Kihalni veszélyes

Hozzunk létre ökotudatos co-housingot! - Beszélgetés Babos Annamáriával / Kiutak podcast #3

· PT54M33S

Összefoglaló

Babos Annamáriával, a CoHousing Budapest Egyesület alapítójával beszélgettek a közösségi lakhatásról, ami egy különleges, Magyarországon még gyerekcipőben járó életforma. Kitértek arra, miért nehéz ilyen projektet létrehozni hazánkban, miben segít az egyesület, milyen előnyei és…

Röviden

Műsor
Kihalni veszélyes
Megjelenés
2024. 11. 26.
Hossz
55 perc
Szereplők, említett nevek
Őri Ádám, Babos Annamária
Témák
ökotudatos co-housing, közösségi lakhatás, fenntartható életmód
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

cohousingoknál a lakók önmaguk döntenek arról hogy ők közösségben szeretnének lakni nagyon sokan azt gondolják hogy ez egy ilyen szociális megoldás vagy hogy merr valakinek nincsen elég pénze és akkor azért szorul arra hogy hogy közösségbe költözzön nem erről van szó tehát hogy ezt a ezt a lakók választják és ennek mentén ha ebből indulunk ki igazából bárki választhatja azt aki úgy érzi magában hogy ő szeretne egy közösségben lakni és [Zene] ő kiutak podcast közösségi válaszok jövőformáló tippek és történetek sziasztok én kovács dóra vagyok én pedig surányi bori és ez itt a kiutak podcast mai adásunkban babos anna máriával a budapest cohousing egyesület alapítójával beszélgetünk a kiutak.hu-n található hozzunk létre ökotudatos coohousingot tipről lesz szó többek között arról hogyan is lehet ehhez hozzáfogni milyen feltételek kellenek és ehhez képest milyen lehetőségek vannak itthon és hogy mire figyeljenek oda azok akiket megfog ez a lakhatási forma üdvözlünk és köszönjük hogy eljöttél hozzánk sziasztok szia kezdjük is akkor a gyors bemutatásoddal babos anna mária 2012 óta foglalkozik a közösségi lakhatás témakörével a bme építészmérnök korán tervezői szakirányon végzett építészeti tevékenységei mellett aktivista facilitátor és kutató is a coohousing témában két 2019 óta pedig társelnöke a coohousing budapest egyesületnek továbbá a szövetség a közösség ingatlanfejlesztési szervezetben építészeti szakértő és részvételi folyamatmenedzser a bml doktor jerölt hallgatója kutatásában az alternatív közösségi lakhatási formák azon belül a coohousing hazai megvalósítását vizsgálja ez egy elé elég szép lista köszönjük hogy elfogadtad a meghívást és akkor kezdenénk azzal hogy így hogyan talált meg téged ez a téma mesélnél egy kicsit ró és hogy mi ez a folyamat amiben eljutottatok odáig hogy most a coohousing budapestet megalapítottátok mivel foglalkozik sziasztok köszi a meghívást hát hosszú a lista mert most már tényleg 2012 óta tehát hogy most már fristen így több mint 10 éve foglalkozom a közösségi lakhatás témakörével ezt mindig nehéz kimondani igazából az egyetemen egy kutatási tárgy keretében találkoztunk ezzel a lakhatási formával többen többen egyébként az a mostani egyesületi tagok közül ahol nagyon megfogott minket ez az alternatív nyugat-európában vagy amerikában ausztráliában abszolút működő lakhatási forma és maga az hogy az építészet mellett a közösség is egy ilyen akkora szerepet kap annyira bejött nekünk hogy azóta ezzel foglalkozunk különböző formációkban és először egy közösségben élni nevű informális szervezet tagjai voltunk majd öt éve megalapítottuk a cohousing budapest egyesületet azzal a céllal hogy magyarországon is legyenek ilyen coohousing projektek és minden olyan kezdeményezést támogatunk ami közösségi alapú lakhatással kapcsolatos most ünnepeltük október 17-én az ö születésnapunkat egy hatalmas buli keretében itt a bolygóban nagyon jó volt nagyon sokan voltak szóval halad a projekt meg halad az ügy de még elég sok dolgot kell tennünk h van még mit csinálni ha valaki nem hallott még erről egyáltalán akkor egy kicsit így el tudjuk-e mondani hogy mim is ez a coohousing vagy hogyan tudnád összefoglalni biztos vagyok benne hogy nagyon sok tévhit van ezzel kapcsolatban mi nem a coohousing és mi a cohousing hogyha erről tudsz egy kicsit mesélni ühüm persze persze hát először mesélek a tfitekről 10 éve tartunk előadásokat a témában és akkor nagyon sokszor hogy hú de hát ez egy kollégium hú ez egy komuna tehát mindenki mindent mindenkivel hú ez valam tényleg valami szekta a a kedvenc hozzászólásom az az volt hogy ez igazából egy swinger klub én nagyon nagyon jókat szoktam ezen ezen derülni tehát hogy tényleg meg munkásszálló tehát az alapvető tényleg hogy az ember egy ilyen meglévő valamihez próbálja társítani ezt a dolgot de a cohhousingot úgy képzeljétek el tehát hogyha most megpróbálnánk így magunk előtt látni egy ilyen tényleg igazi coohousing projektet mintogyha egy társasház lenne de valahogy látod hogy többen használják jobban használják vidámabb tehát hogy van valami már kívülről is látszik hogy valami egy kicsit más de alapvetően mint egy többl lakásos társasház úgy néz ki mindenkinek megvan a saját lakása tehát hogy minden családnak vagy szinglinek de családosok egyedülállók szintén lakhatják megvan a saját lakóegysége amiben van konyhája is nappalija is hálószobája is ezek a lakások az átlagosnál talán egy kicsit kisebbek cserébe viszont van a lakóházon belül több fajta közösségi tér amiről a közösség dönt hogy mik is azok a közösségi terek lehet ez egy barkácsműhely szauna lehet ez biciklitár edzőterem igen jógaszoba vagy ilyen szoba zeneszoba ami nagyon nagyon gyakori hogy van közös mosókonyha és szárítóhelység mert az ilyen tényleg gyakorlatilag alapvető meg ami nagyon meg ami alapvető hogy a gyerekeknek van valamilyen játszóterülete tehát hogy egy csomó játék ott van és akkor nem mindenki nem minden gyerek a a lakásban ugrál hanem van erre egy terület és van egy nagy plusz konyhaétkező nappali amit így közösen is tudnak használni illetve egy-egy lakó is úgy dönthet hogy a szülinapi buliára lefoglalja zt a helységet vagy bármilyen eseményt szervezhet ott egy ilyen épületet lássatok magatok előtt és szerintem ami még nagyon fontos és építészként is nagyon izgalmas hogy nem egy ilyen zárt középfolyósó ami a minimum azért mert a legkisebbet próbálták megcsinálni hanem mindig valami izgalmas folyosórendszer van ami teret ad arra hogy a lakók ott találkozzanak spontán a szemét levivés közben megálljanak beszéljenek leüljenek kávézzanak teregessenek cserélgessenek mindent csináljanak ott tehát hogy egy élettel tel folyosót kell még elképzelni ez nagyon fontos és lépcsőházat ez hogyha így térben nézzük és hogyha viszont egy kicsit elrogaszkodunk a fizikai dolgoktól akkor ami nagyon fontos és ami megkülönbözteti a továbbá még a sima társasházaktól a coohousing projekteket hogy közösségi tervezés eredményeként jönnek létre ez azt jelenti hogy a lakók már a legelső ponttól be vannak vonva és a lakókból álló keménymag aki általában elkezdi ezt az egész folyamatot tehát hogy nincs még az egész csoport de akik elkezdik benne vannak az egész folyamatban és részt vesznek mindenben az építészeti tervezésben a közösségnek a formálásában a további tagok gyűjtésében a fejlesztővel való megállapodásban néha a felújításban is de azért azt általában egy kivitelező cég végzi majd a beköltözésben é utána amikor beköltöznek akkor önmenedzsmenttel tartják fönn ezt a társasházat tehát hogy nincsen egy közös képviselő ők döntenek abszolút demokratikus módszerekkel tehát hogy nem nem 51% a a döntéshozás és nem az van hogy ha nem jött el x mennyiségű ember akkor 15 perc múlva újraaszavazást írunk ki hanem konszenzussal vagy konszentel addig beszélik amíg nagyjából mindenki egyet nem ért a dolgokkal ühüm és ez a mag amiről beszéltél erre van egy ilyen szám hogy mondjuk mennyi emberrel érdemes ezt elkezdeni vagy 1 háztartás aha persze ez attól is függ hogy mi a végcél most mondjuk egy ilyen 1530 lakásos házról beszélünk ühüm de ez azt jelenti hogy nem mindenki van ott végig a folyamatban hiszen vannak tagok akik később csatznak igen akik elkezdik és akkor vannak azok akik igazából már egy készebb projektbe szállnak be pontosan és az egésznek a folyamata úgy épül fel tehát hogyha elképzelünk egy vonalat hogy aki az elején csatlakozik és benne van a az ötletben ő ugye többet tud hozzátenni mert ott van akik később csatlakoznak nem kezdik el a víziót megkérdőjelezni hanem már ahhoz a projekthez csatlakoznak és elfogadják azt hogy addigra már kialakult valami de utána is van még nagyon sok dolog amiben ők is dönthetnek és amibe ők is beleszólhatnak és milyen akadályok vannak most itthon tehát hogyha valaki valakit érdekel ez mikre kell számítania hát most az a kérdés hogy hogy mint magánszemély kérdezed az akadályokat hogyha te így beköltöznél vagy csinálnátok páran egy coohousingot vagy vagy mint mint szervezet én milyen akadályokat látok ühüm mert alapvetően hogyha h hogyha így szervezetről beszélünk akkor mi azt látjuk hogy hogy egyrészt nekünk az első feladatunk az volt és 10 éve ezzel nagyon sokat foglalkoztunk hogy az emberek egyáltalán megismerjék hogy mi az hogy coohousing ez ezen most már túl vagyunk tehát hogy szerintem ezt most már egyre többen tudják egyre több helyen olvasható maga ez a téma de azért a magánszemélyek is tehát hogyha összeáll egy csoport akkor is így meg kell érteniük egymást az embereknek hogy mit is jelent az hogy valamit közösen hozunk létre egy lakóhelyet azt utána közösen menedzseljük közösen döntünk mindenről és mégis mégis megvannak az egyéni privát szférák de de mi is ez a coohousing és hogyan is szeretnénk együtt lakni szerintem az nem probléma hogy az ember találjon hasonló érdeklődésű embereket tehát hogy egy csoportot tudjon alakítani ha budapestet nézem akkor a probléma az az hogy nincsen üresen álló ingatlan vagy üres telek ami éppen arra várna hogy egy közösség fejleszthesse nehézség továbbá az hogy magyarországon az egyéni tulajdon a támogatott tehát hogy a közösségi tulajdon az pont hogy nem egy biztosítékot jelent a bankok vagy egy befektető számára hanem egy nehézséget pont emiatt a finanszírozási modell és rendszer sincs teljesen kidolgozva meg az egész jogi forma mi azért már ezen sokat gondolkodtunk és vannak elképzeléseink hogy hogyan valósítható meg és nincsen támogatás egyébként tehát hogy ez egy innovatív fenntartható lakhatási for ma nagyon sok helyen publikált nagyon sok önkormányzat azért úgy dönt nyugat-európai országokban hogy támogatja az ilyen projekteket mert cserébe a közösség valami pluszt hoz a a városnak ezt itt itt budapesten magyarországon nincs ez a szemlélet szóval ezek a nehézségek talán a legfontosabbak üüm kiknek ajánlott mert gondolom egy introvertált embernek nagyon nem ajánlott tehát egy közösségi élményt biztos szeretne valaki aki olyan aki oda szeretne költözni szerintem nagyon sok sokféle embernek jó lehet de alapvetően az nagyon fontos és lehet hogy a definícióban nem is mondtam hogy a a hogy a coohousingoknál a lakók önmaguk döntenek arról hogy ők közösségben szeretnének lakni nagyon sokan azt gondolják hogy ez egy ilyen szociális megoldás vagy hogy mert valakinek nincsen elég pénze és akkor azért szorul arra hogy hogy közösségbe költözzön nem erről van szó tehát hogy ezt a ezt a lakók választják és ennek mentén ha ebből indulunk ki igazából bárki választhatja azt aki úgy érzi magában hogy ő szeretne egy közösségben lakni és fejlődni mégis én én azt tudnám mondani hogy olyan embereknek ajánlott vagy amiket én projekteket tényleg meglátogattam bécsben berlinben barcelonában azért azt láttam hogy olyan emberek laknak ott akik úgy rendben vannak tehát hogy nem azért költözik valaki egy ilyen közösségbe mert ön önsegélyezni szeretne fejlődni lehet de hogy akik úgy rendben vannak szeretnének valamit a adni a világnak szeretnének még többet tanulni egy közösségből és ezért ezért egy ilyen lakóházba beköltöznek csak hogy jellemzően hogy a demográfia az nem az hogy mondjuk csak fiatalok huszonévesek n nem vagy csak abszolút vegyesek ezek a lakóközösségek van egyébként egy-két példá hogy csak idősek vannak hogy egymást támogatják van olyan hogy csak nők nagyon tehát hogy nagyon van vannak vegyes vannak ilyen abszolút homogén lakóközösségekre is példák de az a jó és azt mondják hogy az a az a az a szuper hogyha minél diverzebb a lakóközösség mert pont azáltal tudja a a fiatal el tud menni bevásárolni az idősebb néninek az idős néni tud vigyázni a gyerekeseknek a kisgyerekekre tehát hogy pont azáltal hogy ennyire vegyes azáltal tudnak egymásnak segíteni és íy tényleg ilyen jobban még fenntarthatóbbak lenni szociálisan és ti a coousing budapestel miben tudtok segíteni vagy tehát hogyha érdeklődnek nálatok ö mivel fordulhatnak hozzátok az emberek alapvetően most most újult meg az ötödik születésnapunkra egyébként az arculatunk és a honlapunk is ahol most már készültünk egy szolgáltatás csomaggal mert nagyon sokan megkerestek minket és egyrészt a legegyszerűbb szolgáltatás és amit a leggyakrabban csináltunk amúgy is eddig az a szemléletformálás tehát hogyha valakit érdekel az hogy amúgy lehet máshogy lakni akár meglévő társasházban vagy akár valami újat ki lehetne próbálni akkor szívesen elmegyünk előadást vagy kiállítást rendezni a témában ami viszont a főszolgáltatásunk és és ami amivel nagyon sokat szeretnénk foglalkozni a jövőben az egy ilyen cohousing folyamatnak a végigkísérése egy folyamatt támogató szerepben több évnyi kutatás meg meg meg közösségekkel való együttműködés során alakítottunk ki egy magyarországi hogyan csinálj coohousing lépéssort és folyamatábá rád ami igazából még nem jelent meg nyilvánosan valójában közzé is tehetnénk mert nélkülünk nehezen értelmezhető hogy mik is a pontos lépések ez egy ilyen nagyon sok lépésből álló folyamatábra ami ami egy kicsit segít megérteni az embereknek egyébként hogy milyen szereplők vannak egy ilyen folyamatban mikor kit kell bevonni milyen alkalmak vannak milyen eredmények születnek milyenér milyen mérföldkövek vannak és hogy ami a legfontosabb hogy segít végigkísérni a az úton egy csoportot hogy ne csak a projekt haladjon hanem azzal párhuzamosan a közösség is fejlődjön akik majd beköltöznek abba az adott projektbe mi ilyen folyamatok kísérésében tudunk segíteni és valójában minden közösségi alapú lakhatással kapcsolatos projektben megoldásokban és folyamatok lemenedzselésében tudunk segíteni és amúgy itthon ugye igazából ti hoztátok be ezt a housing fogalmát de elterjedt ez az idősebb korosztálynál nálunk vagy nálunk nagyon az van hogy úristen társbé leet szó se lehet róla és nem is gondolnak ebbe az idősebbek esetleg nagyon vegyes tehát hogy ugye azt azt ki kell mondani hogy budapesten még nincsen coohhousing vannak coohhousing módszerekkel működő lakásközösségek vagy hasonló projektek vagy tehát hogy valamik vannak ilyen kis kísérleti projektek amikben már legalább valami megvalósult ezekből a coohhousing…

Említett entitások

Témák

  • ökotudatos co-housing
  • közösségi lakhatás
  • fenntartható életmód

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hozzunk létre ökotudatos co-housingot! - Beszélgetés Babos Annamáriával / Kiutak podcast #3”

Miről szól ez az epizód: „Hozzunk létre ökotudatos co-housingot! - Beszélgetés Babos Annamáriával / Kiutak podcast #3”?

Babos Annamáriával, a CoHousing Budapest Egyesület alapítójával beszélgettek a közösségi lakhatásról, ami egy különleges, Magyarországon még gyerekcipőben járó életforma. Kitértek arra, miért nehéz ilyen projektet létrehozni hazánkban, miben segít az egyesület, milyen előnyei és… Az epizód a Kihalni veszélyes című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 11. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hozzunk létre ökotudatos co-housingot! - Beszélgetés Babos Annamáriával / Kiutak podcast #3”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Őri Ádám, Babos Annamária.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hozzunk létre ökotudatos co-housingot! - Beszélgetés Babos Annamáriával / Kiutak podcast #3”?

Fő témái: ökotudatos co-housing, közösségi lakhatás, fenntartható életmód.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hozzunk létre ökotudatos co-housingot! - Beszélgetés Babos Annamáriával / Kiutak podcast #3”?

Megjelenés: 2024. 11. 26.. Hossz: 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kihalni-veszelyes/hozzunk-letre-okotudatos-co-housingot-beszelgetes-babos-annamariaval-kiutak-podc-e4903bc7

Több epizód a Kihalni veszélyes-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból