HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Vessünk vagy ne vessünk tavasszal? - Vetési tippek a talajműveléstől a tápanyagon át a vetőmagig... (HEKTÁR Plusz)

· PT1H51M44S

Összefoglaló

A tavaszi vetés sikere számos tényezőtől függ, nem csak a csapadéktól. A Syngenta támogatásával készült HEKTÁR Plusz podcast adásában a szakértők a tudatosság és precizitás fontosságát hangsúlyozzák a vetési folyamatokban. Megbeszélik a leggyakoribb hibákat, mint a nem megfelelő…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 04. 10.
Hossz
1 óra 52 perc
Szereplők, említett nevek
Gribek Dani
Témák
tavaszi vetés, mezőgazdaság, talajművelés, tápanyagutánpótlás, vetőmag
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Bevezető, vlogajánló5:19 - 13:32 - Időjárás vagy más tényező?13:33 – 27:00 - Talajművelési stratégiák és nedvességmegőrz
  2. — A vetőgép beállítása és a vetés precizitása58:39 – 1:20:23 - Tápanyag-utánpótlás és mérések1:20:23 – 1:41:19 - Geometria
  3. — Összegzés: Vessünk vagy ne?

Ebben az epizódban

Van a vetőgép, van a vetőgépnek a vezetője, van a vetőmag.

Ezeket az dolgokat mindent össze kell annak az érdekében hangolni, hogy a legjobb teljesítményt érjük el.

Szerintem már kellően kevés a csapadék ahhoz, hogy valaki egyáltalán gondolkozzon ahhoz, hogy forgassa a talaját, vagy ne forgassa.

Nyilván egyébként a gazdálkodók hatszor feladhatnák, folyamatosan ez megy, de ez egy olyan szektor, ahol azért a fogal körömmel és a végső, >> ki tegnap szántott, meg széttaposta a kombánnyal, az holnap ne próbáljon a direkt vetéssel indulni, hanem nyilván ebbe fokozatokat kell tenni, >> de nagyon sokszor találkozunk ilyennel, hogy abszolút még a tőszámot se állítja be, tehát a furatot nem nézi meg, egyet szív, kettőt szív, ugye kalibrációnál megvan lesodró, hát a sebességről meg arról estig tudnék beszélni. >> Tessék leakasztani róla mondjuk az orrúlyt, meg a keréksúlyokat meg meg alacsonyabb nyomást, mert ezt elfelejtettem mondani.

Tehát ezt nagyon sok helyen látni tavasszal full felsúlyozott traktorral szimplaékkel húzzák a kisvetőgépet, tehát ez abszolút helytelen.

Tehát tavasszal minden súlyt, amit lehet a gépről dobjunk lehetőség szerint.

Az 50 centis sortávnak van relevanciája mind az alacsony termésnél is.

Gyönyörű a 2,sés5é3 tonnánál is látszik az, hogy jóval stabilabb különböző tőzámon a termés. >> Vetőmag minőségben azért nagyon nagy különbségek vannak.

Talán ezek a gépek precízebben meg is mutatják ezeket.

Persze nótilban is van megoldás, hogy a nitrogén állományba történő kijuttatására.

Ez ugye a különböző injektálókkal >> a Sinentánál most már körülbelül vagy öt vagy hat éve fejlesztés alatt van egy ilyen cropwise digitális rendszer, főleg kukoricára lett kifejtve, most már napraforgóban is van, kalászosba és a hibrid árpában most már elérhető lesz.

Igazából ez egy olyan rendszer, ami táblaspecifikus hibrid ajánlatot, táb specifikus tőszámajánlatot tud adni. >> [zene] >> Hektár Plusz, a Hektár podcast külön kiadása. [zene] Mezőgazdasági termékekről szolgáltatásokról partnereink támogatásával. >> Hogyan érdemes neki kezdeni a tavaszi vetésnek?

És mik a leggyakoribb hibák, amelyek akár a sikerességet, akár a jövedelmezőséget is negatívan befolyásolhatják?

Érdemes-e egyáltalán erről a témáról beszélgetni a legszárazabb hazai vidékeken?

Hol van a legnagyobb hiányosság és a kockázat az időjárás mellett?

A vetőmag minőségében, a gépek tudásában, a munkaerőhiányban, a sortávan, vagy éppen a szakmai ismeretek hiányoznak sokszor a gyakorlatból?

Grib Dani vagyok és ez itt a Hektar Plus podcast újabb adása.

Azon beszélgetés sorozatunk, amelyet partnereink támogatásával, partnerink felkérésére készítünk.

Ezúttal a Sinentától kerestek meg azzal a témával, hogy itt a vetési időszak kezdetén előtt így a nagy kampány nyitányaként beszélgessünk egy kicsit arról, hogy mit lehet hibázni, mit lehetne jobban csinálni a vetés kapcsán.

Úgyhogy lesz szó kukoricáról, napraforgóról, tényleg sortávról, tőtávról tápanyagutánpótlásról nótról, szántásról, nagyon nagyon, nagyon sok mindenről.

De mielőtt bemutatom vendégeimet, ne felejétek követni a hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon.

Nagyon fontos, hogyha tetszett az adás, akkor nyomjatok lájkot, kommenteljetek, osszátok meg ismerőseitekkel, mert így sokkal több hallgatóhoz eljutnak ezek az adások az algoritmus által.

Van egy támogatási felületünk a www.hectarpodcast.hu/támogatás Hooper támogatás aloldalon, ahol a marketing független szakmai anyagainkat, illetve azok elkészítését segíthetitek, illetve van egy hírlevelünk, amire szintén feliratkozhattok a www.hektarpodcast.hu oldalon, így egyetlen adásunkról sem maradtok le. >> A felvétel a streamline butikban készült. butikstudio.hu >> Na de hát akkor kezdjük is a podcastot.

Mint említettem, ugye maga az ötlet a Sinentától érkezett. hogy beszélgessünk erről a témáról, de két olyan szakember is ül itt az asztalnál, aki vetéstechnikában nagyon komoly tapasztalattal és tudással rendelkezik.

De hát akkor először is köszöntöm Zilahi Andrást, a Sinenta agronómiai megoldások fejlesztésének csapatvezetőjét.

Remélem jól mondtam a titus. >> Igen, köszönöm szépen.

Én is üdvözlök mindenkit. >> Itt van velünk Bellai Tamás, akit Zrt.

Kereskedelmet támogató. mérnöke, aki már sem a stúdióban, nem először ül itt velünk, illetve hát gyakorlatilag a hektárban rendszeres megjelenő vagy.

Én is üdvözlök mindenkit. >> És hát Tolnai Pétert sem kell talán bemutatni egyébként se, de a Hektár nézőinek nem.

Ugyan podcastban szerintem most vagy először vendégem, de hát nagyon sok videóban főszereplést vállaltál a Véderstad Kft. értékesítési és kereskedelmi vezetője.

Na hát tényleg sok-sok téma van így a tavaszi vetések kapcsán, de én arra gondoltam, hogy egy kommenttel kezdenék nektek, ugyanis szokásomhoz híven ugye ezúttal is kiírtam a Facebook oldalamra, hogy milyen témával jövünk itt a következő podcastban, és hát sok-sok felvetés van ezekből, tényleg majd csöpögtetek, de Srenka Szabolcs, aki egyébként törzs kommentelünk és rend szerint vita indító, vitagerjesztő gondolatokat szokott bedobni a különböző posztjaim alatt.

Hát most se hazudtolta meg magát abszolút pozitív értelemben, merthogy a következőt írta, semmi máson nem múlik, mert ugye a tavaszi vetés sikere, csak az időjáráson van, ahol mindegy mit csinálsz.

Kábé mindegy a gép és a technológia, akkor sem lesz biztos a tavaszi gabona.

Máshol pedig szintén teljesen mindegy, csak vetni ne felejtsen el az ember, és sikeres lesz az eső miatt.

Jelenleg ez a kettő lehetőség van hazánkban.

Tehát ez egy ilyen olvasói kommentben egy felvetés, amit nyilván ti szerintem mindjárt árnyalni fogtok.

De akkor nyilván András így hozzácéloznám azt a kérdést, hogy akkor van értelme itt ülni, beszélgetni a tavaszi vetések sikerességéről, vagy tényleg ez a két véglet van? >> Azért nem minden az időjáráson múlik.

Azért ez egy nagyon komplex dolog.

Kezdeném azzal, hogy én mindig mindig onnan szoktam Ádám és Évától indulni, hogy a feltöltő csapadék.

Én mindig mindig azt nézem, tehát már az a a vetés az egy dolog, az, hogy április, május, március, én mindig azt nézem az előző év őszétől kezdve télen feltöltő csapadék, mert az meghatározza annak a régiónak, annak a területnek, annak a talajnak ugye azt a képességét, amiből majd a növényidőzesen táplálkozni fog.

Mindamellett, amit mi tehetünk.

Nyilván a a kommentelő úrnak annyiban igaza van, az időjárás nagyon sokat tud hozzátenni és elvenni ettől az egésztől, de én úgy gondolom, hogy amit mi megtehetünk, az még mindig mindig nagyon-nagyon sok.

Tehát akár a talajállapot, a talaj egészség megőrzése, a talajelőkészítés, az időzítések, ugye a gépek, amikből most már azért azt mondom, hogy elég magas szinten vagyunk.

És az emberi tényező az borzasztó fontos, a hibrid választás, azok a digitális segítségek, amivel most már ugye több éven keresztül a Sincenta is él, ezeket mind hozzá kell tenni.

Én úgy gondolom, ha mi mindent hozzáteszünk, nagyon sokat tudunk azon nem változtatni, hanem nagyon sokat tudunk hozzátenni, hogy még eredményesebb legyen a termelés. >> Hát én azt gondolom, hogy országon belül inkább azt lehet látni, hogy átrendeződés van elsősorban kukoricából.

Tehát kukorica abszolút a nyugati határra szorult, Zalavas, ahol eddig ugye nem volt annyira jelentős, illetve borsod is egyre jobban jön föl a kukoricából, vagy a nyírségnek egy része.

Nyilván ahol több a csapadék, a klíma megfelelőbb hozzá, ott ugye a kukorica még mindig sikeresen és jól termeszthető.

Az ország többi részén is van olyan átmeneti zóna, ahol úgy gondolom, hogy megfelelő technológiával, talajművelési rendszerrel nedvességmegőrzéssel szerintem sikeresen termő még a kukorica is.

Napraforgó szerintem az ország valamennyi részén talán azt lehet mondani, hogy sikeresen termeszthető.

Ahol eddig nem lehetett, ott valószínű most se lehet.

Tehát az országnak azért vannak olyan vakfoltjai, ahol se a talajféleség, se a csapadék mennyisége nem engedi meg.

Nyilván a talajnak a vízbefagodó képessége, vagy a vízmegtartó képessége nem alkalmas rá hosszútávon, de én is így gondolom, hogy megfelelő technológiával azért a tavaszi növényeket nem szabad elvetni hazánkban.

Mármint úgy értve, hogy nem elvetni, hanem [nevetés] >> elvetni, hogy >> elvetni a gondolat elvetni a gondolat.

Elvetni érdemes [nevetés] >> elvetni érdemes, de nem elvetem.

Egyébként teljes mértékben egyetértek azzal, ami elhangzott.

Ugye nagyon sok olyan dologról lehet beszélni, ami amihez nekünk van közünk, akár forgalmazóként szaktudásba, egyebekkel.

És nyilván van egy jéghajlati adottság.

Azért nem ennyire feketefehér, úgy gondolom a történet, hogy esik, akkor lesz valami, ha nem esik, nem esik.

Nyilván meghatározó a csapadék, ugye az, ami ami leginkább meghatározó akár feltöltésbe, akár ugye a a szezonban is annak eloszlása és érvényesülése.

De nyilván ami amit amit a gazdálkodók meg tudnak tenni, az hogy használják a fejüket.

Tehát, hogy ez egy alapvető dolog, hogy meghatározom azt, hogy ugyan megvan hozzá a technológiám. tudok neki magágyat készíteni, minden belefér, de hogy szükségszer vagy sem, meg az időben.

Tehát én szerintem ez egy ez egy ez egy legalább olyan kritikus dolog.

Tehát oké, megnézzük legalább a talajhőmérsékletet, a nedvességet, meghatározzuk valahol azt, hogy hogy milyen fajtát, mikor kellene, amit a tulajdonos javasol ebbe az adott régióba, de de a döntést azt ők hozzák meg.

Tehát azt azt a gazdálkodónak kell meghatároznia, és onnantól fogva nyilván azt a nyomot követni, meg hát kísérletezni. >> Igen.

Amit talán az időjárás az, bocsánat hozzátennék hogy ugye én már jó jó 35 éve benne vagyok ebbe a történetbe így gyerekkorom óta, és amíg a a csapadék és a frontok ugye teljes mértékben mindig ugye Ausztria abból az irányból jöttek, emlékszünk rá.

És ugye így haladtak át az országon.

Az időjárás, amire gondol itt az úriember, meg a csapadékra, az teljes mértékben megváltozott.

Az utóbbi, azt mondom, talán 10 vagy 15 évben állandó mediterrán frontok jönnek, ugye Olaszország, Szlovénia, Horvátország, mindig onnan kapjuk az esőt.

És ha most megnézzük a Tolna, Baranya, Somogy esetleg a Vazzala az a rész talán az a ez a ez a régió az, ami kukoricában talán egy kicsit előnytélve ez az ország többi részéhez képest.

Én debreceni vagyok, Hajdú Szabolcs Borsod.

Ott még mindig ez a két régió van, azt mondom, ahol időzesen kukoricát még eredményesen lehet termeszteni időjárásnak a függvényében, de jóval több csapadék van a mi részünkön kevesebb.

Ha megnézitek a délkeleti régiót, ami a legjobban szenved az elmúlt öt évben, feltöltő csapadék, akár szezonközben lévő csapadék, a délbácskiskun, a Csongrád, a Békés, de a délszolnak a a bihari részek a hajdúsági részen, ott a napraforgó, vagy ugye a 2022-es évben láttuk, még az se volt jövedelmező.

És egy másik olyan terület van az országban, akit amit sokan nem szoktak emlegetni.

Ez a Fehér, Komárom meg az a rész.

Az is borzasztóan aid lett az elmúlt időszakban.

Tehát a gazdálkodóknak rettenetesen figyelni kell ezekre, hogy milyen növényt érdemes okszerűen termeszteni. >> És hát tényleg ez a klíma, az időjárás az, ami kommentekben is legtöbbször megjelent.

Nagy Zoltán például csak ennyit kommentelt, hogy eső, [nevetés] de van egy kicsit bővebb kommentem is í és Bencétől, és ez most már felveti azokat a pontokat, amikre hatással is vagyunk, mert ugye a a klímára, az időjárásra akár gazdálkodóként nyilván ezt nem tudjuk befolyásolni, főleg nem rövid távon.

Szóval i és Bencének a felvetése.

Eső nélkül nehéz termelni mindenütt a poraz úr sajnos.

A mai vetőmag is hiába van jól elkészítve.

A gyártók tudnak hibát okozni.

Az elmúlt pár évben gyenge vetőmag előállítást lehetett észrevenni.

És a lényeg az, hogy hiába jó és és precíz a talajművelés, precíz a vetés, precíz a munka, valamint a géppark, a legnagyobb kihívás egyébként például náluk konkrétan a fekete varjú.

Ez nyilván ugye a a varjú kérdés. tényleg sok minden fel lett vetve, ugye a vetőmag minőségétől kezdve, a precíziós megoldásokon keresztül, de akkor induljunk egy ilyen nullapontról, hogyha most már tényleg azokat a tényezőket nézzük, amiket befolyásolhatunk.

És ez a vetés előtti műveleteknek a kérdésköre.

Hányszor menjünk rá a a talajra?

Ö >> nekem itt a kommentején volt egy ilyen, hogy mindenhol por van.

Tehát hogy ugye itt már ez önmagába véve ugyanoda jutunk vissza, hogy miért is alakul az ki.

Tehát hogyha a szerkezetet túlzottan, intenzíven műveljük és a magágyjat ha még a legjobb jó indulattal gondolkodva és és a gazdálkodó mondjuk úgy indul neki, de nyilván az nem lehet cél, hogy egy porfrakciót alakítson ki.

Tehát utána egyébként a kommentben már itt egészen más dolgokról is volt szó, tehát hogy megvan hozzá a gép, gépesítés, kell-e hozzányúlni vagy sem.

Ugye ez a kérdéskör, ez adott >> egy pillanatra megengedetted, hogy még egy kommentet felolvassak, mert ha már ez a port, tehát hogy Juhász Gergő írta, hogy mikor a talajt már februárban elkezdik elmunkálni, vetésig a fél gépparkot megjáratják rajta, például a tárcsát is, aztán meg csodálkozunk, hogy porba vetünk néha a kevesebb több, és akkor bocsánat, visszaadom a szót, csak ez muszáj volt ide gyorsan beolvasni.

Tehát ez abszolút tehát az, hogy ha megvan a géppar, de az nem azt jelenti, hogy feltétlenül nekem abból mindent használni kell.

Az adott évjárathoz kell igazodni, az egyértelmű.

Ha valamit kárt okozok és látom, hogy van egy ilyen problémám, akkor ugye utána jön a következő, hogy hát miért vetettem ilyen mélyre?

Meg kell a a sortisztító még egy teljesen más funkciója a gépre, hogy azt a fölső port letoljam.

Na de az a por valahogy kialakul.

Tehát nyilván itt lehet beszélni arról, hogy takarás szerepe, de a túlművelés azért még mindig mindig olyan probléma, amivel nagyon sokszor…

Említett entitások

Témák

  • tavaszi vetés
  • mezőgazdaság
  • talajművelés
  • tápanyagutánpótlás
  • vetőmag

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Syngenta

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Vessünk vagy ne vessünk tavasszal? - Vetési tippek a talajműveléstől a tápanyagon át a vetőmagig... (HEKTÁR Plusz)”

Miről szól ez az epizód: „Vessünk vagy ne vessünk tavasszal? - Vetési tippek a talajműveléstől a tápanyagon át a vetőmagig... (HEKTÁR Plusz)”?

A tavaszi vetés sikere számos tényezőtől függ, nem csak a csapadéktól. A Syngenta támogatásával készült HEKTÁR Plusz podcast adásában a szakértők a tudatosság és precizitás fontosságát hangsúlyozzák a vetési folyamatokban. Megbeszélik a leggyakoribb hibákat, mint a nem megfelelő… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Vessünk vagy ne vessünk tavasszal? - Vetési tippek a talajműveléstől a tápanyagon át a vetőmagig... (HEKTÁR Plusz)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Vessünk vagy ne vessünk tavasszal? - Vetési tippek a talajműveléstől a tápanyagon át a vetőmagig... (HEKTÁR Plusz)”?

Fő témái: tavaszi vetés, mezőgazdaság, talajművelés, tápanyagutánpótlás, vetőmag.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Vessünk vagy ne vessünk tavasszal? - Vetési tippek a talajműveléstől a tápanyagon át a vetőmagig... (HEKTÁR Plusz)”?

Megjelenés: 2026. 04. 10.. Hossz: 1 óra 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/vessunk-vagy-ne-vessunk-tavasszal-vetesi-tippek-a-talajmuvelestol-a-tapanyagon-a

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

  • Növénykondicionálás stresszhelyzetben — Agroinform

    A magyar gazdálkodásban a biostimulátorok és lombtrágyák szerepét, elvárásait és fogalmait tárgyalja a podcast. A vendégek, Faragó Gábor, Kasza István, Guys Dénes és Illés Róbert…