Reaktor Podcast

Hogyan segít a Hungary Helps - Beszélgetés Kovács Péterrel

· PT37M7S

Összefoglaló

A Reaktor Podcast vendége ezúttal Kovács Péter, a Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója, aki közgazdász végzettségű, de öt éve vezeti a szervezetet. A műsorban a Hungary Helps program 2017-es elindításáról, a 2019-ben alapított ügynökség céljairól, valamint a több mint 60…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2025. 03. 18.
Hossz
37 perc
Szereplők, említett nevek
Kovács Péter
Témák
hungary helps, humanitárius segítségnyújtás, segélyprogramok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] üdvözlöm a reaktor podcast nézőit mai vendégünk kovács péter aki közgazdászként végzett de immáron öt éve vezeti a hungary helps ügynökséget a hungary helps programot 2017-ben indították majd a megvalósításáért felelős ügynökséget 2019-ben alapították jelenleg több mint 60 országban vannak jelen és jelentős tapasztalatokat szereztek a özetekben köszönöm kovács péternek hogy elfogadta a meghívásunkat a videót vele fogjátok hallani köszönöm péter hogy elfogadtad a meghívásomat köszönöm a meghívást első kérdésem az lenne hogy mi volt az oka a hungary helps ügynökség létrehozásának és mik a legfőbb céljai érdemes visszakanyarodnunk 2014-be1-be 2014-ben kezdett el az iszlám állam felemelkedni a közelkeleten ez elsősorban irakot illetve szíriát érintette az iszlám állam az egy nagyon speciális talán az egyik legbrutálisabb legkegyetlenebb terrorszervezet akit valaha a föld a hátán hordott az volt a céljuk hogy a ebben a térségben ott a közelkeleten főleg itt ott a tigrisz eufrátesz környékén ki tudjanak alakítani egy olyan kalifátust amelyik teljes egészében az iszlám legszigorúbb szabályainak megfelelően képes működni és azért hogy ezt ki alakítsák semmilyen eszköztől nem riadtak vissza tehát ténylegesen emberek tömegét mészárolták le ez a ez a szörnyűség ez 2000 nem 2014-ben kezdő de 2014-től mondhatjuk azt hogy a a legjobban kicsúcsosodott és ennek volt az egyik olyan következménye hogy 2014 végére 2015-re rengetegen elkezdtek ebből a térségből menekülni ez magyarországon is megtapasztalhattuk ugye ez a menekült hullám ez 2015-re érte el a magyar hat árt emlékszünk hogy szerbia és magyarország határán röszkénél milyen jelenetek zajlottak illetve hogy mi volt az a a az azok a a a sokk terápiával felérő események amik megvalósultak akár a keleti pályaudvarnál vagy magyarországnak más részein hogyan vonultak végig a az m1-es stráda mentén próbáltak volna meg ausztria felé törni és hogyan ostromolták egyébként a határt a rendőreinket hogyan bántalmazták ebből nyilván nagyon sok peris lett a későbbiekben mert ezek kimondottan erős erőszakos cselekmények voltak és magyarország az egyetlen lehetséges utat választotta amit választhatott ez pedig az hogy lezárta a déli határt viszont azzal párhuzamosan hogy lezártuk a déli határt még a problémát azt nem segítettük igazából nem előztük meg csak egy egy azonnali tünetet tudtunk kezelni 2016-ra sikerült legyőzni elsősorban a nemzetközi koalíció támogatásá val az iszlám államot és 2016-ra már mondhatjuk azt hogy mind szíriában mind pedig irakban ezek az iszlámista csoportok ezek visszaszorultak és megkezdődhetett az újjáépítés és ez volt az a pillanat amikor magyarországban realizálódott az hogy a segítséget azt oda tudjuk vinni ahol a probléma forrása van ráadásul mint kiderült ebben a térségben a nagyon sok itt élő keresztény az semmilyen támogatást nem kap holott mivel ők nem muszlimok ők szenvedték az egyik legtöbbet az iszlám államnak a pusztításától és magyarország 2016-tól valósítja meg azt a misszióját hogy elsődlegesen de nem kizárólagosan a helyi keresztényeket támogatja ezáltal próbál egyrészt humanitárius segítséget vinni a térségben ami ennél sokkal fontosabb az hogy egy kis stabilitást is egy kis békét is erősegíteni a saját eszközeivel és ez volt az a pillanat amikor a hungary hes program elindult a többi pedig azóta már ahogy mondani szokás történelem ahogy egyre nagyobb lett a program szükség volt arra hogy legyen egy professzionális ügynökség amelyik ezt kezelni tudja erre jött létre végül a hangary hes ügynökség 2019-ben igen európában és a világban van több humanitárius és fejlesztési program mibe különbözik a hungary helps ezektől hát azért van jó pár olyan dolog ami ami egyedi és a magyar utat mutatja ebből az egyik az az az hogy ez a nyugat világ nyugati felén nagyjából szokatlan hogy nem valamilyen saját agenda mentén valósítjuk meg a támogatási programjainkat hanem megkérdezzük a helyi közösségeket hogy mire van szükségük ez nem azt mondom hogy teljesen újszerű de az biztos hogy általában nem így szokott működni a nemzetközi segélyezés néha azt látjuk hogy a donorok megpróbálnak okosabbak lenni azoknál mint akiket támogatnak és megmondani hogy nekik vajon mire lehet szükségük a világ túlsó felén egyébként ebből rengeteg probléma adódik magyarország nem ezt az utat követi magyarország úgy döntött hogy oda megy ahol a probléma van megkérdezi a helyieket hogy mire van szükségük és ezekre a szükségletekre szoktunk válaszolni ez az egyik a másik hogy a tipikus nyugat-európai támogatási programok azoknak az előzménye az az volt hogy egyes nyugat-európai országok a saját gyarmataikat próbálták meg vagy vol gyarmataikat kicsit támogatni ami egy olyan helyzetet eredményezett hogy ugye sokszor azért ezek mögött a hatalomgyakorlásnak volt egy fontos eszköze magyarországnak sosem voltak gyarmatai és éppen ezért rólunk el tudják azt hinni hogy amikor mi valakivel szemben szolidárisak vagyunk akkor az őszinte és ez egy hatalmas nagy előny nekünk mert ezáltal jobban elfogadják tőlünk azt a fajta segítséget ami egyik oldalról segítség de másik oldalról egy olyan együttműk működéshez vezet ami a magyar emberek számára is végsősoron hasznos és a helyiek a támogatottak számára is hasznos talán ez a két olyan különbség más programokhoz képest amit meg kell említenem és van még egy nagyon fontos dolog ami megint csak nem teljesen egyedi de magyar szempontból azt kell mondjam hogy inkább ritka és egy fontos eleme vagy jellemzője a programunknak ez pedig a direkt segítségnyújtás nem valamilyen más nagy nemzetközi szervezeten humanitárius szervezeten keresztül nyújtjuk a támogatást hanem oda azoknak a helyi partnereknek akik a terepet ismerve a saját saját embereiket a saját közösségeiket ismerve a lehető legjobban tudják felhasználni ezeket a támogatásokat ez egyrészt hatékonyabb is nagyon sokszor azt látjuk az ilyen nagy ens-es programoknál például hogy amikor egy-egy ország úgy próbál segíteni egy másikon egy másik közösségen hogy az ensz valamelyik szakosított szerveznek nyújt pénzt nem ré az ilyen 30-50%-os működési költségek ugye a mi esetünkben ezekkel nem kell számolni hanem direktben odaadjuk a forrásokat azoknak a főként egyházi szervezeteknek vagy helyben működő olyan más egyéb szervezeteknek akikben megbízunk akikkel jó partnerséget tudtunk kialakítani akik a a lehető legkisebb közösségen belül a legjobban tudják felhasználni választódban említetted a magyar utat nemrégiben zárult a magyar soros uniós elnökség és ez a kérdésem lenne hogy a hungary help szemszögéből milyen célok valósultak meg és milyen eredményei vannak soros elnökségnek itt a az elnökség az lehetőséget adott arra hogy megmutassuk azt hogy nekünk milyen prioritásaink vannak és ezek a prioritások ezek mennyire tudnak kapcsolódni más európai országoknak a célkitűzéseihez ezek közül az egyik az az volt hogy azok a a konfliktusokat itt európa környezetében amik egy kicsit elfeledettek amik egy kicsit elhanyagoltak úgy nem nagyon vannak benne a hírekben nem foglalkozunk velük azoknak is hangot adjunk hogy ez fontos hogyha belegondolunk abba hogy 2023-ban 24-ben milyen konfliktusokról hallottunk elsődlegesen azt hiszem hogy talán ukrajna az mindenhol előtérben volt egyébként joggal mert valóban egy háború zajlik a közvetlen szomszéd ban 24 végén meg előtte is nagyon sokat hallottunk nyilván gázáról libanonról ahol aktív fegyveres összecsapások zajlanak de például 2011-től egy folyamatos polgárháború zajlott szíriában amiről egészen 2024 novemberéig nem nagyon lehetett hallani és akkor egyszer csak hirtelen mindenki meglepődött hogy a hts nevű szervezet az egyik tartományból kiindulva el tudta foglalni egész szíriát pontosan azokra próbáltuk felhívni a figyelmet az uniós elnökségünk során hogy vannak olyan konfliktusok amik nincsenek benne a napi sajtóban nem látszanak nem foglalkoznak velü de attól még ott vannak a háttérben és nekünk európaiaknak ezeket valamilyen módon kell tudnunk kezelni a következményekre fel kell tudni készülni mert különben nagyon meg tudunk lepődni amikor ezek valóban bekövetkeznek vagy kipattannak mint ahogy e szíria esetében történt fontos volt még az hogy felhívjuk a figyelmet arra hogy a humanitárius segítségnyújtásban mennyire fontos szerepe van a hitelvű szervezeteknek mi nagyon sokat dolgozunk együtt velük főleg természetesen keresztény szervezetekkel mert azt látjuk hogy a keresztény szervezeteknek a segítségnyújtása az mindig szolidáris alapon az egész társadalmat érinti amikor egy keresztény egyház által fenntartott kórháznak adunk pénzt a közelkeleten akkor tudjuk azt hogy az a kórház az el fogja látni nem csak a keresztény de a muszlim a jazid és bármilyen egyéb pácienst aki aki betér hozzájuk ugyanez hogyha nem keresztény kórháznak adjuk akkor már nem lehetünk benne teljesen biztosak úgyhogy ezért szerettük volna megmutatni hogy mi miért gondoljuk azt hogy a hitelvű szervezetekkel való együttműködés fontos és egyébként nagyon érdekes tapasztalat volt az hogy ez mennyire rezonál még azokra a nyugat-európai törökvésekre is akik bár látszólag megpróbálnak teljesen semlegesek maradni és mondjuk elutasítják például az egyházakkal együttműködést elméletben azért mert hogy ne csak egy vallási felekezetet emeljünk ki de ugyanakkor a másik oldalról meg racionálisan ők is belátják ugyanazt amit mi és ezekben is meg tudtuk találni a a közös nevezőt fontos volt még az hogy a száel övezettel foglalkozzunk az uniós elnökségünk során ugye a száhelővezet afrikának egy olyan része amikről talán egészen 2023-24-ig megint csak kevesen hallhatott a magyar közvélemény most már azért mivel mi is jelen vagyunk csátban ezért ezért talán egy picit többet egy nagyon dinamikusan növekvő térségről van szó a lakosságszám az itt nő ebben a térségben a leggyorsabban a szegénység az nagy vannak stabilabb országok mint például csád és vannak kevésbé stabil országok ahol most is polgárháborúk zajlanak mint például burkinafasó viszont ami egységes ebben a térségben az az hogy az a termőterületeknek az emberi életre alkalmas helyeknek a száma az főleg a klímaváltozás mert ére jobban csökken a terrorizmus az megjelent a lakosság az drasztikusan nő az élelmezést azt nagyon nehéz megoldani és éppen ezért egy olyan olyan térségről beszélhetünk amelyiknek hogyha a fejlesztésével felemelkedésével nem foglalkozunk akkor ennek nagyon komoly biztonsági következményei lesznek európára nézve hamarosan köszönöm nemrég a vasárnap.hu megjelent cikken cikkben mondod el hogy az iszlám állambukás után magyarország kormányzati szinten fogadta a helyiegyházi vezetőket azzal a céllal hogy elmondják miben tudunk segíteni az érintett közösségeknek kiemelted hogy a hungary heals program ebben valahol egyedülálló úgy fogalmaztál hogy mi nem próbálunk okosabbak lenni azoknál akiknek segítünk az a kérdésem lenne hozzád hogy mi a folyamata a segítségnyújtásnak a tervezéstől a megvalósításig hogy néz ki a folyamat a legf fabb része ennek az amit te is felolvastál itt az előbb az interjúmból hogy megkérdezzük hogy mire van szükség de azt hogyha ezt már látjuk és meg is tudunk arról bizonyosodni akár a helyszínen hogy ezek az igények valóban reálisak és és jogosak akkor a következő az egy olyan együttgondolkodás általában ezekkel a szervezetekkel amiben megnézzük hogy hogyan tudjuk ezeket a ezt a segítséget a lehető leghatékonyabban nyújtani azért magyarországnak a segítségnyújtó programja hengeriház program az nem a világ legnagyobb nemzetközi fejlesztési programja ezért nekünk is azokat a lehetőségeket kell kiválasztanunk ahol a lehető legtöbb embernek tudunk ezáltal segíteni a európában szerintem meg hát ugye nálunk is vannak bizonyos project managers management standenderdek a világban viszont vannak eltérő kultúrák tehát például a közelkeleten ez egy kicsit másképpen működik sokszor mint nálunk és éppen ezért annak felmérése hogy egy egy program hogyha például mondjuk abban infrastrukturális fejlesztés van az mennyire megvalósítható milyen reális alternatívák vannak például egy-egy terméknek a beszerzésére vagy egyegy szolgáltatásnak a beszerzésére hogyan tudjuk ezt a lehető legköltséghatékonyabban megtenni úgyhogy a kívánt célt azt elérjük de azért mégis csak takarékosan bánjunk a azzal a kevés erőforrással ami rendelkezésre áll na ezek azok amikben a felkészült kollégáim azok nagyon sokat tudnak segíteni még ezeknek a helyi szereplőknek és ebből a fajta közös gondolkodásból tudunk eljutni általában odáig hogy ténylegesen meg tudnak valósulni különböző programok fontos szempont az az hogy amiket csinálunk az mennyire szolgálja a helyi stabilitást a a békét nem olyan rég egyébként módosult is a hungary health program és bekerült egy plusz elem a nemzetközi fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás mellé úgynevezett stabilitást erősítő tevé ységek kimondottan azért tettük ezt be mert azt látjuk hogy ott ahol mi segítséget nyújtunk hogyha annak például a társadalom különböző szegmenseiből jövő emberek a célcsoportja és ők együtt csinálhatnak olyt hogy együtt járnak jól tehát például egy egészségügyi fejlesztésné hogyha egyszerre sikerül ellátni muszlim beteget keresztény beteget és így tóv hogyha iskolát próbálunk megfejleszteni és ott egyszerre tud muszlim gyerek járni és muszlim diák uram bocsán muszlim tanár és ker keresztény keresztény tanár együtt tud dolgozni ebben akkor az hosszú távon a békés egymás mellett élés nagyon nagy mértékben szolgálja van olyan mezőgazdasági projektünk például dél-szíriában amit helyi egyházzal görög katolikus egyházzal közesen valósítunk meg a cél az az hogy ellássuk a helyieket megfelelő biztonságú és megfelelő minőségű élelmiszerrel viszont itt is a a földeken együtt dolgoznak keresztények és együtt dolgoznak beduin muszlimok ők a közös munka eredményeképpen már sokkal inkább másképpen fognak tekinteni egymásra sokkal jobban szavatolható a térségnek a békéje akkor hogyha ezeket megtesszük és általában amikor az volt a kérdésed hogy hogyan jutunk el odáig hogy valamilyen tervből segítségnyújtásból egy…

Említett entitások

Témák

  • hungary helps
  • humanitárius segítségnyújtás
  • segélyprogramok

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Hungary Helps Ügynökség

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hogyan segít a Hungary Helps - Beszélgetés Kovács Péterrel”

Miről szól ez az epizód: „Hogyan segít a Hungary Helps - Beszélgetés Kovács Péterrel”?

A Reaktor Podcast vendége ezúttal Kovács Péter, a Hungary Helps Ügynökség vezérigazgatója, aki közgazdász végzettségű, de öt éve vezeti a szervezetet. A műsorban a Hungary Helps program 2017-es elindításáról, a 2019-ben alapított ügynökség céljairól, valamint a több mint 60… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hogyan segít a Hungary Helps - Beszélgetés Kovács Péterrel”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kovács Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hogyan segít a Hungary Helps - Beszélgetés Kovács Péterrel”?

Fő témái: hungary helps, humanitárius segítségnyújtás, segélyprogramok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hogyan segít a Hungary Helps - Beszélgetés Kovács Péterrel”?

Megjelenés: 2025. 03. 18.. Hossz: 37 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/hogyan-segit-a-hungary-helps-beszelgetes-kovacs-peterrel

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból