Nyereséges Vállalkozás Podcast

46. A profit nem cél, hanem a fejlődés motorja │ Bertók Attila

· PT1H20M4S

Összefoglaló

A Webstar Csoport alapítója, Bertók Attila a Nyereséges Vállalkozás Podcast vendége, ahol megosztja tapasztalatait egy 100 fős szoftverfejlesztő cég vezetéséről. Kiemeli, hogy számára a profit nem a végső cél, hanem a fejlődés motorja, és ez a szemlélet áthatja a csapatot, a…

Röviden

Műsor
Nyereséges Vállalkozás Podcast
Megjelenés
2026. 04. 01.
Hossz
1 óra 20 perc
Szereplők, említett nevek
Bertók Attila, Csehil Ádám
Témák
vállalkozás fejlesztés, szoftverfejlesztés, vállalatvezetés, üzleti szemlélet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Arra vagyok igazán kíváncsi, hogy az illető ember hogy van, és nem a feltétlenül, hogy csak a világban hogy van, vagy a magánéletében hogy van.

Nyilván arról is szót ejthet, hanem nálunk hogyan érzi magát, hogy egyébként a helyén van-e. azt gondolja-e azt, hogy hogy amit itt mi nekik nyújtunk, meg amit ő nyújt, az az mondjuk m egyensúlyban van, vagy vagy harmóniában van, vagy őt teljesen mást szeretne csinálni, és egyébként ki van égve, vagy vagy szóval erről akarok megbizonyosodni, és erre nagyon nagyon alkalmas is ez a ez az egy óra, bármilyen kevésnek tűnik.

Valójában az ez a 8090-es létszám, vagy akár 100-as, ez már egy mérföldkő abban, hogy nem lehet úgy csinálni mindent, ahogy mondjuk 50-en csináltunk.

És hát ezen dolgozunk, hogy ezt hogyan alakítsuk ki.

Ennek különböző módszereit kipróbáljuk, aztán vagy beválik, vagy nem, újrakezdjük, átrajzoljuk.

Tehát ilyen szempontból folyamatosan van egy ilyen pezsgés zsongás, de hát most pont egy ilyen AI világba keveredünk bele, amikor tényleg újra kell gondolni mindent a szoft fejlesztőknek, hogy mit csinálnak akkor holnaptól.

Ez nagyon összefügg az üzleti modellel.

Azzal, hogy egyébként fenntartható-e az egész vállalkozásod, az tehát itt egy lakmuszpír megmutatja, mert ha itt kijön az a szám, amiről tudod, hogy a piacon nem lehet érvényesíteni, mondjuk akkor valami nagyon be van nézve, akkor valamit nagyon rosszul gondolsz. >> Hogyan lesz egy kényszerből alapított vállalkozásból egy 80-90 fős szoftverfejlesztő cég, és milyen utat jár be eközben az alapító? 30 év, rengeteg változás és tanulság, ma egy ilyen történetbe kapunk betekintést.

Én Csahi Ládán vagyok, a vendégem pedig Bertó Attila.

Ha értékesnek tartod a műsort, akkor iratkozz fel a csatornára, és írd meg kommentben a véleményed.

Ezzel sokat segítesz abban, hogy minél színvonalosabb beszélgetéseket tudjunk készíteni a jövőben. >> Attila, üdvözöllek a műsorban és örülök, hogy elfogadtad a meghívást. >> Én köszönöm a meghívást. >> Az elején adjunk egy képet a hallgatóknak, hogy a websztá csoport ugye ez a ti cégetek. mivel foglalkozik, mégis mekkora bevételben, létszámban, esetleg mennyire eredményes?

És tényleg mit emelnék ki, hogy miben vagytok ti jók, mit csináltok? >> A webtar csoport egy szoftverfejlesztő cég, bár a nevét véve, vagy a neve alapján gondolhatnánk, hogy a web >> az nagyon fontos, >> nagyon fontos benne, de ez csak a kezdeteknél volt így.

Kezdetekként kezdetben tényleg webdájn stúdióként indultunk. >> Mikor volt az? 1996-ban, a múlt évezredben, ezt szoktam mondani, és akkor tényleg statikus weboldalakat csináltunk, ami ma már inkább egy marketing munkának felel, meg semmi köze a programozáshoz szerintem.

És aztán azokat kezdtük el megmozdítani, meg azok mögé egyre inkább kerültek be szerkesztőségi rendszerek.

És így tolódtunk el az évek során a szoftverfejlesztés felé, és olyan 1000 2008 körül fogalmazódott meg bennem, hogy mi mi egy szoftverfejlesztő cég vagyunk, hogy így nem volt tudatos ez a ez a shiftelés, >> de aztán így így azt kellett mondanom, hogy az vagyunk, és az egy kicsit megváltoztatta a fejemben a azt, hogy hogy tekintek a cégre meg a többi többiekre, meg az egész piacra, meg amit csinálunk, arra is.

A szerintem a leginkább ebből az időszakból, vagy hát még a 2008 előtti időszakból, amire a leginkább büszke vagyok, az a startlap.hu, amit mi fejlesztettünk.

Nem a mi ötletünk volt, és nem is mi üzemeltettük, tehát nem a mi tulajdonunk volt.

Mi ott egy a vállalkozóként csináltuk ezt meg.

Először még VNU-nak hívták, hogy egy ez egy F cég volt.

Aztán őket vásárolta meg a Sanoma.

És annak a az tényleg a statikus oldalból, ami eredetileg volt egy oldal, ugye startlap, egyetlen startlap.

Ühüm. >> A mögé kellett egy szerkesztőségi rendszert felépíteni, először csak annak az egy oldalnak.

Aztán az nőtte ki magát a lapp.

Hú családdá, azt nem tudom arra emlékszel-e, hogy volt egy csomó ilyen albérlet.lap.hu meg meg >> fogalmam sincs, nők pont mindenféle témában.

És erre jelentkezthettek a az országból, vagy hát a világból bárki külső szerkesztőnek lehetett vállalni egy egy ilyen témát, és ennek a szerkesztőségi rendszerét is mi írtuk, és az már egy tényleg egy nagy felhasználós, sok felhasználós olyan rendszer volt, amire ami az ami vitt minket arra, hogy szoftverfejlesztővé váljunk. >> És akkor ez még a 2008 előtti. >> Igen, igen.

Ezt 2000-ben nyertük el. kezdődött ez az első lépés, aztán az kezdett elbéesedni és egy csomó dolgot csináltunk akkor még a Sanomának.

A hotdog.hu-t is mi fejlesztettünk, azt nem tudom, idősebb hallgatóink talán emlékeznek rá.

Meg a kirakat.hu-t és a hírstart.hu-t is például mi fejlesztettük egy kicsit a profess is, de azt nem mi fejlesztettük eredetileg.

Abban csak ilyen fenntartás vagy rend support feladatokat láttunk el később 2000-es évet.

Hát akkor ez jól ábrázolja, hogy 2008 előtt mire fókuszáltatok, vagy miben voltatok erősek ugye? >> Igen, igen, igen.

Ez tehát ez az, amikor egy webdáign stúdió aztán elkezd átalakulni. >> És a 2008 után nem tudom, hogy az a mai napokig tart-e az a korszak, de hogy most ez miben más, amivel foglalkoztok, vagy amit csináltok?

Hát most kizárólag már nagy rendszereket fejlesztünk, tehát igaz, hogy minden szoftverünk, amit felírunk, az webes vagy böngészőben fut ilyen értelemben, >> ugye?

De hát ez a világ is elment ebbe az irányba, hogy asztali szoftverek már kevésbé vannak >> és és nem is fejlesztettünk talán sose asztali szoftvert, bár ez talán egy-két kivétel volt, de megrendelésre szerintem nem, hanem mindig webb böngészőben futó nagy rendszereket fejlesztünk.

Szóval általában azt gondolnám, hogy nagyvállalati országos léptékű és több millió felhasználós rendszereket is fejlesztünk.

Tehát nem mondom, hogy mind ilyen. >> Aha. >> De vannak ilyenek is. >> Jó, szerintem egy erős szám, hogy több milliós felhasználó használja azt, amit ti csináltok. >> Igen.

Hát azt gondolom, hogy Magyarország egyik legnagyobb ügyfélszolgálati rendszerét fejlesztjük. >> Üüm.

Ott pedig több millió user van, >> és nyilván egyszerre nem biztos, hogy ennyien használják, de csúcsidőszakokban azért >> viszont akkor elég nagy hatásotok van egyébként így a azzal a munkátokkal mutatni. >> Igen. >> Hogyha azt jól csináljátok, vagy egy van egy jó megoldás, akkor az sok embernek észrevétlenül, de hát egyébként >> remélem, hogy sokan örömmel használják, mert általában azért a kritikákat szoktuk, hogyha hogy azok érnek el hozzánk.

Van akinek nem tetszik, van akinek van mindig ötlete, hogy mit kéne másképp csinálni, de hát ezt gondolom mindenki így van. >> Jó, és akkor ha visszamegyünk oda, hogy mekkora, tehát arról beszéltünk, hogy mit csinál a webstar, mekkora egy pár számot osz meg velünk, átlagos bevétel, mondjuk létszám. >> Most éppen 89-en vagyunk.

Nyilván ez mozog. >> Ühüm. >> Nem, szerintem el fogjuk érni nemsokára a 100-at, ahogy én ezt érzékelem.

Ö bevétel meg pedig tavaly ugye még nincs meg a mérleg, de azért, hiszen együtt dolgozunk, ezért tudjuk jól pontosan, hogy 2 milliárd fölötti ár elbevételünk volt, és ennek körülbelül 20%-a a nyereség tavaly. >> Ühüm.

Mozgat ez benned valamit ez a szám, hogy megyünk 100-an, vagy egyáltalán nem táplálja az egódat? büszke lenék rá, vagy hát ez egy mérföldkő lenne, de nem olyan értelemben mérföldkő, hogy ezért tenni kéne valamit, hiszen most ezt 10 embert már könnyű fölvenni.

Valójában nem egy olyan nagy kihívás.

Inkább az a nehéz, hogy olyan, hogy úgy legyünk 100-an, hogy ez rentábilis is legyen.

Szóval, hogy ez a meg a bevétel oldalon is >> meglegyen a a megfelelő mennyiségű munka ehhez.

Jó gondolatot mondtál, mert ezzel jól át tudunk evezni a következő kérdésemre vagy témámra.

Egy kicsit így az üzleti modell, amiben a websztá működik.

És pont ez ugye, hogy most vagytok közel 90-en, én azt írtam a jegyzetemben, hogy 80-90 fő, aminek ugye egy része az, aki termelőmunkát végez, egy másik része biztosítja mondjuk a háttérből a működést, majd ennek az arányáról esetleg beszélhetünk.

És hogy ezzel a a termelőkapacitással azért jól kell tudnotok gazdálkodni.

Ugye az se jó, ha túl sok a feladat, mert akkor nem bírjátok, és lehet, hogy emberi problémák lesznek, de ha meg túl kevés, akkor az meg pénzügyileg könnyen megérezthető.

És talán mondhatom is, hogy így amióta együtt dolgozunk, volt is olyan időszak, néhány hónap, amikor igazából kevés volt, és éreztük is, meg láttuk is, meg talán volt olyan is, amikor meg túl sok is volt, és mindet meg kell oldani, >> meg nem lehet ezt tökéletesen kiegyensúlyozni, de közben nyilván dolgoztok azon, hogy ez ez minél inkább egyensúlyban legyen, és ne legyenek túl nagy kirengések.

Tehát ha csak ennyit mondok és nem megyek tovább í ugye az üzleti modellnek ezt a részét, hogy ez hát mit gondolsz erről, mennyire kihívás, mennyire voltak ezzel kapcsolatban akár a módban ilyen nagyon nagy megugrások vagy mélypontok? >> Az üzleti modellnek szerintem az a alapja, hogy szolgáltatást adunk el, tehát hogy az emberi erőforrást áruljuk valójában, és ez az, ami meghatározza a működésünket. nincs termékünk, hanem szoftverfejlesztés, mint szolgáltatást áruljuk, és ezért ez valójában fölülről korlátos, mármint a bevétel, hiszen annyi annyit tudunk eladni, mégha nyilván az áron, vagy óradí, vagy a >> nem felten óradí kell eladni, tehát van itt egy kis mozgás, de valójában ez mégsem, >> tehát nem tud exponenciálisan nőni. >> Tehát az üzleti modellnek szerintem ez az alapja.

És akkor minden ebből következik, hogy akkor mi van akkor, ha sok munka van, meg mi van akkor, ha kevés munka van. >> Szerencsére az előbbi a sűrűbb, tehát általában sok munka van, és ez is egy ez is egy ilyen kisvállalkozói vagy kisvállalkozásból következő működés, vagy elv, vagy szabály, hogy valójában mindig alul méretezetten kell menni.

Ezt tapasztaltam meg a 30 évben.

Tehát ah >> tehát igazából nincs nagyon az a lehetőség, amit én úgy képzelek, hogy multiban megvan, bár sosem dolgoztam multiban, hogy ott azért inkább fölülméreteznek létszámban. >> Nálunk mindig alul van méretezve.

Tehát ritkább az a pillanat emiatt is, hogy egyébként nincs elég munka, de azért voltak ilyen periódusok, éppen két évvel ezelőtt is volt egy ilyen fél év, amikor amikor pont úgy jöttek ki, mert a lépés, vagy úgy jött ki a projektek m üteme, mert a másik nehézség ebben az egyedi szoftverfejlesztésben, mer ezt nem mondtam az elején, hogy egyedi szoftverfejlesztők vagyunk azért alapjában véve, vagy kizárólag.

Szóval hogy nagyon hosszú a szélsiklus, van, hogy egy évnél több, és ezért nagyon nehéz úgy ütemezni, hogy pont minden egymás után időben, pont az erőforrásoknak megfelel ütemezve tudjon működni, >> hanem hát sokszor van az, hogy hát pont egyszerre érnek be dolgok, pont el kell indulni mind a két projektnek egyszerre.

Szóval, hogy emiatt is nehéz ez a biznisz. >> Tehát az is előfordul, hogy egyszerre érnek véget projektek és még nem indul, ugye, meg hogy egyszerre indulnak. >> Igen. >> És ugye van ennek egy elég elég erős pénzügyi vetülete is, de még mielőtt ezt kinyitom, még visszacsatolok, mert mondtad, hogy a multiknak azért jobban van erre mozgástere, hogy ők kicsit felültervezettek legyenek.

Ugye valószínűleg egyszerűen pénzügyilag jobban elbírják azt, hogy most az emberek nem 100%-on pörögnek, csak 70-en, mert épp nincs annyi munka.

Még ha ti visszagondolunk arra, hogy mondtad, hogy most 10 embert felvenni ahhoz, hogy 100-an legyünk, nem olyan nagy dolog, de azért plusz 10 ember az nektek plusz 10% mondjuk bérköltségbe, ami nem kevés és azt úgymond fölöslegesen előre megfinanszírozni hónapokon át, az viszont erősen a profitból menne. >> Igen, >> ez az egyik pénzügyi vetület.

A másik meg, hogy azért, hogy a az üzleti modell sajátossága, hogy tipikusan finanszírozni kell a a projekteket, mert az emberek ott vannak havonta, őket fizetett havonta.

Aznak, hogy a projekteken, főleg egy-egy nagyobb projekteken mikor tudsz elszámolni.

Hát nyilván igyekszel úgy szerződni, aztán a valóság meg mikor, hogy alakul, hogy lehet fél évig dolgoztok valamin, az fél évnyi bérköltség és nem kevés, és utána tudsz valami mérföldkövet elszámolni a az ügyfélia felé.

Igen, nyilván ez is szerződéses környezetben lehet nehezen alakítani, vagy ha vagy jó lenne ehezen alakítani, hogy mondjuk rendszeresebb bevétel jöjjön.

Hallottam olyan szolgáltató céget, aki eleve úgy szerződik, hogy hogy csapatod csapatod ad el, és akkor az folyamatosan termel, és akkor nincsenek ezek a a >> hektikus vagy ilyen kilengések.

Nekünk ez nem így alakul, tehát a mi piacunkon ez nem így van.

Ezért valójában igyekszünk mérföldköveket elhelyezni.

De mindig meg kell hiteleznünk a munkát.

Valójában ez a üzleti modellnek a másik fele. >> És ezt mennyire érzed kihívásnak?

Mert ez ahogy növekedtek, ez ugye ezek a számok is növekednek, amit ugye meg kell mondjuk finanszírozni, hogy az kihívásnak érzed-e, vagy könnyedén könnyed feladatnak veszed, vagy vagy hogy tekintesz erre?

Mert én úgy kívülről nekem ez úgy tűnik, vagy nekem ez egy nagy nyomás lenne, hogy ezt hogy oldod meg pénzügyileg.

Oké, hogy ez majd megtérül, meg nagyjából kiszámoljuk, meg előrevetítjük, de mégis azért előfordulnak időszakok, amikor azt a finanszírozást azt akár hitelkeret vagy valaminek a terjére kell megoldani.

Ahogy így növünk, úgy nyilván ennek a volumene nő, amit jól jelez a hitelkeretünkön növekedése, ami ami ami van meg a nyomásnövekedés is, de de hát szokták azt mondani, aki nem bírja a feskót, az ne menjen vállalkozónak.

Hát ez ezzel én megbirkózom már a fezültségel.

Jó, még mindenkit fogjuk folytatni ezzel a résszel, de még egy picit azért tekintsünk vissza a módba.

Ugye említettél már startlap és egyéb nagyobb munkákat.

Van még bármilyen ilyen nagyobb projekt, ha így visszatekintünk akár a még korábbi módban, ami úgy úgy megrendítette a szekeret, ami ami egy picit úgy átkapcsolta benned a dolgokat így munka meg bevétel terén.

Mondjuk voltak ilyen projektek amikor nyilván ilyen…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Webstar Csoport

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „46. A profit nem cél, hanem a fejlődés motorja │ Bertók Attila”

Miről szól ez az epizód: „46. A profit nem cél, hanem a fejlődés motorja │ Bertók Attila”?

A Webstar Csoport alapítója, Bertók Attila a Nyereséges Vállalkozás Podcast vendége, ahol megosztja tapasztalatait egy 100 fős szoftverfejlesztő cég vezetéséről. Kiemeli, hogy számára a profit nem a végső cél, hanem a fejlődés motorja, és ez a szemlélet áthatja a csapatot, a… Az epizód a Nyereséges Vállalkozás Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „46. A profit nem cél, hanem a fejlődés motorja │ Bertók Attila”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bertók Attila, Csehil Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „46. A profit nem cél, hanem a fejlődés motorja │ Bertók Attila”?

Fő témái: vállalkozás fejlesztés, szoftverfejlesztés, vállalatvezetés, üzleti szemlélet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „46. A profit nem cél, hanem a fejlődés motorja │ Bertók Attila”?

Megjelenés: 2026. 04. 01.. Hossz: 1 óra 20 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyereseges-vallalkozas-podcast/46-a-profit-nem-cel-hanem-a-fejlodes-motorja-bertok-attila-0f9d8989

Több epizód a Nyereséges Vállalkozás Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból