Kihalni veszélyes

Szociális farmok Magyarországon – a gyógyulás és a fenntarthatóság szolgálatában

· PT39M42S

Összefoglaló

A Kihalni veszélyes podcast mai adásában Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány vezetője mesél a magyarországi szociális farmokról. Az adásból kiderül, hogyan indult a nemzetközi mozgalom, miként jelent meg Magyarországon, és milyen jó példákat ismerhetünk. A beszélgetés…

Röviden

Műsor
Kihalni veszélyes
Megjelenés
2025. 11. 01.
Hossz
40 perc
Szereplők, említett nevek
Jakubinyi László, Őri Ádám
Témák
szociális farmok, fenntarthatóság, gyógyulás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Humánekológus podcast. >> Sziasztok!

Ez a Kihalni veszélyes podcast.

Mai adásunkban a szociális farmokról beszélgetünk, melyek a gyógyulás és a fenntarthatóság szolgálatában is állhatnak.

Vendégünk Jakubinyi László gyógypedagógus foglalkozási rehabilitációs szakember, diplomás ápoló, a Szimbiózis Alapítvány megálmodója, elindítója, illetve a Magyar Szociális Farmszövetség vezetője, aki nem csak szerintem egy jó ember, de idénnyyáron megkapta a jó ember díjat a Káplál László emlékére alapított alapítványtól.

Talán induljunk el Miskolcról.

Hogyan indult a ti történetetek a barátyi majorsággal?

Hogyan kapcsolódtát el szociális farmok ügyéhez? >> Köszönöm a meghívást és üdvözlöm a hallgatókat.

Visszalépnék időbe néhány évet.

A 90-es években, amikor még gyógypedagógus hallgató voltam, egy ösztöndíjal kijutottam Angliába.

Engem mindig a felnőtt fogyatékos emberek ellátása érdekelt, és akkor nem nagyon volt erről szó Magyarországon még a szakmába se, ma is aránylag kevés.

De nekem volt kapcsolatom egy angol lovagrenddel.

Én Erdélyből érkeztem, és ott szerettem volna valamit csinálni, és ők azt mondták, hogy megmutatják nekem a legjobb helyet, és akkor egy szociális famra vittek el.

Ez egy Camp Hillnek nevezett rész, ahol családok fogyatékos emberekkel együtt élnek kvázi egy ilyen kommunába, egy faluba, és termelnek élelmiszert, meg a legtöbb helyen van valamilyen kis étterem.

És ebben a faluközösségben, ahol először voltam, ott 300-an laktak együtt. 150 fogyatékos és 150 nem fogyatékos, egy teljes falut úgymond alkotva.

És akkor utána írtam még egy pályázatot, akkor Írországba mentem tanulni egy kicsit kisebb helyre, és meglátogatom ezeket a helyeket, ahol 15-20 fős közösségektől ez a nagy 320 fős közösségekig is vannak.

És hát én beleszerelmesedtem ebbe a szociális farmba.

Egyébként azt kell tudni, hogy maga a szociális farm fogalmat ennek az első nagy farfarmnak az alapítója írta le.

Ha Magyarországról kicsit így visszahozzuk, ez a Waldorf típusú oktatásnak a gyógypedagógiai ága, ahol nagyon fontos az, hogy értelmes tevékenység legyen.

És ezt próbáltam én létrehozni Erdélybe.

Aztán mikor Magyarországra kerültem 99-be, mindenképpen ez mozgatott, hogy a felnőtt fogyatékos embereknek valamilyen ellátást hozunk létre.

Két dolog volt egyszerre párhuzamosan.

Az egyik az, hogy a szülőknek válaszoljunk arra a kérdésére, hogy mi lesz a gyerekemmel, ha én meghalok.

Tehát mindenképpen valamilyen lakhatás irányába akartunk elmozdulni, de attól, hogy valakinek biztosítunk fedelet a feje fölé és néhány kalóriát, hogy a jogszabály előírja, hogy mennyit adunk nekik enni, az még nem egy életminőség.

Tehát mindenképpen kell valamilyen tartalmas élet ahhoz, hogy életminőségről beszéljünk fogyatékos emberek vonatkozásában.

És a mezőgazdaság az egy nagyon jó struktúra számukra.

Tehát minden nap lehet látni azt, hogy valami fejlődik, valami történik, és ők is ugyanilyen ütembe, mint mondjuk, hogy egy növény megnő és kiteljesedik, fejlődik, valamint mondjuk egy autista ember esetében az, hogy reggel megeteti a tyukokat és délután behozza a tojást, az egy napon belül van pozitív visszajelzés.

Tehát óriási a terápiás hatása, hogyha valaki így mondjuk tyukokat kezd el tartani.

És amikor mi ezt elkezdtük, már 2002-ben megvolt az első kavágás, hogy akkor otthont fogunk építeni.

Ma már minket is egy falu a városbannak hívnak.

Megjelent mi újságcik is így rólunk.

Jelen pillanatban 101 néhányan vagyunk a Baráthegyen.

Ebből 36-an laknak három nagy házba.

A magyar jogszabályi keretek még az igazi hagyományos szociális farmípusú működést nem annyira segítik.

Úgyhogy mi egy kicsit ilyen szociális szolgáltatás vagyunk, kicsit mezőgazdasági élelmiszertermelő, ilyen védett foglalkoztató, mindenféle ilyen fura nevekkel kell nekünk megküzdeni, hogy a jogszabályi keretekbe beleilleszkedjünk.

Természetesen emellett van városi modellünk is, hiszen nem mindenkinek jó a szociális farm.

Hogyha valaki mondjuk úgy nőtt fel, hogy az ablaka alatt csilingel a villamos, akkor lehet, hogy felnőttként is ezt tartja komfortosnak.

Úgyhogy jelen pillanatban a szimbiózis alapítvány több mint 500 fogyatékos embert segít, lát el mindenféle szolgáltatásokkal, de a legnagyobb telephelyünk a Baráhelyi Magyarorság, mint egy szociális farm. >> Üm azért előbb említetted, hogy ugye Angliában fogalmazták meg a definíciót.

Maga a világháború közepén történt, hogy volt egy osztrák gyerekorvos, a Kár Kőig, akinek a zsidó származása miatt menekülnie kellett.

Először Svájcban menekült, de aztán túl közel volt a háború, és így került a a az angol Skócia alatti területekre, ahol egy elhagyatott faluba telepedtek le.

És számunkra nagyon fontos volt az, hogy ők is fogyatékos emberekkel kezdtek el dolgozni.

Abban a kommunában, közösségben volt egy dansszindróás, akivel először elkezdtek, de az ő szempontja az volt, hogy a földnek a gyógyító ereje.

Tehát az első könyv és amit ő írt megszületett és ebbe fogalmazódott meg a szociális hang kifejezés is, hogy a Földnek van gyógyítóereje, ahol a speciális szükségletű embereknek az életkiteljesedése megvalósulhat.

És ez egy nagyon érdekes újfajta szemlélet.

Tehát egy egy kicsit az, hogy hogyan alkalmazunk mondjuk olyan szereket, ami mondjuk ők a biodinamikus gazdálkodásban használnak, ami nem károsítja a földet, tehát mérgező anyagot nem teszünk a földből, ahonnan az élelmiszert ki fogjuk venni, és ugyanez a közösségre is érvényes.

Tehát hogyan tudunk egy olyan életteret biztosítani, ami biztonságos azoknak az embereknek, akik hagyományosan a saját biztonságukat nem tudják megteremteni?

Maga a mezőgazdasági ritmus az tud egy életszervezést adni.

Tehát hogyan készülünk, mint például egyik ünneptől a másikig.

A mezőgazdaságban is vannak úgymond jeles napjaink, amikor mit tudom én, aratunk, vagy vetünk, vagy metszünk akár fát, vagy valami ilyesmi.

Tehát nagyon fontos, hogy ez egy olyan téridő struktúrát tud biztosítani a speciális szükségű embereknek, ahol ők értelmezni tudják a saját életüket is, viszonyulni tudnak a természethez és a közösséghez, és ez mindenképpen egy élhető, tartalmas életteret tud számukra biztosítani. >> Tehát a a mezőgazdasági munkán, a rendszeres munkán keresztül is javítják az életminőségüket.

És azt kell látni, hogy ez elkezdett fejlődni.

A 60-as években például Írországban elindult a az autista farmoszgalom.

Tehát ott is néhány szülő, aki látta, hogy ez a farmoskodás kezd működni mondjuk értelmileg akadályozottaknál, akkor ők ennek kidolgozták az autista modelljét, ami most már egy világhírű akár szenzáció is az ellátásban.

Az első autista Farm könyvet már 20 évvel ezelőtt mi aktívan részt vettünk ebbe sikerült magyarra is lefordítani, ahol nagyon életpraktikus tanácsokat adnak, hogy hogyan szervezd a a munkát.

És nagyon fontos az, hogy nem csak a a mezőgazdaságnak a hagyományos dolgai vannak ebben benne, hanem hogyha valaki mondjuk fazekaskodni tud, akkor meg tudja csinálni azt a köcsögöt, amibe a lekvár fog kerülni.

Ö tehát vagy a kosárfonás is nagyon fontos, hogy hogy abba szedjük össze mit tudom én, a tojásokat, vagy a termint, vagy a gyümölcsöt.

Tehát itt a kézműves tevékenység is óhatatlanul benne van.

És akkor, amikor az autizmusról még nagyon keveset tudtunk, hiszen magát az autizmust is 1943-ban írták le először. és kezdték kutatni ezt a furcsa viselkedési formákat, hogy hogyan lehetne valamilyen emberileg elfogadható minőségbe kezelni, meg rendszert biztosítani hozzá.

Maga a mezőgazdaság ez egy kiváló forma.

Ami pedig azóta bejött a úgymond itt akár az Európai Unióban, hogy a különböző országokat nézzük, hogy rájöttek arra, hogy ennek még több funkciója van.

A vidéki szempontból Norvégia nagyon elől van, vagy vagy a Hollandia vagy Benelux államok, vagy akár Olaszország, hogy a vidék elnéptelenedik, tehát a gazdag országokban is mindenki a városba akar dolgozni, mert ott van munka, ott van magasabb életminőség, de ha a vidéken élő embereknek adunk egy új funkciót, mondjuk egy szociális funkciót, hogy ők akik ott maradnak amúgy is a vidéken idős emberek, és itt már nem csak a fogyatékosokról beszélünk még, hanem halléktalanok szenvedélybetegek tartós munkanélküliek, akár börtönviseltek, hogy őket bevonják a mezőgazdasági tevékenységbe, kvázi egy állami feladatot vállalnak el, vagy egy társadalmi missziót teljesítenek.

Ez egy fontos bevétel számukra, és ezáltal stabilizálnódnak azok a kisgazdaságok, amik egyébként vidéken pénzügyileg nem lennének fenntarthatóak.

És ez a vidékfejlesztési politikai vagy szakmapolitikai eszköz találkozott a szociális fenntarthatósággal.

És én nagyon sok olyan döntéshozóval találkoztam már Európai Uniós szinten is, akik azt mondják, hogy őket valójában a pénzügyi fenntarthatóság motiválja elsősorban.

És hál istennek egyre több adat van, társadalmi hatásmérés van.

Például az, hogy mondjuk a legújabb kutatások a szociális farmoknál a demens embereknek az ellátása.

Magyarországon óriási kihívás, 200000 idős demensember van, akinek nincsen egőségű szociális ellátása.

A családoknak ez egy tragédia, hogy otthon tartjuk őket, kell egy házi betegápoló, nem ismeri meg a saját gyerekét vagy férjét, feleségét.

Elmegy egy szociális famra, elviszi mondjuk egy betegszállító szolgálat, vagy egy utcai szociális szállítószolgálat. együtt van egy közösséggel napközben és este hazamegy és ugyanúgy a családjával együtt van.

Ez egy sokkal olcsóbb megoldás, mintha drága bentlakásos egészségügyi szociális intézményeket építenénk és tartanánk fenn.

Tehát ez az adófizetőknek olcsó, hogy a szociális farmoknak van ilyen funkciója.

Tehát megoldják azokat a problémákat, amikkel a mai családok úgymond a társadalomban küzködnek.

A másik része maga a gazdának ez egy stabil havi bevételt fog jelenteni.

Azt látjuk a nyugati példáknál, hogy többnyire mondjuk a gazda feleségének ez egy stabil bevétel.

A gazda ugyanazt csinálja, mint eddig.

Tehát neki nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági tevékenységét ugyanúgy folytassa, mint eddig.

De például az, hogy az állatok ellátásában van néhány különleges speciális szükségletű ember, aki segít.

Nagyon sokszor, hogyha ők kicsivel többen vannak, mondjuk nyolc-10 fős csoportokban is, melyivel ők egy szociális munkás, aki ért mondjuk a a halléktalanhoz, az időshöz, a fogyatékoshoz, a szenvedébeteghez, és a gazda elmondja, hogy mit kell aznap csinálni, és ők együtt ezt elvégzik.

A másik, ami azt gondolom ugyanúgy a nyugati példákból egy társadalmi edukációs eszköz lett maga a szociális farm.

Tehát úgy kell elképzelni, hogy a legtöbb iskolában, mondjuk Norvégiába, kötelező, és Magyarországon is voltak régen ilyen kezdeményezések, hogy minden osztály egy hetet menjen egy szociális farmra dolgozni.

Vannak olyan farmok, ahol az osztályoknak vannak névre szóló magaságyásaik, és azt a gyerekek akár iskolai szinten járnak gondozni, de a gyerekek megtanulnak mondjuk tehenet fejni, sajtot készíteni, élelmiszert gyártani, tyukot kopasztani.

Hol tud ma egy gyerek ilyet csinálni?

És nálunk mennyire jellemző, hogy nem csak értelmi fogyatékosok, de más, ahogy mondtad, speciális szükségletű emberek számára is indítanak, hogy működtetnek szociális farmot? >> Én azt látom, hogy az új kezdeményezések egyre inkább nyitottabbak, és mindig a helyi motortól függ.

Tehát én abban hiszek hogy sok jó kezdeményezés egy hálózattá kell szerveződjön.

Minket nagyon sokszor megkérdeznek, hogy nem akarunk egy franchise rendent a baráhelyi majorságba.

És én nem hiszek a franchise-ban.

Én abban hiszek, hogy a helyi szinti tulajdonosi szemlélet erősödjön.

Van szociális farm pszichiátri betegeknek.

Láttam nagyon-nagyon jó kezdeményezést.

Van két farm, ahol hajléktalanokat fogadnak, és a hajléktalan, ahogy elkezd kijönni az adósságspirálból, elkezd rendszeres jövedelemel rendelkezni, már lehet, hogy kap egy szociális lakást, ahova ki tud költözni a hajéktalanszálóból.

Ez is egy nagyon jó rehabilitációs megoldás.

Van egy olyan szociális form kezdeményezés, ahol hátrányos helyzetű családokkal dolgoznak, és olyan anyákkal, akik egy bántalmazó családból jönnek ki a gyerekeikkel, és ők találnak egy menedékre, és két-három évig lesznek ezen a helyen, és onnan tudnak már kvázi lelkileg gyógyultan kilépni, és a gyerekek is úgymond össze vannak pakolva.

Ehhez például nagyon fontos, hogy legyen a közelben egy jó iskola.

Ö tehát nagyon sok jó ilyen kezdeményezés van, de például azt látom, hogy a különböző országokban különböző erősségek vannak.

Olaszországban például menekült ügyet ezzel oldják meg.

Tehát nemrég voltam Olaszországban egy tanulmányúton, ahol már egyetemi szinten a pizzé egyetem kezeli eznek a tudományos hátterét, hogy a szociális farmok és a menekülteknek a befogadása az egy nagyon jó gyakorlati stratégia.

Konkrétan példa Szír menekült, aki Szíriába gazdálkodott. elmegy szociális farmra, ugyanúgy ott fog gazdálkodni, tehát ugyanazt fogja csinálni, mint az anyaországban.

Közben megtanulja a nyelvet, a gazdának is segítség, integrálódik a helyi közösségben, mert látják, hogy nem egy ingyen élő, hanem hozott egy szakmát, és tud valamit csinálni, és utána lassan egy-két év múlva egy jövőkép megy.

De nézzük meg, Magyarországon van két olyan szociális farm, az egyik Kecskemét mellett, a másik Borsod megyében, ahol ukrán menekülteket fogadnak. olyan ukrán családokat, ahol többnyire egyedülálló anyukák vannak, nagyon sok esetben fogyatékos gyerekkel, és két három éve már ezt csinálják.

Ebben van egy állami szubvenció is, tehát lehet kvótát vásárolni, amit egyébként a az önkormányzatok által vagy az állam által működhetett menekült táborokba terelik ezeket, vagy átmeneti szállásokra ezeket a menekülteket.

De nagyon fontos az, hogy én is azt láttam, hogy hogyan alkalmazkodnak a szociális farmok.

Először láttam például egy olyat idén januárba, hogy egy szociális farmon január 6-án volt karácsony, mert az ukránoknak a vallása ezt kívánta meg.

És volt karácsony decemberben is a házigazdánál, és volt karácsony január 6-án is, mert tudott…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szociális farmok Magyarországon – a gyógyulás és a fenntarthatóság szolgálatában”

Miről szól ez az epizód: „Szociális farmok Magyarországon – a gyógyulás és a fenntarthatóság szolgálatában”?

A Kihalni veszélyes podcast mai adásában Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány vezetője mesél a magyarországi szociális farmokról. Az adásból kiderül, hogyan indult a nemzetközi mozgalom, miként jelent meg Magyarországon, és milyen jó példákat ismerhetünk. A beszélgetés… Az epizód a Kihalni veszélyes című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Szociális farmok Magyarországon – a gyógyulás és a fenntarthatóság szolgálatában”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Jakubinyi László, Őri Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szociális farmok Magyarországon – a gyógyulás és a fenntarthatóság szolgálatában”?

Fő témái: szociális farmok, fenntarthatóság, gyógyulás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szociális farmok Magyarországon – a gyógyulás és a fenntarthatóság szolgálatában”?

Megjelenés: 2025. 11. 01.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kihalni-veszelyes/szocialis-farmok-magyarorszagon-a-gyogyulas-es-a-fenntarthatosag-szolgalataban-7b344988

Több epizód a Kihalni veszélyes-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból