Reaktor Podcast

A vállalkozói élet mélységei és magasságai - Beszélgetés Petheő Attilával

· PT43M46S

Összefoglaló

Petheő Attila, a budapesti Corminus Egyetem docense és sorozatvállalkozó a vállalkozói életforma nehézségeiről és szépségeiről beszél a Reaktor Podcastban. Kiemeli, hogy a vállalkozói képességek fejleszthetők, és a kitartás, motiváció a legfontosabbak. Az Egyesült Államok és…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2025. 07. 07.
Hossz
44 perc
Szereplők, említett nevek
Petheő Attila
Témák
vállalkozás, vállalkozói élet, motiváció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Pető Attila egyetemi docens, tanszékvezető a budapesti Corminus Egyetemen.

A vállalkozásfejlesztés és menedzsment tanszéken emellett sorozat vállalkozóként több mint 11 vállalkozást alapított különböző iparágakban.

Kutatási területe közé tartozik a szociális vállalkozások és a kis és középvállalkozások fejlesztése.

Pető Attila számos nemzetközi tapasztalattal rendelkezik.

Többek között a Harvard Business School ösztöndíjasa volt és az ENS Európai Gazdasági bizottságán is dolgozott Gemben.

És nem csak az a megtiszteltetésért, hogy bemutathatom, hanem hogy beszélgettetek is vele.

Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívást.

Az lenne az első kérdésem, hogy ön született vállalkozó vagy vállalkozóvá vált.

Mi nem hiszünk a született vállalkozókba, tehát ezért nem is mondanám azt, hogy született vállalkozó, sorozatvállalkozó vagyok, mert van egy ilyen beidegződésem, hogyha abbahagyok egyet, akkor rögtön azon gondolkodom, hogy mi legyen a következő.

Én mi azt tanítjuk, hogy bárki vállalhat, bárki válhat vállalkozóvá, mert ez csak mondjuk van hozzá érzéke, de igazából ezek a képességek fejleszthetők és elég jól fejleszthetőek.

Tehát, hogy én úgy gondolom, hogy akiben van kitartás, motiváció, az meg tud tanulni vállalkozni.

Tehát, hogy igazából én inkább azt mondom, hogy a kitartásra a motivációra van szükség, ami így, hogy mondjam, egy adottság valahol, hogy ki milyen attitűddel áll hozzá a dolgokhoz.

Ö ezeket gondolom az ember a neveltetése során kapja, és ezt által egy kiskorban, tehát hogy nem is felnőtt korban.

És hogyha ezek megvannak, akkor én úgy gondolom, hogy bárki meg tud tanulni vállalkozóvá válni.

És ez a vállalkozói lét, ez igazából egy alkat, egy szerep, vagy igazából csak egy munkakör?

A nagy különbség van amúgy az Egyesült Államokban meg Magyarországon a vállalkozói létben.

Az a nagy különbség, hogy Egyesült Államokban az teljesen elfogadott, hogy valaki három évig vállalkozik, utána meg három évig alkalmazotti státuszban éli az életét.

Nálunk sokkal jobban elkülönül.

Tehát nálunk a vállalkozók azok nagyon ritkán mennek már vissza. az hacsak nem kényszer hatására.

És ugyanígy az alkalmazottak is inkább csak kényszer hatására, hogyha elvesztik a munkaitet, és nem látnak más megoldást, akkor lépnek át a vállalkozói oldalra.

Szóval ebből a szempontból érdekes, hogy nálunk miért ennyire elkülönült ez a dolog, de én úgy gondolom, hogy hogy ez bocsánat, mi volt az eredeti kérdés, hogy hát az, hogy ez egy szerep, alkat, munkakör, ön azt mondom, ez egy élet forma, ez egy karrierválasztás, tehát egy karrierút, és az ember megválaszthatja jó esetben, hogy milyen útra szeret szeretne lépni, és tehát ez a választás ez ez egy, hogy mondjam lehetőség.

És a hát azt tudnám mondani, hogy annak, aki nem szereti a bizonytalanságot, tehát nem tudja kezelni azt a helyzetet, hogy nem tudja, hogy jövő hónapban miből fog megélni, annak nem ajánuk ezt a vállalkozói létet. viszont a vállalkozói létnek ez egy nagyon nagy hátültője.

Igen, a ez a úgymond bizonytalanság és a stressz.

Viszont egy másik oldalon meg a szabadság, a függetlenség, az meg egy sokkal erősebb motiváció tud lenni.

Tehát, hogy akinek ez a függetlenség fontosabb, akkor az simán azt mondja, hogy inkább elviseli ezt a bizonytalanságot, és ha beéri ugyan kevesebb, de cserébe a saját magának a főnöke, nem más osztja be az idejét.

És ez tényleg egy visszatérő motívum szinte a legtöbb vállalkozónál, amikor megkérdezzük, hogy miért is lépett erre az útra, és akkor az első hely az mindig a függetlenség, a második meg, hogy megvalósítsak egy álmot, egy elképzelést, a saját dolgomat vigyem véghez.

És akkor önnek is az volt a célja, hogyan kezdődött a vállalkozó élete?

Ezt így már utólag mindig aztam mondani, hogy az első milliót azt nem szokás elmondani.

Nekünk úgy kezdődött, hogy az egyik ö barátom, úszótársam osztálytársá kikerült bankokba, mert az édesapja lett a bankoki Malév irodának a vezetője, és akkor így hívott minket, hogy tud bármilyen pólót küldeni, amilyen nekünk szükséges.

Akkor még elérhetetlen volt számunkra ezek a No Fear vagy a Alien Workshop és ezek a iszonyó márkák, Tüsszi vagy hasonló ilyen gördeszkás márkák.

És akkor így így először csak magunknak kértünk, hogy akkor küldjön és minden hét emlékszem minden héten szombaton egyszer jött a Malév gép és a pilóta hozta nekünk bőrönbe a pólókat és és akkor azt magunknak hoztuk, és akkor mindenki látta az iskolában, hogy hú milyen jó pólótok van, nem hoznok-e nekünk is.

És akkor egy idő után már ilyen heti 50-60 megrendelésünk volt a pólóra.

És hát végülis hoztunk, tehát hogy hogy igazából már csak azt sajnáltuk, hogy a pilóta nem bír el öt bőröndött így a reptéren, de minden szombaton ott álltunk a Malév járatánál a Már Liszferenc Ferühegyű repülőtéren, és vártuk az újabb adagpólókat, és hát nagyon örültünk neki, hogy hogy ma már azért sokkal egyszerűbb, de mai napig amúgy a Tájföld és a Bali az egyik legnagyobb központ. pontja ezeknek a hamis és félhamis.

Igazából ez nagyon nehéz kérdés, hogy hamise, mert ugyanabba a gyárba gyártották le, mint az eredetit, csak nem hivatalos úton jutottunk hozzá így a a pólókhoz, de hogyha mondjuk vizsgálat alá vetették volna ezeket a pólókat, akkor az derült volna ki, hogy nem tudják megmondani, hogy ez most eredeti vagy hamisítvány, mert ugyanott készültek, ugyan mindenben vegyeztek a a pólók, amiket mi igazából most így kvázi félálisan, inkább illegálisan forgal almaztunk így gimnáziumban és hát így így ez akkor amikor így az ember így elkezdi, akkor így nem is gondol bele, de egy idő után már így így nagyon megtetszik neki ez a dolog, hogy hát kereskedni főleg úgy, hogy minket ezek a pólók érdekeltek is.

Szóval nem enennyire, mint ezek az új nagy ilyen cipő egyedi dolgok, de azért az, hogy nálunk meg lehetett kapni a legújabb modelljét a Nofir pólónál, amikor még itt mondom közel nem volt még arra esé, hogy Amerikában megrendeljük, azért az egy óriási fegyvertény volt.

És hát mindenki törekszik az egyediségre, sokkal jobban örül egy olyan pólót viselni, ami nincs másnak így a a környezetébe.

És ebből a szempontból ez egy nagyon izgalmas korszak volt, mert amúgy addig tartott, amíg a az ismerősünk édesapjanak, le nem járt a megbízatása bankokban.

Aztán később meg is szűnt a Malév bankok járata, úgyhogy így már végképp nem működött tovább az üzlet.

Ugye a szállítási útvonal szűnt meg.

Kezdővállalkozóként, és most már ha mondhatom így veteránabb vállalkozóként mennyire másabb az élet? hogy alapvetően mik azok a problémák, melyek azok a problémák, ami ami most már nincsenek, vagy most már vannak?

Tehát mai fejjel sokkal gyorsabb vállalkozni, mert egy csomó hibát nem követek el.

Meg azért nekem 5266 kontaktom van a telefonomban, tehát hogyha bármire szükségem van, akkor lekeresem az illetőt.

Mondjuk tegyük föl, kéne egy lakatos, akkor nem kell hívogatnom az internetről lakatosokat, hogy akik megbízhatatlanok, meg átvernek, meg nem becsapnak, hanem egyből olyat hívok, aki tudom, hogy holnapra az ismeretség okán megcsinálja nekem azt a munkát, amit megkérem.

És hát a másik nagy előnye a az idősebb kornak, hogy már nem kell ilyen biztonsági tartalék.

Tehát, hogy már az ember akkor van annyi felhalmozott vagyona hogy hogy nem azon kell gondolkodnia, hogy ha most nem jön be, akkor holnap nem lesz mit enni a családnak, hanem igazából annyit kell gondolkodni, most nem jön be, akkor el kell minél hamarabb ismerni ezt a kudarcot, és tovább kell lépni.

Fiatalként azért ezt így tragédiaként éljük meg.

Főleg az első bukások a legnehezebbek.

Tehát a az első bukás az kábé az ember azt hiszi, hogy az élete ért véget.

Valott igazából később rájön, hogy hogy nem ért véget az életet, csak maga az a üzleti ötlet, az a az bukott meg, az nem működött.

És általában az se azért nem működött, mertogy azért nem volt jó ötlet, hanem általában vagy rosszkor léptünk piacra, tehát túl korán, vagy túl késő, már már előrébb voltak a versenytársak, vagy egyszerűen nem ismertük eléggé az iparágat, és és hiányzott a tapasztalat.

Tehát, hogy a kezdővállalkozóként ez kicsit ez a újszülöttként minden vicc új, tehát hogy el fogjuk követni ugyanazokat a hibákat.

Persze mások hibájából lenne jót tanulni, de sajnos ez azért a legnehezebb mások hibájából tanulni.

Tehát a legtöbb kezdővállalkozó például alul fogja becsülni a tőkeigényt, úgy fog belevágni, hogy kevés pénzzel.

En ennek az a nagy hátránya, hogy az idejét arra fogja fordítani, hogy pénzt szerezzen, nem arra, hogy az üzletet építse.

Tehát, hogy és ez máris egy óriási hátrány, hogy az időd nagy részét a befektetőkásával hitelezők meggyőzésével töltöd ahelyett, hogy új ügyfeleket szereznél, vagy a piacon a meglévő ügyfeleidet magasabb színvonalon és minőségben szolgáld ki.

Úgyhogy óriási a különbség, de mindenki volt kezdővállalkozó egyszer, aki nek sikeres lett, tehát tehát mindenki átesik ezen a keresztségen.

Esetleg ön elmesélni, hogy mi volt a kezdő nagy bukás?

Most egyet kiragadva így a a hát a talán a mai napig a legjobban fáj az egyik legnagyobb korai bukásunk, hogy volt egy szórakozóhelyünk a belvárosban, egy egyetemi klub nagyon-nagyon dübörgött, tényleg a partifotó kimutatása alapján az ötödik leglátogatottabb klub voltunk.

És egyre inkább átalakult a piac.

És mi is láttunk, hogy nyáron az emberek már nem akarnak, ez egy pince volt, nyáron emberek nem akarnak pincébe menni, hanem inkább az ilyen udvarokat, romkocsmákat, a szabadtéri szórakozóhelyeket, mint a Holdudvar volt a később a Margit cigetenz a Treford Kertben, hogy ezeket népszerűsítik.

És nem akartam soha szabadtéri szórakozóhelyet nyitni, de az volt a probléma, hogy hogy ha elengedtük, bezártunk és elengedtük a dolgozókat, akkor nagyon nehéz volt szeptemberben újra visszavenni őket, mert találtak állást a nyárra, és valaki megszerette és akkor már nem akart visszajönni érthető módon.

És végül belementem, hogy egy barátom hozta az ötletet hogy ő ott van a 10. kerületbe a Dreer palotának a kertje, ami nagyon elhanyagolt a Dreer palota, de a kertje az egy ilyen benőtt tősfás terület, a Csajkovski park 7000 nm odaadja az önkormányzat tényleg azzem 1000 Ft/ nm/ év.

Tehát ez egy olyan ajánlat volt, hogy tehát 1000 Ft/ 700000 Ft-ért semmit nem lehet kibérelni, főleg nem 7000 nmt.

És akkor hát néztük a 10. kerületben van.

És a 10.ben akkor az egyetlen szórakozó az E- Klub volt, az is a határán ott a Népligetnek.

És akkor arra gondoltunk, hogy hát ez milyen jó, nincs konkurencia, egyetlen más szórakozóhely sincs, akkor ez biztos sikerülhet. 84000-en laktak akkor a 10. kerületben, hogy mekkora piac.

És hát a legnagyobb hibát akkor követtük el, hogy az, hogy nincs, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy jó, hanem azt tudtuk meg sajnos, hogy az emberek ott a 10. körben, 80 évben nem engedhették meg maguknak a napi szórakozást, ha inkább összegyűjtötték havonta a pénzt, és akkor egyszer királyok voltak a hajógyári szigeten, elköltötték mindenüket, és utána soha nem még egy sörre se jöttek le így a a Csajkovski parkba.

És hát négy éven költöttünk a helyre, de úgy képzeld el, hogy építettünk pötangpályát, szabadtéri tánceret, DJ pultot, kerty grill rendszert, hát grillét, quadpályát, minden szolgáltatást, amit lét léteszünk, megépítettünk így minden évben. ö foci ebé-re kivetítő óriás nézőtérrel mindent megtettünk, amit lehet, és hát tényleg így három év után így így így a nem beszélve arról, hogy a 10 kerület azért nem a közbiztonságról híres, úgyhogy azalatta a három év alatt amíg üzemeltünk, vagy hatszor kiraboltak minket, feltörték a az épületeinket, elvittek mindent, amit értek, amit találtak.

Tehát, hogy ö és akkor be kellett zárnunk, mert be kellett látnunk.

És hát a a legszörnyűbb, hogy még a lakók se szerettek minket.

Ugyan nem voltunk nagyon hangosak, de azért folyamatosak voltak a környékbeli feljelentések, mert megszokták azt, hogy ott egy nagyon csendes park van, és ha már élet van benne, az már zaj.

És hát a az volt a legszomorúbb benne tényleg így a Tamás barátommal, hogy három nyarunk ráment plusz nagyon sok pénzünk és a végén nem is a pénz fájt a legjobban, hanem azt, hogy hogy egy óriásit buktunk.

Tehát hogy tényleg a a azt kell mondjam, hogy hogy egyetlen egy jó dolog volt a három évben, amit vissza tudok idézni, hogy vecsenyi tanár urat meghívtam egyszer ebédelni, és azt tudtam mondani, hogy ez az én éttermem.

Tehát, hogy így kábé a legtöbb, aki ilyen presztízsből nyit éttermet, az ezért teszi, hogy elmondhassa, hogy ez az én éttermem és meghívjon valaki ismerősét, vagy akit tisztel, vagy szeret.

Ez volt az egyetlen momentum, amire pozitívan vissza tudok emlékezni ebből az egész kalandból itt a Csajkovski parkban.

És hát így tényleg így az enyészet élett így nagyon hamar évek alatt így a elhordták a és és hát a legérdekesebb, hogy például azzal kellett kezdenünk, hogy előtte a helyi lakók ezt az egész parkot kutya meg kisá temetőnek használták, úgyhogy a kisállatok dögöket össze kellett gyűjtenünk és el kellett szállítanunk így a parkba.

Hát hogy ő szeretné itt meggyászolni a kut volt kutyáját.

De hát mondtuk, hogy hát ez nem a parkba kell elásni a kutyát, de hát ők ezt nem értették.

Úgyhogy még még ebbe ebbe se tudtuk kivívni így a helyi lakók szeretetét, hogy mi megszüntettük a kisá temetőjüket.

Ami utána szerintem azóta is így legalábban visszaalakult.

Ott azért gondolom sokan ássák el azóta is a elhunyt kisállataikat, hörcsögöket, nem tudom, macskájukat, bármi ilyesmit.

És akkor a halott kisállatokról kicsit pozitívabb vizekre elvezve, mi volt a legnagyobb sikere ennyi év alatt?

Hát a legnagyobb siker a ezt a társammal, Ero Trümmerrel értük el talán.

Két nagyobb siker volt, amire így szívesen emlékszek vissza. volt több is, de a mire szívesen, az egyik, amikor a Living Room nevű szórakozat eladtuk, és a pont a csúcson el tudtuk adni így a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Corminus Egyetem

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A vállalkozói élet mélységei és magasságai - Beszélgetés Petheő Attilával”

Miről szól ez az epizód: „A vállalkozói élet mélységei és magasságai - Beszélgetés Petheő Attilával”?

Petheő Attila, a budapesti Corminus Egyetem docense és sorozatvállalkozó a vállalkozói életforma nehézségeiről és szépségeiről beszél a Reaktor Podcastban. Kiemeli, hogy a vállalkozói képességek fejleszthetők, és a kitartás, motiváció a legfontosabbak. Az Egyesült Államok és… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A vállalkozói élet mélységei és magasságai - Beszélgetés Petheő Attilával”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Petheő Attila.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A vállalkozói élet mélységei és magasságai - Beszélgetés Petheő Attilával”?

Fő témái: vállalkozás, vállalkozói élet, motiváció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A vállalkozói élet mélységei és magasságai - Beszélgetés Petheő Attilával”?

Megjelenés: 2025. 07. 07.. Hossz: 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/a-vallalkozoi-elet-melysegei-es-magassagai-beszelgetes-petheo-attilaval

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból