Kihalni veszélyes

Építsünk természetes anyagokkal! - Beszélgetés Bihari Ádámmal és Medvey Boldizsárral / Kiutak podcast #9

· PT1H22M14S

Összefoglaló

A Kihalni veszélyes podcast #9 adásában Bihari Ádám és Medvey Boldizsár építészekkel beszélgettek a környezettudatos építésről. Főként a vályog fenntarthatóságáról, a természetes anyagok légzéséről és a levegő tisztításáról volt szó. Kiemelték az építkezés teljes életciklusának…

Röviden

Műsor
Kihalni veszélyes
Megjelenés
2025. 07. 31.
Hossz
1 óra 22 perc
Szereplők, említett nevek
Bihari Ádám, Medvey Boldizsár, Őri Ádám
Témák
környezettudatos építés, vályog, fenntarthatóság, természetes anyagok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] A vájogról meg egyébként általában a természetes anyagokról elmondható az, hogy gazdálkodnak a párával, ami azt jelenti, hogy a belső térben keletkező meg ott felgyűlő páramennyiséget be tudják tárazni a saját kis pórusaikba, és ezt le tudják adni.

Ez a folyamat, ez a fölvétel és a leadás, ez a környezetnek a páratartalmától függ.

És tulajdonképpen a váogról nagyon sok szakirodalom ezt hivatkozza is, hogy a belső levegő páratartalmát azt abban a 4060%-os relatív páratartalom tartományban tartja magától, ami az emberi szervezet számára is az ideális.

És ugye alatta elkezdenek kiszáradni a nyákahártyák fölötte meg tenészesedés, gombák satöbbi szaporodását segíti elő.

A másik az az, hogy a a szállóport meg a különböző vegyületeket is ugyanígy meg tudja kötni.

Azokat nem fölveszi, leadja, hanem beköti, és akkor az az benn is marad, és ezáltal tisztítja a levegőt.

És akkor egy harmadik aspektus, hogy az elektrosmogot lefogja. [Zene] Kiutak podcast, közösségi válaszok, jövőformáló tippek és történetek. >> Sziasztok, én Kovács Dóri vagyok, >> én pedig Surányi Bori. >> És ez itt a Kiutok Podcast. >> Mai adásunkban a Tanuljunk meg környezettudatos építési formákat, menjünk építési műhelymunkára, képzésre.

Tippünkről fogunk beszélgetni két vendégünkkel, Bihari Ádámmal és Medvei Boldizsárral a Natural Stúdiótól.

Kezdjük is a vendégeink bemutatásával.

Bihari Ádám, okleveles építész és doktorandusz, a valódi fenntartható építészet elkötelezettje, a Natur Ark cégcsoport ügyvezetője.

A Natark ARK cégcsoportot azzal a céllal hozták létre, hogy a melyik kulturális gyökerekből táplálkozó építészet a mai igények mentén beépülhessen a kortásépítészetbe esztétikai, használhatósági és gazdasági értelemben.

Ezekhez kapcsolódik a kutatási területe, amely a vájoggal való 3D nyomtatás módjainak, anyagainak feltérképezése.

Ezenfelül a 2019-ben alakult környezettutatos építők szervezetének az elnöke is.

Medvei Boldizsár pedig okleveles építészmérnök és doktorandusz, a Műszaki Egyetem épületszerkezett tani tanszékén tanársegéd, a Natural Stúdió tervezőiroda vezetője.

Kutatási területe a Vertfalak tartóssága. ennek kapcsán vizsgálja, hogy a különböző időjárási hatásokra hogyan öregednek ezek a szerkezetek.

Egy évtizede ismerkedik a permakultúra rendszerével, eszköztárával, és ezen elveket építi be az építeti tervezői gyakorlatába is. >> Köszönjük, hogy eljöttetek. >> Köszönjük, hogy elfogadtátok a meghívást. >> Köszönjük szépen a meghívást.

Örülünk, hogy itt lehetünk. >> Első kérdésnek szeretném feltenni, hogy mit jelent számotokra a környezetudatos építészet a mindennapi munkátokban? ö nekünk főként azt, hogy hogy természetes anyagokkal tervezzük tervezzük és építjük meg a házakat, amivel aminek a tervezésével megbíznak minket.

Ez az egyik, de nyilván ennél, hogy mondjam, tágabb vonatkozásokat is figyelembe veszünk, tehát igyekszünk telepítést meg méretet csökkenteni amennyire lehet, hogy tényleg csak a legszükségesebb dolgok épüljenek meg.

Most így első körben talán ennyit válaszolnék.

E ez az esszenciája, a a végső válasz az ez a kifejtősen úgy lehet megközelíteni.

Ezt most azért vagyok benne ilyen bátor, mert fontos vizsgáztam ebből ilyen life cycle assessment vonatkozásban, hogy hogy a a teljes kontextus az, hogy nézzük meg az anyagokat, amiket beépítünk, annak alapanyagvoltában, építőanyagvoltában maga az építés néz ki, milyen az épület, amikor használjuk, hogyan lehet fenntartani, üzemeltetni, és mi lesz az építőanyagokkal használ élettartam után.

Tehát ez a teljes életciklusnak a spektruma, és ezekben kell vizsgálnunk a az anyaghasználatnak a beépített energiatartalmát, az építés bonyolultságát a hulladékeltakarítóképességet, és ami a legfontosabb, az emberre és a környezetre gyakorolt hatását.

És erre nekünk abszolút az a válaszunk, hogy a a természetes anyagok és a helyi természetes anyagokonra való támaszkodás.

Meséljtek egy kicsit róla, hogy ti személyesen hogyan kerültetek kapcsolatba a természetes építészettel, illetve nem érdekelne, hogy mi az a leggyakoribb téfit, ami ezt a témát így vezi, vagy amit hallotok. >> Az nagyon jó.

A lányi tanárnő volt az a oktató a mi képzésünk során a a BME építészkaron, akitől igazából ezt így mélységében, hogy megkaptuk ezeket az ismereteket meg a a rávilágított számunkra ezekre az összefüggésekre, és a TFITre vonatkozóan meg én azt gondolom, hogy továbbra is nagyon sokan arra szűkítik le a fenntartható építészetet, hogy energiahatékony épületek és itt vége van.

Tehát, hogy a a és ezt vissza utalva a életciklus elemzésre, ez a működ működési fázisa egy épületnek és mostanság elkezdtek a jogszabályok is arra figyelni, hogy a az előállítás során milyen kibocsátások keletkeznek.

És erre utalt Ádám a beépített energia, illetve most a szakmában ez a beépített karbon kezd el egyre jobban elterjedni, mint kifejezés, meg mint szempont, amire figyelni kell.

Ez ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nyersanyag kitermeléstől az épület megépítéséig lévő folyamatok során mennyi széndioxid kibocsátás történik.

Beszéljünk egy kicsit arról, hogy mitől lesz egy építőanyag jó és fenntartható, és és melyik az, ami úgymond a legrosszabb.

Erről tudnátok esetleg mondani valamit?

Tehát ha ha összegezzük az összes energiát, ami belemegy, milyen szempontok szerint nézzük ezeket? >> Én bocsánat, csak még kiegészem a szempontrendszert a kérdésben, hogy szerintem azt húzzuk alá, hogy a legfontosabb az ember és környezet.

Tehát, hogy olyan élettér vegyen bennünket körül, ami ránk nézve is egészséges, és a környezetünket sem terheli.

És ennek van az a kibontott része, hogy akkor ezek az anyagok hogy néznek ki alapanyagként, meg hogy néznek ki hulladékként a a végén, hogy a a fő fókuszban ez kell, hogy legyen.

És majd be fogom hozni ezt az épület biológia szót, de majd a következő ponton.

Hát tulajdonképpen ugye az, amit eddig elmondtunk, az úgy is megfogalmazható, hogy minél inkább átalakított anyag valami, annál nagyobb lesz a beépített energiája.

És ezért szeretjük mi a természetes anyagokat, mert azt tekintjük természetes építőanyagnak, ami nagyon kevéssé van átalakítva tulajdonképpen a természetes állapotához képest, vagy szóval, hogy a nyersanyagállapothoz képest kevés átalakítással jutunk el oda, hogy az egy beépített szerkezet legyen.

És akkor éjen vonatkozásban a akkor a pozitív oldal az az mondjuk a vályog meg a szalma meg fa meg még a kender is ide sorolható.

És ö és akkor ezekhez képest meg ahol nagyon sok lépés meg sok technológia ö szükséges az előállításhoz, az mondjuk egy visszalépés, mondjuk a égetett tégla, ahol ugye már a kitermelt agyagos talaj az nem csak meg van formázva, hanem már ki is van égetve.

De mondjuk ennél még eggyel rosszabb tulajdonképpen a a bármi, amiben cement van, mert a cementnek az előállítása az még sokkal több ilyen, hogy mondjam, égetés meg hőenergia révén jön létre, és akkor még lehet még visszább lépni, és szerintem a ide tartoznáknak mondjuk az ilyen polisztirolok meg egyéb műanyagok, amik szintén elég gyakoriak a az építőiparban.

Ezekre egyébként nagyon jó adatbázisok vannak ma már, tehát a mind a beépített széndioxid tartalomra, vagy ilyen üvegház hatású gáz tartalomra vagy lábnyomra, mind pedig ilyen ezáltal ilyen beépített energiatartalomra, annak nagyon jó olyan életciklus elemzés adatbázisok.

Ezek egyszerűen összehasonlíthatók, de a az alapmegközelítés, amit a Boldi mondt, hogy minél jobban transzformálva van valami, és minél több mondjuk mesterséges adalékanyag van benne, annál rosszabb.

Én a az élelmiszert szoktam hozni analógiába, mert az azért nagyon könnyen érthető a nagy a a laikus befogadó számára is, hogy milyen az, amikor a a piacon megtermelt kis termelői friss zöldséget és satöbbi bármilyen élelmiszert, a közvetlenül a termelőtől veszel.

Ilyen ez a minőségi bioforrásból.

És milyen az, amikor leveszed a boltba, műanyagba csomagolva, ki tudja hány ezer feldolgozási folyamaton átesett élelmiszert.

És hogy ez ugyanez az analógia az építőanyagokra is igaz.

Annyival egészíteném ki, vagy annyival próbálnám meg egy kicsit azért majd olyan irányba is tolni a megvilágításokat, hogy viszont senki ne gondolja azt, mert itt az elején szögezzük le, hogy mi most itt ilyen viskókba meg vájókunyhókba meg barlangba akarjuk visszaküldeni az embereket.

Ezt sokszor megkapjuk kritikának, hogy >> aki vájogról beszél, az biztos, hogy az az ilyen skanzen tájház épületekbe akarja visszaterelni az emberiséget, de hogy nem erről van szó.

Tehát ahogy el lehet menni Mislencsillagos étterembe is, ahol ténylegesen a termelőktől veszik meg, adott esetben vannak már ilyen zöld michlencsillagos éttermek, ahol bizonyos körön belülről vásárolhatnak, csak már kilométerben egy sugarú körön belülről, csak helyi termelőtől. csak kistermelőtől, és az van ilyen prémium szinten feldolgozva.

Tehát ennek az építés kultúrának, amit mi próbálunk képviselni, annak annak mi próbáljuk képviselni ezt az oldalát is, hogy ez lehet egy igenis egy teljesen modern és korszerű és fancy építészet, és hogy ninc nincsenek benne olyan szintű lemondási kompromisszumok, amire az ember először gondol, mikor meghallja azt, hogy úristen, most akkor földházba kell rakni.

A lemondási kompromisszummal kapcsolatban az előbb említetted, a felesleges dolgokat kiveszítek.

Milyen felesleges dolgokra kell gondolni?

Tehát mi az, amit így a legtöbben azt hiszük, hogy ó, ez fontos, és akkor ti meg jöttök és átírjátok, hogy na hát azért ez nem kell annyira. >> Hát így tervezőként nem írunk felül semmit.

Nyilván ezt próbálunk a meggyőzés erejével élni, >> de tehát alapvetően arra próbáljuk sarkalni az építtetőket, hogy hogy nyilván az ő érdekük is, anyagi érdekük is, hogy hogy minél kevesebb négyzetmétert kelljen megépíteni, meg fenntartani, másfelől próbáljuk azt a szemléletet behozni, amire sok példa van egyébként most természetes anyagoktól függetlenül is magyar tervezői gyakorlat ban van például a Bátvai Szabó házaspár, egy építész házaspár, akik a saját házukat úgy tervezték és építették meg, hogy nagyon pici kis egységet építettek meg elsőnek, és ahogy születtek a gyerekek, úgy tudott bővülni, és aztán ahogy kirepültek a gyerekek, úgy vissza is tudott húzódni a ház.

Tehát ilyen ez a logikával egy nagyon izgalmas igazából építészetileg is meg használat szempontjából is a a maga az épület.

És hát ebbe az irányba próbáljuk terelni az embereket, hogy hogy feltárni azt, hogy tulajdonképpen mire is van ténylegesen igényük, hogy éjik az életüket.

Tényleg kell-e még egy mosókonyha, meg egy, nem tudom gépészett takakarítószerraktár satöbbi, ezek külön, vagy esetleg ezeket lehet átfedésbe berakni, milyen funkciókat lehet sűríteni, esetleg egymásra pakolni.

Tehát ezeket így próbáljuk vizsgálni a tervezés során.

Én ezt a egyébként a Bolditól tanultam, ezt most ilyen szerényen nem mondta, de én mindig őt hivatkozom meg, hogy a a legökologikusabb építés a nem építés.

Tehát hogy >> és hogy ennek a ennek két vetülete is van a gyakorlatban.

Az egyik az, hogy hogy igenis van értelme felújítani amúgy gazdaságilag is.

Tehát erre tudunk jó példákat mondani, hogy megéri meglévő házak felújításával foglalkozni.

A másik pedig, hogy igenis az egy elég komoly harc, hogy minden egyes négyzetméterről megpróbáljuk lebeszélni a a megbízókat, mert a fölösleges négyzetméterről, mert nyilván senkinek abban nem illik vájkálni az intim szférájába, hogy kinek mire van.

Amúgy már ő azt gondolja, hogy szüksége.

Egy jó példánk amúgy van erre, amikor bejött egy olyan, tehát nekünk van egy építészirodánk és egy kis kivitelezési cégünk, és alapvetően a kivitelezési cég úgy működik, hogy csak azokat házakat tervezzük vagy építjük meg, amiket mi terveztünk, mert azt tudjuk, hogy az az rendesen ökológikusan meg van tervezve.

De ettől persze azért szabad eltérni, és volt, hogy bejött hozzánk egy meglévő vályogház terv, amibe a valószínűleg az építész nem találhatta meg a hangsúlyt a megbízóval, vagy az ép vagy a megbízó nagyon nagyon markánsan látta, vagy ilyen szögletesen gondolkodva mondta le, hogy ő mit akar, és hogy a a kollégák találtak egyből 20 nm, teljesen fölösleges négyzetmétert közlekedőkben, amik amúgy Amúgy tényleg nem olyanok, hogy akkor most ezt szobából vesszük el, hanem csak a helyiségeket kellett úgy összecsussantani, hogy ne legyen benne ennyi fölösleges közlekedő.

És a az a szerencse, hogy annyira drága építkezni hogy egy laikus megbízónak, aki egyébként az ilyen ökológikus felvilágosodás szintjén nem tartott, mint valószínűleg itt a a hallgatóságunk, de el tudjuk neki mondani, hogy figyelj, ez minden egyes négyzetméterrel spórolunk neked 8-900000 Ft-ot. könnyen á vagyok. >> Akkor azt azt úgy ahol hamarabb megértik.

Igen. >> És és valamennyire érintettük akkor, vagyis hát főleg ezt a fenntarthatósági aspektusát, meg valamennyire a gazdaságit, amiről még szerintem később maj beszélünk, hogy mi az még, ami miatt ezek az anyagok alkalmasabbak arra, hogy azokban éljünk, vagy van más dolog is, ami miatt ezt tudjuk ajánlani?

Hát a vályogról meg egyébként általában a természetes anyagokról elmondható az, hogy gazdálkodnak a párával, ami azt jelenti, hogy a belső térben keletkező meg ott felgyűlő páramennyiséget be tudják tárazni a saját kis pórusaikba, és ezt le tudják adni.

Ez a folyamat, ez a fölvétel és a leadás, ez a környezetnek a páratartalmától függ, és és tulajdonképpen a vájogról szokták aztán is ki is van mérve.

Ö meg nagyon sok szakirodalom ezt hivatkozza is, hogy a belső levegő páratartalmát azt abban az ilyen 4060%-os relatív páratartalom tartományban tartja magától tulajdonképpen, ami az emberi szervezet számára is az ideális.

Ugye alatta elkezdenek kiszáradni a nyálkahártyák fölötte meg egyéb hogy mondjamészesedés gombák satöbbi szaporodását segíti elő.

A másik az az, hogy a szállóport meg a különböző vegyületeket is ugyanígy meg tudja kötni.

Azokat nem így fölveszi, leadja, hanem hogy tényleg azokat beköti, és akkor az az ben is marad, és ezáltal tisztítja a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Építsünk természetes anyagokkal! - Beszélgetés Bihari Ádámmal és Medvey Boldizsárral / Kiutak podcast #9”

Miről szól ez az epizód: „Építsünk természetes anyagokkal! - Beszélgetés Bihari Ádámmal és Medvey Boldizsárral / Kiutak podcast #9”?

A Kihalni veszélyes podcast #9 adásában Bihari Ádám és Medvey Boldizsár építészekkel beszélgettek a környezettudatos építésről. Főként a vályog fenntarthatóságáról, a természetes anyagok légzéséről és a levegő tisztításáról volt szó. Kiemelték az építkezés teljes életciklusának… Az epizód a Kihalni veszélyes című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 31..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Építsünk természetes anyagokkal! - Beszélgetés Bihari Ádámmal és Medvey Boldizsárral / Kiutak podcast #9”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bihari Ádám, Medvey Boldizsár, Őri Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Építsünk természetes anyagokkal! - Beszélgetés Bihari Ádámmal és Medvey Boldizsárral / Kiutak podcast #9”?

Fő témái: környezettudatos építés, vályog, fenntarthatóság, természetes anyagok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Építsünk természetes anyagokkal! - Beszélgetés Bihari Ádámmal és Medvey Boldizsárral / Kiutak podcast #9”?

Megjelenés: 2025. 07. 31.. Hossz: 1 óra 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kihalni-veszelyes/epitsunk-termeszetes-anyagokkal-beszelgetes-bihari-adammal-es-medvey-boldizsarra-0a16892d

Több epizód a Kihalni veszélyes-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból