Hová vezet egy szem eperfa? - Természetkapcsolat és mélyökológa
· PT48M21SÖsszefoglaló
A Kihalni veszélyes podcast ezen epizódjában Berecz Ági környezeti nevelő, mélyökológia csoportmunka facilitátor, önismereti mentor és erdőfürdő vezető a vendég. A beszélgetés során szó esik arról, hogyan kapcsolódhatunk a természethez, a mélyökológia, ökoterápia és erdőfürdő…
Röviden
- Műsor
- Kihalni veszélyes
- Megjelenés
- 2025. 11. 10.
- Hossz
- 48 perc
- Szereplők, említett nevek
- Őri Ádám
- Témák
- természetkapcsolat, mélyökológia, ökoterápia, erdőfürdő
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Fejezetek
- — Berecz Ági 7:15 Gondolatok a mélyökológiáról 14:16 Joanna Macy élete és munkássága 18:57 Erdőfürdő, ökoterápia, mélyökol
- — Ági kutatása: A természetben vezetett felnőtt tanulási folyamatok 25:59 Az Erdő Mindenkié/ Accessible Forest projekt 31:
- — Saját természetkapcsolat élmények 44:33 Záró gondolatok Az adásban elhangzó, vagy a témához kapcsolódó hasznos források:
Ebben az epizódban
[zene] [zene] Kihalni veszélyes.
Humánekológus podcast. [zene] >> Sziasztok, szép napot mindenkinek.
Ez itt a Kihalni Veszélyes podcast legújabb epizódjain Horvát Frisnyit Kitti vagyok.
Mai adásunkban ismét a természet, egészség, természetkapcsolat és a jelenségek összefonódásaival fogunk foglalkozni.
Szól ez többek között a mélyökológia szemléletéről, ökoterápiáról, erdőfürdőről, az erdő mindenki projektről és a Mother Nature kezdeményezésről is.
Aki pedig végigvezet minket ezeken az izgalmas gondolatokon és folyamatokon, mai beszélgetőpartnerem Berec Ági lesz. ági környezeti nevelő, ökoterápiár, szemléletű önismereti mentor, mélyökológiacsoport, munkafacilitátor és tréner, illetve erdőfürdővezető is.
És mindezek mellett jelenleg az ELTE PPK doktorandus hallgatója is.
Köszöntünk a mikrofonnál és hálásan köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Sziasztok és nagyon köszönöm a meghívást. >> Első körben azt szeretném megkérdezni tőled, hogyan indult a természettel való kapcsolódásod?
Jó, hogy átküldted a kérdéseket, mert egy volt ezen egy ilyen kis gondolkodásom idefelé a metrón, merthogy az én természetkapcsolatom az pár évvel ezelőtt szedtem szét ezeket a szálakat, és láttam meg egy nagyon érdekes motívumot, merthogy én egy olyan helyen nőttem fel a 16. kerületben, ahol egy lakótelepet építettek azelőtt két évvel, hogy én odaköltöztem, és hát ezen a területen valamikor biztos ilyen mezőgazdasági művelés folyt, de egyébként a második világháborúban is volt ez hadi szintén, ha jól tudom, és egyáltalán egy olyan területről van szó, ami mivel szerintem, hogy minden olyan terület, ahol nincs meg az eredeti növénytakaró, az egy sérült terület, tehát egy ilyen helyen épít építettek egy hát én nem tudom megmondani a centenárumi lakótelepről van szó nem tudom megmondani hogyan hány lakásos de egy hát nem ez a nagyon durva 10 emeletes panel hanem ilyen négy és két emeletes panel és téglaépületek ahol hát a korabeli fotók tanúsága alapján egyetlen fa vol ez az egyetlen fa ez egy eperfa volt.
És ez az eperfaz ennek az iskolának az udvarán állt, ahol én tanultam.
Úgyhogy szerintem nekem ez egy ilyen nagyon meghatározó élmény a nem léte a természetnek, vagy hát igazából a természet akkor is ott van. >> Ühüm.
Merthogy minden természet így a Föld anyagaiból, élőlényeiből átalakított formában körülvesz minket.
De hogy a lényeg az, hogy nem egy gyönyörű erdős patakos faluban nőttem fel, hanem hanem egy kertvárosban, aminek ez volt így a hátterében.
És aztán még egy dolog jutott eszembe, hogy én jelenleg egy faluban élek, ahol hát mi azt tanyának hívtuk gyerekkoromban, mert 12 éves voltam, mikor a szüleim megvették ezt a területet, meg aztán én mellé egy másikat, és egy 100 éves parasztházban élek.
Most lesz két év múlva 100 éves.
És hát ilyen ilyen 60 centis vájogok falakkal meg rengeteg már részben a szüleim által odatelepített növény.
És aztán én is ehhez így hozzájárultam, és a az emlék van meg, amikor először elmentem megnézni, illetve valószínűleg nem akkor mentem először, mert éjszaka volt, vagy legalábbis késő este, és én 12 éves voltam, és kiszálltunk az apukámnak a mini barkasz autójából, vagyis hát ez ilyen munkaautó volt.
És akkor emlékszem, hogy fölnéztem az égre, és hogy én sosem láttam még olyan égboltot addig, vagy legalábbis nem emlékszem, vagy évben legalábbis nagyon megmaradt ez az emlék, hogy milyen az, amikor a város fényszennyezéséből kijövünk.
Tehát én biztos vagyok benne, hogy volt nagyon sok gyerekkori táborélményem, de ez az élmény ez nekem odakötődik be. nagymamámnál töltött gyerekkori falusi nyarak, meg az ottani baromfiudvar, meg a kerekes kút.
Tehát ez az, ami így a leginkább nekem így a természeti élmény.
És még csak azért, hogyha ilyen városi élethez viszonyítjuk, akkor ez is jelentős, hogy én minden egyes szombat reggel elindultam az anyukámmal gyalog a sasvárut a sashalmi piacra a sas sasvár utcán keresztül.
És és ott figyeltem az anyukámat, ahogy válogat és alkudozik, és ez nagyon így a szát én most is minden szombaton megyek a piacra, mert nekem ez így annyira fontos.
Szóval, hogy egy ilyen piacra járok, ahol beszélgetnek még az emberek, meg megkérdezik egymástól, hogy hogy vannak. >> És a zöld ügyekkel hogyan kerültél kapcsolatban?
Hát ez nekem a szerintem az egyetem alatt merthogy szóval viszonylag viszonylag későn ugye 20-as éveim elején az egyetem Pécsen jártam egyetemre és akkor onnan mentem én ki az európai önkéntes szolgálattal Katalóniába fél évre egy környezetvédő civil szervezethez akinek több projektje is volt és akkor nekik segítettem és utána mikor hazajöttem akkor így befejeztem az egyetemet és akkor rögtön volt egy lehetőség egy hely Pécsi civil szervezetnél elhelyezkedni, dolgozni.
És akkor ott rövid ideig csináltam azt, ami egyébként ment a szervezetben, és aztán meghívtak tolmácsolni egy katalóniai környezeti nevelési tanulmányútra.
Ez volt 2003-ban, és az engem annyira megichletett, meg annyira jó helyeken jártam, hogy amikor hazamentem, akkor elhatároztam, hogy ilyen környezeti nevelési oktatótermet szeretnék létrehozni.
És akkor én pályáztam erre, és az alapítvány pedig befogadta.
És amire nagyon büszke vagyok, de igazából hálás vagyok jobban, mint büszke, hogy az alapítvány munkatársai azóta is fenntartják, úgyhogy ez már hát h éve működik ez az oktatóterem Pécsen.
Nekem ez volt így az a legelső kapcsolódásom környezeti neveléshez is, meg a magyarországi civil környezeti és természetvédelmi mozgalomhoz is, mert hogy abban is valamennyire így részt tudtam venni ennek kapcsán. >> Hát nagyon gratulálok, hogy akkor ez azóta is ilyen ilyen szépen működik.
Hála az alapítvány munkatársainak, mert hogy egy dolog valamit alapítani és létrehozni, és egy másik dolog fenntartani.
Ugye a fenntarthatóság, ez az a minőség, ami ma szerintem így sokkal ritkább. >> Ühüm. hogy képesek vagyunk nem csak alkotni, létrehozni, és nem csak pusztítani, hanem valamit fenntartani.
És ők erre képesek, és fantasztikus kollégák csinálják azóta is. >> Munkásságodat áthatja a mélyökológia, a szemlélete.
Erről is szeretnélek kérdezni, hogy hogy mi a mélyökológia, miért fontos ez a szemlélet? >> Ühüm.
Hát ez egy ilyen közvetlen fordítása az angol deology kifejezésnek, ami leginkább egy norvég ökofilozófushoz, árni nízhez kötődik.
Tehát őt szokták így mondani, mint a méológia irányzat nagy apja, de hogy a az én életemben nem ő vele hozott szembe a sors, hanem egy hölggyel, egy amerikai hölggyel, a akit Joyek hívnak.
Igazából én én amikor azt mondom, hogy mélykológia csoportmunka, akkor az ő általa létrehozott munka az, amit amit én értek alatta.
Mesélsz erről egy kicsit? >> Igen, igen, igen.
Hát a történet az az, hogy én 2008-ban éppen Angliában éltem Cambridgeen.
Egy szakmai gyakorlati program mitt oda, és egyébként egy szerelem.
És akkor amikor ott éltem, én nagyon közeli kapcsolatba kerültem a Transition Towns mozgalommal, az átalakuló városok mozgalommal.
Igazából így úgy csöppentem oda, hogy a nem voltak még barátaim, amikor oda költöztem, és belecsöppentem egy baráti körbe, akik aztani átalakuló városok mozgalom volt.
És az átalakuló városok mozgalom az egy Rob Hopkins által alapított ilyen helyi kezdeményezés arra épül, hogy az emberek kapcsolódjanak egymással, nézzék meg, hogy hogyan tehetnék élhetőbbé a környezetüket, és segítsenek egymásnak ebben. és nagyon-nagyon klassz dolgokat csináltak egészen attól kezdve, hogy valakinek van egy nagy cseresznyőfáj, de nem tudja leszedni a cseresznyét egyedül, akkor odamennek és megcsinálják.
Vagy valaki szeretne tyukokat tartani és saját tojást tenni, de nincs egész nap otthon, akkor megszervezik, hogy melyik vagy nincs egész héten otthon, hogy melyik nap kihozza ki a tojást, vagy kieeti meg a tyúkokat.
Szóval ilyen nagyon jó kis dolgokat csináltak.
És ennek a mozgalomnak mindig, vagy hát legtöbb esetben van egy úgynevezett heart and soul groupja, szív és lélekcsoport, ami szintén egy tök jó dolog, hogy nem csak arról szól, hogy ugye aktivizmus meg alternatív hálózatok építése, hanem hogy igenis törődünk a kapcsolatainkkal, törődünk azzal, hogy hogy vagyunk, picit önismerettel is, vagy azzal, hogy hogyan tudunk egymással kommunikálni.
Tehát nagyon jó ilyen találkozóik voltak, meg képzéseik.
És akkor egy ilyenre hívtak meg engem.
Valaki mesélte, hogy volt egy ilyenemen, egy Anna Mcvor nevű nő vezette, úgy volt meghirdetve, hogy mély ökológia csoport, és hogy kérdeztem, hogy ez mi és milyen volt?
És azt mondja, hogy ő egyszerűen nem tudja elmondani, de annyira szuper volt, hogy muszáj, hogy elmenjek és akkor elmentem és ez egy egynapos foglalkozás volt és arról szólt, hogy milyen érzelmeink vannak azzal kapcsolatban, amit látunk a világban magunk körül. az ökológiai krízis, a klíma szorongás, klímagy, akkor még ezeket a fogalmakat 2008-ban még nem is használtuk annyira, és Jan Mész, aki kitalálta ezt a csoportmunkát, még annyira sem használta. ő disperworknek hívta eredetileg, vagyis a kétségbeesésünkön való munkának és a világ iránti fájdalmunknak hívta ezeket az érzéseket, amik ma már ugye tudományos terminológiát kaptak, ökogyász ökobntudat ökoszorongás de akkor még a 70-es évek végén hozta létre ezt a csoportmunkát Joanna Masy, aki egy majd mindjárt mesélek róla is, de hogy maga a csoportmunka ezekkel az érzelmekkel foglalkozik, és az az alapgondolat vagy az alap kiindulópont, hogy ezek az érzelmek sokszor elnyomva vannak bennünk, mert annyira nehéz abba belegondolni, hogy milyen következménye lesz, vagy lehet annak, ami most, vagy már akkor így globális szinten krízisként jelen van, és hogy ezeket inkább elfolytjuk, vagy inkább nem veszünk róluk tudomást, és ezáltal egy csomó energiát is megfosztjuk magunkat, mert ugye ugye az éremnek a két oldala, tehát mondjuk A a fájdalmam a világ iránt az az lehet a forrása annak, hogy milyen vagy az azt jelenti, hogy mennyire szeretem a természetet, vagy a bennem lévő dű az iránt, hogy milyen igazságtalan rendszerek vannak a világban, az egy hihetetlen erőforrás lehet, szenvedély, amit én bele tudok fordítani abba, amit csinálok.
De ha ezeket lenyomom, akkor nagyon nehéz magát a cselekvést is megvalósítani, mert inkább nem foglalkozunk vele sokan.
Addig addig nem kell a rossz érzésekkel szembenézni.
Ugye >> egy podcastban pont valami hasonló mondatot mondtál, hogy a Joanna My is megengedi magának, hogy dühös legyen. >> Hát ő nagyon >> és és hogy ezt és hogy ezt átformálja szenvedélyé és onnan megcselekvésé, hogy ez >> nagyon tetszett, hogy ezt így így kiemelted hogy >> igenis van helye ezeknek az érzéseknek. >> Van helye ezeknek az érzéseknek.
De nem azzal foglalkozunk, hogy a mi egyéni életünkbe, illetve azt is be lehet hozni, de nem ez a fókusz, hogy az egyéni életemben, gyerekkoromban mi történt velem, hanem azzal, hogy én kiok, mi a helyem a világban, miért érdekel engem annyira, amikor látszólag másokat nem érdekel, hogy milyen krízis van, és hogyan tudnám ezt felhasználni, megismerni és validálni és azt mondani, hogy ez nem valamiféle patológikus dolog, vagy nem valamiféle olyan dolog, amit én sokszor hallom így aktivistáktól, én nem akarok ezzel foglalkozni, én inkább cselekedni akarok.
Igen, de hogyha így nem foglalkozunk azzal, hogy valójában mi az, ami így tényleg elszorítja a szívemet, a torkomat, meg bilincsbe köti a kezemet, tehát hogyha nem foglalkozunk a nagyon mély, nagyon erős érzésekkel, akkor tényleg nem foglalkozunk azzal, hogy akkor akkor nem akkor nem tudunk szabadon cselekedni.
Szóval, hogy erre szolgál ez a ez a ez a munka, ez amit The Work That reconnects az angol neve, és ezt így nem nagyon tudom lefordítani magyarra, de a de a lényeg az, hogy az a csoportmunka, mert újra összekapcsol minket ezekkel az érzésekkel, így aztán összekapcsol minket a saját cselekvő képességünkkel.
És én most már ezt Magyarországon, tehát Angliában találkoztam vele résztvevőként, tanultam ezt facilitálni ettől a hölgytől Cambridge-ben, és aztán tanulhattam John a Mayytől is 2013-ban, amiért örök hála, hogy egy hét hetet töltöttem vele egy képzésen.
És akkor 2010-től tartok ilyen csoportokat Magyarországon.
Tehát most már 15 éve közben úgy körénk nőtt a akkor még úgy sokan nem értették, hogy mi ez.
Közben körénk nőtt a megértés sajnos.
Ugye a világ azt igazolta vissza, hogy erre nagyon nagy szükség van. >> Mesélnél egy kicsit Joanna a Mysiről?
Igen, annál is inkább, mert tényleg nekem az a tanítás, amit tőle kaptam, az annyira meghatározó, és ugye azért is aktuális, mert ő 96 évesen ment el július végén, tehát hogy még nagyon jelen van, és azok, akik ismerik és követik a munkáját, azoknak nagyon sok esemény történik a családjában. most búcsúztak tőle Kaliforniában egy gyönyörű szertartás keretében most a múlt héten vagy október legelején.
Tehát ő egy nagyon kalandos életű hölgy volt, és ahogy mondtam, 96 éves korábban hunytal.
És ami számomra leginspirálóbb az ő életében, hogy ő egy olyan nemzetközi hírű, hát ökofilozófus, tanár, aktivista, akinek minden, ami miatt a világ őt ismeri, az 45 éves kora után történt.
Szóval, hogy sokszor hallom 40 évesektől, hogy hát én úgy belefognék még valami újba, de már ennek már nincs itt az ideje, hogy ő két felnőtt gyerek mellett találkozott 50 évesen. >> Ühüm.
Ezt pont most olvastam róla, az ökológiai válságnak az erősségével, és döntött el 50 évesen, hogy ezzel szeretne foglalkozni. egyébként azért mondtam, hogy kalandos élete volt, mert diplomatafeleség volt, nagyon sokat utazott, többek között CIA ügynök is volt fiatalon.
Aztán pedig a családjának szentelte az életét, és a férjével többek közt Indiában is jártak.
És az akkor már ugye elfoglalt tibeti területekre egy ilyen zsúfolt, telepakolt kocsi aljában rejtőzve lopták őt be, hogy megismerje a a még ott maradt tibeti spirituális közösségeket.
És aztán így lett tibeti buddhista tanítók tanítványa.
És aztán pedig visszairatkozott az egyetemre, hogy rendszerszemléletet és mélyökológiát tanuljon a buddhista bölcselet mellett.
Említett entitások
Témák
- természetkapcsolat
- mélyökológia
- ökoterápia
- erdőfürdő
Személyek
- Berecz Ági
- Őri Ádám
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hová vezet egy szem eperfa? - Természetkapcsolat és mélyökológa”
Miről szól ez az epizód: „Hová vezet egy szem eperfa? - Természetkapcsolat és mélyökológa”?
A Kihalni veszélyes podcast ezen epizódjában Berecz Ági környezeti nevelő, mélyökológia csoportmunka facilitátor, önismereti mentor és erdőfürdő vezető a vendég. A beszélgetés során szó esik arról, hogyan kapcsolódhatunk a természethez, a mélyökológia, ökoterápia és erdőfürdő… Az epizód a Kihalni veszélyes című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 10..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hová vezet egy szem eperfa? - Természetkapcsolat és mélyökológa”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Őri Ádám.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Hová vezet egy szem eperfa? - Természetkapcsolat és mélyökológa”?
Fő témái: természetkapcsolat, mélyökológia, ökoterápia, erdőfürdő.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hová vezet egy szem eperfa? - Természetkapcsolat és mélyökológa”?
Megjelenés: 2025. 11. 10.. Hossz: 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kihalni-veszelyes/hova-vezet-egy-szem-eperfa-termeszetkapcsolat-es-melyokologa-93691e69
Több epizód a Kihalni veszélyes-ből
- Szervezzünk közösségi ökotábort! - Beszélgetés Fórián Norberttel / Kiutak Podcast #14
Ebben a Kiutak podcast epizódban Fábián Erika és Kovács Dóri vendége Flórián Norbert biológus, a Látó-Mező és Földhangoló táborok alapítója. A beszélgetés az ökotáborokról szól, k…
- Segítsük elő könyvtáraink zöldítését! - Beszélgetés Kovács Norberttel és Liebhauser Jánossal / Kiutak Podcast #13
A Kiutak Podcast #13. epizódjában a vendégek, Kovács Norbert és Liebhauser János, a szekszárdi Illyés Gyula Könyvtár munkatársai beszélnek a könyvtárak zöldítéséről. Megosztják ta…
- Kerékpározzunk többen - többet! - Beszélgetés Kürti Gáborral / Kiutak podcast #12
A Kiutak podcast vendége Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, aki a kerékpározás és a szelíd közlekedési módok szerepéről beszél a városokban. Kiemeli, hogy a gyaloglás az…
- Szociális farmok Magyarországon – a gyógyulás és a fenntarthatóság szolgálatában
A Kihalni veszélyes podcast mai adásában Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány vezetője mesél a magyarországi szociális farmokról. Az adásból kiderül, hogyan indult a nemzetkö…
- Fiatalok a zöld fordulatért
A Kihalni Veszélyes podcast vendégei fiatal aktivisták, akik a zöld mozgalmakról és a fiatalok szerepvállalásáról osztják meg gondolataikat. Szeszák Panka (Bolygó), Forján Lili (Ö…
- Komposztáljunk közösen! - Beszélgetés Merza Péterrel és Markó Gergellyel / Kiutak podcast #11
Az epizódban Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke és Markó Gergely, a Boráros téri közösségi komposzt komposztmestere beszélgetnek a komposztálás fontosságáról és gyakorlati m…
- Becsüljük meg vizeinket! - Beszélgetés Kajner Péterrel / Kiutak podcast #10
A Kihalni veszélyes podcast e heti adásában Kajner Péterrel, a WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértőjével beszélgettek a magyarországi vizek állapotáról. Kiemelték, ho…
- Természet és egészség - Beszélgetés Mihók Barbarával!
Mihók Barbara ökológus és mentálhigiénés szakember a Kihalni veszélyes podcast vendége. A műsorban a természet és az emberi egészség komplex kapcsolatát járják körül, beleértve a…
- Építsünk természetes anyagokkal! - Beszélgetés Bihari Ádámmal és Medvey Boldizsárral / Kiutak podcast #9
A Kihalni veszélyes podcast #9 adásában Bihari Ádám és Medvey Boldizsár építészekkel beszélgettek a környezettudatos építésről. Főként a vályog fenntarthatóságáról, a természetes…
- Indítsunk Ökofilmklubot! Kiutak podcast #8
A Kiutak podcast #8. adásában Tarnóci Mariann (Ökoparty Ökofilmklub) és Hegyes Katalin (Hegyvidéki Zöld Kör) voltak a vendégek. A beszélgetés során az ökofilmklubok létrehozásának…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Utazás a kiserdő szívébe 2021 október 12 — Rádió9 - a kerület civil hangja
Nemesné Singer Edina Berecz Ágival az erdőfürdő jelentőségéről beszélget, majd Molnár Imola herbalista gyógynövény túrára invitálja a hallgatókat, gyakorlati praktikákat is bemuta…
- Természet és lelki egészség — Zöld Egyenlőség
Mihók Barbara és Gébert Judit arról beszélgetnek, hogyan befolyásolja a természet a lelki egészséget, és milyen összefüggés van a mentális betegségek terjedése és a természet pusz…
- Mélyvíz – A WWF éléről a minisztériumba — Lételem - A WWF Magyarország zöld podcastja
Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója távozik 11 év után, hogy a jövőben az Élő Környezetért Felelős Minisztérium természetvédelmi helyettes államtitkáraként dolgozzon. Az…
- Kirándulás a Gemencben — VÁLASZ-UTAK - Rólunk szól
Ebben az epizódban a VÁLASZ-UTAK csapata a Gemenci erdőbe kirándul, ahol a természet erejével ismerkednek. Megtanulják a fák korát megállapítani, az illatokból olvasni, és az erdő…
- Mozdulj - Györffy Éva — Open Air Radio
Györffy Éva, rendszerszemléletű coach és erdőterápiás szakember az erdőfürdőzésről, annak jótékony hatásairól és a természettel való újra-kapcsolódásról beszél az Open Air Radio-b…
- 15. Megvilágosodás a természetben — De ki vagyok én?
Ebben az epizódban a természet és a jelenlét kapcsolatáról, a természetvédelem fontosságáról, és a lelki béke természetben való megtalálásáról beszélgetünk, melyet Zebegényben vet…
- Környezetbarát túrázás - #5 — Hátizsákot fel!
Ez az epizód a környezetbarát túrázásról szól, kiemelve a természetvédelem fontosságát és azokat a lépéseket, amelyeket megtehetünk az erdők szépségének megőrzéséért. Bemutatja, h…
- Természet és biodiverzitás a településeken - Mi történik a város és a természet találkozásakor? — ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja
Ez az epizód a városökológia világába kalauzolja a hallgatókat, elemezve az urbanizáció, az intenzív használat és a környezeti tényezők átalakításának hatását az élővilágra és a t…