Reaktor Podcast

Beszélgetés Varga-Bajusz Veronika államtitkárral a felsőoktatásról

· PT26M52S

Összefoglaló

Dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért, Szakképzésért és Fiatalokért felelős államtitkára a Reaktor Podcast vendége volt. A beszélgetés során szó esett a felsőoktatás elmúlt évekbeli átalakításairól, különös tekintettel a modellváltó…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2025. 08. 26.
Hossz
27 perc
Szereplők, említett nevek
Varga-Bajusz Veronika
Témák
felsőoktatás, szakképzés, modellváltás, fiatalok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Sziasztok kedves nézők és hallgatók.

Varga Bajusz Veronika, Kulturális és innovációs minisztérium felsőoktatásért, szakképzésért és fiatalokért felelős államtitkára.

A beszélgetés során tegeződni fogunk.

Nagyon szépen köszi, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Én köszönöm a lehetőséget.

Az elmúlt években jelentős átalakulások mentek végbe a a felsőoktatásba, különösen ugye a modellváltó egyetemek körében.

Te hogyan értékeled ezeket az átalakításokat, illetve ezeknek az eddigi eredményeit? >> Valóban az elmúlt években ugye egy jelentős újrastruktúrás újrastruktúrálása volt a felsőoktatásnak, és ebben több intézmény megújuláson ment keresztül.

Ami ennek egy fontos eleme, az az, hogy magát a finanszírozást is egy teljesítményösztönző finanszírozássá alakítottuk át, mhatározott mérőszámok, indikátorok mentén kell az egyetemeknek működniük, és kell elérniük azt a hallgatóbarát fordulatot, azt a tudományos teljesítményt, gazdasági kapcsolódást, amelyeket vállaltak még a szerződések megkötésekor.

A mai napra azt, bocsánat, tehát most azt láthatjuk így az elmúlt pár év távlatából, hogy azért minden területen egy jelentős előrelépés volt, hiszen akár ha azt nézzük, hogy 40%-kal nőtt a jelentkezők száma, 20%-kal nőtt a külföldi hallgatók száma, de például a a hallgatóbarát odafordulást jellemzi az is, hogy vagy azt mutatja az is, hogy 4500-zal kevesebben morzsolódtak le, közel 22000-rel jobban 22000-en jobban haladnak a kreditjeikkel, a tanulmányaikkal.

Ezek mondjuk mindazt jelzik, hogy volt értelme, és hogy az egyetemek jól rezonáltak erre az új működési módra.

De a gazdasági kapcsolatoknál is láthatjuk, hogy a a vállalati kapcsolatokból származó bevételük 68%-kal nőtt. hétszerezett hétszereződött a szabadalmak száma, a kiemelkedő tudományos publikációk 48%-kal bővültek tát minden olyan területen, ami ami egyébként a nemzetközi rangsoroknak is egy fontos indikátorai.

Minden olyan területen komoly erősödést láthatunk. említetted, hogy objektív mérőszámok alapján történik ilyenkor az egyetemeknek a rangsorolása.

Pontosan milyen számokat vesztek ilyenkor figyelembe? >> Ugye belmérjük a a szerződéskötés során, amikor az első hat éves finanszírozási szerződést kötöttük, ott fölmértük, hogy mi a az a akkori jelenkori állapot. hány hallgatója van, hány oktatója, milyen éves az elmúlt évek átlagában milyen tudományos publikációkkal rendelkeznek, milyen vállalati bevételeik vannak, így minden milyen lemorzolódási adataik vannak. illetve egy ilyen széles spektrumú stát bázist vettünk, és utána az egyetemmel közösen több vitakör után, mert nyilván mi is többet erősebb fejlődést vártunk, az egyetem pedig fontolva haladt volna, de több kör után végülis meg tudtuk állapítani azokat a azokat az elérendő célokat évente és összességében hat évre nézve, amit úgy gondolunk, hogy egy jelentős fejlődést mutat a ha összességében nézzük, amikor ez indult a teljesítmény finanszírozás részéből, ami ugye mostanra minden második forintot az egyetem ilyen teljesítmény alapon kap, egy olyan 70%-os lehívási arányuk volt, és ezzel az évek alatt belefektetett energiával, figyelemmel, fókusszal azt látjuk, hogy most már 90% körüli eredménye van az egyetemeknek.

Tehát egy nagyon ugrásszerű előrelépés volt. >> Készülve a interjúra több beszélgetést is elolvastam veled, és ezekben többször is említetted, hogy a tehetséggondozást, azt nemzeti ügyként kell kezelni.

Pontosan mit jelent ez a fogalom, és aztán ez hogyan nyilvánul meg a gyakorlatban?

Azért gondolom, hogy a tehetséggondozás nemzeti ügy, mert magának a tehetségprogramnak a a finanszírozása eleve úgy tevődik össze, hogy nemcsak a kormány részéről, hanem a polgárok a a társadalom részéről is jelentős felajánlás történik, hiszen az adó 1% felajánlható a Nemzeti Teetségprogram javára, és ezt egészíti ki a kormány minden évben.

És az elmúlt 16 évében a tehetségprogramnak már több mint 41 milliárd Ft-ot fordítottunk erre a területre.

És ezt nem csak határoinkon belül, hanem a külhoni fiatalok számára is elérhetővé tettük.

És évente egy olyan 300-3500 fiatalt tudunk bevonni különféle tehetségprogramokba, akár a versenyek támogatásával, akár a tanárok a köböki programon keresztül a tanárok támogatásával, de sok szervezetnek a támogatásával.

Tehát egy egy teljesen egy széles spektrumú támogatási rendszer alakult ki, amely segíti a tehetséges fiatalokat abban, hogy kibontakoztassák és kamatoztassák a tehetségüket. >> Itt már említésre kerültek most a külhoni fiatalok, illetve a külhoni magyarok.

Milyen célzott támogatásokkal, ösztöndíjakkal vagy programokkal tervezi őket a kormányzat támogatni?

Külhoni ösztöndíj a külhoni egyetemisták számára szintén többféle ösztöndíj elérhető.

Ebből van olyan, ami anyaországi tanulmányokat támogat.

Van ami pedig ott a helyben való boldogulást is.

Van olyan is, ami a kapcsolatteremtést.

Most egy olyan új célrendszer mentén szeretnénk átrendezni ezeket az ösztöndíjakat, ami egyértelműben az otthon maradást, a szülőföldön maradást támogatja, hogy azok a magyar fiatalok, akik elmennek felsőoktatásba egyetemre aztán hazatérve a közösségük, magyarok közösségük javára fordítsák a tudásukat.

Úgyhogy ennek megfelelően egyrészt az első fontos eleme az lesz, hogy a Makovec programot megerősítjük, ami a teljes kárpátmedencei felsőoktatási térnek a az erősítését jelenti, hiszen ennek a programnak a keretébe akár külhoni és anyagországi, akár külhoni és külhoni egyetemek között lehet egy mobilitást megvalósítani mind oktatói, mind hallgatói részről, de szeretnénk az ösztöndíjak rendszerét is megerősíteni az a szülőföldi ösztöndíj díjakat, és az anyaországi ösztöndíjak esetében pedig egy olyan átrendeződésben gondolkozunk, ami azokra a képzésekre fókuszál, ami a szülőföldjén nem elérhető.

Elsődleges rendezési elv az lenne, hogy ami a szülőföldjén elérhető a fiatalnak, azt ott végezze, ott tanulja meg.

De minden más, ami egyébként meg gazdaságilag fontos a a szülőföld közösségének, de a nyaországba elérhető, akkor azt pedig kiemelten támogassuk.

Úgyhogy most ez a ez a ez az egyik fő átalakulás, illetve emellett az oktatói utánpótlást is szeretnénk megerősíteni, ami jelenti egyrészt a kollégiumtalentum programnak a a megerősítését mind az a fiataloktatói ösztöndíj programnak, mind az ösztöndíj mértékében, mind az ösztöndíjazottak számában egy erősebb a fiataloktatói program esetében duplázást szeretnénk 2026-ig megvalósítani. egyébként nagyságrendileg hányan veszik ezeket a programokat igénybe adott esetben akár régiós lebontásban?

Tehát gondolom, hogy Erdélyben mondjuk nyilvánvalóan többen, de mondjuk Felvidéken vagy Kárpátalján hányan élnek ezekkel a lehetőségekkel? >> A azt látjuk, hogy nagyon népszerűek.

Most egy olyan 1400-1500-an vesznek részt ezekbe a programokba, és ezt szeretnénk 2500 főre felemelni az elkövetkezendő egy-két évben, két lépcsőben kerül majd sorra az emelésekre.

És így az a az a terv, hogy a mostani olyan 750-800 millió Ftos támogatást megduplázzuk és a jövőre megduplázzuk, és utána pedig az évek során majd egy olyan 1,8 milliárd Ftra szeretnénk emelni 2029-ig.

Én nekem az a személyes tapasztalatom, hogy az oktatáspolitika és gazdaság kapcsolatában egyre többször jelenik meg a különböző természettudományok, a matematika, illetve műszaki tudományok, informatika kapcsolatának a a boncolgatása.

Hogyan látja ezeknek a szakoknak a jövőjét Magyarországon?

Azt érdemes látni, hogy a a felsőoktatásnak kulcsfontosságú, hogy hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt képzésekre koncentráljon, arra arra tegyen azért hangsúlyt, az kerüljön a fókuszban.

De emellett azt is látom, hogy a fiatalok részéről is van egy tudatosság.

Egyre többen orientálódnak is ez ebbe a képzésbe, hiszen a jelentkezői adatokból is látszott, és most aztán a felvételi eredményekből is, hogy ezekre a képzésekre a felvétel felvettek 66%-a került felvételre, állami ösztöndíjas képzésekre.

De ennek tényleg ez nem öncélú, hanem azért, mert azt látjuk, hogy a műszaki természettudomány, mérnök informatika, orvosegészségtudomány vagy pedagógus képzések azok, vagy akár idorolató az agrárképzések is, amelyekre elsődlegesen a hazának szüksége van. >> Ez lehet, hogy kicsit filozófiai kérdés, de itt említetted a a mai fiataloknak a tudatosságát.

Szerinted minek köszönhető az, hogy egy mai fiatalt azt tudatosabbnak mondanak, mint mondjuk egy két-három generációval ezelőtt itt?

A mi értekre csak feltételezéseim vannak, de az ifjúságkutatás, 2024-es ifjágkutatás eredményei viszont abszolút megerősítik azt, hogy hogy sokkal tudatosabbak, korábban tudják, hogy mit szeretnének, mi az a vágyott munkakör, vágyott szakma, amit el szeretnének érni, és ahhoz igazítják a tanulmányaikat, azon az úton haladnak egyre erősebben, vagy hogy mikor szeretnének családot, mikor szeretnének külön költözni a szülők től saját egzisztenciát építeni.

Ezek mind megjelenik a a kutatási eredmények alapján, hogy ebbe ebbe sokkal jobb, erősebben gondolkodnak, mint mint akár az én generációm annak idején.

Itt én ezt azért a rendszerváltás utáni időszakkal is magyarázom.

Akkor volt egy kinyílása az egyetemeknek, mindenki mehetett egyetemre, és aztán ez okozta bizonyos szakoknál az, hogy nagyon sokan jártak azokra a szakokra, túltermelés történt, hogy úgy fogalmazzak, és ezért volt egyfajta elértéktelenése is a diplomának és ezzel a szerintem egy válaszreakció a mai fiatalok részéről.

Egyrészt ez a tudatosság, az is nagyon fontos, hogy hogy azért a diploma szerepét is, meg a szakképzés szerepét is sikerült, a szakmaszerzés szerepét is megerősíteni.

A diplomákat nézzük, egyértelműen látható, hogy átlagosan egy másfélszeres bérszorzót jelent a diploma önmagában, és egy 40 nap körüli elhelyezkedést, de akár egy műszaki informatikai képzés esetén egy kétszeres szorzót jelenthet.

Hát ott is látszik, illetve a szakképzésben, a szakmáknál pedig azt látjuk, hogy aki a technikum után vagy a szak szakmája birtokában elhelyezkedik, jó szakember, keresett szakember és és tud építkezni és karriert építeni.

Én azt hiszem, hogy talán az egészségügy mellett az oktatás az a téma a napi szintű politikai életben, napi politikai közbeszédben, amit a leginkább támadnak és a leginkább szeretnek szétcszincálni.

Én most mégse erre az oldalára lennék kíváncsi, hanem pont az ellenkezője ellenkezőjére.

Mit tartasz te a magyar oktatási rendszer, illetve az oktatási politika legnagyobb erősségének vagy legnagyobb vívmányának?

Én azt azt gondolom, tényleg a legfontosabbnak a az átalakítások következtében is, hogy egyrészt rugalmas, gyorsan tud a munkaerőpiac igényeire reagálni és munkaerőpiaci szempontból releváns képzést ad.

Úgy engedi ki, hogy úgy mondjam, a a munkaerőpiacra hallgatókat, diákokat, hogy ők azonnal teljes értékű en tudnak elhelyezkedni a munkájuk során.

Ezt ezt ezt gondolom egyik legfontosabbnak.

Nyilván ebben is van még feladatunk.

Látjuk mi is, hogy a akár abban, hogy a a hallgatók szakmai a szakmájukhoz kapcsolódó gyakorlatot vagy munkát tudjanak végezni az egyetemeken.

Hát azért a a az egyetemeken is kell egy szemléletformálás, de már nagyon sok sok pozitív példa van.

Tehát látszik, hogy elindult ez a folyamat. említetted, hogy releváns képzést adnak a magyar oktatási intézmények, most nem olyan nagyon mélyen beleásva a témába magunkat, milyen egyébként a magyar oktatási intézmények, illetve a gazdasági szereplők közti kapcsolat? >> A itt is szétválasztanám a szakképzést és a felsőoktatást. szakképzésben már nagyon erős.

Ott azt azt látjuk például a létrehoztuk az ágazati készségtanácsokat, ami kifejezetten a gazdasági, az oktatás és a felsőoktatás szereplőit hozza össze ágazatonként.

Most 20 van, lassan indul az oktatási ágazat.

Egyébként az lesz a 21, ami amikor ők mondják meg, hogy mi legyen egy képzés tartalma, tehát mi az a szakmai oktatási alap, amit mindenképp tartalma kell, hogy jól felkészítse.

És ott a duális képzéseket nagyon szeretik a cégek.

Ö a ugye egyrészt a saját utánpótlásokat is keresik, munkaerő utánpótlásukat, másrészt nagyon ügyesen jól használhatóak ezek a fiatalok.

Fiatal is ösztönözve van a duális képzésben való részvételre, hiszen akár 168000 munkabért Ft munkabért kereshet.

Tehát ez egy jó egymásra találás.

Több mint 60000-en vannak egyébként duális képzésben átlagosan.

A felsőoktatásban pedig ott a a kifejezetten a megújulással, a modellváltással került ennek egy sokkal erősebb hangsúlya.

Különösen azoknál az egyetemeknél, amiknél hagyományosan ez nem volt annyira erős.

Ott szintén fontos teljesítmény elvárássá tettük, hogy a gazdasággal együtt kell érnie.

Az egyik a KFI bevételek, kutatásokhoz kapcsolódó, a másik pedig az, hogy hogy a térségben kell tartani a hallgatókat a vidéki egyetemek esetén.

És ennek is van egy létszám vállalása az egyetemek részéről, és ennek pont az a filozófiai háttere, hogy legyen olyan kapcsolata a gazdasági szereplőkkel a az egyetemnek, ami egy világos karrierívet tud mámutatni a fiataloknak, hogy ott ott maradjanak.

Mostanra már azért a DPR, a diplomás pályakövetési rendszer adataiból is látjuk, meg ugye a a teljesítmény ellenőrzésekből, hogy egyre többen, most már több mint nyolc egyetem tudta javítani ezt a térségi megtartóerő funkcióját, tehát ott is egyre előrébb vagyunk. >> Várható egyébként, hogy még lesznek további modellváltó egyetemek is? >> Ez egy jó kérdés.

Mi alapvetően akkor is azzal mentünk, hogy a szenátusok döntése, az egyetemek döntése kell legyen.

Ugye annak idején az a szenátusok 87%-a támogatta a modellváltást.

De például a BM részéről, amikor ezen elkezdtek gondolkozni, egy teljesen másik modell jött elő, hogy ők mit szeretnének, milyen működést képzelnek el. megtalálták maguknak a MOLt, mint ebbe kulcspartnert.

Úgyhogy náluk egy ilyen irányú a lényeg számunkra, hogy egy fejlődő perspektivikus javaslatuk legyen az egyetemeknek, és egyébként a mi dolgunk az, hogy ezeket úgy támogassuk, ahogy nekik a legjobb. >> Már hosszosan beszéltünk a szakképzés, illetve a felsőoktatásnak a jelenéről.

Egy kicsit a jövőjéről szeretnék most…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Beszélgetés Varga-Bajusz Veronika államtitkárral a felsőoktatásról”

Miről szól ez az epizód: „Beszélgetés Varga-Bajusz Veronika államtitkárral a felsőoktatásról”?

Dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért, Szakképzésért és Fiatalokért felelős államtitkára a Reaktor Podcast vendége volt. A beszélgetés során szó esett a felsőoktatás elmúlt évekbeli átalakításairól, különös tekintettel a modellváltó… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Beszélgetés Varga-Bajusz Veronika államtitkárral a felsőoktatásról”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Varga-Bajusz Veronika.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Beszélgetés Varga-Bajusz Veronika államtitkárral a felsőoktatásról”?

Fő témái: felsőoktatás, szakképzés, modellváltás, fiatalok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Beszélgetés Varga-Bajusz Veronika államtitkárral a felsőoktatásról”?

Megjelenés: 2025. 08. 26.. Hossz: 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/beszelgetes-varga-bajusz-veronika-allamtitkarral-a-felsooktatasrol

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból