Kihalni veszélyes

Részvételiséggel a zöld fordulatért? – Elméleti és gyakorlati dilemmák

· PT52M23S

Összefoglaló

A Kihalni veszélyes podcast legújabb adása a zöld fordulat elméleti és gyakorlati dilemmáit, különös tekintettel a részvételiségre, járja körül. A Corvinus Egyetem docense, Kiss Gabriella ökológiai közgazdász és Hayes Lukács politikatudós, részvételkutató osztják meg…

Röviden

Műsor
Kihalni veszélyes
Megjelenés
2024. 05. 17.
Hossz
52 perc
Szereplők, említett nevek
Kiss Gabriella, Őri Ádám
Témák
zöld fordulat, részvételiség, ökológiai közgazdaságtan, politikatudomány
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Zene] kihalni veszélyes az elte humánökológus hallgatójinak [Zene] podcastje sziasztok ez itt a kihalni veszélyes podcast legújabb adása én pupli marci vagyok és itt van velem kérdezőt őri ádám sziasztok a mai adásban a közelgő önkormányzati választás kapcsán részvételiségről és ennek az ökopolitikához való kapcsolatáról is fogunk beszélgetni karácsonygábor körrel közösen szervezett választásokhoz kapcsolódó háromrészes sorozatunkban ez a téma az utolsó és ennek a közönség előtti kitárgyalására a zöld országos találkozón kerül sor május 25-én 9:45-től az első szekció blogban találkozzunk az óén a mostani podcast beszélget pedig köszöntöm a vendégeinket kis gabriellát ökológiai közgazdászt a corvinus egyetem docensét sziasztok és h lukácsot politikatudóst a részvétel kutatóját és gyakorlóját sziasztok köszönjük hogy elfogadtátok a meghívásunkat nálunk van egy olyan szokás hogy először mindig meg szoktuk kérdezni azt hogy hogy kerültetek kapcsolatba a zöld gondolatokkal de most nem ezt fogjuk megkérdezni kivételesen hanem hogy hogy kerültetek eredetileg kapcsolatba bármiféle részvételiséggel vagy milyen szem es indtatásotok van ebben a kérdésben és bármelyikőtől kezdheti aki hamarabb tud válaszolni hát én a zöld gondolatokkal fogom kezdeni mert én onnan jutottam el a részvételiséghez egyébként amikor elkezdtem foglalkozni kutatással és doktorimmal elkezdtem foglalkozni a corvinuszon akkor ilyen hulladékos ügyek nagyon érdekeltek hogy hogy lehetne jól tervezni ezeket a rendszereket mi lenne az igazságos meg ökológiailag fenntartható ez akkori van mondjuk nagyon nagy beruházások voltak a hulladékgazdálkodás kapcsán és akkor ez ilyen nagyon izgi kérdés volt hogy mi az ami társadalmi gazdasági ökológiai szempontból valami ilyen egyensúlyt valósít meg és akkor gyorsan rájöttem hogy az hogyha én közgazdászként kiszámolom hogy mi az optimális méret egy mondjuk egy hulladéklerakónak vagy bármilyen ilyen beruházásnak az messze nem lesz összhangban azzal amit a helyi lakosok szeretnének tehát hogyha tervezünk egy szép csillivilli modern ökológia gazdaságilag szuper rendszert az nem fog működni hogyha az emberek nem hajlandóak ezt elfogadni hogyha az emberek ellenérdekeltek ha nem tájékozótak és mondjuk leszavaznak ilyen létesítményeket és akkor elkezdett érdekelni hogy de hát ha ez nekünk ennyire jó gazdasági meg meg környezeti szempontból akkor az emberek miért nem akarják és hogy akkor akkor itt van valami hiány ebben a dologban és akkor akkor akkor találkoz ztam ezzel a a gondolattal hogy de hát hogyha ezt ilyen részvételi módon megbeszélnénk akkor lehet hogy kiderülne hogy az hogy valami ökológiailag gazdaságilag mondjuk optimálisnak tűnik ha egyáltalán van ilyen hogy optimális akkor az hogy társadalmilag ez jó legyen vagy elfogadható legyen ahhoz párbeszédre van szükség és ahhoz az érintettekkel kell beszélgetnünk mert nyilván itt bejön az hogy kinek milyen tudás van és aztán végül egy ilyen irányváltással a a doktorimat is ezzel erről írtam hogy hogyan lehetne az embereket bevonni az ilyen döntésekbe hulladékos történetekbe és hogy egyébként milyen a jó részvétel ilyen idézőjelben hogy hogy mitől lesz jó egy folyamat és akkor mitől lesz igazságos mitől lesznek a döntések a végén a három szempont szerint is is megfelelőek és hogyha bevontuk az embereket akkor egyébként a végeredmény az vajon milyen szempontból lesz jobb erről is fogunk majd még beszélgetni hogy hog hogy milyen egy jó folyamat lukács neked neked mi a az első ilyen élményed ezzel kapcsolatban nekem én én is akkor mondanék valamit a zöld témához kapcsolodan bár nekem ez tényleg inkább tehát sokkal kevésbé szakmai fókuszom én úgy találkoztam a témával először hogy édes apám egy biogazdaságot vezet vagy vezetett és vezet és akkor ennek kapcsán ez egy környezetileg társadalmilag gazdaságilag gazdaságilag egyébként a legkevésbé de fenntart ó gazdaság és és ennek kapcsán találkoztam ezzel a gondolatisággal édesapámon keresztül és aztán én szociológiát és politikaatudományt tanultam ezek többnyire inkább a társalmi fentarthatóság irányba mozdultam el és amúgy így találkoztam a részvétellel is én a a ceurra jártam mesterszakra és ott a messeric tamás volt ep képviselőnek volt egy órája ahol talán koztam először ezzel a deliberative polling nevű módszertannal ami nagyon megtetszett tehát ez egy igazából úgy kell elképzelni mint egy közösségi gyűlést csak le van az eleje meg a vége kutatva és akkor ez nekem nagyon megtetszett de nem is nagon foglalkoztam vele többet és aztán amikor feljött egy munkalehetőség annál a pici taná tanácsadó cégnél ahol most is dolgozom utropian a a neve egy több mint három éve akkor ők kifejezetten részvételi témában kerestek valakit de ilyen politikaatudományi fókusszal és akkor én odakerültem és igazából azóta tehát kábé bő három éve foglalkozom de az időm egy jelentős részében ilyen részvétellel állampolgári meg politikai de főleg az önkormányzati adminisztratív szinten szóval ezekről van egy valamiféle ilyen átfogóbb képem de de ez nekem is egy egy újabb témám szerintem viszonylag sokaknak van valami fogalma arról hogy mi az h részvételiség de szerintem az fontos lenne hogy tisztázzuk hogy tulajdonképpen mit értünk ezalatt a fogalom alatt ti mit értetek ezalatt a fogalom alatt kezdjük a politikaatudományi megközelíté a politika tudományi megközelítés az az alapvetően egy egy topd megközelítés szokott lenni ahol ahol ugye abból indul ki a a részvételi irodalom hogy hogy a a hatalommal rendelkezők azok akik a a hatalomból tudnak delegálni valamit a társadalom vagy a vagy az állampolgárok szintjére és akkor ennek különböző mechanizmusaival próbálják meg bevonni akár döntéshozatalba akár valamilyen közös fenntartásba vagy közös menedzsmentbe de hogy ez mindig egy ilyen felülről indított mármint hogy a politika tudományi szempontból aztán van vannak van egy másfajta a részvétel is de hogy hogy ez a ez az ilyen klasszikus tehát a ha hogyan ruházunk át hatalmat és ezáltal vonunk be olyanokat akik egyébként nem részei a a képviseleti demokráciának tehát hogy adott esetben csak négy évente van beleszólásuk politikáb hát akkor akkor hozok egy ilyen másik megközelítést nekem ez inkább ilyen döntéstudományi megközelítés hogy akiket a döntés érint hogy az életüket befolyásolja azok at hívjuk meg a döntéshozatalba tehát nyilván ez hogy hívjuk meg ez eleve azt jelenti itt is bejön ez a hatalmi reláció de mondjuk nem fé feltétlen a a hatalommal rendelkezők hanem úgy hívjik hogy mondun a döntéshozó tehát hogy a döntéshozó az lehet egy vállalatban egy hrs is de hogy hogy arról szól hogy akiket érinteni fog az a döntés aminek a meghozatalára készülünk azokat vonjuk be ennek a döntésnek a meghozataláb és akkor nyilván a politikaatudomány az a politikai rendszerekben gondolkodik de hogy részvételiség az lehet akár egy egy tudományos kutatásban is hogy ha mi meg akarunk ismerni valakit akkor ne mi akarjuk megismerni őt hanem közösen ismerjük meg a problémát amivel ő szembesül és mondjuk olyan problémákkal foglalkozunk amit őt érinti tehát hogy vonjuk be a a a kutat kutatásban érintetteket is a a kutatásba tehát h szerintem ez is a részvételiségről szól de akár vállalati szinten is vagy egy szervezetben ö is értelmezhető az hogy olyan módon hozzunk döntéseket akár hogyha a különböző szintű döntéseket hogy meghívjuk azokat a döntéshozatalba akiket aztán ez érinteni fog ühüm és ugye itt mondtad is hogy különböző szintű döntések vannak és hát a magának a részvételiségnek is különböző szintjei formái vannak tudnátok mondani példákat hogy hogy milyen formái vannak a részvételiségnek illetve hogy mi az ami valódi részvételiség mi az ami igazándiból inkább áll részvételiség tehát azért azt gondolom hogy sokaknak beugorhat mondjuk az hogy magyarországon van nemzeti konzultáció hogy ezt például részvételiségnek nevezhetjük-e hát van egyébként a részvételi irodalmnak van egy nagy klasszikus keretrendszere ez az arnstein's le of participation tehát az arnstein részvételi létrája és itt igazából a a a részvétel vagy az a a hatalomdegát delegálásának a a mértéke van úgy hogy ahogy egyre magasabbra lépünk a létrán úgy egyre de magasabb szintű részvételhez jutunk és ennek a legalsó szintje ez a manipuláció ami egyébként a a nemzeti konzultáció is tehát hogy itt igazából nem az a cél hogy valóban megkérdezzünk vagy való valóban a a állampolgárok véleményét kapjuk vissza egy adott ügyben vagy ők döntsenek valamiről hanem annak a látszatát vagy érzetét keltsük hogy itt ők meg vannak kérdezve amiben val valójában pedig ők csak manipulálva vannak ezáltal és akkor ahogy megyünk egyre följebb és följebb és a a legfölső szintje a részvételnek ez a ez a citizen control amikor tényleges döntéozói pozícióban a az állampolgárok vannak de e között nagyon-nagyon sok elméleti meg gyakorlati mechanizmus van a részvételrel igen és hát ez a a a mibe vonjuk be a az sem kulérdés a részvételben és akkor itt itt el is dőlhet ez hogy ez egy valódi részvétel vagy akár kiüresített részvételi folyamat ugye így is szoktuk ezt hívni vagy vagy a valódi átadott hatalom tehát hogy mi történik azután hogy én megkérdeztem az érintettek véleményét tanácskoztunk beszélgettünk mi történik azután ezzel a véleménnyel ez a vélemény ez valahol megmarad egy asztalfióknak és utána a döntéshozó egyébként meg azt csinál amit ő eredetileg szeretett volna ugye ez a manipuláció tehát hogy aztán ezt úgy formázom hogy tulajdonképpen úgyis az lesz amit már erőre eldöntöttünk tehát hogy ez is az egyik kulcskérdés hogy mi történik a vélemény és hogy valódi felhatalmazás ez a felhatalmazás szerintem a a kulcsfogalom ebben hogy valamit részvételnek hívjunk hogy hogy valódi felhatalmazással rendelkeznek-e azok akiket meghívtunk ebbe a folyamatba és tudjuk-e már az elején ez szerintem nagyon fontos biztos t azt hogy ami ott elhangzik ez akár lehet egyébként egy vélemény tehát hogy egy tanácsadói szerepben vannak a meghívottak de az is lehet hogy döntési joggal rendelkeznek ezek a meghívottak és ők fognak dönteni tehát ez az átadott döntési hatalom amit már lukács is említett szóval hogy szerintem ez nagyon egyértelműen látszik hogy hogy ez egy valódi részvételi folyamat-e hogy mire hívtuk meg az embereket ebben a folyamatban csak megfogalmazhatnak egy véleményt amire nem kapnak garanciákat hogy ez aztán beépül a döntésbe vagy pedig akár döntést is hozhatnak és azért ez a skála ezután nagyon széles és ahogy gabriella mondta is hogy hogy ezek általában nagyon gyakran részvételi folyamatok végén inkább ajánlások szoktak megfogalmazódni nagyon ritka az amikor mondjuk ilyen kötőerejű döntések születnek bevont állampolgárok részéről egyébként van ilyen és szerintem a talán a hallgat nagy része is találkozott már mondjuk a részvételi költségvetéssel aminek viszont kötőereje van tehát hogy ott azok a projektek nyilván van egy adott kontrolle a a a folyamat szervezőjének de hogy mert nyilván ilyen ilyen ilyen reális projektek kerülnek aztán a végén szavazásra de de ott a a szavazás egy ilyen kötőerejű szavazás tehát azok a azok a költségvetési tételek amik ott meg megszavazásra kerülnek azokat aztán impl álni is kell azt említetted hogy nagyon széles a spektrum magyarországon is mennyire egy picit elkérdés persze hogy hogy mi a jellemző mégis hogy hogy milyen milyen szintű ez a részvételiség magyarországon magyarországi önkormányzatokban mi mik a mik a jellemzői ennek hát az a jellemzője hogy nem nagyon van ühüm tehát hog igen ezért mondtam hogy elkérdés tehát hogy hogyha volt is korábban akkor szerintem ez egyre inkább le épül tehát mondjuk amit említettem ez a hulladékgazdálkadási fejlesztés itt az európai unió előír egy csomó mindent hogy példá környezeti ügyekben hogyan kell bevonni az érintetteket vagy hogyan kell közmeghallgatást tartani kötelezően satöbbi és nyilván ezek mondjuk a környezetvédelmi hatásvizsgálatnál is egy nagyon fontos szempont ugye vannak erre nemzetközi egyezmények amik amiknek mondjuk magyarország is részese de hát ugye látjuk hogy a magyarországi beruházások jelentős része az már hát hogy mondjam új jogszabályok alá tartozik és ezért már ezek a j jogi kötöttségek nagyon sokszor nincsenek tehát ezzel egy csomó például környezeti ügyben eltűntek ezek a típusú bevonási folyamatok de például natra 2000-es területek tervezésénél is is volt ilyen euss hogy mondjam nyomás hogy hogy legyen bevonás a a tervezésbe akár természetvédelemben is de hogy ezek alól magyarország már már most így igyekszik kihátrálni hogy ilyen finom fogalmazzak viszont ami meg megjelent és ami szerintem újdonság és és nekünk így kutatóknak iszonyatosan izgalmas hogy hogy önkormányzati szinten viszont megjelennek ezek a kezdeményezések a főként az ellenzéki önkormányzatoknál vagy ellenzéki vezetésű városok vagy budapesten kerületek esetén merthogy nyilván ezzel a én nem tudom majd lukács ezt jobban kifejti lehet hogy ebbe ez jóér hogy hogy ez egy ilyen politikai hogy mondjam ilyen szimfold tud lenni tehát abban a helyzetben amikor az önkormányzatoknak egyébként nincsen pénze hogy az állampolgárok kérését teljesítsék vagy vagy vagy a szívük vágyát megvalósítsák a költségvetésből akkor ugye nagyon sok olyan eszközzel tudnak élni ami közelebb hozza a választópolgárokat a a város vezetéséhez és ebből azt láthatjuk hogy a 2019-es választások után budapesten főként de de budapest környékén is megszaporodtak ezek a részvételi folyamatok és megjelentek a a részvételi költségvetés amit amit már említettünk illetve megjelentek ezek az állampolgár vagy közösségi gyűlés így fordítjuk magyarra de ez a citizen assembly ami megjelent budapesten miskolcon és érden is ugye az is látszik hogy maga a szervezés az egy valódi felkérésre alapult tehát hogy a városvezetése szeretné tudni hogy az embereknek mi a véleménye az majd az még azt hiszem hogy idő kérdése hogy lássuk hogy ezeknek az eredményei hogyan épültek be aztán a városoknak a működésébe mert azért e ezek mondjuk úgy hogy azért lassú folyamatok hogy mondjuk egy klímastratégiához hozzájárulnak a budapestiek és…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Részvételiséggel a zöld fordulatért? – Elméleti és gyakorlati dilemmák”

Miről szól ez az epizód: „Részvételiséggel a zöld fordulatért? – Elméleti és gyakorlati dilemmák”?

A Kihalni veszélyes podcast legújabb adása a zöld fordulat elméleti és gyakorlati dilemmáit, különös tekintettel a részvételiségre, járja körül. A Corvinus Egyetem docense, Kiss Gabriella ökológiai közgazdász és Hayes Lukács politikatudós, részvételkutató osztják meg… Az epizód a Kihalni veszélyes című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 05. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Részvételiséggel a zöld fordulatért? – Elméleti és gyakorlati dilemmák”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kiss Gabriella, Őri Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Részvételiséggel a zöld fordulatért? – Elméleti és gyakorlati dilemmák”?

Fő témái: zöld fordulat, részvételiség, ökológiai közgazdaságtan, politikatudomány.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Részvételiséggel a zöld fordulatért? – Elméleti és gyakorlati dilemmák”?

Megjelenés: 2024. 05. 17.. Hossz: 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kihalni-veszelyes/reszveteliseggel-a-zold-fordulatert-elmeleti-es-gyakorlati-dilemmak-ede67e3f

Több epizód a Kihalni veszélyes-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból