Reaktor Podcast

Lesz-e minden sushizó mellett egy pörköltöző is? - Beszélgetés Szabó Balázzsal

· PT34M51S

Összefoglaló

A japán Meiji-reformoktól kezdve a második világháború utáni újjáépítésen át a kortárs kulturális és ipari dominanciáig terjedő utat mutatja be Szabó Balázs, az ELTE Japanológia tanszékének vezetője. A beszélgetés kitér a "japán csoda" okaira, beleértve a külső tényezőket, mint…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2024. 10. 01.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Szabó Balázs
Témák
japán történelem, meiji-reformok, japán csoda
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] 1868-ban volt a japánoknál a meji reform ah a szigetország az addigi elszigeteltségből ipari szinten politikai szinten és kulturális szinten is kitört majd annyira jól sikerült az elszigeteltségből való kitörés hogy a második világháborúban már az eredeti területének a 10 szeresét is birtokolta majd pedig a második világháborúban két atom ledobása után kapitulált és visszavonult az eredeti szigetországára de ha a területben már nem is tudott tovább terjeszkedni kulturálisan és ipari szinten újabb hódításokba kezdett ma pedig már alig van olyan város aholá lenne egy suzshizó vagy alig van olyan fiatal aki ne ismerne minimum egy animét vagy pedig aki ne tudna felsorni minimum egy japán autómárkát hogy jobban megértsük ezt a különleges országot szabó balázs segít nekünk aki az elte japán tanszékének tanszékvezető vele fogunk beszélgetni japán különleges hatásáról a világban és nagyon szépen köszönjük hogy elfogadta a meghívást köszönöm szépen a meghívást van-e esetleg egy japán csodaszervom ami miatt más szigetországoknak nem sikerült ennyiszer felállni újra és sokkal nagyobb hatással lenni a világra mint amit a saját területe determinálna hát ugye ezt a japán csodát ezt a japánok szeretik saját maguknak tudni be természetesen a saját munkaszeretetüknek a saját hozzáállásuknak a a munká hoz objektívebb megfigyelők azért megjegyzik hogy sok külső faktor sok szerencsés faktor is közrejátszott ebben ugye japánnak volt egy nagyon sajátos helyzete a háború után egy rettenetesen tönkrement lebombázott az ipari termelését gyakorlat ipari termelésé az gyakorlatilag megsemmisült ilyen ország volt japán amit megszálltak a ellenegyőztes hatalmak és ugye ami egy nagyon érdekes dolog hogy eleinte az egyesült államok vezette megszálló hatóságoknak az elképzelése az volt japánról hogy soha többé nem engedik iparilag megerősödni mert attól féltek hogyha a japánok iparilag összeszedik magukat akkor előbb-utóbb tankokat fognak gyártani meg repülőket ahogy ez korábban így volt és volt egy ilyen elképzelés hogy egy ilyen idilli mezőgazdasági kertország lesz japánból néhány japán szerint ez jobb lett volna talán így de aztán ez megváltozott nagyon gyorsan amikor a hidegháború kialakul és az egyesült államok számára be bizonyos rotthon hogy ugye kína átállása után a szocialista táborba a távolkeleten jóformán japán az egyetlen potenciális szövetségese és ettől kezdve japánra már sokkal inkább mint olyan szövetségesre tekintettek aki hogyha erős az jó mindenkinek a szövetségi rendszerben és akkor jött a koreai háború ami japán számára gazdaságilag óriási injekciót jelentett ugye rengeteg hadianyagot az amerikaiak ott szereztek be ott szereltettek össze japánban ami ami gyakorlatilag megteremtette a japán ipar alapjait és így fokozatosan épül ki a 50-es évek második felére az a annak a japán gazdasági csodának az alapja ami után a 60-as években berobban hogyha én egy ország lennék és két atommombát ledobnák rám az én területemre akkor olyan furcsa elképzelés lenne hogy hogy nincs bennem alapvetően egy ilyen borzasztó nagy bosszú vágy és egyrészt hogy volt-e ilyen nagy bosszú vágy ö és hogyha nem volt akkor hogyan lehetett hogy mára vagy hogy már gyakorlatilag már egy jó ideje nemhogy nagy hatással van a nyugati kultúrára a japán kultúra hanem eléggé sok területen pedig akárem nem hogy teret tudod hóítani hanem akár még dominánsabb szereplő is tud lenni mint például akár gegyes nyugati ország hogy mi a viszonya a japánoknak ezzel a történelmi sérelmükkel és mi a viszonya a nyugattal hát a sérelemnek azért csak fenntartásal lehet nevezni mert ugye japánnak olyan jól sikerült a második világháborúba belekeverednie hogy amikor aztán 1951-ben leültek san franciscóban békét kötni azok az országok akikkel hadi állapotba került a világháború során akkor a konferencia egyik oldalán japán miniszterelnöke ultt a másik oldalán pedig 50 valahány ország képviselői tehát lehet azt mondani hogy a félvilággal háborúba került japán nagyon sok sérelmet kiosztott természetesen ugye a mai napig korea a kína de folytathattnánk a sort a fülöpszigeteken át burmán keresztül sok területtel ahol ahol a japánok hihetetlen atrocitásokat követtek el ezek sok lezárat rengeteg lezáratlan ügy van még tehát azért nem olyan egyszerű volt a kép hogy japán ártatlanul üldögélt ott az óceán közepén és egyszer csak ledobtak rá két atombombát volt oka nyilván azoknak az atombombáknak ezzel együtt japán az egyetlen ország amire atombombát dobtak ed hál istennek ed idáig a történelemben és ez mindenképpen okoz a japánoknak egy olyan fajta én nem sértettségnek mondanám ezt hanem inkább egyfajta ilyen áldozati áldozat felfogásnak a ugye a higaksa a at tombobak által károsodott ember az egy fogalom japánban saját kultúrájuk irodalmuk van hogy mit jelent az hogy ezeket a borzalmakat elszenvedni akár első készből akár a családnak tehát van ennek egy magasan megér tudatos de én nem hinném hogy bosszú vágy lenne ebben a dologban egy kicsit is egy kicsit áttérve a japán identitásam hogy a japánoknál még mai napig is nagyon megjelnik ez a mély hagyománytisztelet és és fulcsa módon ezzel vegyül egy ilyen eléggé erős export kulturális termékük és hogy ennek a bizonyos összeegyeztetése hogyan működik hogy ha most meglátunk egy egy nem tudom egy felkapott japán videót akkor azt látjuk hogy rózsaszínra festett hajjal cosplay ruhában vagy valami ilyesmi ruhában suzshit esznek ezek a az emberek és minden közben pedig a hagyománytisztelet is nagyon fontos vagy ez is beugrik az ember fejében hogy pontosabban a hagyomány és a a ezek a nyugati értékek vagy én ezt mindenesetre én ezt a változást inkább egy nyugati folyamat nak látom mint egy organikusan japánból következő dolognak mi ez elég hagyományosan japán az azért bár ugye szoktunk azzal viccelődni japán ismerőseimel hogy a sushi már egy nemzetközi étel és nem japán amire ők természetesen fölháborodnak és kioktatnak hogy ez nem így van hát a hagyománytisztelet japánban szerintem kicsit olyan mint minden országban hogy nagyon könnyű elfordulni a hagyománytól de ugyanakkor amikor amikor az ember érzi azt hogy az a fajta hagyomány amit mi birtoklunk az tetszik másoknak az meg nagyon jól tud esni tehát én magam nem népi táncolok de mégis akkor látom hogy mennyi embert érdekel a magyar néptánc meg amikor táncolnak az nekem nagyon jól esik függetlenül attól hogy nincsen szerepem benne kicsit a japánok is így voltak ja már említett 1868-as meiji restauráció után japán olyan szinten fordult a nyugat felé hogy a változás az elsőprő erejű volt tehát ha megnézünk egy fotót a japán fővárosáról mondjuk a 1860-as években és a hogy ős hasonlítjuk egy fotóval ami a 10 évvel később a 70-es években készült mintha más világot látnánk az egyik oldalon még faházak papírházak kimónóba öltözött emberek sétálgatnak a a földes utcákon a másik oldalon a más következőképpen meg már villamosok járnak és cilinderben európai ruhában sétálgatnak emberek tehát nagyon hirtelen volt a változás japán jelentős része stba akarta hajítani a saját hagyományait de aztán sajátos módon nagyon nagy szerepe volt abban hogy ez nem tört s meg azoknak a nyugatiaknak akik japánba kerültek és őket lenyűgözték a japán hagyományok és könyvek cikkek tucatjai születtek arról hogy a japán kultúra mennyire egyedi mennyire más mennyire értékes és akkor akkor japánban is elkezdték megérteni hogy van valamink ami úgy tűnik hogy hogy egyedi és tetszik másoknak is és akkor ez a brutális mértékű változás fejlődés ez egyébként egy japán sajátosság vagy ez egy kényszer mennyire viseli meg a á népet ez a hát a meji reformok óta tartó folyamatos változtatás a meji restauráció sajátos volt abból a szempontból és emiatt modellértékűvé is vált ázsiában hogy belülről irányított volt tehát nem egy gyarmatosító hatalom kényszerítette rá a japánokat hogy változtassanak hanem a japánok mindtegy előre futottak mintegy előre futottak amikor látták hogy a hagyományos világukban bezárkózva nem fogják tudni felvenni a harcot nem tudnak ellenállni a nyugati befolyásolási kísérleteknek akkor ők ők kezdtek el változtatni és ez a változtatás ugye fölülről hát irányított módon történt meg az akkori kormányzat erőltette rá az alsóbb hát szegmenseire a társadalomnak azt hogy változtassanak változtassanak és végül tényleg radikálisnak nevezhető tehát ugye japán amelyik az 1860-as évek elején még hát ilyen fapapucsokban masírozó karddal lándzsával fölszerelt katonákból álló hadsereggel rendelkezett 30 év múlva megveri kínát egy modern háborúban modern flottával modern hadsereggel tehát nagyon gyors és nagyon hatásos változás volt ez mi volt adott vagy mit tudtak ezen a kis szigetországon elérni azok az emberek ahol más szigetországon nem tudtak hogy van egyfajta ilyen japán mentalitás van egy olyan történelem vagy egy olyan szokás mi az ami miatt japán újra és újra fel tud állni és és mi az a mintázat aminek köszönhetően még mai napig is ennyire dominánsak tudnak lenni a nemzetközi szinten is hát ott ebben az időszakban az számított nagyon erősen hogy a ezt megelőző tehát a men restuláciott megelőző korszakot edokornak vagy premodern kornak hívjuk japánban és ez egy nagyon különleges társadalom volt és nagyon különleges politikai berendezkedés volt feudalizmusnak szoktuk nevezni mert egyrészt így egyszerűbb másrészt pedig sok feudális jegyet őrzött de valójában ez egy ilyen tényleg premodern társadalom volt japánban olyan szinten kiépült közigazgatás volt például ami párját ritkította abban az időszakban a japánok szervezettsége a vidéknek egyfajta önkormányzatisága már létezett akkor ami teljesen megdöbbentő volt legalábbis számomra amikor először találkoztam vele a nagyvárosokban pezsgő kultúrális élet volt tehát igazából japán nem a nullából a semmiből érkez a változások elé és ugye ez majdnem ugyanígy elmondható a második világháború utáni időszakra is hogy amikor az amerikai ak vezette megszálló hatóság átvette a hatalmat japánban akkor egy működő közigazgatást találtak ott egy olyan működő közigazgatást amelyik együttműködni is hajlandó volt tehát ezt mindig el szoktam mesélni hallgatóinknak és ez egy nagyon érdekes dolog hogy ugye tudjuk azt korabbeli feljegyzésekből hogy az amerikaiak körülbelül olyasmire számítottak japánban 1945-ben mint ami mondjuk irakban volt hogy menényletek folyamatos veszélyhelyzet a katonák csak csoportokba mehetnek ki az utcákra és tankokban tehát hogy a japánok egy ilyen kétségbeesett utóvét harcot fognak folytatni és borzasztóan nehéz lesz pacifizálni ezt az országot ez nem történt meg ugye a japán olyan hosszú ideje háborúzott már akkor a japán lakosság olyan szinten bele volt fáradva a háborúba hogy ha nem is ünnepelték örömmel a megszállást de a háború végét mindenképpen és mindenki azt mondta hogy akkor hagyjuk ezt ezt az egészet ami volt próbáljukk békében élni tehát egy nagyon könnyű azt szokták mondani hogy egy sikerztori volt japán megszállása és egyébként most így eszembe jutott egy egy ilyen fajta kérdés hogy ugye alapvetően az élethalál kérdése és a fejlődés kapcsán hogy a japán kultúrában így többször is előjön az hogy hogy ez egy különlegesen önfeláldozó minden téren önfeláldozó nép hogy akárcsak a harakiri akárcsak a kamikep óták hogy miből fakadhat az hogy japánoknál ez a ez a fajta életértéke kicsit máshogy van értelmezve mint mint máshol talán nem annyira az élet van kevésbé megbecsülve hanem az indivídum van kevésbé előreállítva tehát egy japán azért áldozza föl magát vagyis áldozta föl magát tát japánok már azért sokat változtak gondolkodás nélkül olyan helyzetben mert mindig abban gondolkodott hogy ő a családjának a nevét kell hogy tisztán tartsa tehát ez a család nevének a tisztán tartása ez egy nagyon fontos szempont volt és ez más országokban ez nem volt jelen vagy hogy szerintem jelen volt alapvetően csak más országokban talán az individualizmus az fontosabbnak számított erre tippelek én ühüm tehát amikor egy japán katona nem adta meg magát hanem a végsőkig harcolt az azért volt mert arra gondolt hogy ha megadja magát és fogságba es és otthon ezt megtudják a családjának közlik velük hogy fogságba esett azt mekkora szégyen lesz mit fognak szólni a szomszédok meg mit fog szólni mindenki ha arról kapnak hírt hogy hősi halált halt elesett a harcmző akkor teljesen rendben van tehát ez a pszichózis ez benne volt erősen alapvetően azt mondanám hogy ez ilyen ázsiai kultúrából származó gondol gondolkodás ez a kollektíista fókusz azonban hogy lehet hogy japánban ez így vagy lehet hogy akkor csak beleprojektáljuk de hogy mint íy kicsúcsosodna hogy ot t ez a ez a közösségért való feláldozás meg az hogy a családom az hogy a a családom neve fenn maradjon és tisztán maradjon hogy ez ennyire eklatánsan lett ott jelen hát ebben nagy szerepe van az úgynevezett szamuráj kultúrának is a szamuráj felfogásnak amit ebben az időszakban tehát a 20 század első felében azért propagand célokra alaposan kihasználtak japánban tehát a bushidó a szamuráj felfogás az mindenki elé példaként lett állítva japánban függetlenül attól hogy maguk a szamurájok hát a történelmi szamurájok azok a lakosságnak csak egy része voltak egy nem is túl nagy része egy olyan 7-8%-nyi része de ekkor már minden japánt próbáltak arra figyelmeztetni hogy neki így úgy kell viselkednie mint egy szamurájnak és ugye hát a szamuráj esetében a hősiesség az önfeláldozás a az hogy olyan helyzetbe kerül ahol döntenie kell a megszégyenülés vagy a halál között akkor gondolkodás nélkül a halált kell választania ez ez nagyon erősen benne volt és hát ugye tanítot ották az iskolákban erről szóltak a újságok a könyvek mindenkiben sujkolták hogy egy japánnak így kell viselkednie ennek meg is lett a hatása persze és ha már így viselkedtek akkor nem csak ebben értek el eklatáns szerepet hanem maga a kultúrában is hogy rendkívül nagyobb az a hatás amit a japánok területekhöz képes el tudtak élni mint ami például egy európai ország el tudott élni ö gondolok itt ugye a könnyű zenére vagy bármilyfjta ilyen kultúris termékfilmek de akár maga a japán mentalitás…

Említett entitások

Témák

  • japán történelem
  • meiji-reformok
  • japán csoda

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Lesz-e minden sushizó mellett egy pörköltöző is? - Beszélgetés Szabó Balázzsal”

Miről szól ez az epizód: „Lesz-e minden sushizó mellett egy pörköltöző is? - Beszélgetés Szabó Balázzsal”?

A japán Meiji-reformoktól kezdve a második világháború utáni újjáépítésen át a kortárs kulturális és ipari dominanciáig terjedő utat mutatja be Szabó Balázs, az ELTE Japanológia tanszékének vezetője. A beszélgetés kitér a "japán csoda" okaira, beleértve a külső tényezőket, mint… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Lesz-e minden sushizó mellett egy pörköltöző is? - Beszélgetés Szabó Balázzsal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szabó Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Lesz-e minden sushizó mellett egy pörköltöző is? - Beszélgetés Szabó Balázzsal”?

Fő témái: japán történelem, meiji-reformok, japán csoda.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Lesz-e minden sushizó mellett egy pörköltöző is? - Beszélgetés Szabó Balázzsal”?

Megjelenés: 2024. 10. 01.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/lesz-e-minden-sushizo-mellett-egy-porkoltozo-is-beszelgetes-szabo-balazzsal

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból