Az ételmentő élelmiszerfuturista #81

Összefoglaló

Dalmadi Júlia, "élelmiszerfuturista" vállalkozó a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón mutatja be a sörtörkölyből készült granolát és a kakaóbabhéjból, valamint kávéfeldolgozásból származó melléktermékekből készült termékeket. Elmondása szerint a globális probléma, hogy a…

Röviden

Műsor

Kék Bolygó - Áder János podcastja

Megjelenés

2023. 09. 04.

Hossz

24 perc

Szereplők, említett nevek

Áder János

Témák

fenntarthatóság, ételmentés, élelmiszeripar, körforgásos gazdaság

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket mai vendégem dalmadi júlia élelmiszer futurista vállalkozó de mielőtt a beszélgetés elkezdenénk egy szolgálati közlemény e szeptember utolsó hetében rendezzük meg a második planet budapest planet expó fenntarthatósági expót és az elmúlt két podcastban már olyan vállalkozókat mutattam be akik kiállítói voltak az első fenntarthatósági expónak és most is ott lesznek a hung expón újból kiállítóként szeptember három hetében pedig három olyan vállalkozót fogok bemutatni közülük az első dalmadi júlia akik most először lesznek a fenntarthatósági expón és valamilyen ötletükkel valamilyen termékükkel kézzel fogható megoldást szeretnének nyújtani olyan problémákra amiket ma a fenntarthatósági kérdéskörbe sorolunk na és akkor tér jjünk vissza az alapkérdésre a bemutatkozásra mit is jelent ez az élelmiszer futurista vállalkozó jó napot elnök úr köszönöm a meghívást nem fogok most már szerintem titkot elárulni azzal hogy egy kicsit provokatív hátterre is volt ennek a titulusnak mert tökéletes beszélgetés indító és én egyébként pont akkor költöztem haza magyarországra amikor az első plet budapest volt úgyhogy akkor mint látogató vettem részt ezen és ott már próbáltam kapcsolatba kerülni akár élelmiszeriparban foglalatoskodó személyekkel cégekkel és a mi elképzeléseink akkor még viszonylag futurisztikusnak tűnhettek az iparágban egyébként a definíció maga hogy folyamatosan figyelem a trendeket azokat a változásokat az élelmiszeriparban ami mind probléma is lehet tehát a kihívások amikkel szembe állunk illetve azok a törekvések amik már azért készülnek jelenleg hogy ezeket a problémákat megoldjuk a futurizmusnak az is része hogy sokkal távolabbra a jövőben nézünk nem csak egy évre két évre hanem akár azt megtervezzük vagy spekulálunk arról hogy 2050-ben például hogy fog kinézni az étel ami a tányérunkra kerül ebbe az is beletartozik egyébként hogy nem csak iparági kereteken belül maradunk hanem figyeljük a többi mellettünk lévő iparágat hogy ott milyen fejlesztések vannak és annak vajon vannak-e olyan elemei ami alkalmazható lenne az élelmiszeriparban itt például nagyon jó példa lehet a 3d nyomtatás gondoltuk volna hogy 3d nyomtatott palacsintát is lehet például készíteni én azért inkább maradék egyelőre a hagyományosnál hogy ezzel nincsen semmi gond szerintem csak kíváncsinak kell lenni és kipróbálni és úgy eldönteni hogy vajon melyik a jobb deát már csak azért is maradnék a hagyományosó mert a feleségem nagyon kiváló palacsintát csinál hogy azt hiszem hogy a 3d-s nyomtató nem tud versenyképes tenenni vele de az alapprobléma amire önök keresik a választ az részben globális probléma hiszen a megtermelt élelmiszernek az egyharmadát nem fogyasztjuk el kidobjuk magyarországon is rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe méghozzá olyan élelmiszer aminek nem kellene odakerülnie vagy azért mert sérült mondjuk megverte a jég vagy azért mert kisebb méretű mint ami egyébként mondjuk a boltok polcaira kerülne de egyébként semmi baja nincsen az íze teljesen rendben van vagy azért mert egyszerűen többet termeltünk belőle és nem nincs megfelelő információnk hogy hogy hogy hogyan tudnánk ezt az élelmiszert hasznosítani ha jól értem a az a probléma amire keresik a megoldást önök hogy hogyan mentsük meg az élelmiszereket ezeket az ilyen értelemben felesleges szemétre kerülő érelmiszereket illetve a másik majd erről beszélünk részletesebben hogy az élelmiszerhulladék ami ma élelmiszerhulladék abból hogyan lehet értéket teremteni értéket előállítani jól határoztam meg a cégnek a profilját igen szerintem ez így egy nagyon jó első ilyen indulópont aztán úgyis belemegyünk a részletek képest hogy először találkoztunk ahhoz képest nagyon jó definíció köszönöm na tehát akkor mentsük meg az élelmiszereket mentsük meg hogyha az élelmiszer pazarlás problémáját nézzük ugye ennek nagyon sokok van ugye többször hallunk arról hogy mennyire nő a bolygónk népesedése és vajon hogyan fogjuk ezt a népességet majd ellátni élelmiszerrel nagyon érdekes információ az hogy egyébként már termelünk annyit hogy mindenkit el tudnánk látni tápanyagokkal és megszűnne az éhezés csak hogy nincsen egyenlően elosztva ugye az élelmiszer a világban és akkor vannak azok a területek ahol túlfogyasztás van és vannak azok a területek ahol lehet hogy akár még termelő orzágokról is beszélünk de végül a tápanyagok az abból az ország ból exportra kerülnek és nem odakerülnek a termelőkhöz ugye ez az egyik problémánk a másik hogy először a legtöbben arra próbáltak megoldást találni hogy hogyan tudnánk még többet termelni viszont mint tudjuk az élelmiszeripar az élelmiszergyártás hihetetlenől sok termőföldet vizet tehát a bolygónk erőforrásait veszi igénybe és ezek végesek szerintem ez is egy viszonylag új információ egyébként nagyon sok ember számára hogy hogy például a víz az nem egy olyan dolog ami ami kifogyhatatlan és folyamatosan ha megnyitjuk a csapot akkor az majd lesz de még nem biztos hogy mindenki tud arról hogy mondjuk egy a tányérjukra kerülő érelmiszerhez mennyi vízre van szükség szóval az elosztás az egyik probléma hogy nem mindenhova kerül megfelelő mennyiség oda ahova meg több kerül ott pedig nem biztos hogy elfogyasztásra kerül ugye ez is látszik hogy a szupermarketek polcai roskadoznak élelmiszerekkel különböző fajta formájú ilyesmi és megvásárol élelmiszereket csak azért mert mondjuk akcióban vannak nagyobb csomagolásba lett rakva majd teljesen máshogy ért értelmezzük a minőségét megőrzi dátumot mint amit az igazából jelent szóval nagyon sok élelmiszer kerül fogyasztói szinten is már úgy kidobásra hogy amúgy még fogyasztható lenne aztán vannak azok a problémák amiket ön is említett amikor valami nem felel meg a standardoknak a minőségi elvárásoknak és itt mutagathatnánk újjal hogy ez kinek a hibája hogy a fogyasztó elvá vár hogy minden alma pontosan ugyanúgy nézzen ki ahogy a az akciós újságban volt a képen vagy a kereskedő hibája aki megnéz egy raklapot megnéz egyet és hogyha az nem volt jó akkor visszaküldi az egészet szóval van nekünk ilyen elvárásunk hogy mindennek ugyanúgy kell kinéznie a legtöbb élelmiszerről egyébként nem is tudjuk hogy létezik a biodiverzitás annyira sok fajta élelmiszert számtalan fajta és formájú paradicsomot adott nekünk mégis a legtöbb amit a pockon látunk ugyanúgy néz ki akkor egy személyes é élmt had mójak igen ugye hát én csornáról származom nekünk nagy kertünk volt abban meglehetősen sok gyümölcsfa többek között almafa nekem a kedvencem a jonatán de ez még a régi típusú jonatán a és amikor leszedtük én mindig hagytam rajta néhányat minden fán hát inkább több tucatot amivel megvártam az október végét november elejét amikor a nap már tényleg szerintem már nem is volt levél a fákon és pirosra érlelte na az biztos hogy kicsi volt az biztos hogy hogy a mostani fogyasztó igényeknek már a méret vonatkozásában nem felelt meg de hogy olyan ízű almát nem evett még senki sem abban egészen biztos vagyok vagy nagyon kevesen igen és hát ne felejtsük el azt hogy nagyon sokan valószínűleg soha nem is kóstolták nem is ismerik azt az ízt amiről most beszélünk e mert azt ízlelték ami eljut a polcokra illetve a globalizációnak köszönhetően azért most már szezonon kívül is találunk olyan gyümölcsöket a a kereskedő láncok polcain aminek valószínűleg az íze meg se közelíti azt amiről mi beszélünk és akkor a harmadik pont ugye az élelmiszerpazarlás szempontjából ami számunkra talán még érdekesebb de ez megjelenik egyébként a konyhánkban is illetve az élelmiszergyártásban tehát az élelmiszer előállítás kicsi kis volumenű és a nagy volumenű részén is vannak olyan alapanyagok vagy olyan részei egy termésnek amiről nem tudjuk hogy amúgy tápanyagban gazdag és ehető is lehetne ezért mivel nem tudjuk a legegyszerűbb mód az az hogy megszabadulun tőle kidob kidobjuk így van a na most az élelmiszer amit az előbb mondott megmentésénél minthogyha régi tudást kellene felelevenítenünk ugye példák hogyha megszáradt a kenyr és a zsemle nem kidobjuk hanem zsemlemorzsát készítünk belőle a húsnyesedékből disznóvágáskor kolbász készül vagy hogyha egyébként mondjuk vendéget hívunk akkor akár csinálhatunk belőle mondjuk fasírozottat a felesleges gyümölcsből tudunk csinálni lekvárt mások csinálnak belőle pálénkát vagyis is a felesleges zöldségből pedig savanyítással hosszú időre tudjuk tartósítani az uborkát a paprikát a paradicsomot ennek megvan a kultúrája pontosabban a korábbi falusi kultúrában de még a városi kultúrábannak is része volt ez megvolt hogy hogyan mentsük meg hogyan tartósítsuk hogyan őrizzük meg és hogyan ne ne ne kerüljük el azt a helyzetet hogy értéket kelljen kidobnunk ha jól értem akkor a logika tulajdonképpen az önök esetében hasonló pontosan ugyanez a logika íg van hogy hogyan használjunk fel minden részét valaminek aminek amúgy értéke van és és szerintem ez egyre jobban rezonál egyébként a fogyasztókkal is hiszen ha azt vesszük mi akár pénzt is dobunk ezzel ki hogyha valamit nem használunk fel íg és a zsemlemor tát hogy ezért szeretem egyébként a párhuzamot hozni a konyhánk és a gyártóüzemek között mert körülbelül ugyanz az történik mindenhol hatékonyságra törekszünk kényelemre törekszünk és ennek van ára ez az ára a landol egyébként kidobva élelmiszerként a kuká és ez nekünk anyagi veszteséget jelent végül is na most ebben a gondolkodá ebből a gondolkodásból lett az első termékük amit úgy hívnak hogy sör törköly granula azt gondolom hogy a hallgatók közül én se tudtam hogy ilyen van egyáltalán tehát amikor készültem a beszélgetésre akkor okosodtam meg vélhetően a hallgatók közül is sokan most hallják először egyáltalán ezt a fogalmat akkor mi is ez a sörtörkölj mi volt mi történt eddig vele hüüm az önök ötlete révén mi lett belőle és ez miért is jó nekünk nagyon jó a célunkat már el is értük merthogy az ételmentő márkánk elindításával pontosan ez volt a célunk hogy ezeket az információkat eljuttassuk a fogyasztókhoz amit nem is lehet jobban mintogy bekerülünk a konyhájukba valamilyen termék formájában szóval a sörtörkölyről nagyon kevesen tudtak és nagyon köszönöm hogy szépen lassan artikuláltan eljtettük ki mert nagyon sokszor keverik össze a sör tönköllyel mertogy sokkal jobban hozzá vannak ugye ehhez a szó szóhoz szokva sebaj szóval a sörtörköly az a sörgyártás mellékter méke szóval tulajdonképpen a malátának egy olyan formája amikor már valamilyen értéket kivettünk belőle a sörgyártáshoz majd a cefrézés során leszűrésre kerül tehát ez egy árpa és vagy búza őrlemény és ez legjobb esetben állati takarmányozásra került vagy kerül még mindig hiszen mi még nem dolgozzuk fel az összes sörtörköt legalább nem a szemédbe tát ez eg ez egy egyel jobb fokozat azért így van így van ezt szeretném is kijelenteni hogy szerintem több fajta meg oldás létezik arra hogy mit mit tehetünk ezekkel a melléktermékekkel ami élelmiszer vagy italok gyártása során keletkezik viszont nagyon sok helyen vagy nagyon sok gyártónak nincsen kialakult infrastruktúrája erre ami azt jelenti hogy akkora szemétként végzi így van illetve ez amúgy a legtöbbször még költséget is jelent neki mert el kell intézni hogy azt valaki elvigye onnan az ő telephelyéről így van na és ak volt a követző lö jöttek önök így van jöttünk mi egyébként azért a sörtörköllyel kezdtünk el ö dolgozni mert a mesterképzésem alatt én élelmiszerinnovációs mesterképzést végeztem én ott már foglalkoztam a sörtörköllyel és nagyon pozitív meglepetésemre a kézműves sörfőzde ökoszisztéma itt magyarországon nagyon nyitott volt arra hogy mi kísérletezzünk az ő sörtörkőjükkel úgyhogy ezuttan is köszönöm nekik hogy nyitottak voltak erre mert amúgy nélkülünk nem indult volna el az egész kezdeményezés mi reggeliző fehely pehely formájában juttatjuk ezt a a tápanyagban gazdag alapanyagot merthogy rozsban gazdag fehérjében gazdag b-vitaminok vannak benne szóval mi ezt reggelizőpehelyé granulává alakítottuk át azért is volt fontos hogy olyan élelmiszer jöjjön létre ami már megtalálható más formában a a polcokon mert így nem azt kell magyaráznom hogy hogyan eszik hisszák ezt a terméket hanem amikor már valaki megvásárolta mert amúgy is venne műzlit vagy granolát a reggeliéhez akkor mondjuk a csomagolásunkon el tudja kezdeni olvasni a történetet elkezd gondolkozni azon hogy ja de vajon mi az a sörtörkö és után néz és akkor így szépen lassan el tudjuk kezdeni azt a pazarlásmentes missziót amit mi elkezdtünk átadni a fogyasztóknak is két kérdés igen sörtörköly ezzel jó néhány hónappal ezelőtt megjelent egy televíziós műsorban ahol bemutatta ezt a terméket és ugy a kezdő vállalkozók ö termékeinek innovációinak ötleteinek a minősítése történik ebben a műsorban profi vállalkozók akik már sikeresek befutottak esetleg komoly tőkét halmoztak fel mondanak véleményt kezdővállalkozókról az ön esetében is ez történt és hát nem voltak elragadtatva az ötlettől talán lehet ezt mondani ugye idézném az egyik személyt aki ott ült ebben a műsorban finom ez a magos cucc tehát a terméknek a minőségével ízével semmi probléma nem volt már akkor sem ekkor egyébként a vállalkozásunk körülbelül négy-h hónapos lehetett a probléma vagy talán ami miatt akkor abban a műsorban talán sikertelennek tűnhetett a mi megjelenésünk az azzal volt hogy nem feltétlenül tudtuk akkor még az értékajánlatunkat jól kommunikálni ez egészen pontosan 2022 januárjában történt és mi azóta nagyon sok olyan programon vettünk részt köztük a kékblygó alapítvány wave programját is ahol a vállalkozói tudásomat próbáltam fejleszteni szóval abban a műsorban azt elismerték hogy a szaktudásom valószínűleg helyén van és mindaz amit elindítottunk upcycling forradalomként annak van helye de nem biztos hogy vállalkozóként akkor még készen álltam arra hogy akkor ott gyorsan skálázzuk ezt a ezt az egész egész ötletet úgyhogy azóta nagyon sok min tehát a maga a vállalkozás is egy egy nagyon érdekes tanulópálya de vannak már magyarországon olyan programok amivel ezt egyébként segíteni lehet na de eltelt több mint egy esztendő…

Említett entitások

Témák

• fenntarthatóság
• ételmentés
• élelmiszeripar
• körforgásos gazdaság

Személyek

• Dalmadi Júlia
• Áder János

Szervezetek, cégek

• Planet Budapest 2023

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az ételmentő élelmiszerfuturista #81”

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

• Ipari energiatárolás hatékonyan #154 2026-06-01

  A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

• Aszály: baljós árnyak nyárra #153 2026-05-18

  Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

• Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152 2026-05-04

  A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

• A jóllétünk ősi titkai #151 2026-04-20

  A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

• Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150 2026-04-07

  Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

• Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149 2026-03-23

  A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

• Világraszóló magyar fejlesztés #148 2026-03-09

  Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

• Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147 2026-02-23

  A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

• Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146 2026-02-09

  A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

• Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145 2026-01-26

  A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Dalmadi Júlia: Ami másnak szemét, az neki élelmiszer (16) — RE-BUSINESS

  Dalmadi Júlia élelmiszerfuturista az élelmiszerpazarlás ellen harcol az upcycling módszerrel, melynek célja, hogy a hulladékból értéknövelő termék készüljön. Első terméke egy sört…

• Fenntarthatóság a vendéglátóhelyeken | GreenLike #18 — GreenLike

  A GreenLike video-podcastsorozat legújabb részében a vendéglátóhelyek és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgáljuk. Vendégek között szerepel Varga Judit, Csapody Balázs és Mészáros…