Trauma-szakértő: így öröklöd a félelmet, amit át sem éltél

Összefoglaló

Bettina Balázs mentálhigiénés szakértő és tartalomgyártó a generációs traumákról, párkapcsolati mintázatokról és az örökölt félelmekről beszél. Saját tapasztalataiból (21 évesen depresszió, pánikbetegség, drogfüggőség) kiindulva mutatja be, hogyan törhetők meg a negatív láncok.…

Röviden

Műsor

Mahlzeit Podcast

Megjelenés

2026. 06. 03.

Hossz

1 óra 31 perc

Témák

generációs trauma, párkapcsolati minták, mentálhigiéné, depresszió, pánikbetegség, függőség

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Hiszel a szerelembe? >> Ó, én nagyon.

A meg nem értettség alapján fogja választani az idegrendszered a másikat. >> Azt választod, aki ismerős.

Ha te abban nőttél fel neked az az ismerős, akkor te őt fogod vonzónak érezni.

És ezt nagyon sokan nem tudják, hogy ameddig nem érted, hogy mi történik, addig ismételni fogod azért, mert az elménk úgy van összerakva, meg szeretné érteni.

A trauma igazából meg nem értett emléket jelent.

Beszélgettünk a párkapcsolatokról, a megcsalás okairól és arról, hogyan befolyásolják a mindennapjainkat a generációs traumáink. >> 21 évesen nagyon sios depressziós voltam és pár beteg.

Kétféle antidepresszánst kellett szednem.

Mielőtt eljutottam az orvos, az előtte nagyon komolyan drogoztam.

Amikor elkezdtem gyógyulni, akkor rájöttem arra, hogy milyen jó lenne, ha a világban ez egy sokkal elérhetőbb dolog lenne, és sokkal megfogható.

Úgy, hogy a generációs elakadások azok apáról fiúra szállnak, vagy anyáról lányra, és addig adott tovább, ameddig a generációban nincs valaki, aki elég bátor és erős ahhoz, hogy szembenézzen ezekkel a dolgokkal és felismerje és elengedje. az ükapád, a dédapád, az apád nem mondja ki azt, hogy valami nem oké, meg mondjuk, hogy nem azt a nőt választja, akit valójában szeret, meg állandóan fél, meg megfelel, meg mondjuk bántalmazzák, akkor ez ebben a generációban megnyilvánulhat úgy, hogy valami nagyon súlyos betegséged lesz, ami saj a szervezet saját magát támadja, mint egy leuk, de csak azért, hogy megérthesd.

Tehát itt megint visszakanyarodunk ahhoz, hogy minden arra megy ki, hogy megérthessd, hogy mi történt veled, és ezt újrajátszod a valóságodban addig, amíg nem érted meg.

Erre szoktam mondani, hogy >> Hogyan jutottál amúgy ahhoz, hogy te tartalmakat gyárts? muszáj volt teljes mértékig.

Fú, minden út odamutatott, hogy egyszerűen nem maradhatok tovább így a színfalok mögött, >> mert ahogy említettem a beszélgetésünkben volt egy alapítványom >> és én nagyon azt szerettem volna, ha az alapítványom van a fókusz, és nem rajtam, de idővel rá kellett jönnöm, hogy akkor fogják követni az alapítványt, vagy akkor fognak bízni benne, ha tudják, hogy ki csinálja. és hogy ő ő milyen, meg alapvetően mit képvisel.

És két évig húztam, halasztottam, rengeteg pénzt elköltöttem arra, hogy hogy ugye a színfalak mögött tudjak maradni, és nem igazából óriási buktam vele.

Aztán elérkezett egy pontja az életemnek hogy hogy jött egy ilyen megérzés, hogy pont egy olyan támogatást kaptam az élettől, amivel vagy az alapítványnak az Instagram oldalát kezdtem volna el felépíteni komolyabban, vagy akkor kivételesen inkább a sajátomét, de akkor végülis az alapítvány is épülni fog, hiszen én vagyok az alapítvány, vagy hogy mondjam.

És ott úgy voltam vele, hogy jó, akkor inkább én, mert a másik oldalt már két évig próbáltam, és elég béná sikerült. >> Az az alapítványod lényegében konkrétan miről szólt? >> A gyermekkereskedelem és bántalmazás megelőzéséről. >> Ühüm.

És ez honnan jött ez az ötlet? >> Onnan, hogy 21 évesen nagyon sios depressziós voltam és pánikbeteg. kétféle antidepresszánst kellett szednem, meg mielőtt eljutottam az orvoshoz, előtte nagyon komolyan drogoztamm >> és el amikor elkezdtem gyógyulni, akkor rájöttem arra, hogy milyen jó lenne, ha a világban ez egy sokkal elérhetőbb dolog lenne, és sokkal megfoghatóbb, mert mert végigmentem azon az úton, amikor úgy voltam vele, hogy nekem nincs bajom, én tök jól vagyok, drogozok, iszok, nem vagyok magamnál, de én jól vagyok. >> Értem.

És végül ugye beborult ez a rendszer, és amikor a dokimhoz elkezdtem járni, utána egy kábé fél egy évre rá már a pánikbetegségem elmúlt, a depresszióm nagyon szépen csökkent, és már nem kellett gyógyszert szednem, úgyhogy én nagyon büszke voltam magamra, és akkor valahogy így elkezdtem a mentális egészségnek a gyakorlati részével foglalkozni, mert az nem volt elérhető akkor. >> Ühüm. csak az elméleti tudást kaptad, amivel nem nagyon tudtam mit kezdeni.

És ebbe elkezdtem beleásni magam.

A történelemhez így kerültem még közelebb, meg pszichológiai nézőponton keresztül kezdtem el a történelmi eseményeket figyelni, meg tanulni, és hát rengeteg érdekes felfedezésre tettem szert. >> Arról majd később is fogunk egy picit többet beszélni, de utána most maradjunk még a annan az alapítványnál.

Szóval alapvetően az a motiváció volt, hogy ezt egyszerűen csak közelebb akartad vinni az emberekhez, hogy megf megfoghatóabb legyen.

Így van. >> Vagy gyakorlatiasabb.

És akkor azt két évig csináltad. >> Hát igazából nyolc, >> de a interneten két évig. >> És utána jött a fordulópont.

Az most már hány éve volt? >> Kettő.

Hogy ez inkább így a te személyiséged körül legyen véve.

A jó é >> mik voltak azok a nagy váltópontok így abban az egész marketing szempontból? >> Az első, hogy amikor a mentális egészséget gyakorlati vonatkozásban próbáltam átadni a közönségnek, akkor semmilyen szinten nem ment át, hogy én mit szeretnék.

Nem értették az emberek, hogy mit mondok, és sokáig nem hittem el, hogy nem akarják érteni.

Ezért kellett egy célcsoport, ugye, amit a marketing annyira sugároz, hogy bármit is csinálj, tudd a célcsoportodat, az avatárodat rajzold meg, satöbbi.

És akkor úgy voltam vele, hogy igazából a legjobban ezeknek a gyerekeknek lenne szüksége arra, hogy a mentális egészséget megkapjá megkapják, és egy olyan programot tudjanak igénybe venni, ami valójában megelőzi azt, hogy ők utcára kerüljenek, vagy ott maradjanak, vagy bántalmazás, folyamatos bántalmazás áldozatai legyenek, vagy akár elrabolják őket, vagy drogosok legyenek, vagy bármi.

És egyszerűen még amikor célcsoport szinten közelítettem a témát, akkor sem igazán értették az emberek, hogy mit szeretnék.

Csináltam egy gálát ennek, >> ahol jó módú embereket hívtam meg, és nemhogy alig gyűjtöttem adományt, de konkrétan ők ingyen eljöttek kajálni és piálni.

És amikor egy 10 perces ilyen kis rövid bemutatót tartottam arról, hogy pontosan mi a cél, mit szeretnénk csinálni, hogyan, satöbbi, egy kérdést nem tettek fel, és én emiatt teljesen megborultam.

Hogy mondom, egy kérdés, egy kérdést sem tesznek fel, hogy hogy mi van. >> Ühüm. >> Ilyen szinten nem érdekelte őket amúgy az egész. >> Szerinted mi volt a baja ennek?

Szerinted túl komplex volt az a téma akkor, vagy egyszerűen még nem voltak, nem álltak még készen, hogy változni szeretnének? >> M inkább azt mondom, hogy ez egy nagyon nehéz téma alapvetően.

Én is amikor mélyen beleástam magamat, akkor sokszor sírtam a könyvtárban, mert olyan esettanulmányokat találtam, ami ami szívszaggató.

Tehát egy tényleg nagyon nehéz mély téma.

És nem vettem figyelemben azt, hogy lényegében, ha egy ilyen kis piramison keresztül nézzük a társadalmat, akkor ez a legalja, és nem úgy a legalja, hogy a semmit nem ér, hanem az a erre épült rá egy társadalom, hogy a gyerekeket semmibe veszik, hogy a gyerekeket lehet dolgoztatni, a gyerekeket el lehet adni, a gyerekekkel bármit lehet csinálni, mert kvázi mint valami tulajdon.

Így rendelkeznek velük a szülők.

És ez ugye a történelemhez kapcsolódik vissza, hogy a gyermekmunka ott alakult ki.

Igazából a rabszolgáknak nagy része szintén ugye a gyerekekből indult ki, és és nem volt semmilyen törvénykezés arra, hogy a gyerekeket mondjuk védeni kéne.

Meg ők is ugyanúgy emberek, ugye? >> Szerinted mennyi gondolat így a hétköznapokban nem is a miénk, hanem másoké? >> Ezt hogy érted?

Ha jól értem az egész témát, ami amiről a tartalmaid szóltak, meg az alapítványod szólt, az az, hogy mi átadunk gondolatokat, átadunk nem tudom kulturális hozzáállásokat, átadunk a következő generációnak. >> Ú igen. >> És személy szerint én, vagy hát én Németországon nőttem fel, szóval nekem máshogyan lettek átadva a különös értékek, mert másmilyen körülményeken nőttem fel.

Akkor is a közel van a két ország, mégis csak másmilyen kulturális befolyások voltak így az én, amikor én felnőttem és én mégis csak észreveszem magamon, meg podcast vendégeken vagy haverokkal, akikkel beszélek, hogy vannak olyan kifejezések magyarban, vagy vannak olyan gondolatok magyarban, magyarokban, akik ahol azt érzem, hogy ez csak egy átvett dolog egy előtti generációtól.

És most a százalékokba nézek, akkor nagyon sokszor azt érzem, hogy ezek nem is az ő gondolataik vagy az ő ötleteik, hanem ez még egy átvett dolog az első az előtte lévő generációtól. >> Nagyszerű kérdés.

Igen, mert az emberi elme egy másológép. >> Ühüm. >> Igazából másolod azt, amit látsz.

Mindent másolsz. nem csak a nem csak kommunikációs stílust, hanem amit nem lehet feltétlenül szavakba önteni, hanem egyszerűen a viselkedést másolod.

És ugye erre van két pszichológiai elmélet, ugye a tabula ráza, hogy vajon úgy születünk, hogy teljesen tiszta lap, és a környezetünk határoz meg, vagy mi alakítjuk a környezetünket.

És ez egy nagyon jó kis pszichológiai vita, hogy vajon melyik az igaz, mert ez a tyúk vagy a tojás volt előbb kábé.

Nem igazán lehet az elejét venni.

Szerintem amikor egy kis csecsemő megszületik, akkor ő boldog, vidám és nagyon szeretetre méltó.

És ez valahogy útközben elveszik.

Valahogy útközben felvesszük azokat a hiedelmeket, gondolatokat, amik abból adódnak, hogy a szüleink mi mindenben csalódtak, mi mindenben szenvedtek hiányt, és ez alapján kezdünk el mi is gondolkodni.

De ha a szüleink mondjuk hisznek a gazdagságban, vagy abban, hogy mindenkinek jut elég, vagy abban, hogy a szeretet valóban a legerősebb erő, akkor azért teljesen más, hogy fog gondolkodni az az adott gyerek.

Szerinted léteznek genetikai faktorok? >> Nagyon szeretem ezt a kérdést.

Azt gondolom, hogy ez a genetikai vonal, ez sokszor azt takarja, hogy add fel, nem tudsz változtatni, mert ez a genetikádban van benne.

Na most ezt azért molekuláris biológi biológusok már megcáfolták, ugyanis tudunk hatni sejtszinten a fejlődésünkre.

Ez azt jelenti, hogyha neked a generációd, vagyis a felmenőid általánosságban egészségtelen szokásokat gyakoroltak, akkor ez nyilván testi tünetre is visszavezethető. mit tudom én, ha dohányzol, akkor hajlamosb leszel a tüdőrákra, vagy ha nem ettél egészségesen, akkor az elhízásra leszel hajlamos, vagy mit tudom én, satöbbi.

És ezek azok, amik genetikusan öröklődnek, amit te át tudsz írni egyébként más szokásokkal, meg fejlődéssel, meg különböző gyógymódokkal, ami lehet mentális, lehet érzelmi, lehet testi nagyon sokféleképpen, hiszen már vannak olyan esettanulmányok is, meg emberek is, akik rácfolnak arra, hogy genetikailag elvileg én arra lennék hajlamos, és mégsem ezt csinálom.

Sőt, letettem azt, amit elvileg nekem a generációm megjósolt, és azt mondta, hogy nem tudok rajta változtatni. >> Most nekem vannak nekem én az legidősebb vagyok, nekem két kisöcsém van, és mi személyiség, amúgy az egyik még nagyon pici, még 10 éves csak, de mi mind a hárman nagyon másmilyen személyiség típusuk vagyunk. >> Ühüm.

Én már mindig is akartam így a saját dolgomat csinálni, akartam így kitörni a nem tudom abból a környezetből, amiben felnőttem.

De nekem nem volt semmilyen példám arra, hogy például vállalkozó nem, én voltam az első vállalkozó családomban.

Én voltam az első ember, aki így kockázatot vált és ő hibákat is elkövettem az én életem során emiatt.

De én nem is tudnám elmagyarázni, hogy miért vagyok olyan ember, mert ha most a szüleimet nézem, ha most a nagyszüleimet nézem, senki se olyan, mint én.

És most genétikailag nem tudnám elmagyarázni, hogy miért vagyok ilyen ember.

Nem ny van most kéne ahhoz több kontext.

Például szerinted a van abba valamilyen >> pozitív dolog, ha én a szüleimet hibáztam, vagy hibázok őket, hogy ők nem neveltek így, hogy én ilyen legyek, vagy én olyan legyek, hogy hol kéne azt a problémaokozót keresni magamba, a szülembe, a nagyszüleimbe, a társadalomba, a rendszerben, hol kéne keresni? >> Én onnan indulnék, hogy négy négy lépés van addig, amíg egy adott mintát el tudsz engedni.

Megértem. elfogadom, megbocsátom, és a megbocsátást követően az elengedés automatikus.

Ugye a megbocsátás az aktív cselekedete az elengedésnek. >> És ezt nagyon sokan nem tudják, hogy ameddig nem érted, hogy mi történik, addig ismételni fogod azért, mert az elménk úgy van összerakva, hogy meg szeretné érteni.

A trauma igazából meg nem értett emléket jelent. >> Ühüm. >> Mennyire egyszerű, nem?

Így már azért sokkal érthetőbb, hogy mi az a trauma.

A trauma az olyan megfoghatatlan szakmai szó, amit úgy már mindenki használ, de nem igazán értik az emberek. >> Olyan, mint a nárcizmus.

És ha innen közelíted meg, hogy á meg nem értett emlék, hát sok mindent nem értek a gyerekkoromban, vagy a szüleimbe, vagy abba, hogy mondjuk milyen párkapcsolatokat választok, és miért.

Na ha ezt ha idáig eljut valaki, hogy ezt a kérdést fel tudja tenni, hogy vajon miért döntök így, az már egy hasznos kérdés, mert ott már kilépsz az áldozatszerebből, ott már nem onnan közelíted meg a dolgokat, hogy minden csak történik veled, és te nem tehetsz róla, hanem onnan, hogy vajon én hogyan játszottam szerepet abban, hogy az életem most olyan, amilyen >> és ez az áldozatszerepesség, ez nagyon érdekes mert Ugye az ego ezt csinálja.

Azért, mert ő azt hiszi, hogy tökéletes.

Tehát a tökéletességet tök jól lehet leplezni azzal, ha mindenki más hibás, csak te nem.

Hiszen akkor te tökéletes maradsz, mert te nem vagy hibás.

De a hiba az, amit te is mondasz, hogy csomót hibáztál, az tök jó, mert abból tudsz tanulni, akkor van lehetőséged szintet lépni.

Ha nem tudod, ha odáig nem jutsz el, hogy belásd, hogy néha szoktál hibázni, akkor vesztettél.

Amúgy >> szerinted létezik egy igazság? >> Nem. >> Szóval ha azt mondom, hogy én keresem a traumámnak vagy a traumámnak az okát, akkor hol hol fogom találni a válaszokat?

Mert ha egy igazság nem létezik, akkor honnan tudom, hogy az az a válasz arra a traumára, vagy arra a kérdésre igaz vagy nem igaz? >> Önmagadban.

A válasz mindig önmagadban van. >> Ühüm. útmutatást találhatsz a külvilágban,…

Említett entitások

Témák

• generációs trauma
• párkapcsolati minták
• mentálhigiéné
• depresszió
• pánikbetegség
• függőség

Személyek

• Bettina Balázs

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Trauma-szakértő: így öröklöd a félelmet, amit át sem éltél”

Több epizód a Mahlzeit Podcast-ből

• 21 év börtön után már nem hiszek Istenben 2026-09-27

  Fliegauf Gergely 21 évet töltött a magyar büntetés-végrehajtásban nevelőként és börtönpszichológusként, tapasztalatairól beszélget a műsorban. Szó esik a börtönök speciális világá…

• A legkárosabb napi szokásod nem a telefon 2026-09-26

  Vincze Balázs szoftverfejlesztő mesél pályafutásáról, a 40 millió felhasználóval rendelkező alkalmazás fejlesztéséről és a Cápák Között című műsorban való részvételéről. A beszélg…

• Havas Henrik: „Maga egy senki" 2026-09-23

  A Mahlzeit Podcast vendége a 77 éves újságíró, Havas Henrik, aki pályafutásáról és magánéleti küzdelmeiről mesél. A beszélgetés során szóba kerülnek egészségügyi megpróbáltatásai,…

• A manifesztáció nem elég - Miskolcról a Bali luxusresortig 2026-09-21

  Christian Kovács, az egykori miskolci fiatal, aki ma Balin luxusüdülő-fejlesztéssel foglalkozik, a Mahlzeit Podcast vendége. A beszélgetés során Kovács bemutatja útját a nehéz kez…

• Hogyan építünk sneaker márkát Magyarországon? 2026-09-14

  Két fiatal vállalkozó mesél a Mahlzeit Podcastban arról, hogyan vették át és indították újra az Airdrop sneaker webshopot. Az adásból kiderül, hogyan jutottak el a használt ruhák…

• Hogyan lehet 1 millió dolláros céget építeni itthon 2026-09-06

  Szőke Adrienn, az M Matcha társalapítója a Mahlzeit Podcast vendége volt, ahol elmesélte, hogyan alapított sikeres márkát mindössze 200 ezer forintból, miközben gyesen volt és két…

• Heti 1200 Ft - ennyiből indul a vagyonépítésed 2026-09-04

  A Mahlzeit Podcast e heti adásában Horváth Kristóf sorozatvállalkozó, a Seedly AI alapítója a vendég. Kristóf 22 évesen épített egy energetikai céget 200 milliós árbevételig, most…

• A sorozatsztár, aki elbújt egy építkezésen 2026-09-02

  Pribelszki Norbert színész és zenész 18 évesen, havi 60 ezer forintból élt a Barátok közt forgatásai alatt, miközben albérlete 80 ezerbe került. Nyolc év depresszió és alkoholprob…

• Retorikatanár: hogyan győzz meg bárkit? 2026-08-31

  Szűcs Gergely rétor és retorikatanár, a Metorika alapítója a Mahlzeit Podcast vendége. Az epizódban arról beszél, miért nem a szakmai tudás dönti el, hogy figyelnek-e ránk, kik az…

• Eskortnak nézték, mert egyedül fizetett ki mindent 2026-08-23

  Kugyelka Kitti a Mahlzeit Podcast vendégeként osztja meg tapasztalatait a londoni luxusiparban töltött éveiről. A beszélgetés során kitér arra, milyen kihívásokkal járt a nagyvilá…