Kék Bolygó - Áder János podcastja

Kultúra, étkezés, boldogság #143

· PT38M21S

Összefoglaló

Nyulné Dr. Pühra Beáta borász, az év bortermelője, a Nyakas Pince borászati vezetője a Kék Bolygó podcast vendége. Elhivatottságát jelzi, hogy borászatból doktorált. A beszélgetés során a borok kulturális és gasztronómiai szerepéről, kísérletezésről, bioborok készítéséről, a…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 12. 29.
Hossz
38 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
borászat, gasztronómia, bioborok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

kevesebb permetezőszerre a szárazságtűrő fajtákat preferálni, de ezt ki kell próbálnunk.

Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, ezért kell a kísérletek, hogy ténylegessen, ha fajtát kell váltania, mely mely mely lesz az, ami nála be fog válni.

Nekünk borászoknak alapvetően egyébként is optimistának kell lennünk.

Tehát optimistán az életszeretet, az életigenlést, a jó kedvet és nem a bornak az alkoholtartalmát, hanem pontosan azt kiemelve, hogy mérsékletesség, de hogy mennyi minden pluszt.

Tehát mondom, nem beszélünk itt a kultúráról és az ételek melletti szerepet. [zene] >> Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is.

Mai vendégem, beszélgető társam, Nyúlni Pira Beáta Borász, az év bortermelője.

Tisztelettel köszöntöm a stúdióban. >> Nagyon szépen köszönöm elnök úr a meghívást és szeretettel köszöntöm a hallgatókat is. >> Részletes életrajzra nem lesz lehetőség, de azért a legfontosabb állomások. 1996 élelmiszeripari mérnök. 2002-ben már nagy doktorit ír borászatból. 2008 óta főborász, 2016 okleveles borvizsgáló és a második női borász, aki megkapta az év bortermelője címet, és hogyha jól tudom, akkor három gyermekes édesanya. >> Így van.

Köszönöm szépen. >> Kiam valamit? [nevetés] >> Nem. >> Akkor ugorjunk a tájegységnek és a pincének a bemutatására.

Nyakaspince ugye ott dolgozik már nagyon régóta.

Mutassa be a kedves hallgatóknak és nézőknek magát a pincét, és szerintem érdemes a borvidékről is beszélni.

Aztán majd szeretnék rákanyarodni a mondjuk így zászlós borukra, vagy a kettőre, meg az ön két kedvenc borára.

Majd arról is egy kicsit beszéljünk, de először beszéljünk egy picit a pincéről, meg egy meg egy kicsit a a régióról, mert azt majd a visszakanyarodok ide a klímaváltozás és egyebek kapcsán, hogy milyen nehézségeik vannak, de először nézzük, hogy mit érdemes tudni a régióról és a pincérről. >> Ugye én a nyakaspinc 25 évvel ezelőtt kerültem.

Akkor Maja Ernőfogadott és az akkori igazgatónk, Pálfi Gyula.

Nagyon nagy szerencsém volt, mert azért akkor abban az időszakban, tehát mindig voltak a borászatban nők, de azért úgy, hogy az elnőnek a ő akkor már nyugdíjas volt és kereste az utódját, tehát hogy egy nőnek adják át a staféta botot, azért az az rendkívüli kevés ilyen ilyen helyzet volt. nagyon nagy szerencsém volt, tehát tényleg azt kell, hogy mondjam.

És sokszor azt mondom, hogy ha mi megkapjuk a lehetőséget, és akkoriban ívad, ha megkapjuk, akkor azt gondolom, hogy mindenki úgy is teszi a dolgát, ugye nagyon jó borokat akar készíteni, tehát ez a legfontosabb.

Amikor én odakerültem, akkor még Kft.

Ez valamikor a tökéki egyetért és termelőszövetkezetből alakult ki Kft. ők akkor megnézték ugye, hogy a az egy tehát mint egy rendes TSZ ugye minden volt, de azokat amikor Kft-vel alakultak, megnézték, hogy mi az, ami veszteséges, amivel azért nem foglalkoznak tovább, és akkor így maradt egyedül a szőlészet és akkor a borászat.

Nagyon fontos volt, hogy ahhoz, hogy mi itt tartsunk, ők ők nagyon, tehát azok a régi tszben emberek, és ugye a TS elnök volt a Pálfi Gyula, tehát ők annyira hittek magukba, hogy a a munkájukat, úgymond a fizetésüket beáldozák, tehát több évig csak felfizetés vagy negyed fizetésért dolgoztak, mert annyira hittek abban, hogy ők ők ők jót akarnak, és hogy sikeresek lesznek.

És mi ezekre a nagyon biztos alapokra azt gondolom, hogy tudunk tovább építkezni.

A másik az, hogy egy nagyon-nagyon nagy felelősség is, hiszen hiszen mindenkinek a munkája benne van.

Tehát az ember úgy hoz felelősségteljesen kell minden döntést hozni.

Főleg ahogy ugye a mostani időjárást nézzük a a ezeket az időszakokat, ami ami azért nem annyira könnyű. >> Majd erről később beszélni fogunk.

Hány hány hektáron gazdálkodnak? >> Í most jelenleg 210 hektárunk van. >> Ez viszonylag nagynak számít egyébként a magyar borat. volt egyébként, amikor régen ugye volt akorob így nézzük akkor igen.

Hát mihez kicsi, mihez képest közepes vagy nagy.

Nagy vagyunk, de azt mond nem egy nem egy kaliforniai mondavihoz, ami ami 6000 ami 6000 hektár ugye sajnos nem.

Bár lehet, hogy hogy >> de magyar viszonylatban, ahol azért 20-50ár között vannak már a a nevesebb borászatok is, a 210 az kifejezetten nagynak számít. >> Így van.

Meg én azt gondolom, tehát ami a nehézsége, hogy a saját szülőlünket dolgozzuk vele, de ugyanúgy ott van ugye a pozitívuma, tehát ezért nem vagyunk, tehát hogyha esetlegesen a szőlőterületek csökkennek, azért nekünk ott van a sajátunk, de ugye a sajátban még minél több, tehát hogyha nézzük, hogy egy bornak az ára mennyi, tehát ennek a bekerülési költsége, tehát nem biztos, hogy mindig ez ez ugye parallel van, de a lényeg az, hogy ennyi hektárunk van.

Ebből 15 htár bió, úgyhogy ez minősített. volt nagyon régen is, csak akkor még nem minősítettük, akkor összesen 3om hektár szvanyonunk volt.

És akkor nekem az nagyon nagy lehetőség volt, hogy nézzem, hogy milyen egy kémmentes technológia.

Ugyanúgy a pálinkánál, tehát akkor ezt ki tudtam próbálni.

A másik, hogy hogy nagyon fontos volt, hogy mi is ugye környezettudatosan, minél kevesebb vegyszert használva, tehát hogy nézzük meg és és picit próbáljunk ebben az irányban is fejlődni és tapasztalatokat szerezni, meg ilyen termékeket tudjunk készíteni.

Viszont ugye ha azt nézzük, hogy a 210 het lenne az összes bio, tehát azért az egy az egy nagyon nagy rizikófaktor, de mégis van.

Tehát a 15 hektáron, most 15 hektáron termelt úgymond biobor az elkell, tehát van piaci igény rá, gond nélkül tudják értékesíteni, vagy azért ott is kell egy kis reklám? >> Kell reklám.

Azt gondoltuk, amikor kijöttünk vele, hogy ú akkor ez ez most akkor innen hasítunk.

Nagyon sok főleg karácsony táján nagyon sok telefont kaptam, hogy mondjuk, hogy ugye minden termékünk vegán, hogy a hogyha veszem a családomnak valamelyik tagjának, aki erre is erre érzékeny, illetve a bio és és így is jött, hogy ez volt, hogy hát akkor akkor készítsünk, tehát a három hektárból nőjünk ki, és nézzük meg.

Ö szerintem ami a más termékeknél, ami bi, annál szerintem a a bor, főleg azoknál, akik konvencionális fajtákkal is rendelkeznek, azoknál így nehezebb, mert nehéz belistni, és azt mondja, mert egy kicsi, egy családi pincészet azt mondja, hogy én bió vagyok, vagy bioborokat készítek, ott akkor azt mondják, ó, oké bió, de egy nyakaspince, ahol ahol megszokták, hogy konvencionális borokkal rendelkezünk, és van egy bio.

Nagyon jó, mert ez egyébként mindig kell valami újdonság, de maga az, hogyha ott van a két termék egymás mellett, hogy melyiket fogja levenni, az azért tehát ott nagyon tudatosnak kell lenni.

Igen, ez nagyon fontos, mert azt viszont észrevesszük, hogy az éttermeknél, tehát ha éttermekbe kerülnek a borok, akkor ott azért azt látjuk, hogy a biót előbb belistázzák, tehát ilyen szempontból, de kevés mennyiség, tehát ez például a bio, a mi biotermékeink, ezek nem fognak bekerülni a konvencionális fajtáink közé, tehát mellé, mert ugye kev kevesebb, jóval kevesebb mennyiségben készítjük. >> Na, akkor egy kicsit szűkítsük a fókuszt.

Ugye két olyan bor van, hát több bort is csinálnak, lehet, hogy a többire is lesz időnk, de kettőről mindenképpen szeretnék beszélni.

Az egyik a Shardoné, ezt talán még ismerik, meg a név ismerős, [nevetés] de a menádok, ezt már nem biztos, hogy ismerik a hallgatók.

És tudom, hogy mind a kettő a kedvence. >> Igen. >> És a Sárdonére is nagyon szigorú önmagával szemben is, és a borral szemben is szigorú elvárásai vannak.

Ö, és ha na mindegy, elmondja majd, hogyha éppen nem sikerül az év, akkor a [nevetés] na nem akarom nem akarom elvenni a kenyerét.

Tehát erről a kettőről, a két kedvencéről és ugye ennek a a borászatnak, ha úgy tetszik, mondhatom azt, hogy zászlós borairól.

Azért mondjunk valamit, mert lehet, hogy a kedves nézőken, >> ugye az adás az néhány nappal szilveszter előtt kerül majd a a hallgatók és a nézők elé.

Hátha tudunk még valami jó ötletet adni nekik. >> Szuper.

Ha zászlós borainkról kell beszélnem, akkor úgy mindenek előtt, hogyha a mennyiségeket nézem, akkor a Issai Olivér, Aigvárom és a Sárdoné.

A Sárdoné, hogyha már így felkerült egy budai borvidék.

Nagyon érdekes borvidékünk van.

Mi a budai régióban vagyunk, van az etyeki körzet és a velencei körzet.

Ha megnézzük ezt mind a három körzetet, ugye a fajtákban is vannak különbségek egyébként például szüreti időszakban is, hogy körülbelül két-hét különbség van mondjuk Irsai szüretnél, tehát az egyek egyeken, amikor irsait születenek, általában utánunk van olyan körülbelül két héttel.

Ez év évtizedekre visszanézve ez ez igazolható. >> Bár nem nagy a légvonalban, nem nagy a távolság, de mégis az a néhány 10 km az jelent jelentős különbséget a talaj is, meg ezek szerint a mikroklíma is a szünet szempontjából, meg nyilván akkor a bor minősége szempontjából is. >> Így van.

És ezért szoktam én azt mondani valaki, hogy miért az egyek budai borvédék borait válassza.

Tehát hogyha itt megnézem, akkor egészen a csendestől ugye a gyöngyözőig, tehát akár a gyöngyöző, illetve a tankpezsgő klasszikus hagyományos pezsgőt megtalálja, de ugye van fehér rozé és van kék szőlőből készült vörösbor is.

Nem, természetesen nem villány, nem eger, nem szexárt, hanem a gyümölcsösség inkább, tehát az alacsonyabb alkoholtartalom, am könnyedebb, gyorsabb fogyasztása, illetve azt mondom, hogy inkább a gyümölcsöség jellemző és a nem nagy tanintartalmú, nem nagy alkoholtartalmú, nagyon sok ételünkhöz nagyon tud passzolni.

Tehát ahogy melegszik a klíma, mi is mi is így egy kicsit, tehát én se gondoltam volna.

Bár az elején, amikor én odakerültem, tehát 25 évvel ezelőtt, akkor Kadarkából nekünk volt chillerünk.

Tehát chillerünk az az az volt azzal kezdtünk.

Úgyhogy ezért mondom én mindig, hogy sokszínű nagyon ez a ez a borvidék.

És ha visszatérünk a Sárdonal, Sárdonét minden, tehát mind a három körzetben megtaláljuk, nem véletlenül nemzetközi fajta és nagyon sok célű, sok oldalú fajta.

Régebben nekünk is volt olyan, hogy még csak amikor a normál boraink voltak, a normál sárdonink, most vegyük így, volt a korai, középből volt egy töltésünk, meg mondjuk volt egy késebbi, egy kési szüretelésű töltésünk.

Utána, hogy az évek jöttek, és én nagyon szeretek mindig is kísérletezni, jött egy a selection sárdonénk, bejött az fahordós tétel volt.

Az direkt az volt, hogy barióban érleljük a a bort, és akkor azt már lehetett szelálni, hogy hogy tank, tehát tagma is, tehát reduktívan kierjesztettük, meg ugyanúgy fahordóban is volt esetleg egy bizonyos része kierjeszte, vagy a kettőből csináltunk egy küvét, és annak egy bizonyos része ment érlelésre.

Itt nagyon sok mindent tudnék erről erről beszélni, de ott nagyon fontos volt, hogy barikhordóban érlelt legyen.

Viszont amit én mindig szerettem volna, hogy ne csak az legyen, hogy valami fás, valami fehér tételt kóstolok, hogy mindenképpen a fajta domináljon.

Tehát hogy éppen csak egy kis érintésnél mindegyikből, ahogy a mesében van, hogy hozni, vinni, de mindenből a a legjobbat.

És >> most mondhatnám azt is, hogy nőies törődés. >> Mondjuk ezt.

És aztán jött a Menádok borcsaládnak a története.

Az egy kísérleti tétel, hogy ez egy 12 hektós kísérletemből származott.

Nagyon kíváncsi voltam, ugyanis mi Budai Sárdonéval, mi a nagy a nemzetközi borversenyen ugye mindig versenyeztetjük a borunkat, borainkat.

Ugyanúgy Magyarországon is eredménytelen azért az fontos fontos hozzátenni.

Nagyon szép eredményeket és a legrangosabb bor borversenyeken nagyon szép eredményeket értek el a Shardonével is többek között.

Tehát azért ezt jó, hogy ha már szoba hozta, akkor varjuk el ezt, varjuk el ezt a szá. >> Köszönöm szépen.

És a Sárdon mond borverseny az, ahol amit a borverseny között én azért szoktam kiemelni, mert azért az nem mindegy, hogy egy borverseny ugye több fajta van, és akkor ugye a 30%-a lesz érmes.

De itt a Sárdonédő mondon itt csak Sárdoné van.

Itt a világ összes tájáról csak sárdonék vannak, és azért ott megmérettetni magunkat.

És az első, ami a normál sárdonink, amit mi normálnak mondjuk, ez egy reduktív tétel, az amikor bekerült nem csak, hogy aranyl, hanem az első 10 közé, tehát a legjobb sárdoni, mint fajta jelleges.

Így kidomborították, az nekünk egy egy hihetetlen.

Tehát akkoriban ez, hogy úristen, mi bekerültünk a Franciaországgal meg a többi Sárdonéval versenyezve.

Ez egy egy nagyon-nagyon jó ez 2014-es sárdonink volt a budai sárdonénk, ami amek már több mint 10-es >> így van.

És akkor onnan jött az, hogy akkor mit lehetne csinálni.

És volt több olyan, amikor Master of Wine-ok kóstolnak Shardoninkat, és volt egy Shardonink, amit amire 100 pontot az egyik Master of Wine adott, és akkor hát azért ugye a kommentekben vannak, azért nem nem annyira pozitívak is.

És volt egy olyan, hogy na kíváncsi vagyok, hogyha levennénk a polcról ugyanazt kapjuk-e, és ez mindig úgy felháborít, mert mert hát ilyen ilyet nem csánk, tehát az ember nem fogja magát becsapni.

Tehát természetesen, hogy ugyanat kerül a >> magát se, a vevőt se, meg lényegében az üzleti pozícióit robbolja.

Robát igen tehát olyan sértő is volt, viszont ott volt olyan, hogy egyébként is a nyakas adós egy nagy borral és akkor és akkor már nagyon régóta foglalkoztatod, hogy batonás, tehát ez, hogy kevertett, seprőntartott, kevertettet zsárdoné kései szüretből, hogy milyet lehet készíteni.

És akkor mondom, ez egy kísérleti tételemből indult.

Ami fontos volt az, hogy késéi szüret, az egy dolog, de hogy betöppet szőllőből készüljön.

És itt is megvolt az arány, mert a selectionhöz ez a 20% a a menadók sardonéhoz 40% betöppedésnek kell lenni és akkor lehet csak abban az évben lehet menádok sárdoni alapunk.

Az, hogy utána az a finom seprőntartás kevertés, ez mennyi ideig?

Én mindig egy hét-nyolc hónapra tervezek.

Az összes eddig, amit készítettem, menádot, ami a legtöbbet töltött el hordóban, az az a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Nyakas Pince

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kultúra, étkezés, boldogság #143”

Miről szól ez az epizód: „Kultúra, étkezés, boldogság #143”?

Nyulné Dr. Pühra Beáta borász, az év bortermelője, a Nyakas Pince borászati vezetője a Kék Bolygó podcast vendége. Elhivatottságát jelzi, hogy borászatból doktorált. A beszélgetés során a borok kulturális és gasztronómiai szerepéről, kísérletezésről, bioborok készítéséről, a… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kultúra, étkezés, boldogság #143”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kultúra, étkezés, boldogság #143”?

Fő témái: borászat, gasztronómia, bioborok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kultúra, étkezés, boldogság #143”?

Megjelenés: 2025. 12. 29.. Hossz: 38 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/kultura-etkezes-boldogsag-143-37858531

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból