Porkoláb Gyöngyi

A főzés és az érzelmi intelligencia

· PT58M37S

Összefoglaló

Gianni Annoni, olasz gasztronagykövet és étteremtulajdonos beszélget Porkoláb Gyöngyivel a citrusokról, az olasz és magyar konyha kapcsolatáról, valamint az érzelmi intelligencia szerepéről a főzésben. Annoni hangsúlyozza a múlt tiszteletének és a "no waste" szemléletnek a…

Röviden

Műsor
Porkoláb Gyöngyi
Megjelenés
2024. 06. 12.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Gianni Annoni, Porkoláb Gyöngyi
Témák
gasztronómia, érzelmi intelligencia, no waste, olasz konyha, magyar konyha
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

szeretettel köszöntünk mindenkit itt a nagyerdeji kultúrparkban a citrusnapokon gini a mai beszélgetésben a vendégem akitát próbálhatunk bemutatni itt azt mondták hogy műsorvezető vagy nekem egy gastzro nagykövet éttermek tulajdonosa de hát lehet hogy persze ilyen tvs műsorvezetőként is azt mondod hogy hogy felsorolhatjuk vagy legalábbis ezt is odasorolhatjuk hogy vagy ma ezzel hogyha magadat kell bemutatni akkor mi van elől édesapa hát az ugye na ekkolál ar rögtön érezte azt hogy mi lett volna itt igen új szerepem van amit nagyon élvezek új világrendszer újy bolygók úgy minden hívjuk így de a jó istenre bíztam ezt a nagy dolgot újnapi beosztás újnapi beosztás gondok vagy éppen megoldandó dolgok de egy gyönyörű feladat szülőnek lenni egy igen egy nagy felelősség mindenféleképpen és nagyon szép ennyi látom őket nőni egészségesek remélem most mert az anyjával vannak nem biztos de oké zitá semmi rosszat nem mondtam igen de nem a lényegében az hogy én az olas astromiának vagyok én nagyon szeretnék az lenni még mindig és még erősebben de ne higgyétek azt hogy mi aki itt vannak olaszok nem értik azt hogy milyen nagy feladatunk van amikor hazamegyünk és elmeséljük hogy mi magyarország nagyon nem ismerik magyarországot az olaszok igen nagyon tévhíben élnek az olaszok nagyon rossz a kommunikációja magyarországról olaszországban és mi nagykövetek vagyunk viceverza amikor olaszországba megyünk a magyarokról szóval innentől kezve beszélünk libamályról beszélünk bárányról vadakról beszélünk rengeteg mindenről amit az olaszok nem tudnak citromról a citrom most kezdünk jó mostúj k de szicíliával nehéz lesz elmesélni hogy milyen citronfák vannak itt de igen észak-olaszországban lehet hogy ilyet is lehet mondani de ez a feladatunk egy kicsit érdekes hogy említettük itt most az apaimi voltodat és akkor a citrommal ha ezt íy kicsit össze akarom kapcsolni ugye két kicsi gyermeked van egyik pici másik kicsi van olyan élmény a fejedben amikor ők legelőször megkóstolták a citromot az a kép amit így lefotóz az ember amikor a gyerek bele al a citromba és vág valamiféle savanyú képet van ilyen emléked ez abszolút a szülőnek a szórakoztatására megy szóval én azt gondolom hogy azért csináljuk hogy nekünk legyen jót hogy nézzük meg hogy milyen harcot fog vágni és ezt mindenféleképpen általában kamerázzuk szóval itt lehetne de ezt magunkért csináljuk na most megjött a pillanat ahol a citrom nagy pillanata érkezett én azt gondolom hogy minden gyerek reakció a savakra egy ilyen kis itt ilyen vicces de utána ha figyelitek rögtön kér még belőle ez olyan fajta a citrom van ilyen adrenalin küszöbje szóval ad egyfajta nyomást egy olyanfajta hogy mondom itt vagyok és utána elmegyek itt vagyok és akkor valahogy neked szükséged van a citromra meg van egy ilyenfajta majdnem kábítószer érzésed van olyan szempontból hogy kábít nem még pláne nekem más emlékem van a citromról tehát engem engem még nem kábított el de akkor hátha mai beszélgetés után kiderül hogy mitől kábít el a citrom szóval egy kicsit így ezen úgy gondolkodom hogy hát persze a citrom van ez magával ragad tehát azt mondod hogy nem tudsz szabadulni tőle és vágysz az íze után igen mert én savak én a savaknak vagyok például a nagy aha szeretője én szeretem a savakat maga de nem a csípös savakat ez olyan mint a só nem az erőszakos sónak a mindig a citromnak pláne a mediterrán citomnak van egy nagyon erős indítása de inkább édesre válik elkezd egy picit másmilyen lenni szóval a narancsnak is van sava a paradicsomnak is van sava szóval a savak abszolút jó kellenek szükséges arra hogy egy zsíros ételt így eltüntessük hogy könnyebb legyen szóval én amit érzek a citromba legalábbis nekem pont azért mert szeretem a keserűt nagyon szeretem a savakat szeretem az édeset és szeretem a sabonyú édes sósat oké de mindennek kell hogy legyen egy egy egyensúlya ezért mondom azt hogy én el vagyok kábulva legalább én a savaktól mert szeretem és imádom a borban is és a jó dolgokban szóval nekem a sav az sok említetted azt hogy ti mindig elvisztek magatokkal valamit olaszországba egyébként mi meg hozunk onnan mindig valamit és most itt nézek erre a olasz élelmiszerboltra ami itt található valahol a belvárosban ugye hogyha jól tudom debrecenben szóval hogy m mindig onnan hozzuk valahogy a paradicsomszószt meg tésztákat minden mi az amit te receptként mondjuk a magyar konyhába citrom vagy a a citrusfélé kapcsán tudnál javasolni a beszélgetésünk előtt értekeztünk arról hogy a magyar konyhájnak alapvetően nem annyira markáns része az hogy savként használjuk a citromot nagyanyáink inkább lehet hogy ecetet tettek bele sokszor a a citrom helyett de ma már látszik ebben is a magyar gasztronómiában egyfajta fejlődés szóval mi az amit te olaszként tudsz vagy látsz a magyar konyhában magyar gasztronómiában h mindenféleképpen ti a savanyítottal szoktátok ezt pótolni de nálunk is vannak a jardinéra például nálunk egy savanyított zöldség piamontból jön egy abszolút tipikus zöldség kombó ahol a textúra roppanás a zöldségnek a a roppanás és közben egy répát ilyen savanítot de közben van ott a édes a répának szóval ezek fantasztikus ilyen íz ízbomba és ízvilágok nekem az amit láttam az hogy azért ment át a citrusosak például egy gulyás leves ahogy a szél tamás csinál egy kis citrommal ami nem zavarja de kiemeli kifrissíti egy ez olyan mint az angol zeller amit rárak az angol zellernek van egy tulajdonsága beleharaptok ilyen mint a paprikába ilyen vizek jönnek elő és közben van egyfajta frissessége az egyik ánisosos a másik egy picit picit más de a lényegében az hogy van egy ízvilág egy egy frissítési folyamat én a tárkonyos ragulevesre gondoltam akkor amikor citromra mer mindig citrommal vagy éppen egy bécsi szeletre gondoljatok arra hogy ti sertésbő szoktátok csinálni közben indittő kell ez a citrom nagyon jó párosítás de milyen citromot na most ha nagyon savas zavaró tud lenni ez nagyon érdekes hogy nem szeretjük amikor ilyen agresszív mint a só amikor már csíp elmondtam neked hogy ez inkább azt a showót is a tengeri showak a különbsége a bányat és showóbaan pontosan ez tengeri showak van egy indítása utána elgyengül mi azért hívjuk például cserviába egy showónak hogy dolcedi cservia mert édes leginkábbnak nevezük mert nem ez a erőszakos só ízvilágot nyújt ezért a sót mindig meg kell kóstolni mielőtt a vízbe rakjátok vagy bármire oké kettő miért nem az ecet már mert az ecet az a zöld palackos ecet az károsító anyag mindenre de ha ma a magyar eceteket tokolyban vannak gyönyörű ecetek borczetek almaeczetek málnaeczetek minden azok fantasztikusak azok ízfokozók azok kiemelik az ételt maga mindig szóval a savnak kell hogy legyen egy picit ha figyeled azért beszéltem hogy kell nekem a sav mert ad lehetőséget arra hogy újra gondolj újra menjek egy íz után és nem lapul meg az ételem mert az ételsav nélkül b hogy mondják savabors nélkül nélkül igen elmondtam igaz ez így van nem most így hallgattam és próbáltam ilyen háziasszonyként is belegondolni hogy lehet hogy az is a probléma itt magyarországon hogy lehet ha ha valamiből teszünk akkor sokat teszünk vagy sokat szeretünk tenni és ebből például tényleg a mérték az nagyon fontos nagyon de mindenbe az olasz konyhában meg az ember megtanulja hogy ott sem lehet nyakon önteni fűszerekkel meg bármivel hogy a hogy ott is a mértéke a talán a az adja az ízét amitől ugyanúgy megeszünk egy pasztát egy tésztát és valahogy annyira más annyira finom hogy ebben talán benne van ez is abszolút próbáljuk együtt rendet rakni arra hogy mi ki vagyunk olaszország egy nem azt jelenti hogy nem egy szegény nép egy nagyon szegény nép volt nem igaz az hogy mi mindig áldentét főztük a tésztát mi túlfőztük a tésztát mert éhesek voltunk nem igaz az ez a magyarokra is jellemző azért a nagy üzemi konyhába mindenkire ez a paraszt konyhának az alapja hogy telítöttséget adjon a széhidrát mennyisége másmilyen volt másmilyen volt minden na most ha ez tisztuló mert a séfeknek a munkája azt is volt hogy egy kicsit rendet rakjunk a mennyiségebe a főzésekbe a technológia segítsége de a mint az olasz a magyar és a magyar az olasz a szegény konyhákban alapul amit a franciáknál nem a franciáknál föntről lefele ment a gasztronómia mi pedig lentről fölfele vittük na most most ha egy olasz és egy magyar odateszünk gondolkozunk azon hogy hol rontjuk el ha egy jó alapanyagunk van azt maximum 510 alapanyagból készítesz egy ételt maximum az azt jelenti annyi ízvilág tud bemenni de annak ha egy rossz akkor el van rontva az egész de miért mert mindig kis területekben dolgoztunk abból ami körülöttünk volt abból választottunk amiből lehetett és nem volt több a 10-nél ez ez is a másik szóval innétől kezdve a mi konyhánk azért nagy mert abból a tből egy gasztrokultúrára alakítottunk ki élményeket adunk miért mert van benne az a x% lélek amire senki nem hiszi el de szükséges arra hogy egyáltalán kapjon még nagyobb életet az étel legendák tradíciók emberek szemek kezek tapsok zenék kultúra szobor ez mind teszi az ételt nagyjá és ennek a kombon utána természeten it is szól egy kicsit még nagyobb a a de egy kicsit én í erre gondolom így a a gasztronómiát és a hasonlóságot magyarországon nem igaz hogy mi nem nem ünk zsíros ételeket és itt nagyon érdekes ezt neked mondani hogy húzzál egy vonalat gasztronómiailag középkor előtt volt egy vonal amit nagyon szépen ki lehet húzni a zsiradékok vonalai mondjuk azt hogy firenze fölött vaj sertészsír lefele olívaolaj hát hát hátá ezi de ez élet itt van az antioxidáló pofénalii az életnek a titka én firenze felett is ettem olívaolajat nem tudtam egyébként hogy ez később szivárgott északra így van aha így van ez új ez nekem új igen mert a fermentáció is lent volt fönt citrusok voltak volt voltak ezek a alma italok ha így lehet mondani oké lefele pedig ott voltak a borok nemes dolgok na jött a középkor mit történt keveredés minden mindenhol volt egy nagy badella ahogy mindent összekevertünk ahol a vaj megérkezett a franciákkal t jó és utána jött a reneszansz itt egy nőnek a szerepe tá deédicii és ott volt rend ott tettek újra rendet ott ahol káosz volt felejtsük el hogy az egy férfi annyira makacs hogy amikor megérkezett a katerina azt mondta egyél villával és igyál egy üvegpárból azt m nem én még mindig kések kutyáknak dobálom minden ez volt a franc a konyha ez nem vicc raffi erről tud majd beszélni nem baj de ő pont azért de azért nem tehet róla na rai először is beszéljünk utána vesp klubról is deenzei vespa klub de a francia maga a középkorban volt amikor a a firenzei reneszansz így elindult és a virágzás a három faluról beszélünk egy domborzat közepén firénc piszalja époli fontos nagyon fontos gasztronomiai kulturálisan é mindenhol leonardo leonardo művei kultúrának a és a mecenátok oké na most nem akarok itt persze hogy hát a magyarok is ugyanezt majdnem elmondhatják nem csak mi ilyen vertikálisan vagyunk nem nem függőlegesen így elhzked de hogy nekünk ugyanígy fontosak voltak ezek a dolgok és valahogy az ember mindig keresi azt a közös metszetet hogy mi magyarok attól hogy hogy tényleg azt lehet mondani hogy sok hússal relatív zsírosan táplálkozunk kevesebb zöldség az ami inkább divatb van a hagyományos magyar konyhában és hogy mégis vonzó számunkra az olasz konyha például ez a mai rendezvény ugye egy unikális dolog hiszen egy olyan kultúrparkban vagyunk ahol van egy állatkert része van egy virámpark része és hogy felvállal ilyen jellegű rendezvény eket meghív olyan jellegű szakembereket amilyen te is vagy hogy milyen szerepét látod ilyen értelemben edukatív céllal hogy tudsz beszélni a gasztronómiáról tudsz arról amiről most is beszéltél hogy hogy hogy mondjuk a savaknak milyen szerepe van tehát hogy a magyar táplálkozásban is akkor itt a a gyerekektől kezdve mennyire lenne fontos ilyen szempontból is egy kicsit mélyebb ismereteket átadni mi a küldetése szerinted ezeknek az ilyen jellegű programoknak a küldetésnek mindenféleképpen beszéljünk pozitív van a népekről és az hogy mások vagyunk de ugyanolyanok hogy mindenki az örömöt és az örömszerzésél és az élményő küzd és szeretne minél többet együtt mindig új lehet más színes különböző de a másik oldaló érdekes és ezért fölkelünk hogy egy újabb íz vagy egy újabb embert tudjunk megismerni a gyerekekre pedig azt kell mondjam a szülőknek mint az a baj én is vagyok és látom azt hogy miben esek bele hogy az első nevelés otthon történik de a legelső nem az iq de az eq az érzelmi intelligenciának a kialakulása és a fajta kapcsolat az élethez érzelmi intelligencia nélkül az ételeknek általában lehet hogy jól csináljuk technikailag de hiányzik az emocionális a másik hogy nem rántott hússal és csirkével tudunk mert csirkének nincs-en húsíze vagy egy lazacot azért mert a lazacnak nincs-en lazacíze az dolgoknak íze kell hogy legyen nem a nyelvünk egy folyamatos tanuló és információ küzdő testrészünk ami szeretne tanulni és és ez az agynak is stimulálás arra hogy nyitott legyen az újhoz az agyunk a testünk akkor vibrál hogyha a nyelvünknek adunk új tanulnivalók az azt jelenti röviden hogy meg kell küzdeni néhányszor a gyermekek a brokkolival a zöldségekkel hogy ne mindig csokit adjunk hogy nem mindig rántott húst vagy nem mindig tésztát adjunk de a másik oldaló inkább adjunk de nagyon jót miért mondom ezt mert ott zajlik az hogy utána mifele fog hajlani nem biztos az hogy az a jó hogy ráerőszakolom a akkor amikor nem akar egy salátát mert úgyis az élet úgy fog alakulni pláne velem hogy lassan lassan a saláta ott lesz szóval lényegében szerintem a gyereket nem de vár várj várj tehát ez oké lassan lassan a saláta ott lesz a gyerek visszautasítja elsőre a salátát mert ez előfordul a brokkolit is úgy általában tegnap a fiam ezt csinálta így eltolta hogy akkor nem azt mond edd meg te ő a tésztát megette és én nekem ő pláne látja nem tudom milyen lézer kapacitása van a szemének látja azt hogy beledugtam a pennébe érted át akartad verni ugye ahogy betetted aha igen igen szóval azt mondta hogy edd meg te igen és akkor te ezt hagytad hogy jó apa megeszi vagy mit mondtál neki igen nem…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A főzés és az érzelmi intelligencia”

Miről szól ez az epizód: „A főzés és az érzelmi intelligencia”?

Gianni Annoni, olasz gasztronagykövet és étteremtulajdonos beszélget Porkoláb Gyöngyivel a citrusokról, az olasz és magyar konyha kapcsolatáról, valamint az érzelmi intelligencia szerepéről a főzésben. Annoni hangsúlyozza a múlt tiszteletének és a "no waste" szemléletnek a… Az epizód a Porkoláb Gyöngyi című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 06. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A főzés és az érzelmi intelligencia”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gianni Annoni, Porkoláb Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A főzés és az érzelmi intelligencia”?

Fő témái: gasztronómia, érzelmi intelligencia, no waste, olasz konyha, magyar konyha.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A főzés és az érzelmi intelligencia”?

Megjelenés: 2024. 06. 12.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/porkolab-gyongyi/a-fozes-es-az-erzelmi-intelligencia-0b918d57

Több epizód a Porkoláb Gyöngyi-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból