Prevenciós Központ Podcast

Tiszta sport vagy tiltott szerek? – a dopping sötét oldala - Dr Body Podcast 7. rész

· PT1H53M50S

Összefoglaló

Az ókori olimpiától napjainkig a dopping mindig is jelen volt az emberi teljesítmény hajszolásában. Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (Hunadot) ügyvezetője a Prevenciós Központ Dr. Badi podcastjában osztja meg tapasztalatait a sport sötét oldaláról. A beszélgetés…

Röviden

Műsor
Prevenciós Központ Podcast
Megjelenés
2026. 02. 19.
Hossz
1 óra 54 perc
Szereplők, említett nevek
Tiszeker Ágnes
Témák
dopping, sportteljesítmény, olimpia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

hogy már az ókori olimpiai játékokon is nyilván a dopping az jelen volt, hiszen az emberi képességeket, legyen az szellemi, legyen az fizikai egy erőnlét, egy állóképesség, egy koncentrálóképesség, ezek fejleszthetők és befolyásolhatók. befolyásolhatok bizony kemikáliákkal is vagy mesterséges anyagokkal.

És ezt már az ókori ember is tudta.

Tisztelettel üdvözlök mindenkit a Prevenciós Központ Dr.

Veres Attila vagyok a prevenciós központ alapító ügyvezetője, és ma egy olyan világba teszünk egy közös utazást, ahol a győzelem nem csak másodperceken, kilókon és pontokon múlik, hanem becsületen, tudatosságon és azon, hogy mit engedünk be a saját testünkbe.

A sport ma már nem csak teljesítmény, hanem egyben egy komoly kísértés is. tiltott szerek, ami sokszor csak egy kapszula, egy buta mondat, hogy mindenki ezt szedi, vagy az online rendelt ellenőrizetlen kiegészítők sora, amelyekről sokszor azt sem tudjuk, hogy mi van bennük.

Ma már egy amatőr futó, egy ambícióus utánpótlássportoló, vagy éppen egy olimpiai bajnok, mind-mind ugyanazzal a kikerülhetetlen kérdéssel néznek szembe, meddig vagyok hajlandó elmenni a sikerért?

Valójában mai vendégünk az az a szakember, aki ezt a kérdést nem elméletben, hanem nap mint nap döntések, sorsok és pályafutások szintjén éli meg.

Tiszeker Ágnes orvos, jogi szakokleveles orvos, sportorvos a magyar dopping ellenes rendszer egyik kulcszereplője és 2007 óta a Hunadót működtető Macs, azaz a magyar antidopping csoport ügyvezető igazgatója.

Egyszerűen látja belülről a vada nemzetközi dopping ellenes szervezetek. így a hunadó és a közép-európai cadó szakmai világát, és azt is milyen félelmekkel, tévhitekkel és reményekkel érkezik hozzá egy fiatal sportoló, felelős edző, vagy éppen az aggódó szülő.

Ebben a beszélgetésben nem dopping történeteket fogunk megvitatni, hanem megpróbáljuk megérteni, ki is valójában, dr.

Tiszeker Ágnes, hogyan jut el valaki oda, hogy az életét a doppingelenes küzdelmeknek szenteli?

Mit jelent számára az a mondat, hogy nem büntetni, hanem oktatni kell ezen a területen?

És mi az, amire az elmúlt 20 évből a leginkább büszke?

Mert bizony nagyon sokat köszönhet, nem túlzok, ha azt mondom, a világsportja többek között magyar köztársasági érdemrend lovag keresztjével is kitüntetett magyar kulcsembernek.

Mit takarnak azok a rövidítések, hogy vada, nadó, hunadó.

És mit jelent az a nagyon egyszerű, mégis kemény jelmondat?

A becsületes játék az egyetlen út.

Végigmegyünk azon is, hogyan zajlik valójában egy dopping ellenőrzés a bekopogtatástól a laborig, vagy hogyan születik egy tiltólista, és milyen elvek mentén lehet úgy szankcionálni, hogy közben az igazságérzet sem vesz el.

Beszélünk a világszinten csoportfelkaró szürke zónáról. is hol ér véget a gyógykezelés és hol kezdődik a dopping, hogyan lehet szigorú felelősséget egy 16 évesnek elmagyarázni, és mikor válhat életmentővé egy tu terápiás mentesség.

Eljutunk a táplálékkiegészítők rejtett kockázata kockázataitól és a trükkös új szerektől egészen a Enhanced Games Proaktív ötletéig.

És közben azt keressük ebben az egész zajban, hol találhat valóban hiteles kapaszkodót egy szülő, egy amatőrsportoló vagy egy jegyző.

És mi nekünk a prevenciós központnak is különösen fontos, hogyan érhet össze a dopping prevenció és a holisztikus egészségmegőrzés világa.

Arról fogunk még beszélgetni, hogyan lehet felelősen, tudatosan, pánik nélkül, de mindenképpen nyitott szemmel sportolni.

Úgyhogy a teljesítmény ne az egészség és főleg ne a becsület rov rovására születhessen meg.

Ha szülőként, amatőr, sportolóként, edzőként vagy egyszerűen sportkedvelőként halz hallgatsz minket, ez az epizód mindenké mindenképpen neked szól. praktikus kapaszkodókat, szemléleteket és válaszokat adunk, amikkel holnap már másként fogsz ránézni az ártatlan táplálékkiegészítőre, vagy egy mindenki ezt csinálja tanácsra a saját tested, életed védelme érdekében.

Badi és szeretettel köszöntöm stúdiónkban Dr.

Köszönöm >> nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást. >> Köszönöm a meghívást. meg, hogy egyáltalán érdeklődtök a téma iránt. >> Én azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy olyan téma, amiről nagyon-nagyon keveset tudnak az emberek, mert mindig amikor baj van, akkor szembesülnek vele, legfőképpen amatőrszinten.

Segíts egy kicsit megérteni, hogy hogyan mi is ennek a dopping ö doppingolásnak vagy a dopping védelemnek igazából a története?

Mertogy itt 99-ben történt valami, ami elindította ezt az egész védekezést, ezt a folyamatot a az útjára, és mégis Athénban történt egy nagy balhé, és itt jösz te igazából a képbe.

Segíts megérteni, hogyan is hogyan is volt ez a ez az út.

Hát 99, amire utalsz, az nyilván a Vadának az a World Antidopping Agency, nemzetközi doping ellenes ügynökség, mondjuk így szabadfordításban a az alakulásának, a megalakulásának, megalapításának a az éve.

De azért a dopping és a doping ellenőrzés az jóval korábban kezdődött.

Tehát sokszor tartok előadást doping történetből.

Nyilván az is egy az egy külön akár egy hosszú beszélgetést is megérne, hogy már az ókori olimpiai játékokon is nyilván a dopping az jelen volt, hiszen az emberi képességeket, legyen az szellemi, legyen az fizikai egy erőnlét, egy állóképesség, egy koncentrálóképesség, ezek fejleszthetők és befolyásolhatók.

Befolyásolhatók bizony kemikáliákkal is vagy mesterséges anyagokkal.

És ezt már az ókori ember is tudta, mert én azt gondolom, hogy és ez egy a kultúrtörténet szempontjából szerintem egy fontos fontos dolog, hogy a a kiskapu keresése, a mellékvágány, vagy akár a csalást nevezzük nevén, az hozzátartozott az emberiséghez.

Tehát hogy mindig voltak jók és jobbak, és mindig voltak, akik keresték azt, hogy ezt hogyan lehetne átugrani, hogy én legyek a legjobb, pedig nem biztos, hogy én vagyok a legerősebb, vagy a leggyorsabb, vagy a legokosabb.

Hát azt gondolom, ez ez egy emberi tulajdonság, és ez benne van.

És ez nyilván, amikor nem csalás, csak ügyeskedés vagy ügyesség, az is egy az is egy fázis.

És az is az, amikor már kifejezetten a csalás, vagy a másiknak az ellehetetlenítése, vagy a másik teljesítményének a tönkretétele, ugye itt azért a végletekig el lehet jutni.

Ez mind benne volt az ókori sportban, benne van a modern sportban is.

És ebben nyilván rendet kellett vágni.

Minden az ókori ember az növényeket meg gombakivonatokat meg mit tudom mindenféle mindenféle trükköket alkalmazott, de ezek valahol még mindig a természetes természetes megoldások.

Nyilván az újkori olimpián és az újkori ember az már egészen más más irányból közelítette meg a dopping kérdését.

És ahogy fejlődött a tudomány, márpedig ahogy átmentünk az évszázadokon és háborúk háborúk után jöttek, azért mondom a háborút, mert a háború mindig ad egy lökést. a tudományos, a technikai fejlődésnek, hiszen ott olyan verseny van a háttérben, a hátországban legyőzni a másikat.

Ö nyilván a fegyverek fejlődése az elsődleges, de az embernek, a katonának a a képességeinek a másik fölé növesztése az legalább ennyire fontos.

Ugye a második világháború nagyon sok tanulsággal szolgált a doping és a doping ellenőrzés számára is.

Kezdjük azzal, hogy egy amerikai katonaorvos, aki egyébként amatőr testépítő volt és mint katona orvos részt vett az amerikai hadsereg azon részében, akik a koncentrációs táborók egy részét felszabadították, és ott ugye rettenetes állapotban lévő szörnyű fizikai és és mentális állapotban lévő ö tragédiákkal és és emberi roncsokkal szembesült.

És rájött arra, hogyha tesztoszteronszármazékot ad nekik, ugye anabolikus androgénzteroidokat, kívülről behozott tesztoszteront, akkor a a felépítő folyamatok erősebbek.

Ezt amatőr testépítőként azért ő valahol már sejtette és tudta.

És és és elhülve látta, hogy fizikálisan jobban össze lehet rakni és szedni ezeket a szörnyű állapotban lévő embereket.

Tehát valamikor, amikor az anaburgus androgén szteroidok megindultak, és ezeknek a története megindult a második világháború után, később aztán ugye a 60-as70-es években a sport is felfedezte a maga számára, akkor ezeket csodaszernek tartották, hiszen az első gondolat az az volt, hogy erősebbé, ellenállóbbá, nagyobb fizikummal, erősebb izomzattal rendelkező, erősebb csontozattal rendelkezővé tesszük a sportolót.

Tehát milyen jó, hogy az ő érdekében most kitaláltunk valami szuperszert.

Aztán persze nyilván, ahogy haladt előre az orvostudomány és a tapasztalat, és ez nagyon sokat számít, hogy hogy évek, évtizedek kellenek ahhoz, hogy valaminek a a következményeit lássuk.

Hát gondoljunk csak a covidra. átéltünk néhány borzalmas évet, meghalt egy csomó ember, kifejlesztettek különböző vakcinákat, ami óriási tudományos előrelépés volt, de hogy ennek a covidnak a hosszútávú következményei mik lesznek, akár a az egészségre, az egyénre nézve, vagy a társadalom egészére és a társadalom egészségére nézve, ezt most még nem tudjuk, majd 10-20 év múlva vissza fogunk tekinteni, és azt fogjuk mondani, hogy talán ezt is másképp kellett volna csinálni, vagy ezt jól csináltuk, De hogy következménye van és befolyásolja az életünket rövid és hosszú távon ez biztos ugyanez történt, eltelt jó néhány évtized és rájöttek arra, hogy az anabolikus androgénzteroidok lehet, hogy kiváló izomtömegnővelők, ma is azok egyébként.

Egy testépítő terembe vagy boltba eljut, akkor ott egész komoly palettával fog találkozni.

És most nem kedvet akarok hozzácsinálni, de így van.

Ö de ára van, mint mindennek, és nem pénzben, hanem egészségben, és a szervezetnek a reagálóképességében. hiszen hogyha mesterségesen kívülről beleavatkozunk egy egy normál balanszba, egy egyensúlyi állapotba, amit a szervezet magától fenntart, és ezt kívülről befolyásoljuk, és eltoljuk valamilyen szélsőség irányába, akkor azt a szervezet megpróbálja majd kompenzálni, és amikor kompenzálja, akkor mellékhatásokkal fogja kompenzálni.

Az anabolikus androgénzteroid beleavatkozik a hormonháztartásba, egy fiatal egészséges ember hormonháztartásába, eltolja a tesztoszteron és az egyéb szteroid szintjeit a felépítő folyamatok irányába, hiszen ezek mind az izomtömeg növelése irányában fognak hatni. cserébe lecsökkenti a saját termelést, tönkreteszi a saját termelést, visszavonhatatlan károsodás történik a a saját hormontermelőrendszerbe.

Ugye ezt a fiúk nagyon is tudják érezni, hiszen nekik hol termelődik a tesztoszterön.

Ugye a herékben, amik visszavonhatatlanul képesek elsorolni, nem egy 18 éves testépítőt láttam, aki hatalmas és nagy és erős volt, és és magazinokba lehetett volna mutogatni. súlyos egészségkárosodással és visszavonhatatlan szexuális diszfunkciókkal.

Ugye ez az ár, amit akkor nem gondolnak végig, később meg már nem nagyon lehet rajta segíteni, de ugyanazt tudom mondani a belgyógyászati betegségek irányából is, hiszen a máj, ami bontja ezeket a ezeket a termékeket, az iszonyatosan túl lesz terhelve, és egy idő után nem bontja, hanem máj májeléktelenségbe viszi bele a pácienst.

A vese, ami szintén egy egy kiürítő szerv és méregtelenítő szerv, az feladja a küzdelmet és veseléktelenségbe megy bele a történet.

És hát ugye nem utolsó sorban a hatalmasra növelt szívbizomzat, ami egy mesterséges növekedés, hiszen nem fizikai munkával hosszú időn keresztül az adaptációval együtt.

Tehát, hogy egy nagyon fontos szó az adaptáció, tehát a szervezet adaptálódik ahhoz, hogy én sokat futok. sokat erősítek, és ezt rendszeresen éveken átteszem, és tegyük mellé normálisan étkezem, nagyon fontos, akkor egy idő után elkezd izomzat nőni magától is.

Tehát a szervezet ezt okosan kitalálta és csinálja.

Igen ám, de ha ezt belepumpálom és pillanatok alatt feldnövesztem az izomzatot, meg lehet tenni, felnő az szívizomzat is, de az odavezető koszorú él, ami táplálja ezt a megnövekedett izomzatot, az nem fog nőni, hiszen nincs rá ideje.

Tehát mi történik? egy lufi, képletesen szólva, ami kidurran, hiszen nincs ami táplálja, és bizony az a szívizomzat elhal, és így értem a kidurradást, azt infarktusnak hívják, és bizony nem a hosszú élet titka.

És szerintem ez a ez a legizgalmasabb része az én munkámnak, hogy hogy minden egyes pillanatban meghozott döntés, legyen az jó vagy rossz, következménnyel fog járni, akár hosszútávon is, és akár egy életet, egy sportkarriert, vagy egy egészségi állapotot, vagy egy középkorú, vagy egy idősebb embernek a a az élet minőségét meg fogja határozni.

És akkor visszakanyarodva a felvezetőben elhangzottakhoz, hogy mit tudnak a sportolók, én azt gondolom, sok mindent tudnak.

Nem az a kérdés, hogy tudja-e.

Nyilván mi nagyon sokat teszünk azért, hogy tudja.

Tehát valóban az edukáció, a nevelés, a felvilágosítás, az információtadás az rendkívül fontos.

De azért az elmúlt 20 évben talán ez volt az egyik legfontosabb projekt, amit megpróbáltunk véghez vinni, hogy hallják, tudják, ha akarják, utána tudjanak nézni.

Szerintem nem ez a kérdés a mai fiatalokkal szemben, vagy mai fiatalokkal kapcsolatosan, hogy tudják-e.

Az a kérdés, hogy elhiszik-e és nem hiszik.

És én is emlékszem még a 20-as évben, mert sajnos régen volt, >> de emlékszem, hogy én is úgy voltam vele, hogy ó, hát majd 40 éves koromban, ó, hát majd mi, hogy már.

Meg mondják, de majd nem így lesz, meg addigra majd kitalál valamit az orvostó. pláne 60 éves koromra szerencsére még nem vagyok annyi de remélhetőleg egyszer leszek ó hát akkor meg majd így lesz nem így lesz tehát amit akkor teszünk 18-20 éves korunkban, az meg fogja határozni a középkorunkat meg a felnőtt korunkat meg az idős korunkat is és ezt nagyon-nagyon nehéz elhinni és nagyon nehéz egészen kiskortól kezdve 14-16 éves kortól kezdve tudatosan készülni a felnőtt korral tudatosan kész készülni a sportkarrire és tudatosan építeni az izmot, az állóképességet tiszta eszközökkel.

És ez a lényeg, én azt gondolom, a mi munkánkban. >> Menjünk egy kicsit még vissza, tehát hogy megszületett a Voda, aztán volt ez az até kis izgalmas >> nem volt olyan kicsi, tehát az alapjaiban rázta meg ugye a magyar sportot…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Tiszta sport vagy tiltott szerek? – a dopping sötét oldala - Dr Body Podcast 7. rész”

Miről szól ez az epizód: „Tiszta sport vagy tiltott szerek? – a dopping sötét oldala - Dr Body Podcast 7. rész”?

Az ókori olimpiától napjainkig a dopping mindig is jelen volt az emberi teljesítmény hajszolásában. Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (Hunadot) ügyvezetője a Prevenciós Központ Dr. Badi podcastjában osztja meg tapasztalatait a sport sötét oldaláról. A beszélgetés… Az epizód a Prevenciós Központ Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Tiszta sport vagy tiltott szerek? – a dopping sötét oldala - Dr Body Podcast 7. rész”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tiszeker Ágnes.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Tiszta sport vagy tiltott szerek? – a dopping sötét oldala - Dr Body Podcast 7. rész”?

Fő témái: dopping, sportteljesítmény, olimpia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Tiszta sport vagy tiltott szerek? – a dopping sötét oldala - Dr Body Podcast 7. rész”?

Megjelenés: 2026. 02. 19.. Hossz: 1 óra 54 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prevencios-kozpont-podcast/tiszta-sport-vagy-tiltott-szerek-a-dopping-sotet-oldala-dr-body-podcast-7-resz

Több epizód a Prevenciós Központ Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból