Reaktor Podcast

Beszélgetés az ideológiák szerepéről Pogrányi Lovas Miklóssal

· PT41M24S

Összefoglaló

Pogrányi Lovas Miklós, az alapjóvéről szóló podcast vendége, az ideológiák és a politika mai szerepéről és változásáról beszélget. Kifejti, hogy az ideológiák szétválasztanak, míg a közös álmok és kínok összekötnek. Megvitatja az ideológiák felosztásának nehézségeit, a "jobb" és…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2025. 01. 08.
Hossz
41 perc
Témák
ideológiák, társadalompolitika, politikai filozófia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] az ideológiák szétválasztanak minket a kínok és az álmok összehoznak ezzel az idézettel vágunk bele mai adásunkba amely az ideológiák és a politika mai szerepéről változásáról fog szólni amely témákban pogrányi lovas miklós fog segítséget nyújtani nekünk aki az alapjóér központ vezető kutatója köszönjük szépen hogy elfogadtad a meghívást köszönöm szépen a lehetőséget sziasztok féle ideológiai csoportosítás létezik például ez a klasszikus négyszintű vagy négyszínű iránytű vagy a bizonyos ideológiai patkó mit gondolsz melyik felosztás szerint érdemes az ideológiákat csoportosítani mi az a töréspont ami alapján érdemes ezeket elválasztani jó a kérdés de nem adható rá jó válasz szerintem mert nagyon nehéz vizuálisan ábrázolni a politikai ideológiáknak az egymáshoz való viszonyát persze nyilván az ember ezzel időről időre kísérletezik én is amikor a politika történetet tanítottam akkor tudomképpen úgy csináltam hogy összeszedtem az akkor divatos ábrázolásokat beraktam őket egy-egy slideba és akkor levetítettem a diákoknak és elmondtam hogy hog melyikből mit lehet megérteni melyikből mit nem lehet megérteni és a igazából az a tapasztalat hogy ugye ez kettődmenziós ábrák ezek mindegyik két dimenzióban nem nagyon lehet ábrázolni a a politikai nézetrendszereket miért azért mert a az hogy jobboldal meg baloldal ennek a kifejezésnek történelmi eredete az van nyilván a van ez a közismert meghatározás hogy a franciaországban a forradalom idején a kommentbe igen a konventben a jobboldalon ártak a a hagyományhívei a monarchisták a a a rendnek a pártján lévők a baloldalon pedig azokat akiket ma inkább progresszívnek neveznénk de egyébként ez nagyon érdekes hogy a magyar nyelvben a jó jobb azok hasonlítatak egymással meg a jog hasonlítanak egymással ezek a szavak de nem azonosak míg a angolul azt mondod hogy right akkor az az azt is jelenti hogy igazad van you are right meg a jobb kezünket is jelenti meg azt is hogy helyes ugyanez a jelenség ez megfigyelhető az olasz nyelvben a franciában spanyolban és így tovább még még jó néhány kultúrnyelvet lehetne mondani eznek az a ennek az a nyilvánvaló oka hogy az emberek túlnyomó többségének a jobb keze az ügyesebbik keze a bal keze pedig a az ügyetlenebbik lásd valakire azt muk hogy két bal kezes ez azt jelenti hogy hogy mind a két kezét ügyetlenül használja tehát a inkább inkább ide vonatkozik innen ered ez a dolog és egyébként a az ókorban is volt már ez a jobbbal felosztás természetesen szintén nem a mai értelemben de a fórumrománomon is jobbra álltak azok akik támogattak egy törvényjavaslatot és balra akik nem támogatták tehát ez egy nagyon nagyon-nagyon régi dolog történeti értelemben mondhatjuk ezt hogy jobb meg bal ezzel el lehet határolni dolgokat de hogyha az ember nem a a hétköznapi beszélt nyelvből indul ki vagy nem történelmi esetlegességeket tanulmányoz akkor az egész mindjárt rettenetesen bonyolulttá válik és föl se merül hogy ezt itt két dimenzióban ábrázoljuk kicsit nekem ilyen misztikusan hangzik nyelv mágiának hangzik ez a jobb bal tegyük fel hogy akkor a bal mint a bal sors vagy a baljós hogy de mégis csak arról beszélünk hogy ez csak egy ülésrend volt hogy nem az volt hogy nem is tudom ott a a a francia parlamentben azt azt nem lehet mondani hogy ott valami kiforott értékrendek ütköztek volnaog minek köszönhető az hogy hogy ennyire normatívab prsultak társult kér mert mert leegyszerűsíteni igyekszünk nyelvileg és próbáljuk fogalmilag megragadni a valóságot de hogyha ábrázolni akarnánk a politikát akkor igazából az lenne a legjobb hogyha valami hologramon ábrázolnánk 3árd-ben és akkor meg lehetne különböztetni egymástól a dolgokat ugye említetted például a a mondjuk azt a patkót tehát hogy jobbról megyünk balra vagy balról jobbra és akkor lehet mondani hogy jobbrólbalra hogy haladunk hogy mondjuk a a jobb szélén de még a skálán belül vannak mondjuk a jobboldali libertáriusok talán akkor a tud egy picit balrább mondjuk szociális konzervatívok középen legyenek mondjuk centristák akármit jelentsen ez a szó utána jöjjön egy mérsékelt baloldal mondjuk szosdá és legyen a bal széle a szocialista és akkor mondjuk vannak extréitások a szélső balhoz rakjuk a kommunistákat mondjuk a polpot és társai hogy a szélső jobbhoz mit tegyünk az már egy sokkal nagyobb kihívás mert én például a nemzeti szocialistákat adolf hitlert a hitlerizmust azt én a szélső balhoz raknám ugyanúgy merthogy nem volt lényegi különbség bizonyos szempontból a a sztálinizmus meg a hitlerizmus között tehát mind a kettő erősen progresszív volt mind a kettő nagyon erős államot akart durva beavatkozott a magánember az embernek a magánéletében és így tovább a jobb szélre vagy a szélső jobboldalra én mondjuk az ultra konzervatívokat az ultra jobboldaliakat tenném tehát mondjuk a jobboldali libertáriusokat akik teljes mértékben államelmelenesek de ez csak egyfajta skála ugye ha megnézed akkor ezt körülbelül azt mondhatnánk hogy az állam erőssége vagy az állam aktivitásának a skálája lehetne ezt teljesen másképpen is csinálni illetve mondjuk ezen a skálán hol helyezed el a zöldeket nagyon nehéz mert hogy zöld mozgalom is rettentően sokszínű vannak akik ilyen nagyon durva szabályozást akarnak vannak akik meg nem vannak akik azt mondják például én is ilyen vagyok hogy a magánéletben vagyok zöld én bringával járok dolgozni amikor szezon van szelektíven gyűjtöm a hulladékot a gyerekeimet a természetnek a szeretetére nevelem nem szemetelünk és így tovább de a pártpolitikában a zöld témát azt egy szakpolitikai kérdésnek tekintem és nem ideológiai kérdésnek nem világnézeti kérdésnek aztán hogy bonyolítsuk a dolgot most ezt a jobb balt megnéztük egy egy ilyen skálán nézzük meg akkor azt a négy irányú iránytűt amit említettél ott ott ugye meg van különböztetve van egy függőleges egy vízszintes tengely és akkor azon lehet jelölni már mondjuk különböző a dolgokat te mit jelölnél rajta mondjuk az egyiken van az állami beavatkozásnak az erőssége a másik tengerre te mittennél az biztos hogy szabadelvű tekintélyelvű lenne az egyik azt is lehet a másik az pedig az inkább kulturálisan gondolnám hogy progresszív vagy pedig inkább konzervatív na ezt is lehet és mi van hogyha mondjuk ezt még megspékelnénk azzal hogy milyen a valláshoz való viszony vallási alapú vagy nem vallási alapú azt hova a csudába raknánk ugye mert abban a pillanatban hogy egy erősen piacpárti nagy kormányzattal szemben kritikus libertárius az azt mondja magáról hogy márpedig ő katolikus és a az egyházt táársodalmi tanításából akar kiindulni akkor már rögtön ők hiába így gondolkodnak de a libertárius címkét nem biztos hogy szívesen vállalják amerikában vagy igen vagy nem de európában ki az aki mondjuk mélyen hívő vallásos ember és libertáriusnak vallja magát nem nagyon ismerek ilyet tehát hogy mit tudom én van egy fél fél facebook csoportnyi ember körülbelül ugyanakkor pedig ha megnézzük hogy hogy mi lehetne ennek a tartalma tehát hány olyan ember van aki azt mondja hogy kisebb államra lenne szükség sokkal nagyobb egyéni felelősségvállalásra lenne szükség sokkal nagyobb családi kohézióra lenne szükség és ugyanakkor induljunk ki valamelyik történelmi felekezetnek a társadalmi tanításából azt elég sokan gondolnák de ki az aki képes lenne egy pártot rászervezni erre én nem látok olyan élő embert aki erre 5%-ot össze tud hozni pedig nagyon-nagyon sokan gondolkodnak így tehát azt mondom hogy a a vallás a vallásosság tehát a megélt vallásosságra gondolok nem a politikai lózungokra meg politikai kereszténység meg meg meg ilyesmi az teljes mértékben keresztül metszi ezeket az ábrákat mert ezeken jellemző módon ezt nem jelenítik meg meg úgyhogy én a magam részéről szívesen elengedem a a vizuális ábrázolást inkább azt mondom hogy kritizálni tudom de én magam nem tudnék fölállítani egy jó ábrát amelyik megmutatja ezeket akkor azt mondod hogy igazából bármilyen vizuális illusztráció ami így a politikai ideológiákat próbálja csoportosítani az igazzából nem megfeleltető a valóságnak sem a valóságnak semmiképpen de lehet ezeket értelmesen használni tehát hogyha azt mondod hogy beszélgessünk a zöld mozgalomról akkor azt mondod hogy ez a kiemelt nézőpont és akkor a zöld mozgalomnak a különböző ilyen kis fiók szervezeteit tudod ábrázolni márüüm már két dimenzióban vagy azt mondod hogy a politikai nézeteket szeretnék csoportosítani annak függvényében hogy mennyire hisznek az államban vagy vagy mennyire progresszívek mondjuk ilyen társad valami értelemű ilyen social justice warriorság szempontjából akkor akkor le pont azt az egy szempontot azt lehet azt vizuálisan meg lehet mutatni de összességében azt a 60 millióféle folyamatosan változó irányzatot azt megjeleníteni képen színekkel az szerintem egy elég nagy kihívás én nem annak nem nagyon látnám értelmét és az egy dolog hogy ezt így most is nehéz meghatározni de hogy ez időben folyamatosan változik például amit a 18 századó konzervativizmusként fogtak f az emberek most egészen más jelent vagy akár a a tipikus liberális jelző szokott lenni ami nagyon-nagyon nagy változásun megy mentáltigenigen de nem csak a mostani viszonyrendszerben nehéz ezt értelmezni hanem így hosszútávon egyáltalán mennyire van értelme ugyanúgy konzervatívizmus szót használnunk a mai ideológiák leírás vagy mai mai képviseleti rendszerre vagy véleményre vagy a liberálist használni mennyire mennyire értelemszerű az hogy ez egy fogalomba foglaljuk összeemértem használun új fogalmakat vagy ha használunk akkor pedig hol vannak ezek a töréspontok ahol ezt így századokként lehet ezt vagy témánként lehet uralkodóként jó jó a kérdés nagyon jó kérdés szerintem el kell különíteni az egyes nyelvi szinteket hogy hogyan beszélünk erről a dologról van a a hétköznapi beszélt nyelvnek a a szintje amikor két ember dumál mondjuk a kocsmába vagy akárhol hogy te figyelj ismersz engem én egy liberális ember vagyok én ezt meg ezt tartam a dolgokról jó jó de én meg egy konzervatív ember vagyok én szerintem az nem jó mert inkább így kéne úgy kéne ők ezt a két kifejezést értelmesen tudják használni abban a kontextusban ahol éppen vannak amikor egy politikus használja ezeket a kifejezéseket akkor már sokkal körültekintőbbnek kell lenni mert például a a jelenlegi magyar kormány ugye illiberálisnak nevezte saját magát viszont gerő andrás liberális történész ő azt mondta hogy márpedig a a ner az egy liberális demokrácia mertogy rendelkezik az összes kellékével a klasszikus liberalizmusnak tehát hogy megvéded a 19 századi skálán ezt a rezsimet akkor akkor ez simán liberális hiszen szabad és titkos választások vannak meg mit tudom én tehát vannak ennek ilyen formai kritériumai és akkor en a gerő andrás végigment és akkor szépen megmondta hogy ez egy ez igazából egy liberális demokrácia ez nyilván egy fricska volt egyfelől a mondjuk a nyugati progressive mainstreamnek másfelől pedig formailag persze igaz de hát hogyha megnézzük hogy hogy mennyi változáson ment keresztül a liberális szó akkor akkor már mindjárt nem mondhatjuk a jelenlegi rezsimre hogy liberális hiszen ma már a liberalizmusba beleszokás érteni az egalitarianizmust tehát az egyenlősítést az egyenlőségre való törekvést állami eszközökkel és igazából azáltal hogy a liberalizmusban megjelent egy olyan vonás egy döntő vonás amelyik ellentétes ennek az ideológiának az eredeti tartalmával innentől kezdve ezt a szót már partalanul nyugodtan lehet leet használni éppen ezért a a progresszív kifejezés az szerintem szerencsésebb azokra akiket manapság mi le szoktunk liberálisozni tehát az amerikai demokratákat én nem nevezném liberálisnak igazából fontos ez fontos ez hogy a liberális szót rájuk ne használjuk mert hogy ez azt jelenti hát hogyha most mindanny el kell dönteni hogy mikor mi mi a fontos meg mi mikor fontos mi most például egy ilyen politikai fókuszú értelmiségi podcast műsorban beszélgetünk itt pontosan helye van annak hogy ezekről a fogalmakról vitatkozzunk ezeket szétszálazzuk de például a egy korábbi munkahelyemen egy intézetben szintén politikai szervezet volt ott eléggé komoly belső viták voltak hogy most minek nevezzük a mondjuk a a európai uniós elitet ezt az adminisztratív elitet amit ilyen összefoglalólag brüsszelnek szoktunk nevezni ami egyébként egy városnév tehát ez maga egy költői eszköz hogy lebrüsszelezzük ezt az egészet és homályban hagyjuk hogy pontosan ki az a brüsszel de hogy ezek most mik ezek liberálisak vagy nem liberálisak én szerintem nem liberálisak a szónak semmilyen értelmében tehát abszolút nem szabadságközpontú sem a gondolkodásuk sem a politikai cselekvéseik sem a céljaik tehát igazából semmilyen értelben nem lehet liberálisnak nevezni azt az elitet amelyiket mondjuk így a jobboldali média ilyen meglehetősen trehány és leegyszerűsítő módon leliberálisoz ebben nem segít bennünket a a politikai kommunikáció amúgy sem tehát például a miniszterelnök is hol progresszívnek nevezi őket hol neomarxistának hol liberálisnak a szó valamelyik értelmében mindegyik igaz tehát zsurnalisztikus értelemben ezek liberálisok hiszen mi őket így leliberálisozzuk így összekenjük őket ezzel a szóval de ők igazából progresszívek tehát folyamatosan meg akarják haladni azt ami van és ahelyett valami újat ígérnek és méghozzá oly módon mintha ez egy karnyútásnyira lenne tőlünk csak egy nagy csak el kéne rugaszkodni és nagyon kéne akarni és a szókészlet amit használnak az pedig a neomarxista filozófiából társadalom elméletből származik tehát mindegyik kifejezést lehet értelemesen használni az nem mindegy hogy milyen nyelvi síkon kommunikálzép sajtótájékoztatót tartasz az újságírók számára küldesz egyszerű üzenetet a twitteren akarsz valakinek egy fityiszt mutatni és akkor le libernyákozod vagy pedig mondjuk egy egy nagyívű beszédet tartasz egy értelmiségi környezetben ezek mindig teljesen más nyelvi szintek és más-más megfontolást követelnek gyakorlatilag az ideológiák akkor igazából már csak kommunikációs eszközök nem mondanám mert valamiféle azonosulási pontot jelentenek a valóságban de meglehetősen kaotikus ez az egész tehát például…

Említett entitások

Témák

  • ideológiák
  • társadalompolitika
  • politikai filozófia

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Beszélgetés az ideológiák szerepéről Pogrányi Lovas Miklóssal”

Miről szól ez az epizód: „Beszélgetés az ideológiák szerepéről Pogrányi Lovas Miklóssal”?

Pogrányi Lovas Miklós, az alapjóvéről szóló podcast vendége, az ideológiák és a politika mai szerepéről és változásáról beszélget. Kifejti, hogy az ideológiák szétválasztanak, míg a közös álmok és kínok összekötnek. Megvitatja az ideológiák felosztásának nehézségeit, a "jobb" és… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 01. 08..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Beszélgetés az ideológiák szerepéről Pogrányi Lovas Miklóssal”?

Fő témái: ideológiák, társadalompolitika, politikai filozófia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Beszélgetés az ideológiák szerepéről Pogrányi Lovas Miklóssal”?

Megjelenés: 2025. 01. 08.. Hossz: 41 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/beszelgetes-az-ideologiak-szereperol-pogranyi-lovas-miklossal

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból