Kék Bolygó - Áder János podcastja

A fenntarthatóság bűvöletében: az életmódunkon kell változtatni #93

· PT36M53S

Összefoglaló

A Pannon Egyetem rektora, Gelencsér András a Kék Bolygó podcast vendége volt, ahol megvitatták a fenntarthatósággal kapcsolatos tévhiteket. Előadása során rávilágított arra, hogy a megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia, nem képesek folyamatos áramszolgáltatást…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 01. 29.
Hossz
37 perc
Szereplők, említett nevek
Gelencsér András, Áder János
Témák
fenntarthatóság, megújuló energiaforrások, életmód
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit vendégem a mai napon gerencsér andrás a pannon egyetem rektora aki egyrészt egy több mint gondolatébresztő mondhatám azt hogy egy provokatív de mindenképpen elgondolkodtató gondolkodásal késztíető könyvet írt tavaly a könyvnek a címe ábrándó bűvöletében a alcíme a fenntartható fejlődés korlátai az akadémiai kiadó gondozásában jelent meg én kétszer is olvastam és néhány részét azóta is többször idézem a mai beszélgetés során is ezt meg fogom tenni és az elmúlt elmúlt esztendőben vagy inkább azt mondom az elmúlt hónapokban nagyon sok inter út adott cikket is írt tehát a gondolatait más módon is megosztotta a nyilvánossággal úgyhogy nagy tisztelettel köszöntöm itt a stúdióban én is köszöntöm és üdvözlöm a a hallgatókat is egy rövid bevezető a ugye ez a könyv a bevezetőjében azt írja hogy egy bécsi múzeumi látogatáson szerzett élmények indították arra hogy ezt a könyvet megí írja az első idézet mindjárt a bevezetőből az előszóból egészen pontosan az a gondolat hogy a szükséges nyersanyagok valaha is elfogyhatnak eretnekségnek számít a technológiába vetett vakhit olyan erős hogy az emberek többsége a technológiai fejlődést mindenre is megoldásnak tartja egy kis székelyes árnyalat van ebben a mondatban kedvenc mondásuk hogy a kőkorszak sem azért ért vég mert elfogyott a kő no mi volt ez a bécsi tapasztalat ez a kirándulás és miért írja utána az előszó végén hogy csak erős idegzetűeknek javasolja ennek a könyvnek a forgatását és elolvasását hát én talán nem is azt mondom hogy élmény volt ez inkább sok volt ez egy időszaki kiállítás volt a természettudományi múzeumban és az ásvány a földásvány kincseiről volt szó ö valamennyi a technológiában használt elemet bemutattak annak az előfordulását felhasználását készleteit és mindegyik ilyen tárló fölött volt egy számláló amely a azt számolta vissza hogy mennyi van még ezekből az erőforrásokból amelyeket felkívánunk használni és 15-25 évnél egyikből se volt tehát az általunk ismert arany ezüst nikkel chromem ré satöbbi satöbbi ásványanyagok és gyakran használt ásványanyagok ennyi esztendőre mostani kapacitásokat a mostani felhasználást figyelembe véve és a mostani bányák erőforrások termelési kapacitását figyelembe v mindössze ennyi ezt néhány évtized maximum ami igen igen ezek szerint rendelkezésünkre áll hogy ezeket az anyagokat még használhassuk igen és hát ez volt az a sokk ami amit hát nagyon nehezen tudtam feldolgozni mert hát ez azt jelenti hogy ugye ezekre alapoznánk a a az energetikai átállást meg a a életünk tervezett változásait és hát ezeknek akkor nincs meg a fedezete tehát ez számomra azt jelentette hogy hogy ez akkor egy egy egy lufifújás hogy hogy nem fogjuk tudni ezeknek a fedezetét hosszú távon biztosítani ugye a többször visszatér a könyvben az a gondolat hogy egy véges világban lehet-e végtelen az anyagfelhasználás ugye az előbb a az az idézett mondat is erre utal hát a föld a anyagforgalom szempontjából zárt rendszer tehát 4 és fél milliárd éve abból az anyagból gazdálkodunk ami a földön rendelkezésre áll tehát anyag nem cserél nem cserél gazdát a világűr és a a föld között hogy ezt tanultuk anyag az anyag megmaradás törvénye szerint hogy anyag nem vész el csak átalakul igen és én hozzátenném hogy szétszóródik és szétszóródik és ez ez a ami a kritikus mer mert az hogyha nem veszne el az nem lenne baj de az hogy a koncentrált előfordulásait felhasználjuk és szétszórjuk na ez már baj tehát a levegőbe vagy a vízbe egyszer mondjuk a foszfor például egyszerűen nem abban a koncentrációban hanem már jóval higítottabb ha úgy tetszik szabad ezt a szót használni higítottabb formában lesz és ezért aztán nem is fogunk nagyon hozzáférni nem tudjuk nem tudjuk már utána újra erőforrásként fölhasználni íg van pontosan erről van szó igen a ugye a könyvbe szintén visszatérő gondolat hogy vannak bizonyos törvényszerűségek kémiai törvényszerűségek fizikai törvényszerűségek és matematikai törvényszerűségek és hogyha ezeket figyelmen kívül hagyjuk akkor nem véetlen ez a kötetnek a címe akkor az ábrándó bűhületébe esetleg bizonyos illúziók rapságába vagy utópiák fogságába kerülhetünk ez így van és hát az emberek hajlamosak el vonatkoztatni ezektől a törvényektől valahogy úgy érezzük mintha ezeket meg tudnánk változtatni tehát én picit úgy érzem hogy az emberiség egy kicsit öntelt lett olyan tekintetben hogy tényleg sok mindent elért de azért az alapvető törvények megváltoztatására azért nem vagyunk képesek na erre egy jó példa és akkor egy kis kitérőt hadd tegyünk egy aktuális kitérőt hát annyiban aktuális hogy egy hónappal ezelőtt fejeződött be a kop 28 dubajban az egyik interjújában erre is részletesen kitért ennek egyetlen elemét hát többiről is beszéltünk de egyetlen eleme ami mondjuk így hogy amin én is fönnakadtam amikor olvastam hogy a még a konferencia megkezdése előtt az előkészítő bizottság hozott egy döntést egy határozatot és azt ajánlotta a részes feleknek a tagállamoknak hogy 230-ig 2030-ig az fontos időpont 24-et írunk ugye tehát a következő hat esztendőben háromszorozzák meg a megújuló energiatermelést és erre azt mondtam hogy ez lehetetlen és ha jól olvastam az egyik intervjújában ön ugyanezt mondta igen hát ez ha belegondolunk ezeknek az előállítása az azokban a gyárakban tud történni amelyek működnek és ezek a gyárak jelenleg szinte kizárólag fosszilis energiát használnak fel tehát most az elkövetkező néhány évben az az elképzelés hogy ezeket a gyárak kellene olyan mértékig kihasználni és olyan mennyiségben felhasználni a fosszilis energiát ahhoz hogy hogy ezt meg tudjuk csinálni ezt ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen ráadásul az előző gondolatra visszatérve tegyük fel hogy még több napelemet még több szélerőművet gyártunk akkor a hozzájuk föhasznált réz alumínium és egyéb ásványianag az más iparágaktól iparágakból fog hiányozni tehát mondjuk az építő ipar a repülőgépgyártás autógyártás nakak nem jut elegendő nyersanyag jól gondolom igen hát a bányákat nem lehet nagyon gyorsan nyitni az egy egy több éves majdnem évtizedes folyamat egy egy bányának egy új bányának a nyitása tehát arról van szó hogy a meglevő készleteinket kell valahogy másképp csoportosítani és ez nem megy áremelkedés és nem megy hiány generálása nélkül ugye szintén a ebben a cikkben olvasom ami a nehéziparra vonatkozik hogy és ez egy megint egy komoly korlátot jelent tehát ennek a háromszorozzuk meg a a megújuló energiatermelést de ennek egyébként a feltételeit most nem nagyon mondta meg senki sem hogy hogyan biztosíthatnánk hogy azt mondja hogy a nehéziparban nincs karbonsemleges megoldás hugye az előbb erre utalt hogy csak fosszilis energiahordozókat használunk legyen szó betongyártásról acélgyártásról alumíniumgyártásról is még sorolhatnám így van és ez ez együttesen a világ energia felhasználásának a felét teszi ki ezek a ezek a felsorolt iparágak és hát ipari léptékben nincs megoldásunk az első ilyen zöld acél gyár ha minden igaz svédországban 2026-ban kezdi meg a működését és a kapacitás az a világtermelés kevesebb mint félezreléke lne fézeléke de 2026-ban elő 2026-ban és az energiát miből fogják előállítani az jó kérdés igen az energiát fosszilis energiahordozók nélkül nagyon nehéz lesz ebben a formájában még egy mondat csak a kopokra és aztán visszatérnék a könyvre meg a könyvben megfogalmazott gondolatokra van értelme ilyen 70000 fős létszámmal két-három héten keresztül beszélgetni arról hogy milyen feladatok várnak ránk a klímaváltozás legyőzése meg problémáinak megoldása terén van ennek értelme nincsen hát látszik az hogy ezeknek a ezeknek a vállalásoknak egyetlen eleme sem teljesül tehát a ugye már a párizsi klímamegállapodás is a jelentős csökkenésre vállalt kötelezettséget és folyamatosan nő a fosszilis energia abszolút kibocsátása tehát az ellenkező irányba megyünk mint ahova úgymond vállaltuk hogy haladni vagy eljutni fogunk igen ezt én is szoktam mondani hogy párizst ugye nagyon nagy mondjuk így bcsben tartják sokan de akárhogy is és most már 15 lassan lassan 10 esztendő 10 esztendő lesz jövőre már 10 éves lesz a párizsi megállapodás de minden évben ha nézzük a kibocsátást minden évben a kibocsátás nőtt és nem csökkent egy kivétel van a covid időszaka de ennek meg semmi köze nincsen egyébként a klímapolitikai intézkedésekhez ott egy járványhoz egy nagyon súlyos pandémiához és az amiatti leálláshoz van köze így van no akkor térjünk vissza a könyvre mert itt valóban eretnek gondolatok hogy erős idegz eknek valók de nekem azért tetszett mert a megközelítés módja hogy emberek lehet reménykedni lehet illúziókat kergetni ábrándok bűvelletében élni de mi lenne hogyha esetleg elkezdenénk gondolkodni és számolni ez a kiindulópont tehát én következő két kérdést tettem föl ezek után amikor elolvastam a két fejezetet ami ide vonatkozik megújuló-e a megújuló energia és zölde a zöld energia most kettőt vegyünk ez közül a napenergiát és a szélenergiát hát e a megújuló szó ez félrevezető és ugye ezért is gondolják sokan hogy ezekkel semmi probléma nincs miközben ha rágondolunk anyagukban ezek a technológiák ezek az elemek eszközök nem megújulók tehát egy napelem az ugyanolyan háztartási eszköz mint egy porszívó vagy egy vasala ugyanazt csinálja tulajdonképpen energiát alakít át mondjuk a vasalló az a villamos energiából csinál hőt a napelem meg a a fény energiájából csinál áramot az egyik a fürdőszobában van a másik a háztetőn de a vasalóra se mondjuk azt hogy megújuló néhány év évtized után tönkremegy hatékonysága csökken és hát végül is elektronikai hulladék képződik belőle tehát arról hogy megújuló anyagában nem beszélhetünk az más kérdés hogy a nap odafönt az égen az még jó pár milliárd évig fog bennünket melegíteni és sütni tehát t az a forrás rendelkezésre áll de mi nem azt az energiát használjuk közvetlenül hanem mi átalakítjuk ezt az energiát innentől kezdben a megújuló szó az teljesen hibás nézzük akkor ennek a matematikai fizikai kémiai részét napererőművek ugye nagyon súlyos állítások vannak ebben a könyvben 55 oldalra lapozok a következőt olvasom egy napelem hat teljes éven keresztül csak azt az energia mennyiséget termeli vissza amelybe gyártása és felszerelése került és csak utána termel úgymond többletenergiát és ha egy oldalal visszalapozok akkor még súlyosabb a helyzet mert hogyha mindezt egy energia tárolóval tehát mondjuk egy akkumulátor pakkal látom el akkor a helyzet még rosszabb így van az energetikailag meg se térül ugye itt két dolog van az egyik a ennek a hatékonysága tehát az hogy elég nagy területet kell nagy felületet kell biztosítani ahhoz hogy megfelelő teljesítményű energia átalakítást tudjunk elérni a másik pedig például magyarországon a napenergiát csak 15%-ban tudjuk a névleges kapacitáshoz képest hasznosítani azaz ugye figyelembe véve az éjszakákat a felhős időszakokat ezt nem tudjuk folyamatosan használni és ez ennek a kettőnek az eredője az eredménye az hogy hogy hát ezeknek az energetikai hatás oka igen rossz ugye ez azt jelenti ez nagyon fontos mondat mert ezt valóban nagyon sokan nem veszik figyelembe mert megjelenik az újságban a cikk hogy hamarosan magyarország eléri a 6000 megwnyi naperőművi kapacitást hurrá örüljünk az elmúlt években minden évben megduplázódott a naperőművi kapacitás remek de ugye ez a névleges kapacitás és a tényleges kapacitás ennek jó esetben is a 20%-a hát magyarországon 15 141% még rosszabb igen és ez sem áll rendelkezésre folyamat folyamatosan tehát ez is időszakfüggő mert hogyha felős az idő hogy az imént mondta ha nem süt a nap akkor hiába telepítettem 6000 vagy 12000 megw-ot nem nem ellene beszélek én a napererőbűveknek csak jó hogyha azokkal a realitásokkal tisztában vagyunk amikor egyébként energiapolitikát készítünk egyébként akik ezt csinálják ezzel tisztában vannak hogy az nem 12000 megw-nyi áramot jelent majd és nem folyamatosan jelenti hanem annak a töredékét és nem folyamatosan igen hát ez ez egy nagyon fontos aspektus én azt emelném ki hogy a technológiák azok folyamatos energiaigényűek tehát ha gyárakra gondolunk termelő üzemekre azoknak az energiaellátását folyamatosan biztosítani kell és ezért ezek a megújulónak nevezett energiatermelési módok ezek erre nem alkalmasak ugyanis nem lehet a termelést függővé tenni attól hogy most éppen süt a nap vagy jött a felhő a nap elé ezt folyamatosan biztosítani kell a megfelelő energiamennyiséget tehát hogy ezért az a azok az illúziók hogy majd mi zöld hidrogént termelünk amikor többlet energiánk van a napból jelzem a hidrogénelőállítás az egy nagyon komoly vegyipari technológia ami nagyon veszélyes technológia ami állandó és biztonságos energiaellátást igényel abba nem fér bele hogy a nap elbúlyik a felhő mögé és akkor akkor leáll a folyamat a hidrogénr még majd szeretnék visszatérni de most egy kicsit még maradjunk a a napnál és a még aztán térjünk vissza a szélre maj térjünk át a szélre hogy a a ugye erre mondják azt a a szakemberek hogy szükség van úgynevezett zsinór áramra tehát hogy egy folyamatosan stabilan egyenletesen tudjuk biztosítani nem csak az ipari igények hanem az hogy itt ülünk a stúdióba és hogy folyamatosan égnek a lámpák az elektronikai eszközök folyamatosan működnek ehhez erre az áramra szükségünk van és erre mondják azt hogy de ez alaperőművek nélkül ezek ma fosszilisok szén olajgáz vagy atom ezeknél atomerőmű ezek nélkül ezt nem tudjuk biztosítani a mostani technológiai tudásunk szerint ez így van ugye energiatárolásban nagyon csehül áll a világ a világ összes akkumulátorát összekapcsolnánk akkor 17 percig tudnánk elektromos árammal ellátni a világot ezt mondjál még egyszer mert ez lehet hogy tényleg sokkoló lesz minden hallgató számára tehát az összes létező akkumulátort elemet minden energiatároló eszközt össze adnánk összekapcsolnánk akkor 17 percig működne ezzel a világ ez nagyon kevés és ugye ez nem elég arra hogy a nappalt és az éjszakát áthidaljuk a 17 perc erre illetve hát arra meg pláne nem hogy a nyári többletenergiát mondjuk amit a napelemek termelnek elrakjuk télre igen ez az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A fenntarthatóság bűvöletében: az életmódunkon kell változtatni #93”

Miről szól ez az epizód: „A fenntarthatóság bűvöletében: az életmódunkon kell változtatni #93”?

A Pannon Egyetem rektora, Gelencsér András a Kék Bolygó podcast vendége volt, ahol megvitatták a fenntarthatósággal kapcsolatos tévhiteket. Előadása során rávilágított arra, hogy a megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia, nem képesek folyamatos áramszolgáltatást… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 01. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A fenntarthatóság bűvöletében: az életmódunkon kell változtatni #93”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gelencsér András, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A fenntarthatóság bűvöletében: az életmódunkon kell változtatni #93”?

Fő témái: fenntarthatóság, megújuló energiaforrások, életmód.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A fenntarthatóság bűvöletében: az életmódunkon kell változtatni #93”?

Megjelenés: 2024. 01. 29.. Hossz: 37 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/a-fenntarthatosag-buvoleteben-az-eletmodunkon-kell-valtoztatni-93-30444262

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból