Reaktor Podcast

Modern háborúk és információs hadviselés: Beszélgetés Simon Attilával

· PT39M15S

Összefoglaló

A Reaktor Podcast új adásában Simon Attila biztonság- és védelempolitikai szakreferens a modern háborúk és az információs hadviselés témakörét járja körül. Az adásban szó esik arról, hogyan változtak a hadviselés módszerei a 21. században, az állami és nem állami aktorok…

Röviden

Műsor
Reaktor Podcast
Megjelenés
2026. 01. 26.
Hossz
39 perc
Szereplők, említett nevek
Simon Attila
Témák
modern háborúk, információs hadviselés, biztonságpolitika, védelempolitika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sziasztok kedves nézők és hallgatók.

A mai adásunk vendége Simon Attila Biztonsági és védelem politikai szakreferens.

A mai adás témája a modern háborúk, illetve az információs hadviselés lesz.

Szia Attila és köszi, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Én köszönöm a meghívást. >> Hogyan néz ki a 21. században egy háború?

Mibentér el egy teszem azt előző évszázadbeli kiterjedt konfliktustól. >> Szűken összefoglalva az előző évszázad nagy háborúihoz képest a mai háborúkat általában nem nemzetek hívják már egymással, hanem nem állami aktorok, illetve egyéb olyan szereplők, akik nem feltétlenül szerepelnek egy hivatalos háborús repertoárban. teszem azt, magánkatonai cégek, terrorista sejtek, vagy esetleg olyan civil milíciák, amelyeket olyan hatalmak pénzelnek, amelyek nem feltétlenül állami szférából érkeznek.

Na már most az ukrán orosz háború az egy nagyon, hogy is mondjam, klasszikus ellenpélda ezzel kapcsolatban, hiszen itt újra nemzeteket hívják a háborúikat egymással, viszont olyan módon, amelyre az elmúlt évszázadban sem volt példa.

Igaz, hogy tömeg hadseregek hívják megint ezt a háborút, de olyan eszközökkel, mint hibrid és egy irreguláris vagy reguláris módokon, amelyek nem feltétlenül jelentek meg az elmúlt időszakok háborúiban.

Például a dróntechnológiának a használata.

A háború kezdeti szakaszához képest a drónok felhasználása jelentős mértékben megnövekedett. legjób példa 2025-ben az ukrán orosz háború kapcsán például Kiev bombázása az elmúlt napokban az elég intenzív volt.

Főleg orosz drónok és orosz rakéták bombázták főleg a civil infrastruktúrát, ezen belül az energiahálózat és a víz vízellátásnak a főbb góc pontjait.

Emellett Ukrajna is támadta az orosz területeket.

Például FPV drónokat vetett be a katonai repterek ellen, vagy pedig olajfinomítókat támadott a krassnodari területeken Kubánban. ezzel jelentős kimaradásokat okozva az orosz olaj exportban.

Na már most viszont az oroszok sem tétlenkednek, hiszen rengeteg olyan felvétel van már csak az X-en is, hogyha az ember körbenéz olyan oldalakon, hogy a manapság használt optikai kábelekkel felszeredett drónok miatt az egyes területek a két frontvonal között szinte úgy néznek, mint a póghálókkal szűtték volna be a réte.

Olyan mértékű felhasználásról beszélhetünk.

Az orosz-ukrán háborúban is azért a harczeszközöknek a felhasználtsága, illetve a bevetési módjai nagyon erősen differenciáltak az elmúlt időszakokhoz képest.

Például a harckocsi bevetése sem tömeges, mármint péld háború elején, mikor harckocsioszlopok indultak meg Kiev ellen.

Most már ez erre egyáltalán nincsen példabetében.

Az oroszok is tanulnak, meg az ukránok is egy nagyon erősen adaptív háborúról beszélhetünk mind a két oldalról.

A harckocsikat most már egyes vetik be. két-három lövés leadása után egyből pozíciót váltanak, hogy ne lehessen a a helyzetüket a lövés és a becsapódás [horkantás] irányának szögéből beérni olyan könnyen.

Illetve a gyalogsági egységnek a bevetése is már nem tömeges, mint mondjuk a háború elején, hanem kisebb rohamcsoportok rajzintű vagy szakaszszintű mozgásáról beszélhetünk.

És újra feltűntek a lövészákok, és amelyre a második világháború után azt mondták a szakértő így szakértőknek a nagy része, hogy nem lehetséges, hogy így újra ennyire beásott háború előforduljon a modern hadviselés történetében.

De például ezt leszámítva például Afrikában a háborúk nagy részét terrorista csoportok hívják magánkatonai cégekkel.

Ugye az elmúlt évben a franciák érdekeltségei jelentősen visszaszorultak a száhelövezetben, a korábbi francia gyarmatok államaiban, mint például Burkina Fasóban, Nizserben vagy pedig Igen, Burkin vagy Csádban például Nizserben pontosabban, vagy pedig Burkina faszóban. katonai hunták, amik megdöntötték az akkor regnáló nyugatbarát, főleg francia barát kormányt, a francia kivonulását követelték, majd miután ők elmentek, főleg Wágneres, most már Afrika korpszos orosz magánkatonai cégek jöttek be, és folytatták elvileg azt a tevékenységet, amit a nyugati csapatok folytattak papíron, ugye a terrorizmus elleni harcolt.

Gyakorlatilag viszont ezek akkora országok, hogy ezek az egységek nem feltétlen tudják azokat a [sóhajtás] feladatokat ellátni mint amelyre rendelve lettek.

Igaz oroszokban sokan bíztak, hogy majd ők képesek lesznek rendet tenni egy ekkora területen.

Viszont 2-3000 fő egy akkora területtel, mint mondjuk Magyarország négyszer, ötször, hatszor, nem feltétlen hatékony. >> Egyébként miért fontosak ezek a területek az oroszoknak?

Tehát, hogy milyen olyan nyersanyag van ott, vagy adott esetben milyen geopolitikai célok vezérlik őket, amelyek ezek ezt indokolják.

A válasz az kettős, úgy gondolom, egyrészt ezeken a területeken jelentős ásványkcselőhelyek vannak, például mangánért [horkantás] lelőhelyek, rézlelőhelyek, vagy pedig esetleg drágelőhelyek.

Emellett, mivel hogy ezek migráció kibocsátó országok is egyben, az Európában irányó bevándorlás jelentős része a száherzetből indult ki, és itt a napjainkban is indul ki.

Az oroszok amellett, hogy ezeket a területeket megpróbálják kiaknázni a kínaiakkal egyetemben, egyfajta gerjesztő hatást is teremtenek ezeken a területeken, [horkantás] hogy a migráció európai irányába induljon, és ezzel is gyengítsék az európai egységet Oroszországgal szemben. [sóhajtás][zihálás] A Wágner csoportnak kifejezetten ilyen tevékenysége például Burkina Fasfóban elég jelentős az. >> És bocsánat, itt említed a Wágner csoportot?

Ugye Wágner csoportnak volt a vezetője a Prigozsin, akit ugye csak >> Putyin szakácsa, vagy valam >> Putyin szakácsának hívt >> szakácsa.

Tehát azóta, hogy azem 2024-ben szenvedett balesetet a repülőével, azóta is akkor van Wagner csoport, tehát hogy ez egyébként ez egy nagyon differenciál dolog, hiszen a Vágner csoport az ukrán orosz háborúban vett jelentős mértékben részt Prigozsin irányítás alatt.

Ugye a orosz börtönökből toborzott főleg magának háttér emberanyagot.

Már most viszont Prigozsinnak az orosz védelmi minisztériummal szemben az volt a fő kifogása, hogy egyrészt nem kapnak elég utánpótlást és ellátást a fronton harcoló katonák a vágneresek szerint, akkori vágneresek szerint.

Másrészt viszont a védelmi misztriumnak volt egy olyan törekvése, hogy a Wágnert a minden misztérium alá rakja be, mint szervezetet fennhatósága alá.

És ez a Wagner csoportvezeté feltétlen tetszett. és Szergely Solykóban volt egy személyes ellentételés, és aminek az oknát sajnos nem tudom, de egy pont után a bahmuti ostomot követően a Vágner csoport elindult Moszkava felé, hogy ez nem is nem beszéltünk ezzel kapcsolatban állam állam államcsin kísérletől, hiszen nem az orosz elnök megdöntése volt a cél, hanem Szge és Holygunak a megdöntése, a vidét na már most ugye Belarus közvetítéssel ez megoldódott, ez a kérdés.

És és Prigozsinnak és a vezető Wágner akkori vezetőinek szabad elátvozást ígértek ugye az orosz föderáció területéről.

Csak ugye ez a repülőgép felszállt és hivatalosan kéz gránát robbant a fedélzeten és ez okozta a repülőgép zuhanását.

Viszont több olyan videó kering az interneten leár lehet, hogy hamisítottak, nem tartom kizártnak, hogy egy légvédelmi rakéta csapta oldalba azt a repülőgépet és így zuhant le.

De a hivatalos álláspont az, hogy baleset történt és a vezető halála után a Wagner betakozódása elindult a védelmi minisztérium alá.

A szervezet maga hivatalosan így megszűnt.

Viszont ugye rengeteg Ukrajnán kívüli területen is jelen volt ez a csoport, és az orosz államnak egyfajta harmadik láthatatlan kezeként tevékenykedett az orosz gyerekeknek az érvényesítésében.

És mi hogy ez emiatt közvetlen állami befolyás alá került ez a szervezet, de mégsősoron a végsősoron a Wágner megszűnt maga Prigozsin halálával.

Például az afrikai szárnyát átnevezték Afrika az a világ többi területén is például a Gaspromnak is indult egy magán katonai cége és ő is rengeteg egységet átvett a régi Wágnertől úgyhogy a Wagner maga nem szűnt meg, inkább úgy mondanám, hogy differenciáltalán átalakult.

Mielőtt áttérnénk igazából a beszélgetés fő témájára, még egy utolsó kérdés itt a orosz-ukrán háborúhoz, hogy egy kicsit visszamenve az időbe, ugye most lesz következő hónapban a négy éves évfordulója, hogy kirobbant ez a háború, csak úgy nagyjából összefoglalva, hogy miért robbant ki ez a háború? >> Azt gondolom, hogy ez a háború egy mond két világ találkozásának a törésvonalában kezdődött el.

És ez a háború a budapesti memorandumnak az aláírásával kezdődött el Isten igazából, amikor a nyugat ígéretet tett arra, hogy nem fog kellett felé tovább éleszkedni a 91-es 93-asnátó 94-es NATO határokon túl.

Ezt leszámítva 99-ben Magyarország a V4-ekkel együtt csatlakozott a NATO-hoz.

Már ez is egyfajta előrelépés, keretfelé terjeszkedés volt a NATO részéről.

És mikor 2010-es években járunk, 201014 között Ukrajna elkezdett, ugye Ukrajna eredetileg is Oroszországnak egy ilyen természetes érdekszérája volt kezdetben is, és az orosz birodalom része volt, később a Szovjetunió része.

Legjobb példa például Krimben, vagy pedig igen Krmben Sevasztopol vagy pedig Odessa, mind mind orosz alapítású települések, orosz flotta bázisok voltak még a cári időkben is és a Szovjetunió időszakában is. és Ukrajna, ami egy hivat természetesen, egy természetes egy ilyen és organikus módon orosz érdexfénak számított egészen a 2010-es k 2000-es évekig 2010-es évekig egyre inkább elkezdett nyugatra tolódni és már nagyon 2014 környékén nagyon erősen az érződött, hogy hamarosan lehetőség nyílik arra, hogy csatlakozzon az Európai Unió az Ukrajna és ezzel is egyfajta utat nyitnak afelé, hogy csatlakozhasson később a NATO kötelékébe is.

És ugye Oroszország számára az, hogy a NATO közvetlenül határa kerül, az közben egzisztenciális fenyegetés jelentett számára, hogy az orosz néplélek egy elég bonyolult dolog.

Az Oroszország magára napjainkban is, mint birodalom gondol.

Ugye már csak azt tekintjük, hogy na milyen uralkodóik voltak.

Nagy Péter, Nagy Katalin, vagy pedig később első Sándorcell legyűzta a Napóleont, elment Párizsig, vagy később Oroszország, későbbi Szovjetunió elmentek Berlinuk, félEurópát megszállták, és mikor látták azt, hogy 919-92-ben széthullik a Szovjetunió, 91. december 25-26-án, mikor hivatalosan is megszűnt a Szovjetunió, az orosz társadalom, az orosz gazdaság és az orosz hadsereg is egy olyan hatalmas visszaeső letargiába került, hogy amiből egészen a 2000-es évekig nem voltak képesek felállni. nem voltak képesek azt felfogni, hogy miközben ők voltak a félvirág urai, kontinensekre terjed, egész kontinensekre terjed ki a befolyásuk, most ők a világ kitaszított nemzeteként, vagyis inkább legyőzött nemzeteként állnak a nyugattal szemben. [horkantás] És ez a büszkeség szép lassan vissza vissza visszatért az oroszokba 2000-es évek elején.

Ugye 2000-es évek elején ugye mikor Vladyimir Putyin elnök hatalom hatalomra került először, akkor ugye volt a 9-11-es válságok.

Akkor például az orosz elnök volt az, aki legeslegelőször felhívta az amerikai elnököt, hogy segítségét felajánlja az esettel kapcsolatban.

Később mikor megkezdődött például Irak vagy Afganisztán megszállása, az oroszok jelentős mértékű hívzési információt adtak át ezekről a területekről, hiszen ők voltak közelebb és jelentős hívszerzési tevékenységet folytattak ezekben az országokban, mind a szovjetó, mind a korai Oroszország, Orosz föderációnak az időszakában.

Na most ez a közeledés szép lassan megszűnt, hiszen a nyugatrészől volt egy folyamatos, hogy is mondják ezt, kétely az oroszokkal szemben, amit az oroszok is szép lassan megértettek. majd végül jött egy Primakov nevű ember, aki korábban a KGB, majd a GRU igazgatója volt, majd később külügyminiszter és miniszterelnök, aki akihez kötünk egy olyan doktrinát, a Primakov doktrinát, amiben az orosz államiérdek megfogalmazza azt, hogy visszakíván állítani a saját maga befolyását a korábbi orosz, illetve szovjet befolyásövezetekben.

Ugye mi vagy biradalomról beszélünk, ami egészen jelenlegi orosz határoktól egészen kapcsatkáik a csendes óceánik terje.

Ez az ország főleg a hat egy területi elvekben, tehát területi alapon gondolkodik, a saját határai mentén vívta az összes olyan konfliktusát a 20.2. században, amit az összes konfliktus igen, a saját határi mentő vta, hogy a csecchen háborúkat, a gru háború esetleg beszéltünk ugye a transznisztiai beavatkozás ugye a szakadárállam mellett ezeket mind mind itt vívta a határai mentén.

Már most ugye az mikor Ukrajna elkezdett a nyugat fölé tolódni, akkor Oroszország fel joggal lépett föl abból a szempontból, hogy ezt a doktrinát ő szeretné érvényesíteni a saját határai mentén, hogy biztonságos kvázi pufferzónát alakítson ki magak körül a nyugattal szemben.

És 2014-ben, mikor elindult ez a folyamat, akkor az akkor regnáló ukrán elnök visszalépett az EU-val kapcsol, az EU-val való megállapodás aláírásától. 14-ben a Majdantéren elég hatalmas demonstráció indult az ukrán nép részéről, megjegyzem joggal, hogy egy ilyen léptékű előrelépés a nyugat irányába megszűnt, vagyis akadályoztatva lett.

És akkor 2014-ben történt szintén, ugye amikor a kicsi zöld emberkék megszállták a krímet többer felségjelzés nélküli, de végsőosan az orosz föderáció hadseregének egyenruháját viselő katona, de felségzés nélkül szállta meg ezeket a krim terület, klími területeket ugyol az orosz flotta ott állomásozik ugye Szevasztopolban.

Ezt a kikötőt nem akarta átadni. egyébként sokan azt mondják, hogy azért is történt ez a megszállás a Krben, mert az ukrán állam, az ukrán kormány fel akarta mondani az oroszokkal azt a szerződést, ami alapján az orosz flotta bérelte a Krben állomásozó flottájának a bázisát.

És ugye ezt az előny ne veszítsék és a tengerekirájtók se szűnjön meg a feketeenger irányába, hiszen a fekete tengeren a Törökország, mert Oroszország a legnagyobb tényező. jelen pillanatban nem tudom, hiszen Ukrajna is azért jelentős mértékű fejlesztéseket hajtott végére a magaflottát illetően.

Tehát Törökország és Oroszország, ami a fekete tengernek a kereskedelmét és a katonai célú felhasználtságát meghatározta és meghatározta napjainkban is,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Modern háborúk és információs hadviselés: Beszélgetés Simon Attilával”

Miről szól ez az epizód: „Modern háborúk és információs hadviselés: Beszélgetés Simon Attilával”?

A Reaktor Podcast új adásában Simon Attila biztonság- és védelempolitikai szakreferens a modern háborúk és az információs hadviselés témakörét járja körül. Az adásban szó esik arról, hogyan változtak a hadviselés módszerei a 21. században, az állami és nem állami aktorok… Az epizód a Reaktor Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Modern háborúk és információs hadviselés: Beszélgetés Simon Attilával”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Simon Attila.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Modern háborúk és információs hadviselés: Beszélgetés Simon Attilával”?

Fő témái: modern háborúk, információs hadviselés, biztonságpolitika, védelempolitika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Modern háborúk és információs hadviselés: Beszélgetés Simon Attilával”?

Megjelenés: 2026. 01. 26.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reaktor-podcast/modern-haboruk-es-informacios-hadviseles-beszelgetes-simon-attilaval

Több epizód a Reaktor Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból