Mozinet Nagylátószög

Van még szükség köztársasági elnökre? / Schultz Nóra, Nahimi Botond & Veiszer Alinda / Nagylátószög

· PT33M38S

Összefoglaló

A Mozinet Nagylátószög eseményén Schultz Nóra politikai elemző és Nahimi Botond politológus Veiszer Alinda újságíróval beszélgetett Paolo Sorrentino "A kegyelem" című filmjéről. A film kapcsán felmerült a köztársasági elnöki szerepfogás, a nemzet egységének megtestesítése és a…

Röviden

Műsor
Mozinet Nagylátószög
Megjelenés
2026. 03. 08.
Hossz
34 perc
Szereplők, említett nevek
Schultz Nóra, Nahimi Botond, Veiszer Alinda
Témák
köztársasági elnök, politikai elemzés, filmkritika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

volt szerintem egy nagyon érdekes mondat ebbe a filmbe, hogy ugye a bürokráciát [zene] utáljuk, merthogy lelassítja a folyamatokat, de hát tulajdonképpen pont ez a lényege, hogy ezáltal megakadályozza [zene] azt, hogy elhamarkodott döntéseket hozzunk.

Nyilván nem lehet megkerülni a magyarországi kegyelmiügyet ennek a filmnek a kapcsán, hogy annak a kormányzati kezelése az mennyire nem ilyen bürokratikus úton történt.

Egyszer döntések születtek valahol a Karmelita környékén, és hát elhamarodott döntések sorozata következett.

Ezek a fajta bürókratikus fékek kivesztek a magyarországi az igazán fontos kulcs döntések meghozatalából.

És hát az odavezet, amit most láttunk az elmúlt két évben, hogy hogy egy eszemélyi döntés tulajdonképpen milyen brutális lavinát tudott elindítani. [zene] [zene] >> Köszönjük szépen a türelmet.

Ahogy mondtam, Sulcora és Nahimi Botond ülnek itt velem, hogy beszélgessünk a filmről, illetve a problémákról, amiket felvett.

És hadd kezdjem azzal a kérdéssel, ami engem a leginkább foglalkoztat a film kapcsán, aztán majd ti is mondjátok, hogy titeket mi, hogy ugye itt látunk egy köztársasági elnöki szerepfelfogást, és én azon nagyon sokat gondolkodtam, hogy ez változik-e.

Van-e olyan, hogy Avid köztársasági elnöki szerepfelfogás?

Van-e olyan, hogy modern? vagy az alkotmányok rögzítenek valamit a különböző országokban, és az nem ad teret igazából erre, hogy most modern vagy avittül, vagy hogyan értelmezzük?

Ez a kérdés. >> Kezd kezdem sok szeretettel köszöntük én is mindenkit.

Nekem ami a legérdekesebb volt, hogy egy kicsit ilyen kontext adjak a filmnek, az az, hogy ugye az elején ráadásul fel is sorolták azokat a pontokat, hogy az alkotmány szerint, az olasz alkotmány szerint mik azok a a törvényrendelkezések, amiknek meg kell felelnie, vagy amilyen feladatokat ellát a köztársasági elnök, és ha végiggondoljuk, akkor a film tulajdonképpen bemutatta az összeset.

Tehát, hogy amit tudott, amit nem tudott, arra kitért, hogy szívesen hadat üzenne, vagy hogy feloszlatná a parlamentet, de hogy igazából arra már nincsen lehetősége, de hogy diplomatáakkal találkozott, díjakat adott át, és ugye ez a két központi elem, ami volt a a törvény elfogadása, aláírása, illetve a kegyelmi kegyelmi kérvényekkel való bánásmód, illetve hogyan ítélje meg azokat.

És hát igazából ugye jogilag eléggé be vannak határolva azok, hogy tulajdonképpen Ja, meg hát a legfontosabbat kihagytam, mert szerintem ez volt a legérdekesebb benne, hogy ugye megtestesíti a nemzet egységét, és volt egy ilyen nagyon erős jelenet, ugye ott az operában. >> Igen.

És akkor utána még mondta is, hogy >> hogy hát szereti az egész ország, és hogy ez így van.

Hát ez volt talán innen Magyarországról nézve a leg science fictionebb része ennek a történetnek.

Tehát, hogy azért a harmadik magyar köztársaság köztársasági elnökre itt, hogyha végigvesszük, akkor igazából olyan, akire azt mondhatnánk, hogy mindenki azt mondta, hogy ő meg testem egyébként Göncárpát sokáig élvezte ezt a pozíciót.

Nagyon >> hát igen, de hogy ugye azért neki is voltak ellenzői, és azért neki is van egy kétes megítélésed, ugye készült egy film nem engedték be a szkálába. >> Igen.

Tehát, hogy azért készült egy film is, ami azt mutatja be, hogy nem mindenki gondol így rá.

Tehát, hogy de hogy nagyon érdekes volt az, hogy mint egy ilyen, mint egy ilyen király, vagy egy nem is tudom, egy ilyen nagyon nagyon nagy köztiszteletnek örvendő személyt mutatta be a film a köztársasági elnököt, és és a kérdésedre válaszolva igazából ennek a szerepfelfogásnak felelt meg ő, tehát hogy ezt a fajta ezt a fajta hagyományos köztársasági elnöki szerepet, azt szerintem megtestesítette, és ráadásul megtestesítette azzal is, hogy hogy nagyon sokat gondolkodott, jogilag kételkedett saját magában, és nem volt biztos egészen abban, hogy mi az a jó döntés, amit meg kell hoznie, vagy mi az a döntés, amit hogyha meghoz, akkor az jó lesz. >> Ühüm.

Én most másodszor láttam ezt a filmet, és először nagyon politikai filmnek néztem, és most meg pont azt éreztem, hogy így hát a szerelemről, az életről, a mindenről szól, és akkor kiülünk és akkor a politika elméletről beszélni, olyan valahogy nem akartam belehúzni, de nyilván ez, hogy ez ez amiről amúgy tudok beszélni.

Szóval már most ez fog történni. a szeremől is gondol mennyivel érdekes rendezvény nem csak hogy tényleg szerintem én annyira gazdag meg sok minden van ebben a filmben és nyilván valahol valahol szerintem jó hogy a mai magyar kontextusunkban érkezik de közön meg nyilván valahol nehéz is az az a része hogy szinte mindenki aki magyarként nézi az ezekkel a kérdésekkel szembesül akkor pontosan mit is várunk egy köztársasági elnöktől megt testesítheti-e a nemzetégét még egyáltalán?

Hogyan lett átpolitizálva Magyarországon?

Egyébként nem csak Magyarországon.

Tehát pont a kegyelem kérdése az mondjuk például az amerikai politikában is elképesztően ellentmondásos.

É az elmúlt években elég arra gondolni, hogy mondjuk Joe Biden kegyelmet adott a saját fiának, vagy Trump kegyelmet adott az összes január 6-ai felkelőnek, ugye akik nem fogadták el a még a Joe Biden beiktatását.

És tehát, hogy ez ez az átpolitizáltsága a kegyelemnek mindig megvan.

És mégis szerintem a vagy számomra azért a legfontosabb az elmúlt évek magyar politikáját is ráítve, hogy mintogyha amiatt meg milyen kegyelem született Magyarországon és abból milyen botrány lett és mennyire feldolgozatlan és még mindig mennyire nem tudjuk, hogy miért, hogy mintogyha én éreznék egy olyat, hogy az egyik ilyen értelmességi válasz erre a helyzetre az, hogy önmagának a kegyelemadásnak vagy egy ilyen önkényes potykai döntésnek, mert ez esszenciálisan önkényes, mert hát itt is látjuk, hogy végül is egy személy hozza meg a döntést.

A legpremérebb politikai helyszetek általában ilyenek, hogy valaki dönt.

Mintogyha erről mondanánk rá egy kicsit, mintha ebben nem bíznánk, hogy rá lehet még bízni emberekre egy személyben bármit.

Jó, de ezt egy magyar specifikumnak érzed, mert egyébként a politikára reflektálva elhangzik ebben a filmben az a mondat, hogy nem, te nem vagy politikus, te jogász vagy, meg hát nyilván köztársasági elnök, de hogy kiveszik a politikusi skatulyából a barátai, vagy azok, akik a legszűkebb köre.

Magyarországon ez nem ilyen egyértelmű.

Valószínűleg, hogy kivehetjük az utóbbi köztársasági elnököket ettől a ebből a kalapból.

Tehát mondjuk ez például egy érdekes dolog, hogy itt mennyire érzed azt, amit elmondtál egy területi specifikusságnak, vagy inkább egy globális jelenség ez a kvázi bizalomvesztés abban, hogy egy személy hozhat-e így döntéseket?

Szerintem szerintem teljesen, tehát hogy az egyik részéről van egy ilyen túlfelhatalmazás is, tehát hogy mondjuk a az a része, hogy valamifjta kontrollt mégis csak szeretnének a választók, legyen erős felhatalmazás egy-egy vezető mögött, ami részben az a kiábrándulás szerintem nyilván a liberális demokráciának valahogy ebből a bénultságából, vagy abból az ilyen, nem tudom, poszt történelem időszakból, másrészről meg ennek van a másik fele, ami meg a a teljes bizalmatlanságban van az egyszemélyi döntésekkel vagy a politikával.

És szerintem ez az, amiről ez a film azért szól, hogy hogy tényleg értsük meg azt, hogy mennyire fontos az, hogy emberek állnak azok mögött, a döntések mögött.

És amit nagyon például most is általánosítok, de a fékek és állásúlyok erről annyi értelemségi diskurzus van a mai napokban vagy a magyarországi közéletben jelenleg, és hogy ennek szerintem valahogy a belátása, hogy hogy nincs az a tökéletes rendszer, nincs az a nem tudom jogállamiság, aminél nincs ott az emberi faktor.

Sőt az szerintem talán, bár lehet, hogy vani azt gondolja, hogy utópia, hogyha nincs ott az emberi faktor.

Én most például a mesterséges intelligencia korában pont azt érzem, hogy még ez a disztópia, hogyha elkezd kiveszni az ember ezekből a döntésekből, és hogy nem lehet leprogramozni, és nem lehet tökéletes szabályokat hozni, és nincs tökéletes fékek és ellensúlyok rendszere, hanem emberi döntések vannak és kontextus specifikus politikai helyzetek.

Hát egy dolgot hozzáfűznék, hogy volt szerintem egy nagyon érdekes mondat ebbe a filmbe, amit a a bürokrá sok nagyon érdekes mondat volt ebben a filmben, de az egyik, ami nagyon megragadott engem, az amikor a bürokráciáról mondott két mondatot, hogy hogy ugye a bürokráciát utáljuk, mert hogy lelassítja a folyamatokat, de hát tulajdonképpen pont ez a lényege, hogy lelassítja ezeket, és hogy ezáltal megakadályozza azt, hogy elhamarkodott döntéseket hozzunk.

És akkor tehát, hogy nyilván nem lehet megkerülni a magyarországi kegyelmi ügyet ennek a filmnek a kapcsán, és és szerintem nagyon rezonál ez arra, hogy hogy annak a kormányzati kezelése az mennyire nem ilyen bürokókratikus úton történt, mert hogy ott ott viszont pont a amit a Nóra mondott, annak az a része történt meg, hogy egyszemélyi döntések születtek valahol a Karmelita környékén, és hát elhamarodott döntések sorozata következett.

Nem volt ez a bürokkratikus fék, ami lassítsa.

És ennek lett az a vége ugye, hogy most már utólag úgy értelmezik, hogy hát lehet, hogy nem kellett volna akkor esetleg elküldeni a Seelyem Zsinór köztársasági elnöknek meg a meg az igazságügyminiszternek.

Tehát, hogy hogy ezek a fajta bürokókratikus fékek kivesztek a magyarországi az igazán fontos kulcs döntések meghozatalából.

És hát az odavezetve, amit most látunk az elmúlt két évben, hogy hogy egyszemélyi döntés tulajdonképpen milyen brutális lavinát tudott elindít. >> Én még nem adtam fel, hogy beszéljünk arról, hogy mennyire alakul át mondjuk a politika fényében mondjuk egy-egy pozíciónak a súlya akár, vagy funkciója, vagy nem tudom mit, de a kegyelmi döntések kapcsán, ugye itt megjelenik ez az érdekes diléma, hogy elmehetek-e azokhoz beszélgetni, akik kérvényezik, vagy akikkel kapcsolatban valaki kérvényezi a kegyelmet.

És hát az mindig fölmegy igazából nem, mert senki nem ajánlja, mégis elmegy a köztársasági elnök, mégis elmegy a lánya.

Nyilván eben egy alaposságra való törekvés, bár onnantól már az ember nem jogászként tekint a helyzetre, hanem emberként, tehát hogy veszélyes.

De hogy ti például tudjátok-e ezt a folyamatot?

Én nem tudom, hogy hogy megy, hogy valaki bead egy papírt, és akkor azt ki olvassa el, és ki tolja oda a köztársasági elnöknek, és ki az, aki kiszűri, hogy mi az, amit egyáltalán odatolunk a köztársasági elnöknek, és ő végül egyedül nyom egy pecsétet, vagy ott van körülötte hat jogász, akikkel konzultál?

Ti tudjátok ezt a folyamatot? szerintem, hogy ez számít, vagy tehát, hogy én értem, hogy amiatt számít, mert amit megéltünk és am a a a válaszok hiánya miatt, vagy az információhi hiány szerintem szüli ezeket a kérdéseket, de hogy a végén a politikai felelősség az ugyanazért marad.

Tehát, hogy szerintem ez ez, amit tényleg érdemes szerintem látni ebben a a filmben, vagy szerintem azért nagyon érzékeny, mert egyszerre egy ilyen apoteózisa egy dicsőítése ezeknek a a köztársasági eszméknek és ezeknek a a rendszereknek.

Másrészről pedig fölmutatja azt, hogy nem a rendszerek működnek önmagukban, hanem azt működtetni kell valakinek, és lehetnek tanácsadók, és lehet bármi, de hogy végül is az emberi viszonyok és az emberi döntések vannak a politika mögött, nekem nagyon erősen erről szól.

És például ezeket a kérdéseket egy kicsit háttérbe szorítja, amit amit most fölvetsz, amiket értek, hogy miért jönnek föl, de hát a végén mégis csak az elnökéje a kegyelem.

Szerintetek a kegyelmi döntésekkel politikát csinál egy köztársasági előtt, vagy törekedhet rá, hogy a kegyelmi döntéseken keresztül a saját politikáját csinálja?

Azért kérdezem, mert végignéztem a készülésen, hogy körülbelül hány kegyelmi döntés volt Magyarországon.

Göncárpád, mint az első magyar köztársasági elnök, a legtöbbet adta magasan, tehát káb 10ízszer annyit, mint a többiek.

És ott a taxis blokád kapcsán nagyon sokat adott.

De aztán körülbelül beállt egy ilyen valamivel több mint 100-ra, tehát 100 és 150 közötti szám.

De azért vannak persze botrányosak, csak annyit mondok, hogy Simek Kitti ügye 2010-ben, aki szintén szintén kapott kegyelmet, aki lelőtte ugye a saját élettársát, aki eléggé agresszívan bánt vele és aztán ő megkapta a kegyelmet.

De erről például nagyon sokat beszéltünk annó, ha az ember megnézi a sólyom László idejel a szület kegyelmi döntéseket, nagyon sok van, ami ilyen végstádiumos betegségben ad felmentést a börtön további elviselése alól.

És valahogy azt érzem, hogy ezek nyilván közvetíthetnek valamit abból, amit az adott közszereplő politikával képviselni akar. >> Igen.

És szerintem pont ezért valójában az a tény, hogy ha én jól tudom, Solök Tamás nem adott kegyelmet. a tavalyi évben >> ez nagyon érdekes >> az valójában szerintem egy nagyon nyomasztó tény ez mondjuk nyilván az a vagy értem hogy miért dönthettek így nyilván a >> de most szerinted ez egy ez egy állítás hogy ne adjon kegyelmet a köztársasági elnök a kegyelmi botrányos bukta után >> hát most én ezt tudom kiolvasni ebből és és pont ezt hogy hogy a félelem vagy a a kockázatvállalásnak a az elkerülése valószínűleg Ez ami ebben benne van, hát folyamat, tehát egy magas Tamás egy nagyon kockázatkerülő választás volt, vagy ez volt az értékelés.

Aztán az egy másik kérdés, hogy ő azt mennyire tudta betölteni ezt a ezt a szerepet.

De hát hogy valójában szerintem, hogyha Magyarország erkölcsi állapotáról gondolkodunk, akkor olyan vállalhatatlan kegyelmeket adni, meg nem adni kegyelmet, az számomra egyaránt problémás.

Tehát, hogy nem véletlenül létezik a kegyelemnek az intézménye, és nem véletlenül annyira fontos akár magánéletben, akár egyébként a politikában a megbocsátás, a megbékélés.

Egyébként egy nagyon alul teoretizált része a kegyelem a politika filozófiának, legalábbis nyugaton.

És pont azért, mert nem igazán tudne mit kezdeni a a szekuláris politikai gondolkodás, mert az igazságosság az, ami följön, nem a nem a kegyelem, az igazságosság, ami valahogyan mindent elrendez úgy, hogy ellentmondások és problémák nélkül marad.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Mozinet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Van még szükség köztársasági elnökre? / Schultz Nóra, Nahimi Botond & Veiszer Alinda / Nagylátószög”

Miről szól ez az epizód: „Van még szükség köztársasági elnökre? / Schultz Nóra, Nahimi Botond & Veiszer Alinda / Nagylátószög”?

A Mozinet Nagylátószög eseményén Schultz Nóra politikai elemző és Nahimi Botond politológus Veiszer Alinda újságíróval beszélgetett Paolo Sorrentino "A kegyelem" című filmjéről. A film kapcsán felmerült a köztársasági elnöki szerepfogás, a nemzet egységének megtestesítése és a… Az epizód a Mozinet Nagylátószög című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Van még szükség köztársasági elnökre? / Schultz Nóra, Nahimi Botond & Veiszer Alinda / Nagylátószög”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Schultz Nóra, Nahimi Botond, Veiszer Alinda.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Van még szükség köztársasági elnökre? / Schultz Nóra, Nahimi Botond & Veiszer Alinda / Nagylátószög”?

Fő témái: köztársasági elnök, politikai elemzés, filmkritika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Van még szükség köztársasági elnökre? / Schultz Nóra, Nahimi Botond & Veiszer Alinda / Nagylátószög”?

Megjelenés: 2026. 03. 08.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozinet-nagylatoszog/van-meg-szukseg-koztarsasagi-elnokre-schultz-nora-nahimi-botond-veiszer-alinda-n-c9dd31a6

Több epizód a Mozinet Nagylátószög-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból