Reaktor Podcast

,,Az identitásunk részévé vált a tánc" Beszélgetés a Frakció Társulattal

· PT27M15S

Összefoglaló

A Reaktor Podcast adásában a Frakció Néptánc Társulat tagjai, Nagy Borka és Imrá H András vesznek részt. A vendégek a néptánc fontosságáról, a közösségről, és a hagyományok 21. századi megőrzéséről beszélgetnek. Elmesélik a társulatuk, a Frakció megalakulásának történetét, ami…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2025. 11. 04.
Hossz
27 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy Borka
Témák
néptánc, közösség, hagyományőrzés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sziasztok kedves nézők és hallgatók.

A mai adásunk vendége Nagy Borka néptáncos, illetve Imrá H András, szintén néptáncos, akik a frakció néptánctársulatnak a tagjai.

Sziasztok és köszi szépen, hogy elfogadtátok a meghívást. >> Köszönjük a lehetőséget. >> Mit jelent nektek a néptánc? >> Ez egy nagyon összetés mély kérdés.

Igazából nekem, nekünk már gyerekkorunktól kezdve ez ez meghatározta a mindennapjainkat, és hát kezdetben egy hobbi, egy mozgás, egy egy ör örömforrás.

És aztán az évek múlt, vagy ahogy ahogy fejlődtünk mi is, és kicsit nyílt a világ, ez ez egyre inkább hát beépült a az identitásunkba.

Talán ez kicsit nagy szó, de de ugye tényleg az életünk részévé vált, és nehéz elképzelni most enélkül. >> Én például ezt mondom az egyetemen, szóval olyan szinten beépült, hogy hogy ez már a mindennapjaim része, és hogyha ez nem lenne, és nem kezdtem volna el négy évesen, akkor akkor nem is tudom, hogy mit tanulnék például most. >> És van nektek ugye már itt az emlegetett [torokköszörülés] társulatotok, a frakció.

Erről egy kicsit meséljetek, hogyan jött, hogyan jött létre, hányan vagytok.

Hát az egész az 2023-ban indult kis paradoxal érdekes módon egy évvel korábban, mint azt terveztük.

Mi a TAR együttesben kezdtünk el táncolni, és ott egy hát egy ilyen fiú magbar baráti társaság hát az év hosszú esték sörözései és beszélgetései alkalmával fogalmazódott meg, hogy milyen jó lenne egy kis külön műhelyet létrehozni. kicsit alkotni és és kísérletezgetni.

És aztán ezt 24-re tűztük ki, mint mint a kezdés időpat belevágunk ebbe a projektbe.

De 23-ban jött egy lehetőség a platform részéről, hogy egy egy néptáncestet adjunk, és ennek hatására ez kicsit felgyorsultak a az események és akkor erre a felkérésre állt össze először a frakciótársulat. még kissé adhoz módon, de de hát igazából onnantól kezdve számítjuk a a létezésünket. >> És egyébként van valami jelentése, vagy valami szimbólum, hogy frakció a társulatnak a neve? >> Igen.

Ez is szintén a tímágyütteshez kötődik. egyik nyári táborunk alkalmával az egyik első próbán egy felső tiszavidéki táncanyag volt terítéken és és hát nagyon élveztük a táncot és és tényleg így így igazán energikusan egymásnak egymást buzdítva és és hergelve táncoltunk.

Mire az együttes vezetője Tmár Böske megszólalt, hogy ne frakciózatok már annyira.

És akkor innen jött az iklet, hogy akkor ha már év is egy ilyen baráti társaság vagyunk, és annyit frakciózunk, akkor legyen ez a a nevünk a jövőben is. >> És akkor egy kicsit nevesítsük a tagokat.

Kik voltak az alapítók, és és hányan vagytok most jelenleg? >> Hát az alapítók a fiúk voltak, ugye Imra Halvát András, Nagy Bálint, Kis Zente és Petőc András. és hogy ez a négy fiú találta ki, hogy legyen egy ilyen csapat, és hát muszáj volt.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy csak fiúk fognak táncolni, >> de aztán ugye jött a felkérés, ahova kellettek lányok is, és akkor ezáltal négy lány bekerült, és akkor így vagyunk nyolcan.

Mindenki hívta a kedvesét, illetve még egy lány került be így pluszba, és akkor így kialakult a a négy pár.

Hogyan néz ki nálatok egyébként egy egy konkrét próba, illetve milyen adott esetben nehézségekkel jár egy egy csapat életében ez?

Hát úgy zajlik, hogy ugye mi megbeszéljük jó esetben, hogy mit is kéne azzon a próbán gyakorolni.

Andris is készül a fiú részekkel kapcsolatban én a női részekkel.

Ez még az elején volt olyan, hogy nem én készültem egy női táncból, hanem egy másik táncosunk.

És akkor ő tanította az Andrissal együtt kalottaszegi táncokat.

Ez pont a platformos műsorra történt amúgy, hogy ő ő készült fel az anyagból.

Ö ez amúgy szerintem úgy történik, hogy a lányok közül, aki éppen magának érzi, ő vállalhatja ezt a szerepet.

Most most általában én szoktam vállalni, a fiú közül meg általában Andris az, aki aki viszi. >> Tehát, hogy igazából ez nincs úgy megszava.

Tehát, hogyha valaki érzi magában a kapacitást és az energiát, hogy ezt egy anyagra rá tud feküdni, amit meg is tud tanítani a társaságnak, akkor nyugodtan, de ez jelenleg még még mi vagyunk, ami nem probléma, tehát hogy ez nincs semmi gond, de hogy általában most mi vagyunk azok, akik tanítunk és nézzük az archi filmeket, utána keressünk, utána nézünk és és akkor abból próbunk majd valamit visszaadni. >> És milyen nehézségekkel szembesültök egyébként itt a közös próbák során?

Az első időszakban az is problémát okozott, hogy eleve hol próbáljunk, mert ez nem kézenfekvő, hogy van egy próbaterem tükörrel, öltözővel, szuper jó padlóval fölszerelve, ahova egy ilyen fiatal csapat, akiknek nincsen múltjuk, betérhet.

Úgyhogy eleinte Lehó Kévinek a a házuknál van egy pince, ami tökéletes arra, hogy próbáljunk.

Külön ki van építve egy padlózat, ahol tökéletesen elférünk, úgyhogy eleinte ott próbáltunk, mostanában viszont a Pázmány Péter Kotrikus Egyetemnek a tornatermébe jutunk be.

Én édesanyukám ott dolgozik, úgyhogy ő kapcsolatain keresztül jutunk oda.

Ez viszonylag jó, nyilván ez tökéletes.

Egy táncteremnek szerintem szükséges része, hogy legyen egy tükör.

Ugye ez ilyen ön ellenőrzés miatt fontos.

Itt ugye ez nincsen, úgyhogy még hátra van, hogy ez is még ugye változzon.

Most már ez mondom viszonylag rendben van.

A másik az, hogy ugye mindenkinek, ahogy az előbb is említettük, elég sűrű az élete és az időegyeztetésre könnyű.

Ebbe az évbe igyekszünk megcsinálni azt, hogy heti kétszer legyen egy fix próba, és hogyha kell, akkor több.

Ugye most kell, mert egy hónap múlva elvileg föllépünk, úgyhogy szükséges, hogy többet próbáljunk.

Úgyhogy ezek ezek mindenképpen nehézségeket okoznak. >> Úgyhogy mondhatni a frakció egy underground mozgalom, tehát a [nevetés] föld alól indulva >> búvópatakként kezdtük el, aztán most már ott a pármány jutottunk.

Viccet félretéve, tehát igen, az időegyeztetés az az nyolc embernél, de hát már kevesebbnél is azért az az mindenképpen problémás.

És hát nyilván akár szakmailag, tehát akár mondjuk az alkotásban egy-egy folyamatban voltak nézet eleltérések vagy vagy kisebb emberi súrlódások, ezek mind része a a társulatnak.

Ezt igyekeztünk meg igyekszünk hát időszakonként ilyen meetinggel vagy egy beszélgetésre ezt rendezni.

És hát ennek fénye van, hogy tanulva ebből tovább menni.

De hát nyilván ezt mi is most tanuljuk.

Például a mondom a magam nevében, hogy hogy én én én mint hogy tanítok a a többieknek, az ott sokáig ugye együtt táncoltunk és teljesen egy szinten voltunk.

Ez is olykor problémát tud eredményezni, úgyhogy vannak gondok, ezeket igyekeztünk megoldani és túllépni.

És hát nyilván azt is tudatosítva, hogy hogy ezek vele járnak és ezeket nem lehet megspórolni, és az, hogy majd jövőben ezek eltűnjenek vagy csökkönjenek, át kell menni ezeken a a kapukon, és akkor utána majd lehet valami jobbat és és kicsit szökkenőmentesebbet vagy úgy dolgozni, hogy mindenkinek komfortosabb legyen.

És mennyire fontos számotokra a az előadásokban és magában a néptáncban az autentikusság, és mennyire engedtek be akár új kísérletező, adott esetben modern elemeket?

Mindkettő fontos az autentikusság és a a modern vagy kortársaknak nevezett mozgásformák is.

Én tehát a projektek kapcsán nem lehet elkerülni és a mi tehát a iskolában, amiben tanultunk van most a Táár iskolára vagy Tár módszerre, nekünk leginkább ez az autentikus vonal van meg és erre építünk. mint egy kifejezett szándékunk, hogy hogy beintegráljunk olyan mozgásformákat is, elemeket, amik adott esetben teljesen távol állnak a a autentikus néptánch.

Persze ez egy másik beszélgetés lenne, hogy mi az autentikus néptánc, de de amit általanságba értünk ezalatt.

Nó is szeretnénk és építünk is be ilyen külsős elemeket, de de azért a egy-egy ilyen korefiának vagy alkotásnak a magját azt az autentikus táncok teszik ki.

Noha nem feltétlen úgy, hogy egy adott tájegység került színpadra, vagy hogy most csak egy, hanem az autentikus ezt úgy úgy értem, hogy egy egy ez egész kincs, motívum kincsből, az elektronikus lépésekből, mozgásokból indulunk ki, de ehhez nyugodtan hozzátapadhatnak akár a mindennapi életbe vett mozgások, séta, egy-egy gesztus, egy érintés például.

És ezek ugye egészülnek ki modern vagy kortárs elemekkel is adott esetben.

Ezt még mi is nyilván tanuljuk, de ebbe szeretnénk fejlődni a jövőben. >> Ugye Borka említetted, hogy te egyetemen is ezt tanulod.

Hogyan fér össze a néptáncos életmód ugye az élet más területeivel?

Tehát, hogy hogyan tudjátok összelogisztikázni?

Gondolom naponta vannak próbáitok, hogy legyen időtök tanulni egyetemre, otthoni elfoglaltságokra.

Hát ez biztos, hogy ez egy nagyon nehéz téma.

Hát most úgy néz ki nálunk ez az időszak, amikor egy műsorra készülünk, hogy a hétvégénket azok a azokat a próbák teszik ki, és és a tanulásnak is muszáj időt szakítani, tehát azt nem nem lehet elkerülni.

Ö ú mindenesetre ezt nagyon nehéz megszervezni.

Én nekem van könnyebbség, hogy végül is amikor táncolok valamit, akkor azzal ugye gyakorlom a amit az egyetemen is tanulok, csak nem feltétlen egyezik ez a ez a két tánc, tehát lehet, hogy más stílust tanulok az egyetemen és mást kell tanítanom a frakciótársulatban.

Úgyhogy azért itt vannak különbségek.

De az nagyon jó az egyetemen, hogy ha például kell külsős tanár, mert mondjuk egy modern táncot szeretnénk belerakni a a mi koreográfiánkba, akkor én onnan az egyetemről tudok segítséget kérni, hogy kapcsolatokat keressek, akik esetleg tudnak nekünk tanítani modern táncot, mert ugye ezt sose tanultuk, és hogyha esetleg találok valakit, aki ehhez ért, akkor őt meg lehet hívni hozzánk, és akkor így mi is új dolgokat tanulunk ezáltal.

És Andris, nálad hogy zajlik a munka egyetem magánélet összeegyeztetése? >> Most jelenleg a ELT néprajzon vagyok harmadéves hallgató, és hát mint a többi táncosunknak is, vagy táncosoknak más is van az életemben csak a a frakciótársulat.

Tehát van, aki nyolcában dolgozik, van aki Corvinuson van, tehát hogy elég sok féle fajta helyről vagyunk összetéve.

A magam nevében azt tudom mondani, hogy hát ugye vannak a a tánceegűtési próbák, amik nekem a Bartók és Borknak vagy több a Tár együttesben vannak.

És hát emellett pedig a népzatot is ugye szeretném gyakorolni és és végezni.

Tehát ugye most kicsit kevesebbet, de azért igyekszem minél többet járni gyűjteni és és kutatni is.

És hát mellette ugye van a a frakció, tehát hogy ezeket így balanszírozva próbálom meg egyensúlyba tartani, és holgy gyűjtés, hol próba, hol próba, hol gyűjtés.

Úgyhogy nagyjából nekem ez ez így működik. >> Egyébként hogyan néz ki pontosan a néprajzgyűjtés napjainkban?

Mert nekem van egy személyes élményem veled, hogy valamikor nem tudom egy másfél évvel ezelőtt a debreceni pályaudvaron mi vártunk éppen azt hiszem az utolsó vonatra, és egy ilyen hát egy ilyen ismerős darutollas kalapos úriember tűnt ott fel, és hát te voltál az, és és azt mondtad, hogy hát te éppen gyűjtésből jössz valahonnan a románmagyar határról talán.

Szóval mesélj egy kicsit >> olyannyira, hogy ha nem jött volna szembe aznap egy autó, akkor én kimegyek Romániába, mert [nevetés] az az út az az arrafele tartott.

Igen, hát ez ezt most mondom a romantikus részét, amit sokan elképzelnek, de hát én is most jelenleg így így dolgozok.

Én pásztor, pásztoremberek között gyűjtök az ország különböző pontjain, és hát leginkább tömegközlekedéssel jutök el ide vagy oda, és több napot eltöltve egy-egy helyen adott témákban készítek népre az interjúkat, meg dokumentálom azottani történéseket, és és hát ezeket egy egy változó tematikájú kutatásokban szeretném majd ezt ezt kamatoztatni. ének szakdolgozati témám az Árvai Sándor juhásznak a a vokális népizeni repertoárját vizsgálta, de most például ősszel a hagyomanyag házába adtam le a birkanyi írással és a gyapjú eladhatatlanságnak globális vagy nagyobb méretű problémájáról egy egy pályázatot.

Úgyhogy nagyon sok rétű, de hozzátenném azt is, amit nagyon nagyon fontos, és amit néprajzos szeretnék hozzátenni, hogy a néprajznak ez csak az egyik oldala, és igazából bármilyen nyúl az ember, ott valószínűleg valami néprajzos dolgot fog találni.

Nemsokra fog megnyílni majd egy mezakiállítás itt az országban. illetve például a a LT-n a nagyon erős a történeti folklorisztika vagy történeti néprajz, tehát levéltári források alapján az alsó papságról például Bár Dániel intézetigazgató úr teredelmes kutatásokat végzett, de még lehetne mondani millió egyet, és és az én szaktársaim is pont ilyen színes irányban érdekeltek, úgyhogy nagyon összetett és nagyon színes tudomány. és a mai napig nagyon aktuális műsoratok az a fonóban volt.

Erről egy kicsit meséljetek, hogy mi volt a koncepció, illetve mi volt az a üzenet, amit át szerettetek volna ezzel adni. >> Igen, ez tavaly novemberben volt, és itt rögtön említeném a fiatal alkotó klubját, akinhez keresztül megvalósulhatott. ők 24 tavasz végén nyár elején indultak a Szakad Pajta című műsorral és után ezután vettük fel velük a kapcsolatot, hogy van a frakciótársulat és hogy valamilyen együttműködés megoldat, hogy kivételezhető lenne-e.

Ők nyitottak voltak rá, és akkor hát nyilván egy egyeztetés meg egy közös gondolkodás után ez novemberben valósult meg ez a fonós műsor.

Ö két koreográfiát táncoltunk azon az estén.

Az egyik a gondolatok című volt.

Ez a délalföldi anyagot dolgozta föl annak az egyes táncai.

Ez egy autentikusabb koreográfia, de hát nyilván használva a színpadi technikát és a a színpadi törvényekre alkalmazva.

A másik, ami talán a eddigi nagyobb kihívás volt a a társulatunknak, az a fiatalkoromban című alkotás.

Ez a háború és a a katonaságnak a az általános és egyetemes hát leginkább borzalmait vagy hát negatívumait dolgozza föl. és egy olyan dramaturgia olyan utat kísér végig, egy kvázi idili környezetből a fiatal a fiatal lányok és fiúk eljutnak a a sírig a a háború miatt.

És hát ezt próbáltuk megíteni egy ilyen táncszínházibb darabban. >> Honnan jött az ötlet, hogy ezzel a nehéz témával foglalkozzatok?

Ez már régóta érlelődött bennem ez a gondolat.

Készült egy háromrészes filmsorozat a Én is jártam Isonzónál címmel, ami az első világháborús magyar katonák mesélnek az ottoni…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Frakció Néptánc Társulat

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „,,Az identitásunk részévé vált a tánc" Beszélgetés a Frakció Társulattal”

Miről szól ez az epizód: „,,Az identitásunk részévé vált a tánc" Beszélgetés a Frakció Társulattal”?

A Reaktor Podcast adásában a Frakció Néptánc Társulat tagjai, Nagy Borka és Imrá H András vesznek részt. A vendégek a néptánc fontosságáról, a közösségről, és a hagyományok 21. századi megőrzéséről beszélgetnek. Elmesélik a társulatuk, a Frakció megalakulásának történetét, ami… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „,,Az identitásunk részévé vált a tánc" Beszélgetés a Frakció Társulattal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy Borka.

Milyen témákat érint ez az epizód: „,,Az identitásunk részévé vált a tánc" Beszélgetés a Frakció Társulattal”?

Fő témái: néptánc, közösség, hagyományőrzés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „,,Az identitásunk részévé vált a tánc" Beszélgetés a Frakció Társulattal”?

Megjelenés: 2025. 11. 04.. Hossz: 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/az-identitasunk-reszeve-valt-a-tanc-beszelgetes-a-frakcio-tarsulattal

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból