állati ürülék van, illetve alomanyag, ugye? >> Így van.

A szalmával kell gyakorlatilag egy egy ürülékanyag. nagyon koncentrált lehet, attól függően, hogy milyen állatból származik.

Ugye a legkoncentráltabb az a az a liba, illetve a tyúk alól van, annak a legmagasabb általában a nitrogént tartalma.

És akkor ahogy megyünk, meg annál több, minél több maga a szalmamaradvány, annál kevesebb lesz majd a beltartalmi értéke is. >> Igen.

És azt mondtad, hogy ez egy élő valami, ezért kedvezőbb, hogyha szerves trágyával trágyázzuk a termőföldeket. >> Egyrészt azért is kedvezőbb, másrészt pedig azért, mert gyakorlatilag visszaforgatom azt a mondjuk szalvamennyiséget, amit egyébként lehoztam a területről.

Ugye ez össze van kevérve ezzel a bélsárral, és így a talajszerkezetre is kiváló, illetve jó hatása van.

Gyakorlatilag nem engedi azt, hogy talajtömörödés kialakuljon.

Sokkal porózusabbá tudja tenni a a talajt, és hát majd a növények számára is utána a növénytermesztésben ez sokkal kedvezőbb lehet, így mind a vízháztartás, mind pedig a levegőgazdálkodásban is igen nagy szerepe lehetne. >> Akkor miért nem mindenki szervest rágyázik? azért, mert az állattartás az drasztikusan lecsökkent Magyarországon és nagyon kevés ö >> tehát nem termelődik el >> gyakorlatilag nagyon kevés termelődik.

Nagyon nagyon nehezen elérhető egyébként a piacon is.

Ezért egyébként az ára is relatíve magas. >> No csak lehet szerves trágyát venni gazdálkodóknak?

Már fizetnek a hát ha lehetne, ha hozzájutnának, akkor használnák.

Főleg úgy, hogy a ugye a covid óta a műtrágya ára is az rettentően elszállt.

Minél többen próbálnának szerveságyával vagy híktrágyával kiváltani, de hát közel nincsen annyi szerves rágya, amivel meg lehetne oldani itt a tápanyag utánpótlást sajnos. >> Akkor ugye itt jön a képbe a műtrágya.

Azt mondtad, hogy kevesebb lenne a termés.

Az meg gondolom azért baj, mert hogy ennyi embert nem lehetne jóval kevesebb terméssel biztonságosan élelmiszerrel ellátni.

Igen, a talajnak van egy alapvető tápanyagszolgáltató képessége.

Azért itt amikor a műtrágyákról beszélünk, akkor ezt egy kicsit ilyen komplexitásába kell azért kezelni, mert ki kell indulni abból, hogy mi van ténylegesen a talajban, és az alapján érdemes kijuttatni a műtrágyát, hogy ténylegesen mennyi a talajtápanyagszolgáltató képessége.

Ez azt jelenti, >> ezt mérik egyébként a gazdálkodók, vagy akinek földje van, az tudja, hogy melyik táblán mennyi műtrágya és milyen műtrágya kell.

Ez a cél, hogy mindenki tudja, és vannak olyan előírások is, jogszabályi kötelezettségei a termelőnek, ami alapján folyamatosan neki öt évente, három évente, attól függ, hogy milyen eljárás van.

Talajmintát kell venni a a tábláiról, a talajmintákat be kell vizsgáltatni, meg kell nézni a talajnak az alapvető fizikai, kémiai tulajdonságait.

Itt hozzáteszem, hogy sajnos a biológiai nincsen benne.

Érdekes lenne nagyon a biológia és a talajbiológia.

És erről már a mikrobiológusok is nagyon sokat beszélnek, hogy jó lenne olyan bevett rutinvizsgálat, amivel meg lehetne nézni és a termelősz.

Talé élet ugye a korábbi epizódokban beszéltünk erről.

Ezek a giliszták, különböző baktériumok, vannak egyszerűbb vizsgálatok, viszont vannak nagyon drága vizsgálatok is, és pont ezért is nem olyan elterjedtek ezek a ezek a biológiai vizsgálatok, mert rettentően rettentően drágák.

De visszakanyarodva az eredeti kérdéshez vannak jogszabályi kötelezettségek is a termelőknek, és szerencsére azért vannak olyan termelőink, mert nagyon nagy felületen szaktanácsolunk, ahol a termelő igenis kíváncsi rá, hogy mi van a talajában, akár a feltalajban, akár az altalajban.

És akkor talajmintta vételezésekkel meg lehet nézni azt, hogy milyen fizikai, kémiai tulajdonságok vannak.

Ez alapján tudunk neki szaktanácsot adni, hogy okszerű legyen az a tápanyagú tápótlás, és fölöslegesen mondjuk ne rakjunk ki műtrágyát, ha nem kell. >> Mi van a műtrágyában?

Vannak ilyen három betűs műtrágyák NPK-ban, nitrogén, foszfor, kálium van benne.

Ezt tanultuk valamikor annak idején régen nagyon.

Igen, hát a műtrágya alapvetően mondjuk, hogyha hazai piacot nézzük, az az körülbelül egy ilyen 1,4 millió tnát értékesítünk egy évben.

Ez egy 20-24-es statisztikai hivatal adata szerint.

Hát ebből leginkább a monoműtrágyák jelennek meg.

A monoműtrágya az azt jelenti, hogy csak egyféle tápelem van benne.

Vagy nitrogén, vagy foszfor, vagy pedig kálium.

Most így nagyon leegyszerűsítve.

És azért ezek az anyagok, mert ezekre van szüksége leginkább a növényekre. >> Ezekre van leginkább ezek az úgynevezett makro tápelemek.

Most a makro tápelem az amiben a legnagyobb szüksége van a növénynek.

Ez a nitrogénfoszfor, illetve a kárium.

Na most ebből az 1,4 millió tonnából körülbelül 1 millió tonna az, amit nitrogénre fordítunk, vagy nitrogént juttatunk ki.

Úgyhogy ezt lehet látni, hogy ugye az is mutatja, hogy mire van a minek van a legnagyobb termésnövelő hatása.

Hát gyakorlatilag most meg is váltuk, hogy a nitrogénnek van. hogy itt a növényeknek a fejlődésében, fehérje szintézisben van leginkább szerepe.

Pont ezért a termelők is ezt használják leginkább.

Még hogyha nem is nézik azt, hogy milyen aakanyag ellátottsága, foszforkálium tartalma, a nitrogént az biztos, hogy juttat ki.

Ez legalábbis a trend, mert azt tudja, hogy annak azért pozitív hatása szokott lenni.

Azért az elmúlt három évben azért ez sem, ez sem így van sajnos. >> Ühüm. >> Szóval itt az aszály az nagyon korlátozza.

Ezt csak azért kérdezem, mert hogy megvannak a fő alkotóelemei a műtrágyának, de hát ugye ahány termőföld, annyiféle adottság, annyiféle lehetőség, hogy lehet ezt hm nem személyre termőföldre szabni, hogy akkor miből mennyit? >> Hát amiből érdemes kiindulni, az maga a talaj, mint a vétel.

Ugye a előző podcast beszélgetésekből is már lehetett arról hallani, hogy a talaj az mennyire heterogén, mennyire változatos, főleg a Kárpátmedencében.

Ugye itt gazdálkodunk, rettentő sok talajképződési tényező volt, ami befolyásolta itt a talajoknak a kialakulását.

Erről Fux Márti is elég részletesen beszélt, hogy mik azok, mik voltak azok a tényezők, ami amik alapján itt magyarországi körülmények között kialakultak a a talajaink.

Pont ezért az első és a legfontosabb, hogyha tápanyag utánpótlásról vagy talajerőgazdálkodásról szeretnénk beszélni, az első az az, hogy nekünk talajmintákat kell venni. >> Ez egyébként hogy néz ki ilyen csipesszel vagy kis kanálkával, kémcsőbe, és akkor azt laborba fehér köpenyes emberek elemzik, vagy mélyre kell fúrni egy ilyen talány, mint a vevő csővel, vagy hogy néz ki ez? >> Na most pont pont ez a rákfenéje a a dolognak az, hogy mit és mire szeretnék vizsgálni.

Most ugye össze-vissza csak így lövöldözni nem nagyon érdemes, hanem megvannak konkrétan, hogy milyen célt szeretnék elérni.

A célnak megfelelően kell magát a talajmintavételt is megvalósítani.

A talajmintavétel, ahogy említetted, az történhet úgy, hogy a mélyebb rétegek van egy talajszelvényünk, mondjuk egy más5él mter, azt a feltalajtól szépen végigmintázzuk.

Most vagy rétegenként, hogy azt mondjuk, hogy 030 30 60 90 satöbbi, vannak ilyen jogszabályi előírások is.

Vagy pedig azt mondom, hogy aszerint, hogy hogy alakult ki a talaj, úgynevezett milyen genetikus talajszintek vannak.

Talajszinten veszem meg, amiről már tiék is már beszéltek, hogy van egy alapkőzetem, az alapkőzet fölött lehet egy átmeneti szintem.

Ezeket külön-külön mintázom, hiszen egy szakértőnek pont ez a feladata, hogy ezeket a szinteket ő el tudja különíteni, mert tudja, hogy annak más lesz a talajtulajdonsága is.

És utána ezeket a talajszintenkénti mintákat lehet majd bevizsgáltatni a laborba.

A másik megközelítés az az, amit a tápanyagutánpótlásban leginkább szoktunk csinálni, az az, hogy táblaszinten, vagy a táblán belüli kisebb kezelési egységekben gondolkodva lehatárolunk olyan területrészeket, amik biztos, hogy teljesen más tápanyagszolgáltató képességgel fognak bírni, és ezeket célirányosan fogjuk megmintázni.

Most egy nagyon leegyszerűsített vagy lesarkított példa.

Mondjuk van egy 20 hektáros táblám.

Hogyha egy klasszik mintavételezésben gondolkodok, akkor 5 hektáros raszterekre, kis kockákra osztom föl ezt a ezt a 20 hektáros táblát, azaz lesz belőle négy kisebb kockám, és azokat én egységesen le fogom le fogom mintázni.

Itt a lemintázás, a tápanyag utánpótása egyébként úgy történik, hogy általában a 0-30 cm-es feltalajréteget szoktuk nézni.

Az 5 hektárra húzok egy átlót, és átló mentén egy 10-15 leszúrásból képezek egy átlagmintát.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mire jó a műtrágya?”

Miről szól ez az epizód: „Mire jó a műtrágya?”?

A talajerő utánpótlásának fontosságáról és a műtrágyák szerepéről szól ez az epizód. Bucsi Tamás, a talajvédelmi szakember elmagyarázza, miért van szükség műtrágyára a növénytermesztés hatékonyságának növelésében, különösen az állattartás csökkenése és a szerves trágya… Az epizód a Mihálovits Gazda Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mire jó a műtrágya?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bucsi Tamás, Mihálovits András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mire jó a műtrágya?”?

Fő témái: műtrágya, talajerő utánpótlás, növénytermesztés, talajvédelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mire jó a műtrágya?”?

Megjelenés: 2025. 11. 20.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mihalovits-gazda-podcast/mire-jo-a-mutragya-321653b0

Több epizód a Mihálovits Gazda Podcast-ből

  • Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság

    Pálmüller Béla, egy 1500 hektáron gazdálkodó Fejér megyei üzem növénytermesztési ágazatvezetője a Mihálovits Gazda Podcast vendége. Az epizód betekintést nyújt a gazdasági év terv…

  • Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy

    A regeneratív mezőgazdaság témáját járja körül Kökény Attila talajmegújító tanácsadóval és Mihálovits Andrással. Megbeszélik a talajmegújító gazdálkodás definícióját, fontosságát,…

  • Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?

    A Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetőjével, Hölgyes Annával beszélgetve tárgyalják a talajmegújító gazdálkodást, különös tekintettel az élelmiszeripari vállalatok szempontjair…

  • Mitől bio a biozöldség?

    Dezsény Zoltánnal, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság társalapítójával beszélgetett Mihálovits András a talajerő-gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról. Az ökológiai gazdaság 6000 n…

  • Miért nem öntöznek a gazdák?

    Az aszályos évben felmerül a kérdés, hogy miért nem öntöznek többet a gazdák. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke elmagyarázza, hogy a túlzott öntözés árthat a talajna…

  • Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!

    A műsor a magyar talajokat fenyegető fizikai, kémiai és mechanikai veszélyekről, valamint ezek leküzdésének módszereiről szól. Szó esik a regeneratív gazdálkodásról, a talaj termé…

  • Hitte volna? Így hat a traktor az emberi egészségre!

    Dr. Parádi István, az ELTE adjunktusa és az Expery Plant Kft. ügyvezetője Mihálovits Andrásnak, a Mihálovits Gazda Podcast műsorvezetőjének vendége volt. A beszélgetés során szó e…

  • A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj

    Fuchs Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi intézetének docense a talajképződésről, a komposztálásról és a talaj javításának fontosságáról beszél.

  • Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld

    Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke riasztó tényeket oszt meg a magyar termőtalaj humusztartalmának csökkenéséről. Az epizód kitér arra, hogy miért aggasztó ez, és van…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból