Mozinet Nagylátószög

Ha összegyűlnek a nők, ott bölcsességek fognak elhangzani / Punyi-Jevuczó Diána & Gyárfás Dorka

· PT1M21S

Összefoglaló

A Mozinet, a hegy menyasszonya című film kapcsán Gyárfás Dorka és Punyi-Jevuczó Diána (Fonóasszony) beszélgetésében a női közösségek megtartó erejét és a hagyományok szerepét elemzik. A film a II. világháború előtti vidéki életet mutatja be, ahol a női sorsok és a közösségi…

Röviden

Műsor
Mozinet Nagylátószög
Megjelenés
2025. 11. 28.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Punyi-Jevuczó Diána, Veiszer Alinda
Témák
női közösségek, hagyományok szerepe, vidéki élet, ii. világháború
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Bevezetés / A női közösség ereje 01:21 – Köszöntés és filmkontekstus 02:12 – Közös női sorsok 03:10 – Hagyományok felold
  2. — Közös európai gyökerek 15:19 – Hagyomány a városban 21:40 – Csend és közösségi élet hiánya

Ebben az epizódban

Azt gondolom, hogy egy női közösségnek nagyon fontos szerepe a megtartó erő is, és nagyon fontos az is, hogy hogy ki tudjuk azt mondani, ami esetleg fáj, ami szorít, ami nem jó.

De ne feledkezzünk már meg arról, hogy lehet együtt nevetni, hogy szabad összegyűltek és akkor zene volt, tánc volt.

Hát ki táncol most, vagy ki zenél a családjába kis közegre gondolok?

Tehát, hogy vagy ki énekel? vagy hol van a közös játék a családban, hol van a mulato a vigasságnak, annak a megélésének a lehetősége, hogy mi együtt jól tudjuk magunkat érezni? trej >> muzika Nagyon köszönöm és szeretettel köszöntöm azokat a nézőket itt az Uránia Filmszínházban, akik velünk maradtak a film után.

És külön köszöntöm a nézőinket, akik a Mozinet Nagylátószöget követik.

És most mindannyian meg fogjuk együtt beszélni Punyi Jevucó Diannával, hogy mit jelentett ez a film Vermilió, a hegy menyasszonya ma 2025-ben nekünk.

Nem egészen 100 évvel azután, hogy ez a történet játszódik.

Ugye ez a 40-es években történik ez a ez az eset egy hegyi faluban valahol az Alpokban, amit ma valószínűleg a dolomitok közé tehetünk.

Vajon mi az, ami egy magyar nőnek, aki aki mondjuk otthon van a tradíciók és a népi hagyományok világában, mi az, ami rögtön feltűnik, ami közös bennünk?

Én is szeretettel köszöntök mindenkit, és pontosan ezt szerettem volna kiemelni, amivel zártad is a mondatodat, hogy hát mi a közös bennünk, hogy az a csodálatos ebben a filmben, hogy ha kivesszük abból a környezetből, amiben játszódik, ami egyébként gyönyörű és majd külön mondatokat is érdemel, akkor arra juthatunk, hogy hát volt a kép, ez a történet mindenhol megállja a helyét.

Teljesen mindegy, hogy a Dolomitok között vagyunk, vagy Magyarországon, az Alföldön.

Mert a női sors és a közösség és a benne lévő életek azok teljesen egyformák és nagyon hasonló dolgok mentén zajlanak. >> Hát lehet, hogy nagyon hasonlóak voltak Európában a 40-es évekig, de pont úgy képzelem, hogy a háború után akkora változások történtek, hogy ma erre már 2025-ből úgy tekintünk, mint egy elveszett világra, nem?

Vagy ez az, amit te most megpróbálsz valamilyen módon visszacsempészni a városi életbe?

Ez egy kicsit elveszett világ, de azért láthatunk olyan gyönyörű momentumokat, amik hogyha visszatekintünk a még korábbi, akár itt a paraszti kultúrában lévő dolgokra, hogy hogy vannak jelen a hétköznapokban a rítusok, az ünnepek, azt, hogy a nők hogyan tanítják egymást, akár kimondottan, akár rejtetten.

Ezek ezek teljesen hasonlatos dolgok.

Az, hogy ez feloldódott, ez itt is feloldódott, és és ahogy te is említetted, mindenhol, tehát ebben egy globális változás van.

És ezért fontos szerintem, hogy most egy kicsit akkor ami régen tudattalanul és automatikusan zajlott, azt most kihozzuk a fényre, és egy sokkal tudatosabb helyzetbe rakjuk, egy kicsit így megvilágítsuk, mint mint itt ilyen hatalmas lámpákkal.

Csak mondjuk itt nem csak azt látjuk, hogy ez még egy archaikusabb világ volt, ahol nem vta el semmi a figyelmet arról a tevékenységről, ami egyébként a mindennapi élethez szükséges, meg ami meghatározza, hanem egy nagy családot látunk.

Ez sincs már, tehát hogy itt generációk is együtt élnek, 8-10 gyerek születik egy családba, egy családon belül több nemzedéket látunk, tehát mindenfél tényleg, mint az orgon a sípok.

És az is nagyon más, tudod, amiről ma beszélnek, hogy nukleáris család, vagy az, hogy egy csecsemő egy ilyen meleg burokba születik, ahol rengeteg kéz fogja, segíti, rengetegen suttognak a fülébe és és egy közösségbe érkezik. >> Igen.

Hát ez nagyon nagy különbség, mert az akkor emeljük ki, hogy azt mondjuk női örökség, ez ez egy olyan dolog, ami tetten érhető a filmben néhány momentumban.

Most mondok egy-két dolgot, ahogy az édesanya mikor a Luciának mutatja, hogy hogy hímezen, hogy alakítsd óra, mert a végén még ki tudod egészíteni és át tudsz belőle csinálni.

Tehát vannak ilyen rejtett finom mozzanatok, vagy amikor azt mondják, hogy tesznek a sírra a bozabogyóból, mertogy a gyerekek azt szeretik.

Tehát, hogy hogy ezek a tradíciók, ahogy mennek, ezeket nagyon sokszor nem úgy adják tovább, hogy leültetik egymást és azt mondják, hogy nézd, ezt így kell csinálni, úgy kell csinálni, hanem pontosan amiatt, a család minta miatt, amit amit te is mondasz, hogy együtt élnek és automatikusan eltanulják, ezt látják.

Na most ezért van nekünk nagyon nehéz dolgunk most, mert pontosan a nukleáris család miatt nem nagyon kevés mintát tudunk begyűjteni.

Tehát hogyha még valaki rendelkezne is ezekkel a tudásokkal, akkor is nem tudjuk őket empirikus módon úgy elsajátítani, hogy észrevétlenül beleivódjon a mindennapjainkban, hanem nekünk ezt tanulnunk kell. >> Te is városi lány vagy, nem?

Ha nem is Budapestél, de városba születtél. >> És te hogy tanultad meg ezeket a szokásokat, amiket most te tovább adsz?

Hát én azért most élek a ezért fontos ez, hogy most a itt a 21. században ki kell emelnünk annak a felelősségét, hogy bár sok minden elveszett, úgy érezhetjük, hogy elveszett, van bennünk szerintem egy ilyen érzés hogy nem nagyon találjuk ezeknek a forrását, vagy hogy honnan is tudnánk beszerezni, de egyrészt azért, ha mindig azt beszéljük a lányokkal is, akikkel találkozok, hogyha megkérdezik a saját családjukba, és elkezdenek visszafejteni történeteket, vagy hogy meséljen a szülő, a nagyszülő, akkor azért még előszoktak jönni. olyan dolgok, amiket el lehet sajátítani.

Másrészt pedig szerintem élnünk kell azzal a lehetőséggel, hogy most már van internet, van könyv, meg tudjuk nézni, és onnan is el lehet ezeket sajátítani.

Én úgy szoktam erre gondolni, vagy úgy szeretek erre gondolni, hogy nekünk most lett egy repülőgépünk.

Az internet tud rossz is lenni, nagyon sok hátránya van, de lett egy repülőgépünk, amivel így a táj fölé szállhatunk egy kicsit, és van lehetőségünk arra, hogy amiben a filmben élő embereket is, ahogy láttuk, hogy ők benne vannak.

Sokszor nekik ez nem nem is tudják, hogy mit miért csinálnak, csak azért csinálják, mert tudják, hogy úgy szokás, úgy kell csinálni.

Nekünk megvan az a repülőnk, amivel felülről erre ránézhetünk, hogy na de miért csináljuk úgy?

És szerintem ez egy nagyon nagy ajándék.

Ezzel élnünk kell, hogy hogy megfejtsük a mi érteket, mert az a kulcs ahhoz, hogy ne vesszenek el a szokások, hogy ne vesszenek el az ünnepek, hogy ne vesszen el a tradíció, hogyha megértjük azt, hogy mi húzódik mögötte.

Mert legyünk őszinték, nem biztos, hogy már fogjuk csinálni úgy olyan formában, ahogy ez régen volt, de nem is feltétlen ez a lényeg, hanem hogyha megértjük, hogy miért csinálták, akkor át tudjuk szabni ezt a mi hétköznapjainkra, mert én úgy látom, hogy vagy ez a választásunk, vagy pedig elveszlik. >> És ha elveszik, az a baj, hogy nincs semmi helyette, nem? >> Igen. >> Tehát, hogy leginkább az az látszik ebben a filmben, hogy ami elveszett a helyet, egy ilyen atomizált társadalom, egy tömegtársadalom jött létre. ahol nincs ez az intimitás sehol, vagy nagyon-nagyon kevés egyszerű egyszeri kapcsolatokba, tehát hogy one onon kapcsolatokba, hogy most ezt csak angolul tudom kifejezni, tehát nincs ez a közösségi intimitás, ami megtartja az embert még akkor is, amikor tragédiák történnek, és akkor is, amikor néha esetleg fullasztó vagy vagy szorító ennek a közösségnek a a figyelme, az állandó jelenléte, de mégis aztán ez az, ami téged visszahoz hoz az életbe.

Ezért is érdekel, hogy amit te csinálsz, az mit tud ebből visszaadni, hogyan tudja ezt visszapótolni.

Én úgy gondolom, hogy ez ez a kulcsa, amit az előbb említettem, hogy mindenkinek magában meg kell azt találni, hogy őt hogy szólítja meg a hagyomány, hogy szólítja meg a tradíció, hogy szólítja meg az ünnep.

A jön majd a karácsony, és fogjuk érezni azt, ami minden évben egyre sürgetőbb, egyre hamarabb jön el.

És az emberek azt élik meg, hogy ez egy nyűg, hogy az ünnepeink nyűggé váltak.

Most a karácsonyt mondom, de ez elmondható bármelyik más ünnepünkről is.

És ez azért van, mert mert olyankor szeretnénk megcsinálni azokat a dolgokat, amikre úgy érezzük, hogy egész évben nincsen lehetőségünk.

Most én hadd közelítsem meg női oldalról egy kicsit megvilágítva, mert a karácsony amúgy is úgy szokott lenni, hogy ugye azt mondják, hogy akkor a nők ott a konyhába robotolnak, és hogy már mi ezt nem szeretnénk, és ezen lépjünk túl.

De ha belegondolunk, hogy nagyon sok kudarcélmény abból fakad, hogy ilyenkor azért csak szeretne az ember a családnak készíteni, mondjuk a fejébe vesz egy finom süteményt.

Na de hogyha évközben nem volt meg ebbe a rutin, nem volt alkalom máskor ezt megcsinálni, akkor ez egy kudarcélmény lesz.

Tehát, hogy nem tudunk ezekhez a pillanatokhoz nagyon kapcsolódni évközben sem.

Az ünnepekkor próbáljuk ezt valahogy pótolni, de olyan sután sikerül, és ezért szegény ünnepek olyan rosszul jönnek ki ebből mindig, hogy voltak, nem értjük, hogy miért is csináljuk.

És a az ünnepeink hát meggyőződésem 80%-ának, tehát a szokások 80%-ának fogalmunk nincsen már, hogy miért csináljuk, pedig megvan mindennek a miért, hogy miért tesszük a a mákos beiglit, hogy miért a hogy mit rakunk a fára, hogy díszítjük, miért díszítjük.

Ezek nem spontán kialakult dolgok.

Mindegyik mögött komoly indokúzódik.

Tehát én abban látom a kulcsát, hogyha ezeket megismerjük, akkor az ünnep is például nem nyűg lesz, hanem egy kapaszkodó ahhoz, hogy eljussunk oda, amiért valójában létrejött az ünnep.

És ezek akkor segítségek. >> Igen, azt nagyon jó volt látni a filmben, hogy itt minden évszak megtörténik, és mindegyiknek más a szerepe is.

És volt a karácsonyi időszakban ugyanúgy Betlehemi jászol a házban, mint ahogy nálunk.

Ö te mi az, amit még felfedeztél, ami közös, ami amiben ö egyezik mondjuk itt Európában a néphagyomány?

Hát láthattuk, hogy ugyan mi ugye Lucának hívjuk, de ugye a Szent Lucia ünnepe, tehát itt is majd közeledik a a mi Lucánk 13-án, majd december 13-án, de én inkább ott gyökereiben fognám meg, hogy miért fontos az, hogy minden ugye régebben ebben ezekben a zárt közösségekben, hogy milyen érdekes módon mindenki azért ugyanarra jutott előbb-utóbb.

Tehát ugyanúgy kialakultak térben, időben, eltérő helyeken ugyan, tehát vagy legalábbis nagyon hasonló szokások és ünnepek, hiszen mindegyik a természethez nyúlik vissza, mindegyik azt figyeli, hogy a polygók járása milyen az időjárás, az állatok hogy működnek ebben a rendszerben.

Tehát, hogy van egy ilyen természeti alapja az egésznek, a csillagászati alapja, amikről most mi már vajmi keveset tudunk, de annó ráértek a tév helyett ilyeneket nézegetni, és akkor lett ebből bőven tudás.

Tehát, hogy egy a gyökere, az is egy, hogyha van egy zárt közösség, ott kialakulnak a szabályok, a saját szabályrendszerek, és akkor ők el fogják dönteni.

Ez a közösség el fogja dönteni, hogy mit tart jónak, mit tart helyesnek, mi az, amiről úgy gondolják, hogy egy olyan pont, amit mindenképp meg kell ünnepelni vagy mi az, ami amire azt mondják, hogy van egy határvonal, és azon kívül már nem férnek bele dolgok. >> Itt ugye még nagyon hagyományos nevi szerepeket láthattunk. volt egy pátriárka a családban, aki ráadásul az egész faluközösségben egy tekintélyi volt, és az sose kérdőjeleződik meg, illetve amikor egyszer a feleség vissza mer szólni neki, akkor ott elér egy határig.

Azt nem lehet, hogy ez az, ami ez szintén nyilván már feloldódott, elveszet.

Nem tudom, hogy ha ezt újraértelmeztük, akkor a többivel hogyan lehet még mégis valahogy együtt élni.

Tehát, hogy ezek egyszerre történnek, hogy elindul egy emancipáció egyébként pont a háború kapcsán, vagy annak révén, hogy a férfiak elmennek és kevesen maradnak a faluban, és akkor a nőknek át kell vennie férfi munkát is.

Tehát hogyha ez ez a folyamat elindul, ez az emancipáció az magával hoz egy csomó más szokás feloldódását vagy eltűnését is.

Nem, >> én nem vagyok biztos benne, hogy az emancipáció hozza ezt magával.

Én szerintem a globalizáció, tehát hogy a nőknek most is van nagyon sok nőben, most is van erre igény.

Vagy ha esetleg nem is tudjuk megfogalmazni, hogy erre van igény, de egy hiányérzet, egy nagyon erős hiányérzet az van, mert hogy keletkezett ez a borzalmas nagy űr és nincs ami kitöltse.

Hát nem kapunk helyetten mást.

Kergetünk eszmerendszereket, vannak olyanok, amikhez úgy gondoljuk, hogy hogy ilyen hirtelen megoldásként nyújtható, hozzányúlhatunk.

De azt látom, hogy nem ezek nem nyújtanak valódi támaszt, mert mert nincsen kulturálisan sem sok közünk hozzá.

Nem ezt kaptuk transzgenerációsan, ez nem nem annyira a miénk.

És elfeledkeztünk arról, hogy van nekünk is sajátunk, van mi a miénk, és lehetne ehhez nyúlni, szabad ehhez visszatekinteni.

Úgy szoktam mondani, nem kell feltaláljuk újból a spanyol viaszt, mert már feltalálták. igenis és több 1zer év bölcsességében meg lehet nézni, hogy mi az, ami hasznos.

És igen, az is feladatunk, hogy közben azt is megvizsgáljuk, hogy mi az, ami esetleg már idejét múlt.

Tehát, hogy nekünk nőknek is akkor legyen egy ilyen felelősségteljes szerepünk ebben, hogy folyamatosan felülvizsgáljuk, hogy mi az, amit még fontosnak tartunk, és mi az, amiről azt gondoljuk, hogy idejét múl. egy kicsit lehet személyesebb, vagy megengeded nekünk, hogy bepillantsunk a te életedbe, aki szintén nem a szüleid közelében élsz, mert eljöttél abból a városból, viszont nevelsz egy kislányt és egy női közösséget mozgatsz a az Instagramon keresztül.

Tehát, hogy te ezt hogyan adod tovább a gyerekednek, és hogyan valósítod meg egy városi környezetben, egy lakótelepi lakásban.

Szoktam mondani, hogy akár az otthon kapcsán, tehát hogy nem kell ahhoz most kanzak berendezzük a lakásunkat, hogy hogy legyen benne olyan, ami kapcsolódik a hagyományhoz, és hogy a hagyományhoz mindenki és bármilyen környezetben, aki tisztán érző lelkülettel szeretne ehhez nyúlni, ott nem szabad és nem kell legyen gátja semminek, se egy lakótelepi lakásnak, sem bármilyen külsőségnek.

Én azt gondolom, hogy a legfontosabb az, hogyha van idő bármilyen kevés is, akár egy ünnepelőt, vagy hogyha jönnek különböző évszakok, azok mindig azért…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Mozinet
  • Fonóasszony

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ha összegyűlnek a nők, ott bölcsességek fognak elhangzani / Punyi-Jevuczó Diána & Gyárfás Dorka”

Miről szól ez az epizód: „Ha összegyűlnek a nők, ott bölcsességek fognak elhangzani / Punyi-Jevuczó Diána & Gyárfás Dorka”?

A Mozinet, a hegy menyasszonya című film kapcsán Gyárfás Dorka és Punyi-Jevuczó Diána (Fonóasszony) beszélgetésében a női közösségek megtartó erejét és a hagyományok szerepét elemzik. A film a II. világháború előtti vidéki életet mutatja be, ahol a női sorsok és a közösségi… Az epizód a Mozinet Nagylátószög című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ha összegyűlnek a nők, ott bölcsességek fognak elhangzani / Punyi-Jevuczó Diána & Gyárfás Dorka”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Punyi-Jevuczó Diána, Veiszer Alinda.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ha összegyűlnek a nők, ott bölcsességek fognak elhangzani / Punyi-Jevuczó Diána & Gyárfás Dorka”?

Fő témái: női közösségek, hagyományok szerepe, vidéki élet, ii. világháború.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ha összegyűlnek a nők, ott bölcsességek fognak elhangzani / Punyi-Jevuczó Diána & Gyárfás Dorka”?

Megjelenés: 2025. 11. 28.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozinet-nagylatoszog/ha-osszegyulnek-a-nok-ott-bolcsessegek-fognak-elhangzani-punyi-jevuczo-diana-gya-eb217de8

Több epizód a Mozinet Nagylátószög-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból