Kihalni veszélyes

Segítsük elő könyvtáraink zöldítését! - Beszélgetés Kovács Norberttel és Liebhauser Jánossal / Kiutak Podcast #13

· PT58M46S

Összefoglaló

A Kiutak Podcast #13. epizódjában a vendégek, Kovács Norbert és Liebhauser János, a szekszárdi Illyés Gyula Könyvtár munkatársai beszélnek a könyvtárak zöldítéséről. Megosztják tapasztalataikat arról, hogyan válhat egy kulturális intézmény a fenntarthatóság központjává…

Röviden

Műsor
Kihalni veszélyes
Megjelenés
2026. 05. 30.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Kovács Norbert, Kovács Norbert, Őri Ádám
Témák
könyvtár zöldítés, fenntarthatóság, kulturális intézmény
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A magyar kulturális élet legnagyobb, ténylegesen működő hálózata a könyvtárak hálózata.

Magyarországon tényleg nincs olyan település, ahol ne ne lenne könyvtári szolgáltatás.

Ha van egy ilyen bázis, amit mindenre lehet használni, akkor teljesen természetes, hogy használjuk arra, amit fontos célnak tekintünk.

Nem az leszünk, aki a Partizán akcióival azonnal fölforgatja a magyar közkultúrát, de az a fajta biztos alap lehetünk, akire bárki támaszkodhat. >> Kiutak podcast, közösségi válaszok, >> jövőformáló tippek és történetek. >> Sziasztok, én Kovács Dóri vagyok, >> én pedig Horvát Anita. >> És ez itt a Kiutak podcast.

Mai adásunkban a segítsük elő településünk könyvtárának zöldítését című tippünkről fogunk beszélgetni vendégeinkkel.

De először is egy gyors bemutatkozással kell kezdenünk.

Ugyanis Sorányi Bori helyett új kérdezőtársam Horvát Anita lesz mostantól, úgyhogy fogadjátok őt szeretettel.

Anita, mesélsz magadról egy kicsit? >> Igen, köszi Dóri.

Engem 2017 környékén kezdett mélyebben is érdekelni az ökológiai válság, és ennek kapcsán a fenntarthatóbb életmód kérdésköre.

Ennek feltérképezése közben találtám rá Takács Sánt András humánökológia tanfolyamára.

Ezt 2019-ben végeztem el, aminek a végén megkerestem, hogy szeretnék csatlakozni önkéntesként a kisközösségi programhoz, amit ma már világeleje közösségnek hívnak.

Azóta kisebb kihagyással vagyok az Újkoma Hálom munkacsoport tagja, és így kerültem most ebbe a csapatba is. >> Nagyon szuper.

Akkor mutassuk be mai vendégeinket is.

Janó és Kovács Norbert, a Szekszerdi Illés Gyura könyvtár munkatársai.

Liphauser János a könyvtár igazgatója, aki az intézmény hosszútávú fejlődését irányítja és vezette a könyvtár átkötözését a város modern tudásközpont épületébe egy többfunkciós kulturális és oktatási térbe.

Emellett számos irodalmi és közösségi program hátterét is szervezi.

Kovács Norbert kilenc éve dolgozik a könyvtárban, jelenleg az olvasószolgálat munkatársa és 2020 óta vezeti a könyvtár ökomunkacsoportját.

A zöld könyvtári elkötelezettség stratégiába emelése óta pedig az ő feladata a fenntarthatósággal kapcsolatos programok, szolgáltatások, akciók és a kapcsolódó kommunikációs szervezése és irányítása. >> A könyvtárszakmai munkáját több rangos elismeréssel is díjazták már. 2020-ban elnyelte a minősített könyvtárcímet. 2023-ban a könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége, az Ifla Green Library Award pályázatán a legjobb zöld könyvtár kategóriában második helyezést ért el, és 2025-ben pedig könyvtári minőségi díjban részesült.

Köszönjük szépen, hogy elfogadtátok a meghívást. >> Mi köszönjük, hogy itt lehetünk.

Köszönjük szépen. >> Az első kérdésnek azt tenném fel, hogy mit jelent számotokra a könyvtárs zöldítése, és mire gondoljanak a laikusok, hogyha erről beszélünk?

A világon a zöld könyvt tárlata általában építészeti kategóriaként fogalmazták meg eleinte.

Olyan könyvtár, ami a építészeti kialakításán fogva környezetbarát fenntartható jellegű.

És hát nagyon gyorsan rájött mindenki arra, hogy csak egy építészetileg megközelíteni egy egy könyvtári szolgáltatást, az nagyon szűkebbliség.

És akkor egyre többször és egyre jobban merült föl az, hogy a könyvtárak olyanfajta tevékenységgel, programkörrel rendelkezzenek, amit el lehet ennek fogadni.

Ennek a lehetőségét próbálták megerősíteni ezekkel a zöldkönyvtári címekkel, amiben nekünk nagyon erős sorvezető volt az ENS által elfogadott fejlesztési célok.

Van ez a ez a 17 fejlesztési cél, ami amit hogyha a magyar könyvtári szakma ajánlását nézzük, akkor végig gondoltuk, hogy hát ezt mind csináljuk szinte talán a az óceánok védelmét kevéssé.

De hogy alapvetően mindenre lehet értelmes könyvtári választ adni.

Ez volt az első olyanfjta megerősítés, hogy ezt érdemes csinálni.

A második meg az, hogy maga a könyvtár, mint olyan, hogyha így tekintünk eleve egy tipikus a a fenntarthatóságnak egy évszázadok óta létező formája, hisz azt a legalapvetőbb ötletet, amit a fenntartóságban szoktak gondolni kölcsönözzünk legyen körforgásos a történet, azt a könyvtár már a létével ezt csinálja.

Ez ad egy olyanfajta keretrendszert, amiben az ember nyugodtan gondolkodhat arról, hogy mi a dolga.

A zöld könyvtári elköteleződéshez persze mindenki másképp és másképp jut el, de hogyha komolyan vesszük azt, hogy hogy klímaválság van körülöttünk, komolyan vesszük azt, hogy a civilizáció, ahogy éppen most működik, nem feltétlenül fenntartható.

Sokan azt gondolják, hogy igen.

Sokan azt gondolják, hogy ezen lehet változtatni.

Sokan nagyon mást gondolnak, hogy ez itt a vége és akkor itt a világ vége.

Ha ebből az értelmezésből nézem a saját magam elkötelezett szakmáját, akkor azt gondolom, hogy nekem meg kell mentenem a könyvtárat.

Azt meg csak a civilizációval együtt tudom megmenteni.

És ha a civilizációban van veszélyben, akkor a akkor a akkor a civilizációt kell úgy átalakítani, hogy megőrizhessük belőle az, ami megőrzésre méltó.

És ezt akár mondhatom önző módon is, hogy ez ez a dolgunk.

Ugye könyvtárak mindig a kultúra legjavát, a megőrizhető és megőrzésre méltó kulturális dolgokat gyűjtük össze.

Kesvesek talál jobbat az ember magának, hogy olyat csinálok, ami a hivatásom, olyat csinálok, amit egyébként is komolyan gondolok, hogy egyébként valami ilyet kéne csinálni mindenkinek a világon.

És akkor ezeket a dolgokat, ha csináljuk, akkor én jó joggal tekintem magamat zöld könyvtárnak.

Az, hogy egyébként definíció szerint mi az, hogy zöld könyvtár?

Az iflának van egy cseklistája, azt ki lehet pipálgatni, ha akarják.

Lehet mondani, hogy az a az a zöld könyvtár, aki elnyeri a nemzetközi díjat, ez Magyarországon négy.

Ehhez képest van több 1000er könyvtár.

Magyarországon ezt nem lehetne azt mondani, hogy csak az a négy legyen zöld könyvtár, aki aki az ifla díjat elnyeri.

Úgyhogy azt kezdeményeztük, hogy legyen Magyarországon egy zöld könyvtári díj, >> ami nem olyan nehezen megugorható, nem annyira esetleges abból a szempontból, hogy éppen abban az évben kipályázik a világon, ami azért jó, mert ha a túl nagy célokat tűzünk ki, akkor azt az emberek nem vágnak bele. hogyha reális célokat tűzünk ki, akkor ez ösztönzőleghat, és nagyon reméljük, hogy ösztönző leghatt ez az összes többi könyvtárral. >> Kérdeznének téged is, Norbert, hogy számodra a a ti könyvtáratok miért zöldebb, mint mondjuk egy fővárosi Szabó Ervin könyvtár?

Erő kérdésre lehet, hogy nem is tudok válaszolni, hogy zöldebbek lennénk, mint a Szabó Erwin.

Azt tudom mondani, hogy olyan értékeket akarunk megjeleníteni és kommunikálni, amik a fenntarthatósággal összefüggenek, és ezt stratégiai szintre is emelhetük.

És akkor hát tényleg, ahogy azt Janó is mondta, valóban ehhez van egy sorvezető, hogy a programkínálatunkban megjelenítjük ezt, a gyűjteményünkben megjelenítjük ezt, tehát vannak ilyen jellegű könyvek, zöld könyvek humánökológiával ökológiával fenntarthatósággal és sok minden más érintőleges területtel, amik lazán kapcsolódnak ehhez, kvázi családi hasonlóság mentén, illetve szolgáltatás kínálatban, a valamint kommunikációban.

És akkor ebbe beleértünk adott esetben akciókat vagy játékokat, tehát gamifikációban is, ami részehet ennek a szolgáltatás kínálatnak, valamint hát tulképpen működés módjában igyekszünk ennek megfelelni, azokat implementálni, azokat a gyakorlatokat, amik amiket mondjuk egy irodai zöldítés révén elérhetünk. >> Ühüm.

Köszönöm. >> És mit gondoltok, hogy miért pont a könyvtár lehet jó terepe a környezeti szemléletformálásnak?

Azt gondolom, hogy bármi lehet jó telerepe a környezetszelmélet formálásának.

A de a könyvtárnak az vállalt feladata, hogy azáltal, hogy kínál egyfajta örökséget, másrészt az az örökségnek valamifajta feldolgozására, inspirációjára is vállalkozik, akkor ez a dolga.

Hát akkor alakítsuk úgy, hogy egyébként az legyen egy fenntartható kultúra.

Tehát a azt gondolom, hogy ez a miért ne legyen a egy könyvtár zöld.

Könyvtárak eleve úgy működnek, hogy hálózatosan.

A magyar kulturális élet legnagyobb, ténylegesen működő hálózata, a könyvtárak hálózata.

A közkeretű tévedéssel szemben Magyarországon tényleg nincs olyan települése, ahol ne ne lenne könyvtári szolgáltatás.

Nyilván mindenkinek az adott településéhez mérten.

Ennek van egy jól beleállított gyakorlata.

Ha van egy ilyen bázis, amit mindenre lehet használni, akkor teljesen természetes, hogy használjuk arra, amit fontos célnak tekintünk.

Tehát indítsuk el a könyvtárakat ebben az úton.

Nem az leszünk, aki aki a partizán akcióival azonnal fölforgatja a magyar közkultúrát, de az a fajta biztos alap lehetünk, akire bárki támaszkodhat.

Egyrészt a a könyvtárosokat kell arról meggyőzni, hogy legyetek zöld könyvtárak.

Ezt valakivel könnyen megy, van akivel meg nehezebben.

Másrészt, és ez talán még ennél is nehezebb, hát a kedves civil partnerek jöhetek már rá, hogy mi zöldek vagyunk és veletek akarunk együtt dolgozni. >> Hát igen, van itt egy fontos összetevő nevezetesen, hogy a könyvtárban van-e olyan kolléga, aki elkötelezett ebbe az irányba. hiszen ezt ezt kijelentetjük, hogy akkor akkor ez stratégiai cél.

Vannak is olyan eszközök vagy feladatkörök, amiket nagyobb háttértudás nélkül át lehet venni, és azt lehet mondani, hogy igen, akkor vannak nálunk ilyen elemek.

A kulcs mindig az, hogy találunk egy ilyen figurát egy adott könyvtárban, és azt vesszük észre, hogy amikor zöld könyvtári mozgalomról beszélünk, és akkor hát egyre több ilyen konferencia vagy találkozó van országszerte, hogy az intézményvezetők kezdik keresni azokat az embereket a saját állományukban, a saját munkatársaik között, akik akik akik ilyen gondolkodásúak, és akkor megbízhatják őket ezzel a feladattal, merthogy az kétségtelen, hogy nem minden könyv könyvtáros automatikusan zöld könyvtáros.

Van időnként némi ellenérzés ezekkel a célkitűzésekkel kapcsolatban, hiszen ez nem egy hagyományos könyvtarifadatkör, hiszen ez egy kicsit dobozon kívüli gondolkodást igényel, hogy csúnyán fordítsam le az ismertkifejezést, de azt lehet látni, hogy terjed és mindenütt azért megtalálni ezeket a munkatársakat. >> És nálatok amúgy indult ez a zöldprogram?

Amit a Norbi mond, az az tényleg úgy igaz, hogy vezetőként én nem feltétlenül éreztem azt, hogy itt a kollégáim azonnal azt gondolnák, hogy most ők ezt akarják csinálni.

Istenem, hát most megint lesz a vezetőnek egy hülye mániája, amit megint rá akar erőltetni a kollégákra, és akkor akkor ez a dolog változott meg a covid hatására, mondtam, hogy jó, hát akkor most úgy se tudtunk mást csinálni, úgyse lesz másadat, akkor essetek neki csináljátok meg.

Én nem tudtam, hogy mit nyitok magamra.

Tehát, hogy gyakorlatilag a Norbibe indult kollégák közül azok, akik ezt komolyan veszik, nagyon elindultak.

Megy az ötletelés, ment az ötletel és nagyon gyorsan fejlődtünk.

Tehát nagyon gyorsan alakult az ki, hogy azokat a gyakorlatokat, amiket másoknál láttunk, tanultunk, azokat pirancakat vettük át.

Ühüm. >> Honosítottuk meg. volt, amit sikeresebben, volt, amit kevésbé, de például a Magbörze az egy olyan tipikus példa, hogy először nem is értették, hogy ez micsoda. >> Aztán volt két ember, aztán volt három ember, és körülbelül egy fél év után nem is tudom mitől, tényleg nem lehet tudni.

Egyszer csak áttörés történt, és akkor megjelentek más megyéből is emberek, tudták, hallották, hogy itt ilyen van, jönnek ide és nézik.

Tehát, hogy ezek ilyen folyamatok, amikben a kitartás és a következetesség az egyetlen kulcsmondat, és hát az meg a könyvtárossságnak az alaperénye, tehát hogy hosszú távon gondolkodunk, kitartóan csináljuk, és akkor az úgy működik. >> És Norbi, akkor jól értem, hogy te voltál az egyik ilyen húzóerő.

Voltak a könyvtárban olyanok, akik annyira nem voltak így fogékonyak, hogy zöldítsük. >> Igen, igen, igen, igen, egyértelmű.

Igen. >> És akkor ott a ott ott ott meg lehetett őket győzni, vagy vagy hogy álltatok hozzá?

Vagy akkor nekik nem kell ebben részt venni a zöld programrészben, és akkor ők csinálnak mást, vagy hogy lehet ezt kezelni? >> Igen.

Egyfelől van egy mondjuk úgy, hogy belső edukatív folyamat, aminek néha van is a megbeszélése, vagy öszdolgozó értekezetán egy egy ilyen megbeszél külön megbeszélése.

Ö ezzel együtt az segített sokat, amikor lehetett látni, hogy mondjuk a zöld programokba is jönnek sokan, legalábbis bizonyos zöld események, vagy bizonyos bizonyos öko eseményekre.

Másfelől, amikor azért a nemzetközi díjat sikerült ezzel hazahozni, az azért valahol jelentette egy olyasmit, hogy ez nem teljesen hülyeség, nem teljesen értelmetlen dolog, mert akkor kiderült az, hogy a a könyvtárosok nemzeszközi mozgalmában ez igencsak aktívan jelen van.

Aztán hogyha azt látjuk, hogy a hagyományos könyvtári feladatokól ez nem feltétlenül különböző, hogy megtalálja a egymással a kapcsoló pontokat, és hogy ehhez valamit ők is hozzá tudnak tenni, akkor azért többen kezdenek el apró dolgokat csinálni ebben az irányban.

És akkor hogyha nem is vesznek ezt a munkacsoport életében, és hogyha a munkacsoport is természetesen egy kicsit így így külön van a többi munkacsoporttól, ezzel együtt apró dolgokat azért mindenki hozzá tud tenni.

A valaki úgy, hogy mondjuk akkor a a közműves foglalkozásban újrahasznosítást visz bele, valaki úgy, hogy mondjuk túrát vezet apró dolgokkal, vagy mondjuk a a feldolgozó osztály, akkor nyilván külön figyel erre, hogy ilyen ökológiai jellegű könyveket keressen, és ennek jobban utánanéznek és jobban utánam mennek, akkor kíváncsivá lesznek arra, hogy hogy én mi mentén gondolom a az ötkári társszavazást. akkor ezt átbeszéljük.

Szóval, hogy mindenkit egy picit azért be lehet vonni.

Nagyon sok mindennel nem feltétlenül értenek egyet.

Természetes, mint ahogy általában a ökológiai szemléletű emberek, vagy a környezetvédelembel foglalkozó emberek számos dolgot másként és másként látnak, így a könyvtárosok is.

Tehát ezek a viták természetesen még létezhetnek is, vagy éppen lappongó viták lehetnek.

Ezzel együtt ma már más azért így hat év után ennek a megítélése könyvtáron belül is.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Illyés Gyula Könyvtár

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Segítsük elő könyvtáraink zöldítését! - Beszélgetés Kovács Norberttel és Liebhauser Jánossal / Kiutak Podcast #13”

Miről szól ez az epizód: „Segítsük elő könyvtáraink zöldítését! - Beszélgetés Kovács Norberttel és Liebhauser Jánossal / Kiutak Podcast #13”?

A Kiutak Podcast #13. epizódjában a vendégek, Kovács Norbert és Liebhauser János, a szekszárdi Illyés Gyula Könyvtár munkatársai beszélnek a könyvtárak zöldítéséről. Megosztják tapasztalataikat arról, hogyan válhat egy kulturális intézmény a fenntarthatóság központjává… Az epizód a Kihalni veszélyes című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Segítsük elő könyvtáraink zöldítését! - Beszélgetés Kovács Norberttel és Liebhauser Jánossal / Kiutak Podcast #13”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kovács Norbert, Kovács Norbert, Őri Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Segítsük elő könyvtáraink zöldítését! - Beszélgetés Kovács Norberttel és Liebhauser Jánossal / Kiutak Podcast #13”?

Fő témái: könyvtár zöldítés, fenntarthatóság, kulturális intézmény.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Segítsük elő könyvtáraink zöldítését! - Beszélgetés Kovács Norberttel és Liebhauser Jánossal / Kiutak Podcast #13”?

Megjelenés: 2026. 05. 30.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kihalni-veszelyes/segitsuk-elo-konyvtaraink-zolditeset-beszelgetes-kovacs-norberttel-es-liebhauser-2a94d07a

Több epizód a Kihalni veszélyes-ből