Partizán Podcast

Mi lesz, ha Trump és Putyin szétszakítják az EU-t? | Gemišt

· PT1H18M36S

Összefoglaló

A Partizán és a Gemist közös podcastjének vendégei 2026-ra tesznek esélylatolgató jóslatokat Közép-Európával és a Balkánnal kapcsolatban. Főként az EU helyzetét elemzik, melynek működését lassúnak és korlátoltnak tartják, különösen a szabad mozgás és a politikai elit…

Röviden

Műsor
Partizán Podcast
Megjelenés
2026. 01. 27.
Hossz
1 óra 19 perc
Témák
eu, 2026, választások, háború, világpolitika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Kezdés 02:45 Mi lesz az EU-val, milyen kártyáink vannak? 10:45 Miért van sakk-matt helyzetben az EU? 24:15 Miért öngyarm
  2. — Miért nem lesz béke? 37:10 Mennyire valószínű egy új Jalta? 42:00 Magyarország: mi lesz itt? 50:05 Miért lehet jó a Fide
  3. — Szlovákia: hova futhat ki a Beneš-dekrétumok ügye? 1:12:10 Mi lesz a Balkánon? — Közös veled.

Ebben az epizódban

Rég nem látott tételbíró választás elé nézünk itthon.

A következő fél évben folyamatosan erősödő kampányzajban igyekszünk tájékozódni.

Mi [zene] globálisan is változó algoritmusok, felbomló konszenzusok és új életre kelő régi ideológiák között lavírozunk.

A túláradó hírfolyamban nehéz önállóan eligazodni.

Abban sem lehetünk biztosak, hogy mi valóságos és mi az, ami mesterséges. [zene] Pláne abban, hogy mi az, ami igaz.

A Partizánban kiemelten fontos, hogy olyan anyagokat készítsünk nektek nap mint nap, melyek érthetővé, átélhetővé és megismerhetővé teszik mindazt, [zene] ami velünk és körülöttünk történik.

A közösség lehetőség arra, hogy hatalmi és piaci érdektől függetlenül tájékozódhassunk, és a közösség felelősség is, mert csak együtt vagyunk képesek megteremteni a közös megértés élményét, [zene] hogy ne csak elszenvedői, hanem alakítói legyünk a saját sorsunknak.

Így lesz a [zene] Partizán közös veled, független miattad.

Csatlakozz te is, támogasd a Partizánt.

Részletekért keresd a partizan.hu/ [zene] támogatásoldalt. [zene] Sziasztok, újra itt vagyunk.

Ez itt a Gemist és a Partizán közös podcastje közép-európai és balkáni fejleményekről.

Bukovics Martin vagyok a Gemist alapítója.

Ilyenkor el szoktam mondani, ezért elmondom most is, hogy a gemist egy hírlevél, amit a gemist.hu címen érhető el.

Iratkozzon rá fel mindenki, aki még nem tette.

Hetente kétszer jelentkezünk helyszíné anyagokkal, interjúkkal, véleményekkel borokkal utazással újabban színházzal könyvekkel tehát mindennel, ami segít megélni a közép-európaiságunkat.

A mai adás egy 2026-ot köszöntő esélyatolgató adás lesz.

Lehet, hogy semmi nem jön be abból, amit mondunk, de az is lehet, hogy minden, hogy miért majd tudjuk magunkat ünnepelni, hogy milyen okosak vagyunk, és mennyi mindent előre láttunk.

Hallott, azt bajosan tudta volna mondjuk bárki megmondani, még akár egy évvel ezelőtt is, hogy most reális lehetőségként merül fel akár a NATO szétesése is ugye Grönland kapcsán.

Két beszélgető partnerem van ma, ak máshonnan nem, akkor a Gemistől már jól ismerhettek.

Balokban Vágó Gábor politológus, közgazdász volt országgyűlési képviselő van.

Szia Gábor! >> Szevasztok! >> A jobb sarokban pedig, hogyha lehet így mondani, Te Péter történész, jogfilozófus, politika jellemző.

A Timote 2026 mi az, ami lesz?

Először az EU-t beszéljük ki, aztán rátérünk a térség többi országára is, köztük Magyarországra is.

Így akit a magyar belpolitika érdekel, azt is megkapja.

Tehát az EU ugye ez egy izgalmas dilemma, mert az emberek mintogyha EU szerte kezdenének kiszeretni az EU-ból, mint a projektből, amit többek közt mutat magukat, éppen patriotának nevező sző jobboldadaliaknak az erősödése is.

De ez valamennyire talán nem is csoda elvég az Európai Bizottság kerek 10 éve a 2015-ös migrációs válság óta hagyja a tagállamoknak az EU egyik jelképét a segengi szabad mozgást erodálni.

Ugye ez azt jelenti, hogy nagyon-nagyon sok határon a mai napig erőrzik az okmányokat, és bárkit csak úgy megállíthatnak.

Emiatt pont a hetekben Wner Röder, német jogászprofesszor pert is indított Németország ellen, amiért igazoltatták őt az osztráknémet határon.

Élvelése szerint visszaélés szerű már, amit a tagállamok csinálnak.

De Shengen felfüggesztése csak egy szimbólum.

Egy másik szimbólum a brüsszeli EU elit, vagy az életidegenségük, főleg.

Bár ez lehet csak Közép és Kelet-Európából tűnik annak.

Mindenesetre maga az EU sokszor a saját működésmódja miatt is korlátott a cselekvésben.

Az vagy nagyon lassú lesz emiatt, vagy kívül nagyon kevés konkrétumban, vagy pári aggódó, ilyen deeply concerned közleményen kívül végül nem is lesz semmi az aktuális dologból.

A kérdés tehát az, hogy az EU-t tekintve 26 minek lesz az éve. hogy a Gábor nemrég írt a Gemistan arról, hogy ha nem lesznek érdemi reformok, amihez ugye szerinte egy ilyen szuverenista, föalista kiegyezésre szükségeltetik, akkor az EU-nak a lassú szétesését nézhetjük végig.

Közben viszont vannak olyan hangok is, és ugye ezt nyomatja az EU elit is, ugye legutóbb az Sala von Berleen Davosban, miszerint az, hogy az USA és Oroszország is utálja az EU-t, igazából egy lehetőség, amivel élni kellene.

Csak, hogy hát hogyan amikor mint ezt a német titkos szakát korábbi alelnök mondta nemrég egy interjúban, a komplett EU az a digitális gyarmata kábé minden amerikai technológián megy, ugye chipek, social média, mesterséges intelligencia, bármi az LNG-ről mint új függőségről nem is beszélve.

Közben viszont igenis szép és romantikus, és nekem nagyon is tető ábránd az EU, mint a demokrácia utolsó bástája szolgen.

Szóval a kérdés az, hogy ez mennyire reális.

Gábor, >> hát egyrészről nem utálja Trump Amerikája az EU-t, hanem megveti.

És ahogy írtam, itt egy ilyen frenemi kapcsolat alakul ki az USA és az EU között, ami ilyen kutyamacska barátságnak betudható.

Tehát nem arról van szó, hogy riválisként tekint rá, mint mint mondjuk tekintett az előző adminisztráció Kínára, hanem azt látja, hogy azok a strukturális problémák, amelyik Európában vannak, olyannyira meggyőgítették a szövetségesét, hogy nem érdemes neki ezt a köldögzsinort fönntartania, amit évtizedek óta fönt tart a technológiai transzfer, illetve a katonai támogatás okán, tehát az, hogy nem csupán az atomtöltetek van, amerikai atomtöltetek vannak Európa területén, hanem amerikai katonák is.

Ez hosszú távon a Trump adminisztráció új monro drogtinájával nem tartható, mivel Trump Kerekpereck kimondta a nemzetbiztonsági stratégiába, hogy számukra a nyugati félteke, azaz Grönlandtól tűzföldig terjedő két Amerika az első számú prioritás.

És érdekes meglátni azt is, hogy ezekba a forró gócokba nem meri már betenni a lábát, mint például Irán, ahol még bombázott pár hónappal ezelőtt, de most már csak fenyegetésre futott a az USA részéről. viszont az, hogy ez a függőség megvan technológiai szinten, ez nagyon nehézzé teszi a viszontválaszokat Európából.

Így a chippek kapcsán, ami végül is az AI-ra alapuló új gazdasági világrendnek a nyersanyaga, azt azért látni kell, hogy Európában van a chipgyártó gépeket gyártó nagyvállalat.

Tehát Hollandia rendelkezik ezzel a világon irigyelt erőforrással egyedül, miközben a csipek java részét Tajwanon gyártják, és pontosan ezért is fontos az USA számára, hogy ne legyen kiélezve végletekig a konfliktus sem Kínával, sem Európával, hogy fönn tudjon maradni a digitális gazdaságnak a folyamatos ossga, hogy legyenek gépek, amelyik gyártják a chipgyártó gépeket, és a chippeket pedig el tudják szállítani Amerikába, amint pedig amerikai szoftverek futnak.

És azok a fenyegetések, amik most így pont Davosból, mai napon Macron szájából is elhangzottak, nagyon vicces volt.

Fölvett egy ilyen amerikai pilótaszemüveget.

Nem tudom, hogy valami baj van-e a szemével, de nézzétek meg, mert >> azt mondják, hogy megsérült a szeme.

Igen. >> A azok a fenyegetések mintogyha ilyen blöff szagúak volnának, merthogy kitiltjuk az amerikai cégeket Európából, és akkor Microsoftot nem fogunk használni a különböző közszolgálati szervereken.

Tehát teljesen ki vagyunk szolgáltatva, és leginkább ez a vám tárgyalásoknál jött ki a tavalyi évben, amikor Van der Lien hát egy öngyarmatosító szerződést írt alá Trumppal, hogy hogy ennek hogyan lehet vége, hogyan lehet ezen változtatni.

Nekem az a meglátásom, hogy az egyensúly most a szuveristák és a föderalisták között az megborult, mert egyre jobban törnek föl a szuverenista erők számos országban.

Ma is fogunk beszélgetni a magyar és a szlovén választásokról is.

És ö ahhoz, hogy ez a lopekodó egyre mélyebb integráció, amely az elmúlt éveket jellemezte, ahol folyamatosan egyre szorosabbá vált az együttműködés, például a közös hitelfelvétel kapcsán, először a covidnál, most pedig a Ukrajna kapcsán. a annak vége lesz ha tanácsban, ami a legfontosabb döntéshozó testület, a szurenistás szurenisták kerülnek többségbe, de ahhoz, hogy alapszerződés módosítás legyen, a és ne lehessen vétózni egyik tagállamnak sem, ahhoz pedig egy olyasfajta megegyez zés szükséges, hogy akkor az európai parlamenti választáson játsszák le ezek az erők a a meccset.

Na már most ez a fajta megegyezés nem látszik, hanem csak a folyamatos kvázi politikai állóháború.

Péter, >> hogyha kicsit távolabbról indultunk, akkor szerintem jelenleg az EU egy teljes sakmat helyzetben van, lehet úgy is mondani, hogy zsákutcában, hiszen ugyebár hosszú ideig ugye két függésben volt az EU, egyrésző függött az Egyesült Államoktól, mert azt gondoltuk, hogy örökké fenn fog állni ez az atlantista barátság.

Az Egyesült Államok garantálja számunkra a politikai szövetséget és a katonai védelmet.

Nem is kell erről olyan nagyon pénzt fordítanunk.

Ők mindig itt lesznek és megvédenek bennünket, ha valami baj történik.

Másrész pedig ott volt ugye az Oroszországtól való függőség, ami pedig inkább ugye az energika energiapolitikában is a gazdaságba jelent meg, különösképpen ugye a német gazdaság számára és annak örvén hát az egész kelet-közép-európai régióra is kihatóan. és az egyik függőséget se vettük túlságosan komolyan, vagy legalábbis abb az értelemben, hogy nem gondolkodtunk alternatívákon, nem gondolkodtunk az Európai Unió nem gondolkodott arról, hogy mi van akkor, hogyha mind a kettő problematikussá válik és egyszerre tűnik el.

Hiszen ma ezt látjuk, hogy ugye először az orosz energiáról próbáltunk meg lecsatlakozni, mint egy reakcióként, inkább morális, mint egy gazdaságilag átgondolt reakcióként az ukrán háborúra, de hát abban bíztunk, hogy jó, hát hogyha Oroszországgal szemben, akkor így meg is nyitjuk ezt a gazdasági frontot, és egyben el is zárjuk magunkat tőlük teljesen politikailag.

Legalábbis az Atlanti szövetség az ezáltal még akár meg is erősödhet is, és majd az USA úgy is megvéd minket a NATO kereteiben, ha valami baj történik.

Csak hát látható, hogy az USA-nak egészen más elképzelései vannak most már külpoltikáról meg NATO kapcsán is.

Tehát az Európai Unió ott áll, hogy gazdaságilag magát és energiaipolitikailag leszakította az Oroszországtól, hogy egyébként jóval drágábban tudjon amerikai energiához hozzájutni.

És közben Amerika pedig már egyáltalán semmiféle védelmet valószínűleg Oroszországgal sem szemben se biztosítana számunkra, ahogy Trump beszél, vagy a Trump környezete beszél Amerikáról, és abb igaza van Gábornak, hogy ez nem pusztán egy gyűlölet, mert ha gyűlne, akkor úgymond egyenrangú félként ismernél, hanem ez tényleg egyfajta megvettés Európa felé.

Tehát ahogy ez a Trump adminisztráció beszél Európáról, úgy nem tudom elképzelni, hogy majd Észtország segítségére érkeznek, hogyha az orosz csapatok Narvában megjelennek, vagy Litvániába betörnek.

Tehát az Európai Unió gyakorlatilag ezt a két függést úgy tekintette, hogy lehet ebben a két függésben élni. egy gazdasági függés Oroszországtól, egy védelempolitikai függés az Amerikától, és mi ennek révén igazából nem vagyunk rákényszerítve arra, hogy önmagunk védelmét ellássuk és gazdaságilag kell teljesen szuverénné válnunk.

Na most ugye ez teljesen eltűnt, és ugye azt lehet látni, hogy akár mondjuk az ukrán háború kapcsán is, hogy igazából hogyha lecsupaszítjuk, akkor a helyzet az, hogy ma a az Európai Unió finanszírozhatja az ukrán háborút úgy, hogy vásárolhat Ukrajnának amerikai fegyvereket.

A jutalom pedig az, hogy vásárolhattunk amerikai gázt is, illetőleg majd hogyha ezek a fegyverek sikeresek Ukrajnában, és Ukrajna valamilyen módon győz, akkor utána Amerika meg kizsákmányolhatja Ukrajna természeti kincseit.

Tehát igazán jó deal volt ez Európa szempontjából.

Szerintem tényleg az a probléma, hogy egyszerűen Európa képtelen stratégiailag gondolkodni három hónapnál tovább.

Ez ugye meg lehetett látni az ukrán háborúnál, és amikor az egész elindult, akkor érezhetően az európai elit, különösképpen ugye mondjuk a német elitet vesszük, nagyon ö nagyon visszahúzódó volt.

Ugye emlékszünk még arra, hogy Németország első kontribúciója annyi volt, hogy küldenek majd sisakokat Ukrajnának.

Tehát látható volt, hogy hogy nem volt igazán stratégia, hogy mi a cél Ukrajnában, hogy most akkor Ukrajna egyáltalán tudjon védekezni, Ukrajna győzedelmeskedjen, Ukrajna foglalja vissza a krímet, Ukrajna jusson el Moszkváig és döntse meg Putin hatalmát, Oroszország essen szét.

Ugye Kajakas erről is beszélt, hogy ez is egy hosszútávú cél akár lehetne, de hát felőlem bármelyik cél ezek közül elképzelhető, csak akkor ennek megfelelően kellett volna stratégiát fölépíteni.

Ezzel szemben Európa mindig folyamatosan egyfajta morális az bizonyos értelmiségi körök morális nyomásának megfelelve mindig csak lépésenként reagálgatott.

Tehát valóban a németek aztán már nem csak sisakokat küldtek, hanem annál többet is.

Már tölte küldte töltént is, aztán küldte, tehát de ott is látható volt, hogy ez nem egy átgondos stratégia részeként alakult ki, hanem egyszerűen egy a közvélemény egy bizonyos részének a morális nyomására a Solc kabinet, mostana meg a Merc kabinet még inkább reagálgatott.

És közben pedig nem vették észre, hogy az Amerikától való függés ezáltal még erősebb lett, és ráadásul egy Trump féle, tehát Európát gyűlölő, megvető Amerikától való függés.

Tehát én nem tudom, hogy Európa ebből hogy akar kijönni, amibe magát belekormányozta, mert egy kétfrontos háborút úgy, hogy nincs megfelelő hadseregünk, a NATO igazából Amerika és tegyük hozzá hát Törökország nélkül olyan sokat nem ér, mert jó a brit meg a francia hadsereg még valamit azért ér, de azért a két legerősebb NATO hadsereg, mégis csak a török meg az amerikai, akik szintén nem fognak a segítségünkre jönni, hogyha valami baj van.

Tehát úgy belemenni egy kétfontos háborúba, hogy védelmileg nem vagyunk lebiztosítva, gazdaságilag pedig folyamatosan olyan kompromisszumokba megyünk bele, amelyek csak számunkra ártalmasak. leszakadni úgy az orosz gázról, hogy helyette egy drágább amerikait vásároltunk, belemenni nagy dicsőséggel abba, hogy csak 15%-os vámokat vetnek ki ránk Amerikában és elfogadni azt, hogy az egész háború…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Vágó Gábor
  • Te Péter
  • Bukovic Martin

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mi lesz, ha Trump és Putyin szétszakítják az EU-t? | Gemišt”

Miről szól ez az epizód: „Mi lesz, ha Trump és Putyin szétszakítják az EU-t? | Gemišt”?

A Partizán és a Gemist közös podcastjének vendégei 2026-ra tesznek esélylatolgató jóslatokat Közép-Európával és a Balkánnal kapcsolatban. Főként az EU helyzetét elemzik, melynek működését lassúnak és korlátoltnak tartják, különösen a szabad mozgás és a politikai elit… Az epizód a Partizán Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 27..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mi lesz, ha Trump és Putyin szétszakítják az EU-t? | Gemišt”?

Fő témái: eu, 2026, választások, háború, világpolitika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mi lesz, ha Trump és Putyin szétszakítják az EU-t? | Gemišt”?

Megjelenés: 2026. 01. 27.. Hossz: 1 óra 19 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/partizan-podcast/mi-lesz-ha-trump-es-putyin-szetszakitjak-az-eu-t-gemist-742a76b0

Több epizód a Partizán Podcast-ből