Kihalni veszélyes

Hogyan jutottunk idáig? - A budapesti közlekedés és köztérhasználat történetének tanulságai

· PT1H21M42S

Összefoglaló

A Kihalni veszélyes podcast legújabb adásában a budapesti közlekedés és köztérhasználat történeti kérdéseit járják körül. Vendégek Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő és Erdős Zoltán urbanista. Az adásban szó esik arról, hogy miért dominálják az autók a fővárost, hogyan…

Röviden

Műsor
Kihalni veszélyes
Megjelenés
2024. 03. 06.
Hossz
1 óra 22 perc
Szereplők, említett nevek
Őri Ádám
Témák
budapesti közlekedés, köztérhasználat, mikromobilitás, urbanisztika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] kihalni veszélyes az elte humánökológus hallgatój podcastje sziasztok ez itt a kihalni veszélyes podcast legújabb adása én pupli marci vagyok és itt van velem kérdezőtársam macskás évi sziasztok a mai adásban budapest közlekedéséről és köztér használatáról fogunk beszélgetni történeti kitekintéssel vendégeink berecki ákos mikromobilitási szakértő sziasztok és erdős zoltán urbanista sziasztok köszönjük hogy elfogadtátok a meghívásunkat és akkor így a műsor elején arra gondoltunk mindig szoktunk egy ilyen bevezető kérdéssel indítani és hogy most a a témához az passzolna hogy hogy melyik a kedvenc budapesti közteretek és hogy hogy miért az nyilván többet is lehet mondani zoli kezded esetleg oké hát ugye a kérdésre többféle válasz is adódhat egyrészt nehéz szétválasztani magamban a magánembert meg a szakmai énemet amikor banista vagyok hogyha mondjuk a kettőt egyesítem akkor akkor ami a legelőször eszembe jut és ha egy olyan térre gondolok ami nem valami nagyon új dolog hanem hanem azért már úgy megszokták az emberek akkor nekem például a mixáttér jut eszembe szerintem elég sokan ismerik a kávintértől nincs messze és egy ilyen viszonylag intimebb tér aminek a működőképességét vagy a minőségét azt jól mutatja az hogy mennyire tele tud lenni emberekkel főleg nyári estéken és lehet azt gondolni hogy főleg fiatalok látogatják de valójában szerintem mindenféle emberek látogatják és és nem vált egy ilyen turistagettóvá sem tehát hogy vannak turisták is de azok úgy keverednek a helyiekkel tehát egy ilyen egy ilyen nagyon jó mix amit valószínűleg a körülmények hoztak létre tehát ahogy az be van építve ahogy be van rendezve az a tér amilyen szolgáltatások ott vannak az határozza meg de nyilván mindenkinek vannak személyes kedvencei és én például sokáig a pest erzsébet és a városközpont közötti dunaparton jártam dolgozni munkáb ht ez jó régen volt de az az egy annyira kihalt dunapart ott simán lehetett reggel vadkacsákkal találkozni munkábajárás közben tehát nekem sokáig az az volt így a kedvenc helyem budapesten és még csak egy gyors reflexió az előző évre ö ugye egy elég széles körben promotált projekt is volt a rakpartnak a megnyitása de hogy de hogy személyesen tehát hogy ugy a pesti alsó rakpart hogy személyesen is akkor élményt adott az hogy hogy ott a az alsó rakpart ugye július folyamán egy hónapig ez egy gyalogos korzó volt gyakorlatilag ott víz közelbe lehetett kerülni és ehhez csatlakozott egy egy helyiségcsop ort ugye a villamos viadukta alatti helyiségcsoport és az egész től hogy ott ott nem tudom lehetett italokat vásárolni és azt elfogyasztani a a parton vagy akár ott homokozni satöbbi és ez így a vízközelben egy olyan élményt adott ami nagyon-nagyon ritka valójában magyarországon talán még tatán meg balatonfüreden van ilyen hogy vízpart közelében egy ilyen intenzív jól használható sok embert kiszolgáló tér a ami ami mii egy valódi új élményt adott és hát nyilván az lenne a jó hogyha hogyha ez minél többször megismétlődhetne vagy akár állandóvá válhatna üüm igen ehhez nagyon tudok csatlakozni mert nekem is tavaly ez nagyon nagy élmény volt meg nekünk is volt ott podcast beszélgetésünk is tényleg az egész nagyon nagyon jó hangulatú tér volt ákos veled mi a helyzet mit mit mond igen hát én hosszasan gondolkoztam hogy mit válaszoljak erre és én is elég sokrétű lzt tudnék adni igyekszem majd rövidre fogni ha ha nyelvi szempontból közelítjük akkor a neve alapján szerintem budapest legjobb tere az a mézes kalácst ér tehát ez nálam világbajnok nagyon aranyos és nagyon és egyébként nem is rossz hely tehát hogy h van 15 kerületben 69-es villamosnak a végállomása azt hiszem h meg is fordul 62es 6 bocsánat elnézést úgyhogy és egyébként arra több több ilyen terecske is van próbáltam olyan ilyen ilyen nagykörúton kívüli dolgokban gondolkodni illetve a másik megközelítésem egyrészt nekem is ez hogy hogy hogy hogy vannak olyan helyek a városban amihez az ember valahogy személyesen kapcsolódik tehát a saját mútjába vagy vagy valaki mással közösen megélt dolgok miatt tehát egy inkább egy ilyen érzelmi kapcsolat illetve attól is függ hogy hogy hogyan járok arra tehát hogy milyen épp gyalog vagyok vagy biciklivel vagy autóval az az meg megint más azt gondolom egyébként én a hidakat nagyon szeretem gyakorlatilag mindegy hogy hogyan mész hát rajta mert ugye akkor a látvány akkor igazán tágas bár egyébként a a a mindenki által leszólt és rémesnek tartott rákos rendező is ilyen hogy egy hogyha megállsz a közepén akkor egy hatalmas minden irányba nagyon szép és jó kilátás van egyébként pestnek vannak olyan pontjai az nem tudom hogy mindenkin neek egyértelműen hogy a pesti oldal az így finoman em emelkedik elfelé a dunától és vannak egészen magas pontjai hogyhaog minél messzebb megyünk ahonnan visszanézve vagy hogyha egy mit tudom én kőbányán vagy vagy vagy még kijjebb fölmegyünk egy pár emeletes háznak a a a magasabb szintjeire onnan már fantasztikus kilátás nyílik a a a duna felé és a budai hegyek felé úgyhogy én ezeket is szerettem mindig bár ez nem köztér ez igaz és ezen kívül én még biciklivel nagyon szeretem én is ezeket az ilyen kicsit ilyen rejtek rejtek utakat tehát ez a molnár sziget meg a rákos patak mentén ha végigmegy az ember szilaspatak mentén illetve a kedvencem a ká káp megyer 2 nevű buszvégállomástól a a dunakeszi osanon keresztül a megyeri híd lábáig el lehet jutni olyan olyan utakon hogy nem hiszed el hogy ez létezik és ilyen nádason keresztül meg ilyen ilyen ilyen ösvényeken úgyhogy ezeket az inkább ezeket az ilyen titkos felfedezhetőutakat szeretem ilyenkor ühüm tök jó muníciókat kaptunk évi neked van van esetleg ilyen kedvenc budapesti köztered én is sokat gondolkoztam azen a kérdésen is egyébként van egy tér vagy inkább park amit nagyon szeretek a károik kert bálváros közepén egy ilyen kis zöld oázis számomra de egyébként az indok amiért a legjobban szerettem ezt a helyet hogy ott lakott nagyon sokáig egy nyuszi aki sajnos most már elköltözött onnan de az volt a kedvenc pontja vagy kedvenc eleme ennek a térnek számomra aha igen meg én is gondolkodtam rajta hogy én mit mondanék erre a kérdésre és hát nekem is sok minden eszembe jutott de ami mostanában leginkább az elég snac de a margit szigetet mondan nám mert most a környéken lakom és igazából ilyen újrafelfedezése hogy hogy tényleg mennyire szuper hely és hogy ott hogyha egyszerűen átbiciklizek átsétálok egyből így kikapcsolok tulajdonképpen a így a városi nyüzsgésből úgyhogy ezt az is egy nagyon-nagyon szuper hely köszi szépen és akkor vágjunk is bele a témánkba arra gondoltunk hogy egy kicsit visszamennénk az időben 1873-baan budapest egyesítésére ugye amikor budát pestet és udát egyesítették és megszületett a megszületett budapest hogy hogy nézett ki akkor budapest közlekedése közterei hogyan hogyan képzeljék el ezt a ö hallgatóink ugye abban az időben de lényegében a gyalogos közlekedés volt az elsődleges egyébként szerintem ma is sok szempontból az hiszen mindenki gyalogindul el amikor kilép a a házából az utcára de ugye akkor ez még ennél is jóval fontosabb volt és ehhez sokkal több teret is adott a város tehát akkor teljesen természetes volt hog az emberek mindenhol mentek gyalog és nem volt ilyen szabály hogy csak bizonyos helyeken lehet keresztezni az utat járdák hogyha voltak is akkor csak akkor még nem csak később lettek de de amit később építettek meg járdák azok is csak arra szolgáltak hogy ne legyen valakinek sáros a cipője tehát nem volt ilyen szabály hogy hogy csak a járdán lehet gyalogolni tehát ez azt jelenti hogy hogy ez emberek nem érezték feszélyezve magukat attól hogy mondjuk az út közepén álltak ketten és beszélgettek lehet látni ilyen kori fotókat magyarul az az teljesen természetes volt hogy az utca tartózkodásra való egyébként néhány helyen má akkor is felmerültek konfliktusok tehát mikori leírásból de de hogy hogy sokat panaszkodtak példá király utcába a gyorsan elhúzó lovas k kocsikra tehát volt ilyen mert ugye ez egy kifejezetten szűk utca volt már akkor is de voltak tágasabb terek tehát a mondjuk a nagykorut akkoriban még nem létezett de más utcák igen vagy a rákóci ot az hasonlóan széles volt mint most az alkalmas volt a az ott tartózkodásra és nem nem volt riasztó persze ehhez hozzátartozik az is hogy hogy a város azt tleg akkor kezdett kiépülni elég sok olyan része volt ami ilyen félig kiépített rendezettlen sáros homokos satöbbi volt tehát nem feltétlenül volt mindenhol vonzó az utcán tartózkodás de abban a abban az értelemben ahogy ahogy most hogy hogy zaj van hogy hogy gyorsan mozognak az autók vagy vagy más járművek ez ez nem volt és ugye akkoriban még csak egy vagy két híd állt ugye a a a folyó két partja között és ugye ez több ilyen történetből tudjuk hogy hogy hogy nem feltétlenül volt könnyű hazajutni mondjuk éjszaka hogyha valaki pestről budára vagy budáról pestre akart menni igen igen ezt én is akartam mondani hogy nem is tudom a a margit híd az mikor épült híten fejből most nem 1870 környékén ten körül igen tehát ez a két híd volt meg a láncid és a margií de a a a történelmi pest városa az annak a az annak az északi határához épült a lánc it tehát attól délre volt ugye a súlypontja ez a deák tér deák utca ugye ott lett volna szerény véleményem szerint egyébként nagyon furcsa hogy miért nem ott lett de nem ott ott lett volna helye talán jobban a lánchídnak ott ott ugye az ez az ideiglenes hajóhíd mert ott már nem a hegynek futnál neki a túloldalon hanem a várhegynek a a végénél elenne már csúszni ennek is megvan az oka hogy miért így kerül de ez a lényeg hogy egy ponton eldöntötték hogy akkor a a vestnek a széléhez teszik a hidat nem a közepéhez hanem a széléhez és ez rögtön magával vonta hogy akkor az attól északra levőé ézt is kiszabályozták és elkezdték beépíteni ez egyébként ezt egy tér a térképen ez ma is látszik tehát látszik hogy azok sokkal szabályosabb utcák vannak azon a a a mai belvárosnak ezen az északi részén illetve a ú lipót város felé a ez a történelmi pest városa az meg egy sokkal zegzugosabb ilyen kacskaringósabb akármi volt ez később ugye a erzsébet híd építésekor egy jó egy egyrészt tát jó részét át átvágták tehát amit a zoli mondott az előbb ez a rákóci út kerepesi út ez ugye az asztóriától kifelé volt ilyen ilyen országút attól befelé már nem egy hanem egy ilyen sokkal zegzugosabb valami ezt később átvágták a erzsébed híd építésekor tehát konkrétan lebontották az épületeket hogy ki lehessen alakítani azt ami most van ott ugyanez az andrási út ami ekkoriban épült szintén ilyen 1870-es években készült el ha minden igaz de javíts kell a tévedek hogy később ezt most má nem fogom megtudni de az biztos hogy akkor már napirenden volt és elég komolyan ott számba kellett venni hogy milyen épületek vannak az útjánban azokat ki kellett sajátítani le kellett bontani és így tovább és a közlekedésről pedig azt szerettem volna mondani igen hogy hogy a rengeteg gyalogás mellett ugye lóháton is közlekedtek az emberek illetve különböző fogatokkal illetve kézikocsit tologattak ide-oda tehát árut itt szállítottak és 1873-ban még a a a biciklizés az úgy volt jelen mint mint ilyen ilyen kuriózum tehát a akkor még ott tartott a technológia hogy a hogy a bicikli az akkori bicikliknek ilyen fa küllős fa kereke volt és még nem volt lánchajtásra hanem az első kereket hajtották meg ez volt az úgynevezett csontrázó hogyha lefordítod magyar ez a bon shaker volt angolul tehát ez egy ilyen ez inkább egy ilyen egy ilyen humoros vicces valami volt ami kábé néhány embernek volt ilyenje úgyhogy ezt ezt abszolút közlekedési szempontból még nem értékelhető de azért már már már volt egy-két utalás a korabeli hírekb az egyik a kedvencem amit amit meg is osztottam talán hogy 1873-ban valaki a korzón fölbukkant egy ilyennel és akkor az újságok azt követelték hogy akkor ezt ki kell innen tiltani és mint rendőri úton távolítsák el mert hogy megzavarja a sétáló hölgyeket a másik kedvenc sztorim pedig hogy szintén ebbenl az időszakban hogy néhány ilyen biciklitulajdonos egy versenyt rendezett a kőbányai úton hogy el kellett jutni abbó bbe talán kőbányára kellett kimenni és akkor az egyikük megnyerte a másik meg elunta a fáradozást és fölszállt egy omnibuszra mert mert sok besokalt úgyhogy ezt így kell elképzelni aha de aztán a következő évtizedekben meg aztán nagyon hamar nőtt a biciklizésnek az ázsiója nem mertogy azt olvastam a cikkedben hogy 1800 99-ben már adót vetettek ki a kerékpárokra ez ez hogy volt meg mi mi volt ennek a az oka hát nem akarlak eltéríteni az eredeti logikai sorrendedről mert most behoztam ezt a biciklémát és egyből elhúztuk a a fókuszt de egész röviden uge egy nagyon-nagyon gyors technológiai fejlődésen ment keresztül a a a a bicikli ugye erre szokták mondani hogy ha ma bármit kitalálsz bármi új ötleted van a biciklivel kapcsolatban azt már már 1800-as évek végén kitalálták tehát kitalálták ugye a a fa ilyen szekérkerék volt ugye először akkor kitalálták a fémküllőket fémabroncs a a lánchajtást kitalálták a a a fújt gumit tehát azt azt hogy tehát kény egyre kényelm ugye először ezek aen amikről beszéltem azokkal a kerékpárokal egy ilyen nagyon korlátozott sebességgel tudtál hajtani akkor elkezdték növelni a kerekét amikor kitalálták amíg nem találták ki a a külőt addig nem tudták megnövelni a kerekét mert ugye f külőkkel nem tudod megcsiná kitalálták a fémkülőket akkor meg tudták növelni akkor megnövelték iszonyatosan nagyra a kereket hogy tudjanak gyorsabban menni de akkor ugye elvesztetted azt hogy ezt gyakorlatilag nagyon kevesen tudták használni mert fölborulsz leessel satöbbi és aztán utána fel kitalálták val ezt a lánchajtást és akkor vissza tudták csökkenteni a kereket mert az áttétellel meg tudtad ezt már oldani gyorsabban megy abban a pillanatban hogy lecsökkentetted biztonságosabbá vált meg olcsóbbá vált és mivel népszerűvé vált hát azért elkezdték hogy árakban tömegesebbben gyártani és ezáltal olcsóbbá is vált és ak még elérhetőbbé vált és így jutottunk el oda ez az 1800 90-es évekre hogy hogy hogy egyre népszerűbbé…

Említett entitások

Témák

  • budapesti közlekedés
  • köztérhasználat
  • mikromobilitás
  • urbanisztika

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hogyan jutottunk idáig? - A budapesti közlekedés és köztérhasználat történetének tanulságai”

Miről szól ez az epizód: „Hogyan jutottunk idáig? - A budapesti közlekedés és köztérhasználat történetének tanulságai”?

A Kihalni veszélyes podcast legújabb adásában a budapesti közlekedés és köztérhasználat történeti kérdéseit járják körül. Vendégek Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő és Erdős Zoltán urbanista. Az adásban szó esik arról, hogy miért dominálják az autók a fővárost, hogyan… Az epizód a Kihalni veszélyes című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hogyan jutottunk idáig? - A budapesti közlekedés és köztérhasználat történetének tanulságai”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Őri Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hogyan jutottunk idáig? - A budapesti közlekedés és köztérhasználat történetének tanulságai”?

Fő témái: budapesti közlekedés, köztérhasználat, mikromobilitás, urbanisztika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hogyan jutottunk idáig? - A budapesti közlekedés és köztérhasználat történetének tanulságai”?

Megjelenés: 2024. 03. 06.. Hossz: 1 óra 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kihalni-veszelyes/hogyan-jutottunk-idaig-a-budapesti-kozlekedes-es-kozterhasznalat-tortenetenek-ta-8f179129

Több epizód a Kihalni veszélyes-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból