szexkultúra podcast

Létezik-e a nemek között valódi egyenlőség?

· PT25M45S

Összefoglaló

A Szexkultúra podcast nyolcadik évadának egyik adásában a nemek közti egyenlőség helyzetét vitatják meg a hallgatói kérdések alapján. Szóba kerülnek a karrierlehetőségek, a fizetések, a megbecsülés és a nemek dominálta szakmák következményei. Külön hangsúlyt kap a válás utáni…

Röviden

Műsor
szexkultúra podcast
Megjelenés
2024. 10. 31.
Hossz
26 perc
Témák
nemek közötti egyenlőség, karrierlehetőségek, bérkülönbség, válás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] üdvözlünk mindenkit ez a szexkultúra podcast és itt vagyunk a nyolcadik évaddal a stúdióban pedig ketten vagyunk szilágyi szilárd és lassányi gábor arra gondoltunk hogy a mai adásunkban azokból a hallgatói kérdésekből és témafelvetésekből válogatunk amiből bőségesen érkezett a stúdiónkban most már levél és üzenet formájában elég sok téma és nagy nagyon szépen köszönjük ezúton is a hallgatóinknak hogy ennyi támogató kedves és ötletekkel teli üzenetet kapunk úgyhogy várjunk is bele mi legyen az első téma az első téma pedig úgy szól hogy érdekelne a véleményük a néi férfi egyenjogúság hazai helyzetéről illetve általában a nők helyzetéről mennyire valósul meg az egyenlősség kinek van ebbe felelőssége mik a következményei ha nyitottak erre engem nagyon érdekelne eg ilyen epizód kaptunk egy ilyen hallgatói feletésst nyitottak vagyunk rá abszolút nyitottak vagyunk rá azzal a zárójeles mondattal hogy nyilván kritikaként megkaphatjuk hogy a stúdióban a női és a férfi egyerukúságról miért két férfi beszélget ennek kapcsán eszembe jutott most egy történet aminek a közelmúltban voltam a szemés fültanúja budapesten rendeztek egy szexuális neveléssel kapcsolatos konferenciát ahol tényleg nagyon izgalmas előadások voltak izgalmas kerekasztal beszélgetések is voltak és ezen tényleg jó szakemberek maga színvonalon is tartottak előadásokat és hát ahogy már láttam ennek az eseménynek a meghívóját aztán később online követtem akkor már akkor egy kicsit furcsákodtam ugyanis a szexuális neveléssel kapcsolatos konferencián mind az előadók mind a kerekasztalnak az kerekasztaloknak az összes meghívott résztvevője nő volt női szakember volt illetve ebben a témában mozgó hölgyek voltak ami önmagában nagyon jó és nagyon izgalmas de azért így felmerül az emberben a kérdés az hogy a szexuális nevelés az kizárólag női témae ma magyarországon és annak fényében hogy azt gondolom hogy nyilvánvalóan hogy a válasz erre az hogy nem igazából felmerül a kérdés hogy egy olyan országban ahol azért vannak férfi szakemberek is ebben a témában még akkor is hogyha esetleg kevesebb férfizakember van akkor miért nem hívnak meg ilyen szakembereket is egy-egy ilyen kerekasztalhoz vagy egy-egy ilyen konferenciáhaal mindenfajta ilyen ítélkezés nélkül azt gondolom hogy abszolút aktuális téma újra és újra elővenni hogy mennyire valósult meg a elmúlt évtizedekben a női férfi egyenjobúság magyarországon te hogy látod hát vannak először is objektív mérőszámok arről majd mindjárt beszélünk de erre a konferenciára visszatérve az a fajta árokásás amit látunk a a táborokra oszlás ami a politikai életben is megnyilvánul és emberek között is megnyilvánul és az egész gondolkozásban megnyilvánul az akarva akaratlanul beszivárog erre a területre is hát picit óvatosan kezeljük a másik nemet hogy ő vajon mit fog gondolni nem fog valami olyasmit mondani ami nekünk fájdalmas iss én azt gondolom hogy értem vagy érteni vélem a nőket ebben a távolságtartásban és ezt majd így megpróbáljuk kifejteni mert a egyszerre jelenik meg az hogy a nők szerintem messze nem egyenjogúak magyarországon vagy hogyha a jogot ne is nézzük mert a jog egy olyan országban élünk ahol jogszerű minden üm jogszerűen történnek dolgok legfeljebb nem etikusan tehát hogyha mi az egyenjogúságot nézzük akkor azt gondolom hogy igen papíron egyenjogúak a nők ha az egyenrangúságot nézzük akkor valójában nem egyenrangúak a nők ha a lehetőségeiket nézzük akkor azt gondolom hogy nem egyenrangúak a nők én azt gondolom hogy magyarországon a nők helyzete sokkal nehezebb és sokkal nagyobb kihívásokkal szembesülnek akár fiatalkorban akár középkorban akár idősebb korban az hogy ez mennyire így van annak van egy nagyon érdekes mérőszáma a van egy gender gap nevű tanulmány ami évről évre kijön és azt mutatja hogy hogy magyarország a nők egyenrangúságában a férfiak nők különbségében eléggé hátulállt ez például -ben mi rettenetesen hátulálltunk ezen a listán de ezt látni kell hogy azért van itt egy okosság is ebben az országban amik úgy hangzik hogy ennek a pontszámnak hogy milyen különbség van férfiak és nők között nagyon sok összetevője van és akkor volt egy olyan összetevő hogy a tudom én az anyagi különbségek az oktatásbeli különbségek nagyon sok ilyen alpontja volt és volt egy ilyen hogy a politikában betöltött szerepe a nőknek ühüm az mekkora és hát van egy olyan gondolkozás ebben az országban hogy jogilag rendezzük ezeket és mi pár év alatt óriásit ugrottunk ezen a listán köszönhetően annak hogy a politikába bevonták a nőket nagyon sok helyre tehát ugye akkor volt köztársasági elnökünk is nő volt nagyon sok helyettes államtitkárunk mint nő és papíron a nők sokkal jobb több poz ót foglaltak el a politikában az egy más kérdés az más kérdés hogy azért azzal hogy néhány embert kiraktunk a kirakatba azért például már államtitkári szinten vagy már miniszteri szinten nem nagyon láttunk őket az elmúlt évtizedben döntéshozói pozícióban nincsenek üüm de azzal hogy azt lehetett mondani hogy a kormányzatban a governmentben megjelennek ugye ott egy massza van és azt lehetett mondani helyettes államtitkárokkal amikor föltöltöttük ezt a ezt a listát akkor azt lehetett mondani hog sokkal jobb helyezést értünk el de van egy üvegplafon és erről nagyon sok nő panaszkodik hogy van egy üvegplafon cégen belül isüm ahol nem lehet följebb jutni és ez azt gondolom hogy ez a férfiaknak a felelőssége mert a férfiak hozták létre ezt a rendszert és amikor mi ezen szeretnénk változtatni akkor nekünk egyértelműen deklarálni kell hogy férfiként nekünk ezekből a az az elvárás okból vagy ezeket az elvárásokat nekünk meg kell szüntetnünk nekem kell megszüntetni az üvegplafont én azt szoktam mondani hogy nem nem lehet soha nem történt meg az hogy a rabszolgalázadások hoztak valamiféle eredményt mindig az hozott eredményt amikor az elnyomó volt az aki hajlandó volt változtatni ezen a rendszeren és én azt gondolom hogy igenis elnyomjuk a nőket és ennek az elnyomásnak most sokkal finomabban mint ahogy eddig tettük de ha ha most megnézünk a környezetünkben mondjuk csak egy 40-50 éves korban egy válást ott azt lehet látni hogy van y kettő három vagy adott esetben négy gyerek és egy nő sokkal rosszabb pozícióból indul mondjuk a munkaerő piacon négy gyerekkel mint egy férfi indul négy gyerekkel az anyagi helyzete az például sokkal rosszabb egy válásnál azt mondják hogy oké lehet hogy te szültél egy vagy gyereket vagy két gyereket én de én tartottalak el téged hát hogy a francba dolgozott volna az a nő hat hét nyolc éven keresztül hátrányba került a munkaerőpiacon hátrányba került anyagi helyzetben és ezt a hátrányt én azt gondolom hogy kompenzálni kéne tudni és itt van egy másik nagyon fontos ez egy gondolkozásbeli kérdés férfi gondolkozásbeli kérdés hogy én én dolgoztam te nem dolgoztál és ez a fajta különbségtétel azt gondolom hogy ugyanúgy megjel a mai napig ami egy patriarchális gondolkozásmód és van egy még egy fontos dolog semmi nem fekete-fehér a másik része pedig az hogy azért mert mert a nőket elnyomják a férfiak mi nyomjuk el őket ezért elkezdtek férfiak valamiféleképpen női attitűdöket fölvenni annak érdekében hogy ezt a különbséget valahogy enyhítsék és é én azt gondolom hogy nem erre van szükség meg kell mondj példát kérlek hogy mire gondolsz itt a nagyon sok nő részéről hangzik el az hogy mert a férfi például nem elég érzékeny és ez nem igaz tehát most azt mondom kutatási eredményekkel tudjuk igazolni funkcionális mágneses rezonancia viizsgálattal ugy a férfiak legalább ugyanolyan érzékenyek mint a nők de másképpen működnek és mi a másképpen működés alatt valami olyasmit várunk el hogy a férfiak is kezdjenek el hasonlóképpen működni mint a nők és mivel a nők részéről van egy teljesen jogos igény hogy ők az érzelmeiket szeretnék megosztani ők valami hasonló dolgot várnak el ahogyan ők osztják meg az érzelmeinket én azt gondolom hogy férfiként meg kell tanulni az érzelmeinket fölvállalni és megosztani más módszerekkel mint ahogyan a nők teszik és abban a pillanatban hogy ezeket a princípiumokat mi megtart magunknak oké most heteronormatív gondolkozásban beszélünk és nem genderemlegesen beszélünk de most így a a nagyobb többségről beszélünk akkor azt lehet mondani hogy ott vannak a női attribútumok hogyan működik egy nő férfiként nekem értenem kéne hogy hogyan működik egy nőként pedig igenis a van egy olyan elvárásom hogy egy férfinak legyenek olyan tulajdonságai amik férfi attribútumokat hordoznak de ez nem a férfi attribútumoknak ezt a fajta macsúságát kellene ezt a hipermaszkulinitást kellene valamilyen módon megváltoztatni ezt a lenézést ami a nők irányában van mert azért nézzük meg a a a vicceknek egy jelentős része ugye a szőkenős viccek is arról szólnak hogy a nő az valami alárendeltebb dolog és egyszerre van jelen a magyar társadalom az hogy én lenézem a nőket meg egyszerre van jelen ez a szűz mária kulttusz hogy anyám egy istennő és hogy ahhoz meg nem lehet hozzányúlni tehát ezt kéne valamilyen módon finomítani és és azt gondolom hogy ennek valamilyen módon az edukáció lenne a része igen én nagyon nagy mértékben egyetértek abban amit mondtál ezzel együtt nyilván itt azért vannek sok arca van ennek a ennek a helyzetnek és nyilván sok férfi hallgatónk fölhördülhet abban az esetben főleg hogyha elég fájdalmas és elég rocsmány válási folyamatokon túl van hogy adott esetben azért nem csak arra van példa hogy egy válásból egy nő rosszul jön ki vagy csak rosszul jöhet ki nyilván látunk olyan példákat é amik teljesen validak természetesen hogy egy gyerekszülés vagy több gyerekszülés után y nőn adott esetben a munkaerőpiacon kiesik egy időszakra utána nem tudja ugyanúgy nem nem tudja ugyanúgy visszailleszkedni de hát azért ismerünk olyan helyzeteket ahol saját döntéssel iskolás gyerekek mellett is valaki még mindig otthon van és a férfi viszi haza pénzt és tényleg belerokkan abb a dologban aztán jön egy válási folyamat és utána adott es esetben mi somsomó minden borul tehát hogy itt hogy hogy azért itt nem csak jól sikerült és igazságos vagy nők számára rettenetesen hátrányos következményekő jááró állások vannak hanem bizony van olyan amikor amikor a férfi szinte utcára kerül egy egy fölépített élet után amikor éppen úgy dönt a úgy dönt az exneje és mind mind ahogy mindenre van példa mint ahogy mint ahogy van arra példa is hogy nyilván rettenetesen rossz körülmények között marad valaki egy vál után nőként visszatérve a a abban abban abba a kérdésre hogy hogy milyen módon mutathat milyen módon vannak elvárások azzal kapcsolatosan hogy egy férfi kimutassa az érzelmeit vagy adott esetben ezt egy picit feminin módon tegye igen én is ezzel egyetértek hogy hogy ez nem ez nem nem egy megoldás tehát nem nőiesíteni kellene adott esetben a férfiakat hanem adott esetben megtalálni azt a módot ahogy ők is ki tudják fejezni az érzelmeiket vagy egyáltalán kapcsolódjanak a saját érzelmeikhez de ebből azért nem fjetlenül lesz szerencsés mód hogyha ezt tényleg egy nőies módon teszik meg és nyilván itt most megint a heteru normatív kapcsolatokról vagy heteru kapcsolatokról beszélünk ezt gondolom hogy az igen kevés nő számára válik vonzóvá hosszú távon hogyha egy férfi alott esetben túlságosan nőies típusú kommunikációt vagy atrimutomokat vesz föl vagy vagy ezeket ilyen típusú dolgokat folytat a másik része viszont annak amiről beszélünk a és ott mondtuk hogy a döntéshozatali folyamatokban magasabb szinteken magyarországon biztos hogy jóval kevesebb nő van számszerűleg kimutatható politikai életben egyéb dolgon viszont ennek van egy másik része amikor amikor azt látjuk hogy bizonyos szakmákban viszont teljes mértékben csak dői dominancia van és az a és hogy erre a területreől a férfiak akár fizetési akár egyéb dolgok miatt kiszorulnak vagy adott esetben furcsán néznek rájuk hogyha ilyen szakmákat választanak az az mindenkinek hátrány és elsősorban ilyen rész az edukáció tehát az oktatási rendszernek a alsóbb szintjei ahol meglehetősen kevés férfi tanár tanító van a másik része szerintem pont ez a terület a segítőszakmáknak bizonyos rész ami ami mintogyha valamifjta ilyen női területté válna vagy vált volna és akkor nyilván ennek a lehet ott esetben egy furcsa hatása hogy adott esetben egy szexedukációs terület az minthogyha csak a nők számára lenne fontos én azt gondolom hogy nem vannak férfi szakemberek is szép számmal az országban akik szexualitással szexuális edukációval foglalkoznak mint ahogy mindenféle más más területre lehet hogy kevesebb számba hogyha hogyha számszer szám szerint vesszük az hogy egyes szakmák elnői neek az azt gondolom hogy nem a nők döntése tehát nem nem lehet őket okolni azért mert mondjuk a segítő szokmákban a nők dominálnak nem lehet őket okolni azért hogy mondjuk az általános iskolában az alapfokú oktatásban a nők dominálnak ezt nem ők alakították így ez a férfi hiedelmeknek a része hogy az nem egy férfias tevékenység és én erről beszéltem hogy ez a hipermaszkulinitás az amelyik am mik romba dönti azt hogy mi együtt működjünk én azt gondolom hogy azért itt nagyonnagyon kézbe jár ez a az ezeknek a szakmáknak az anyagi megbecsültségével is magyarán az az elvárás hogy egy férfi azért biztosítsa a ha családot szeretne akkor a családjának a megélhetésének egy meg egy egy jelentős részét azt nyilván nem engedheti meg magának hogy mondjuk általános iskolai tanár vagy tanító legyen és nem engedheti meg majd mondjuk hogy nem tudom én a ápoló legyen vagy pedig bizonyos segítő szakmában dolgozzon magasan kvalifikált privátzfé területeken dolgozó embereknek tehát mondjuk nyilván egy pszichológus vagy egy pszichiáter már akinek mondjuk van privát praxisa ott már talán van annyi anyagi javadalmazás hogy az már egy az már egy szakma szakma lehessen de ne de én azt gondolom hogy ennek egy igen jelentős része az anyag megbecsülésen múlik biztos vagyok benne hogy egy olyan társadalomban ahol mondjuk egy alapfokó oktatásban lévő tanárok nak egy tisztességes középkategóriás bérezése lenne jóval vonzóbb lenne ez a szakma férfiak számára is én ezt nem tudom üüm én azt gondolom…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Létezik-e a nemek között valódi egyenlőség?”

Miről szól ez az epizód: „Létezik-e a nemek között valódi egyenlőség?”?

A Szexkultúra podcast nyolcadik évadának egyik adásában a nemek közti egyenlőség helyzetét vitatják meg a hallgatói kérdések alapján. Szóba kerülnek a karrierlehetőségek, a fizetések, a megbecsülés és a nemek dominálta szakmák következményei. Külön hangsúlyt kap a válás utáni… Az epizód a szexkultúra podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 31..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Létezik-e a nemek között valódi egyenlőség?”?

Fő témái: nemek közötti egyenlőség, karrierlehetőségek, bérkülönbség, válás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Létezik-e a nemek között valódi egyenlőség?”?

Megjelenés: 2024. 10. 31.. Hossz: 26 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szexkultura-podcast/130-letezik-e-a-nemek-kozott-valodi-egyenloseg-odep2611

Több epizód a szexkultúra podcast-ből

  • Mi a csuda az a szerelem?

    A Szexkultúra podcast ezen adásában a szerelem fogalmát járják körül a műsorvezetők, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd. Megvizsgálják, hogy definiálható-e a szerelem biológiai, p…

  • Szex és konszenzus

    A Szexkultúra podcast e heti adásában a konszenzus fogalmát vizsgálják Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Újra és újra felmerül a téma, különösen új kapcsolatok vagy alkalmi kala…

  • Milyen a jó szexuális nevelés?

    A szexkultúra podcast e heti adása a jó és életkornak megfelelő szexuális nevelés céljait és témáit tárgyalja, az UNESCO ajánlásaira is kitérve.

  • Szexualitás és agyi szinkronizáció

    Az agyi szinkronizáció, vagyis az interperszonális neurális szinkronicitás jelenségét járja körül ez az adás. Két ember agyműködése elkezd szinkronban lenni, amihez két agyi terül…

  • Miért jó, ha meg tudjuk nevezni az érzelmeinket?

    Az adásban a műsorvezetők, Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor az érzelmi felbontás és granularitás témáját járják körül. Az érzelmek keletkezésének evolúciós hátterét vizsgálják,…

  • Amikor egy férfinak nehéz az orgazmus

    A Szexkultúra podcast mai adásában a férfiak orgazmussal kapcsolatos nehézségeit járják körül Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Szó esik a jelenség lehetséges okairól, mint péld…

  • Szexualitás szülés után

    Antónia, szoptatási segítő levélben fordul a Szexkultúra podcast műsorvezetőihez, Szilágyi Szilárddoz és Lassányi Gáborhoz. A levél a szülés utáni időszak párkapcsolati intimitásá…

  • Szexualitás és a hormonok

    Az adásban a hormonok és a szexualitás összefüggéseit járják körül, különös tekintettel a libidóra és a potenciára. Tisztázzák a hormonális háttérrel kapcsolatos tévhiteket, és ki…

  • Hányféle lehet a férfiasság?

    A Szexkultúra podcast vendégei, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd ezúttal egy hallgatói levél alapján vitatják meg a modern férfiszerepeket. A beszélgetés érinti a nyugati társad…

  • Hol kezdődik a zaklatás?

    A Szexkultúra podcast legújabb adásában a szexuális zaklatás és annak határai kerülnek terítékre egy hallgatói levél apropóján. A műsorban a beszélgetés érinti, hogy mi számít zak…