Mozinet Nagylátószög

A csönd is tele van érzelemmel / Gyárfás Dorka & Dr. Piczkó Katalin / Mozinet Nagylátószög

· PT33M35S

Összefoglaló

A Mozinet Nagylátószög podcast vendégei Dr. Piczkó Katalin pszichiáter és Gyárfás Dorka újságíró, akik a Vermiglio – A hegy menyasszonya című film kapcsán beszélgetnek. Fő témáik a patriarchális családrendszer női sorsokra gyakorolt hatása, generációkon át öröklődő sorskönyvi…

Röviden

Műsor
Mozinet Nagylátószög
Megjelenés
2025. 11. 30.
Hossz
34 perc
Szereplők, említett nevek
Piczkó Katalin, Veiszer Alinda
Témák
patriarchális családrendszer, női sorsok, sorskönyvi minták
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — A film hangulata és a csönd szerepe 02:12 – Patriarchális családrendszer és hatalmi hierarchia 03:02 – Sorskönyvi üzenet
  2. — Fény és árnyék: spiritualitás és ösztönök 06:42 – Érzelemkifejezés gátjai az apa alakján keresztül 10:26 – Szabályszegés
  3. — Lucia története: veszteség, identitásvesztés, gyász 23:49 – Kitörés a mintákból? Lázadás és változás lehetősége

Ebben az epizódban

Akik maradtak, azoknak engedjétek meg, hogy bemutassam Dr.

Pickó Katalin pszichiátert, aki mostanában ismerős lehet a közösségi médiából, biztos találkoztak egy nagy elérést produkáló posztjával.

Katalin vagy Kati, ugye hívhatlak Katinak, foglalj helyet. >> Köszönöm. >> És akkor egyrészről nagyon szépen köszöntjük azokat a nézőinket, akik itt vannak velünk a művészmoziban. és azokat a hallgatóinkat is, akik pedig a podcastot hallgatják a Mozinet Nagylátószög című műsorában.

És mi már másodszor láttuk ezt a filmet mind a ketten.

Most is én ugyanúgy érzem magam, tehát nagyon megérintett veled is ez történt. >> Igen, pont azon gondolkoztam, hogy annyira ilyen hangsúlyos csöndek vannak a filmben, hogy közben utána tök nehéz így szavakkal beszélni, mert így a képek, a csöndek és néha a zene az ami leginkább hallatszik, és közben tele van érzelemmel.

Tehát a csönd is tele van érzelemmel.

És most pont arra gondoltam a végén a stáblista alatt, hogy itt viszont megjelennek hangok a stáblista alatt, és lehet, hogyha végig türelmesen várnánk és figyelnénk, akkor egy egy utókövetést mesélnének el ezek az öregek és hangok, amiket a végén alákevertek, de mi most a főtörténetről fogunk egy kicsit beszélni.

Ö azt nem mondtam még el az elején, amikor bemutattam a filmet, hogy a rendezőnőnek Maura Del Perónak ez a saját családi története azért a végén egy kicsit kiderült ebből, amikor láttuk a feliratot, és az ő nagyapja volt falusi tanító.

És ugye itt egy viszonylag archaikus családot látunk. olyat, amilyenbe szerintem bárhol a világon, de Európában mindenképp sokan felnőttek, egy patriarchális rendszerű családot, amiben mindenkinek megvan a határozott szerepe, és igazából ezt a szerepet a család fő osztja ki a a családtagokra, és aztán mindenki a maga módján küzdekkel a szerepekkel.

Vagy te teljesen mást láttál benne?

Nem, hát abszolút egy ilyen nagyon merev családi hierarchia van, amiben nagyon szigorú, megcsontosodott szabályok vannak.

Az apa, mondhatnám úgy egy kicsit ilyen furcsán, hogy az apa tekintete, szava metszés alakít, meghatározza a lányok sorsát, meghatározza mindenki sorsát.

Ebben van azért egy ilyen félelmetes hatalom.

Ö tulajdonképpen olyan, mintogyha megalkotná mindenkinek a szobrát, megalkotná a jövőjét.

És azon gondolkoztam, amikor először megnéztem, hogy milyen sorskönyvi üzenetek vannak ebben a filmben. >> De akkor előtte mondd el, hogy mit mi számít sorskönyvi üzenet? >> Igen, igen, igen, igen.

Tehát valaki ilyen Eric Bern emberi játszmák és ilyen sorsönyvi szriptek, mintákat ismer.

A a döbbenetes az volt, hogy ahogy így végignéztem, szinte mindegyik megtalálható ebben a családban.

Tehát például az egyik ilyen sorskönyvű üzenet, hogy ne légy önmagad úgy, ahogy vagy, nem vagy jó.

Talán Flávián kívül szinte mindenki ezt kapja az apjától.

Tehát, hogy így ugye Ada, a középső kislány, aki tanulni szeretne és átlagosnak nevezi.

Tehát, hogy azért ez egy nagyon ö hatalmas korlát és minősítés, és valakinek ez a kritika, aztán beköltözik a fejébe és belsővé válik, és aztán egy idő múlva már belülről halljuk ezeket, amiket gyerekkorunkban mondjuk a szüleinktől hallunk. mint ahogy mondja is magáról, hogy hogy most én most megválaszoltad az egyik kérdésemet, amit még felfettem, hogy miért van az, hogy Ada a legérzéibb ebben a családban, és a legjobban tiltja le magában ezeket az érzéki késztetéseit vagy vágyait, és ő akar apáca lenni.

Pont ő, akinek a teste állandóan él, amikor nem tiltott zónába téved, akkor is kéri a testvéreit, hogy simogassák.

Tehát, hogy ez ezen csodálkoztam, hogy miért ő akar apáca lenni, de most megválaszoltad.

Közben nekem az a csodálatos ebben a filmben, hogy olyan nagyon emberi, hogy mintogyha mindenkiben megjelen a fény és megjelenik az árnyék, és adában éppen a fény, ez a spiritualitás, az ég, és közben meg ott vannak az ösztönök, és a kettő között vívódik.

És az érdekes az, hogy talán minél inkább elnyomjuk magunkban a az egyiket, annál inkább megjelenik a másik.

Tehát, hogy ezt így ö hihetetlenül jól megmutatja gyönyörű képekben meg gyönyörű szimbolikával a >> De akkor mondjál még ilyen sorskönyvi karakter meg az, hogy ki mit jelkép.

Igen. >> A ehhez hasonló ez, hogy nem vagy fontos.

Tehát tulajdonképpen ebben a családban ezt szinte minden nő megkapja, talán Flavián kívül.

És hogy ő miért pont ő kap mást?

Mert valahogy vele tud az apuka azonosulni.

Tehát benne saját magát látja, és ezért őt így így kiemeli.

De az, hogy nem vagy fontos, az vonatkozik a feleségére is például ugye saját magának vesz lemezt, tehát saját magát így azért döntési helyzetekben előtérbe helyezi.

Az összes többi az pedig mögötte jön, kivéve Fláviát.

Úgyhogy ez a következő üzenet, hogy nem vagy fontos.

Aztán nagyon erős üzenet az, hogy ne érezz.

Tehát nagyon érdekes az apuka, mert az elején még ilyen mintogyha pozitív fényben látnánk.

Tehát tulajdonképpen bizonyos értékeket hordoz, megvédi az idegen a kocsmában, meg vonzódik a művészetekhez.

Aztán egyszer csak így elkezd kibontakozni az apukának egy másik oldala.

És hogyha belegondolunk, akkor szinte nem mutat érzéseket.

Tehát >> de mégis lehet látni, hogy vannak.

Tehát most például eszembe az a pillanat, amikor nézi a feleségét, aki ringatja a kisbabát a a tűzhely mellett.

Abban a >> egyértelműen érzelmeket mutat.

Vagy akkor is, amikor az orvos az korábbi kisbabánál vele közli a diagnózis, vagy azt, hogy ez a baba nem fog túlélni.

Csak, hogy ezeket az érzelmeket saját magában éli meg, mindegyiket magányosan.

Ezt nem adja oda, nem mutatja meg a feleségének, nem megy oda hozzá, nem öleli meg az orvosnál, és amit mond az orvosnak, az csak az orvos hallja.

Tehát, hogy kifelé belül megélni a érzelmeket, igen, de kifelé nem kapnak belőle szinte se a gyerekek, se a felesége.

Tehát, hogy mégis csak egy ilyen hideggrerevség az, ahol nagyon feloldódik ez a melegség, megjelenik [torokköszörülés] az a gyerekeknél az ágyban, tehát ott megjelenik az intimitás.

A gyerekek azok, akik a legkisebb gyerk, főleg, aki akit még nem árasztott el a szégyen, és kimond dolgokat, meg fogalmaz dolgokat, megkérdez dolgokat.

És nagyon érdekesen szembe van állítva egyébként Dinónak, a fiának az alakja, az apa alakjával.

Dinó az, aki az ezeket az érzelmeket közvetíti, virágot visz az édesanyjának szülésnél, a gyerekekkel játszik.

Ő az, aki ez is nagyon érdekes, aki tulajdonképpen Lósát hazahozza az öngyilékosság határól.

Úgyhogy én van egy ilyen nagyon erős nehérez üzenet is. >> Egyébként most, hogy mondod, még egyedet hadd idézzek fel, ami ehhez kapcsolódik, hogy van a az apa meg az anya között is egy intim jelenet az ágyban, amikor az apa azt is kimutatja, hogy aggódik Luciáért, mert nem kapja meg a levelet a férjétől.

Tehát ő már érzi, hogy ez rosszat jelent, és ezt a feleségének mondja el, tehát vele meg tudja osztani az aggodalmát, pedig őneki tényleg mindig erősnek kell látszania, meg magabiztosnak, de itt ő elárulja a az elbizonytalanodását. >> Bennem van egy rossz érzés ezzel kapcsolatban.

Az tényleg egy nagyon, [torokköszörülés] tehát hogy odabújik a feleségéhez, mint egy gyerek, tehát és és ő kér ott támaszt, oltalmat.

Ugyanakkor nem tudom, hogy ebben mennyi a lócsia miatti aggodalom, és mennyi a szégyentől való félelem, hiszen utána bemegy a kocsmába, és ő addig, aki azért szószóló volt, egyszer csak a kocsmában ott leül, és a többiek nem foglalkoznak vele, jár játsszák tovább a kártyajátékot.

Szóval itt azért nagyon erősen jelen van szerintem a szégyentől való félelem.

Az úgy egyáltalán ezekben a régi társadalmakban nagyon erősen jelen volt, nem?

Azzal lehetett leginkább büntetni, meg korlátozni az embereket.

Hát igen, aki a szabályokat áthágja, az szégyentált jelvá válik, bizonyos határokat átlép, és lócséja itt többféle határt lépett át, miközben itt ilyen nagyobb merev hierarchia van, és nagyobb merev szabályok vannak, először is egy idegennel kapcsolatba lép, >> és ő kezdeményez. >> És ő kezdeményez.

Hát >> én én ezen csodálkoztam, hogy ő felmeri vállalni a várjait.

Ő lép oda először, ő csókolja meg először, ő >> mondja meg, hogy őt feleségül kell venni, és akkor átadja magát fest.

És nagyon >> lelkestül nagyon sok kultikus helyszín van.

Én így végiggondoltam a helyszíneket, hogy mindez a kútnál történik, ahol mondjuk így a Bibliából is Izsák, Rebeka, tehát hogy így vannak ilyen találkozások a kútnál.

Egyébként nagyon érdekes, hogy Ada és Virginia is a kútnál találkozik, meg a a nevek is nagyon érdekesek.

Így azért próbáltam megjegyezni, mert Virginia a szűz, a tisztaság, miközben ő az, aki szabad.

És valahogy ezt én úgy értelmeztem, hogy mindannyian, amikor megszületünk a világra, van két alapvető szükségletünk.

Az egyik szükséglet, hogy saját magam legyek, az azzá váljak, aki én vagyok, kapcsolódjak saját magamhoz.

A másik szükséglet pedig, hogy kapcsolódjak másokhoz.

Most ebben a családban egyébként mi is azt tanuljuk meg, hogy muszáj a másikat választani, mert a szülő az élet forrása.

De amikor ennyire merev hierarchia van és szabályok vannak, akkor ez a választás, ez nagyon drasztikussá tud válni.

Eltemetem azt, aki legbelül valójában én vagyok.

És valahogy nekem azért jött elő, hogy talán ezért nevezték el őt Virgsiniának, mert ebben van egy tisztaság, hogy ő így ezt az ösztöné életet így felvállalja és adja saját magát.

És mintogyha ő lenne az, akit nem érdekel, hogy mások mit gondolnak.

Szóval Luc a a szabályok a határok átlépője. >> Tehát ő a lázadó.

Ő igen, ő is hát ő is enged, ő is enged annak, hogy saját magát választja, az érzéseit választja és innentől kezdve, hogy idegennel ráadásul ugye tudjuk, hogy hamarabb terhes lesz, mint ahogy összeházasodnak és éppen ezért az a fajta veszteségélmény és gyász, amit megél, az nem egy egyszerű nyilván semmilyen veszteség élmény, pláne a halál az nem egy egyszerű élmény, de hogy ő nemcsak a férjét veszti el, hanem elveszti az identitását is, hiszen kiderül, hogy Pietro hazudott és innentől kezdve mindaz, amit ő gondolt az nem igaz.

Úgyhogy így különösen magyarázható egyébként, hogy miért kerül bele egy ilyen depresszív állapotba, mert nem csak elveszti Pietrót, hanem elveszti mindazt, amit ő addig gondolt.

Elveszti a szerelmet, hogyha így >> és innentől magát is meg kell kérdőjeleznie, >> és innentől saját magát is.

Ráadásul ugye ott a bűntudat, hogy mindezt én csináltam, én vagyok a felelős.

És a nevekre még visszatérve, hogy ugye az apa Cezáre azt azért Czár a hatalom birtokosa. >> Lucia a fény, azt hiszem >> Luia a fény, aki egyébként visszaszerzi a fényt.

Tehát megjelenik itt az árnyék, a depresszió, az apátia, szinte az öngyilkosság.

Nagyon érdekes, hogy milyen stációkban szerzi vissza a fényt. >> [torokköszörülés] >> ugye nem tud kötődni a gyerekéhez, hiszen ő maga is elvesztette a kötődése tárgyát.

Tehát így nem arról van szó, hogy ő nem jó anya, de ebben az állapotban képtelen a gyermekéhez kötődni. és hogy ezek a finom stációk, hogy az anya kimegy az istálóba és megfürdeti, megmostatja Dízsában az az anya, aki egyébként a Fláviának, amikor megjön a menstruációja, akkor csak így odaadja szinte lélektelenül.

Ezen is gondolkoztam, hogy miért >> a betétet, a korabeli betétet. >> A korabeli betétet.

Igen, hogy ez az anya csak szül, tehát hogy ő aztán végké föláldozta saját magát, és lehet, hogy az ő szemében a menstruáció az nem egy ünnep, hanem hanem egy veszteség, vagy >> mert belép a lány a női sorsba, hogy csak lemondása >> pont Igen.

Vagy egy veszély, tehát amitől ő is egyre inkább elveszítheti saját magát.

Szóval, hogy ez ez nagy dolog.

Amúgy is szerintem így anyaként nem annyira szavakkal tudja kifejezni magát, hanem gondoskodással, érintéssel.

Tehát olyan, mintogyha ez lenne így valahogy a gyógyulásnak az első lépcsője.

Aztán Attilio ülnek a kövön, megfogja a kezét, és ott is egy pillanatra átsuhan.

Lehet látni Lucci arcán, hogy hogy valami átsuhan rajta.

Amikor először néztük a filmet, utána még beszélgettünk errő, hogy az vajon mi volt Attilio részéről?

Egy felajánlás volt-e, hogy ő melléáll, mint férfi?

Bár azt hiszem, első unokatestvérek lehetnek, de mondjuk, ha már másod unokatestvérek, akkor akár megtehetni, >> vagy csak egy gesztus volt, vagy a saját lelkiismeret fordulása volt, hiszen ő hozta a közösségbe ezt az idegent. >> Én nem éreztem ebben ilyen férfinői dolgot.

Azt érzékeltem, hogy összetartozunk, támaszt vagyok, segítek.

Kiállás kiá. >> És aztán ott állna pedig Dinó az, aki aki lehozza a egyről.

Úgyhogy tulajdonképpen Dinó menti [torokköszörülés] meg. >> Tehát férfiak, ugye nem az apja, de férfiak állnak ki mellette és értik meg az ő állapotát.

És aztán talán ez a előzmény szükséges ahhoz, hogy aztán utána aktívan is elkezd tenni saját magáért valamit. >> És akkor el kell mennie ugye a Pietro >> otthonába megnézni, hogy honnan jött, vagy mit akar ő ott vajon megnézni Szicíliában?

Ez szerintem a gyászfeldolgozásnak az a része lehet, ahol kilépek a fantáziából és belépek a valóságba, és találkozom azzal, azzal a nővel, aki egyébként nagyon hasonló a sorsol hozzám, tehát hogy a két nő között azért ott vannak pillantások. >> Ugye a Pietrónak volt egy családja, mielőtt a háborúba elment, vagy elvitték katonának volt.

Igen. >> És ez a nő megöli, amikor visszatér.

És szerintem az is nagyon fontos pillanat, hogy meglátja a gyerekét, meglátja a gyerekével való kapcsolódást, és aztán ez az utolsó lépcső pedig, hogy elmegy a sírhoz, ahol bocsút mond Pietrónak, bocsút mond a szerelmének, akit elvesztett, de talán annak a hazugságnak is, >> az illúziónak, amit ő dédelgetett.

Meg akárhogy is nézzük, Pietro mégis csak hazudott.

Rengeteg mentséget tudnék mondani.

Na, >> én nagyon szeretném, hogyha Pietro figuráját is még kielemeznéd neki. >> Igen, >> mert ugye egy jó fiúnak látszik egyébként, aki most másodszor direkt figyeltem, valóban mutat érzelket érzelmeket, valós érzelmeket Lucia iránt, de nem tud vele tisztességes lenni, hogy ez hogy fér meg egy emberből.

Viszont, hogyha visszaemlékszünk arra, hogy amikor megkérdezte tőle a Szezáre, hogy…

Említett entitások

Témák

  • patriarchális családrendszer
  • női sorsok
  • sorskönyvi minták

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Mozinet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A csönd is tele van érzelemmel / Gyárfás Dorka & Dr. Piczkó Katalin / Mozinet Nagylátószög”

Miről szól ez az epizód: „A csönd is tele van érzelemmel / Gyárfás Dorka & Dr. Piczkó Katalin / Mozinet Nagylátószög”?

A Mozinet Nagylátószög podcast vendégei Dr. Piczkó Katalin pszichiáter és Gyárfás Dorka újságíró, akik a Vermiglio – A hegy menyasszonya című film kapcsán beszélgetnek. Fő témáik a patriarchális családrendszer női sorsokra gyakorolt hatása, generációkon át öröklődő sorskönyvi… Az epizód a Mozinet Nagylátószög című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A csönd is tele van érzelemmel / Gyárfás Dorka & Dr. Piczkó Katalin / Mozinet Nagylátószög”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Piczkó Katalin, Veiszer Alinda.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A csönd is tele van érzelemmel / Gyárfás Dorka & Dr. Piczkó Katalin / Mozinet Nagylátószög”?

Fő témái: patriarchális családrendszer, női sorsok, sorskönyvi minták.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A csönd is tele van érzelemmel / Gyárfás Dorka & Dr. Piczkó Katalin / Mozinet Nagylátószög”?

Megjelenés: 2025. 11. 30.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozinet-nagylatoszog/a-csond-is-tele-van-erzelemmel-gyarfas-dorka-dr-piczko-katalin-mozinet-nagylatos-77bb2ebe

Több epizód a Mozinet Nagylátószög-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból